Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-08 / 18. szám
yaljuk és a gazdasági év lezárása tán komolyan hozzálátunk annak letbeléptetéséhez. Mert a termelésiek ez alatt az Idő alatt is zavartaannak kell lennie. — Mégis, egészen biztosan vannak [tár valamilyen elképzeléseik? — Az adminisztratív átszervezést lletően még nincsenek, de a terme- és szervezésében már a régi, azaz elenlegi irányítási rendszer alatt is úalakultak az új irányítási rendszer ilemel. A szakosítás már elörehalalott, a szakosított mezőgazdasági izemek közötti kooperáció már kiipült, ezt csupán jobb, kölcsönös lénzügyi érdekeltség alapján még óbban el kell mélyíteni. A mezőgazlasági üzemek és a Mezőgazdasági felvásárló és Ellátó Vállalat közötti ntegrációs kapcsolat, amely a takarnánykeverékek garantált minőségén is leszállításán, valamint a sertések garantált súlygyarapodásán alapul, lágyon jól bevált. A termelés foko:ásáből és a takarmánymegtakarítástól származó tiszta jövedelem egyeten év alatt (az előző évhez viszonyítva) elérte a 15 millió koronát. Az ilyen integrációs kapcsolatokat sürgősen ki akarjuk terjeszteni a ba:omfi és más gazdasági állatok tenyésztésére is. A Komáromi Állami Gazdaság például a turnuszszerííen íihizlalt baromfit a baromfifeldolgdzó üzemnek közvetlenül adja át, ami nlőnyt jelent mindkét fél számára, röbb szövetkezeti elnökkel és az állami gazdaságok igazgatóival folytatott beszélgetése alapján szükségesnek mutatkozik egy üzemközi baromfitenyésztő telep felépítése, annak ellenére, hogy járásunkban a baromfitenyésztést már eddig is tizenegy mezőgazdasági üzembe összpontosítottuk. Azon Is gondolkozunk, hogy a gyümölcs- és a szőlőtermesztés fokozásával párhuzamosan nem lenne-e előnyös egy járási kombinát létesítése. A gyümölcs és zöldség értékesítésével kapcsolatban viszont a kolárovói szárítóüzemmel és az erre kapcsolódó zöldségtartósító üzemmel kellene integrációs kapcsolatot teremteni. A húsipari üzemekben az állatok felvásárlási módja és az üzemi hulladékok felhasználása terén lenne előnyös megegyezést kötni. A takarmánykészítő ipar kérdéseivel, valamint a műtrágyák tárolásával és kezelésével összefüggő és más szolgáltatásokkal stb. kapcsolatban viszont a felvásárló üzemmel kellene szerződéses megegyezésre jutni. Ezekre a kérdésekre azonban csak a későbbi hónapok folyamán tudunk részletesebb és konkrétabb tájékoztatást nyújtani. A járás többi vezető dolgozója egyetértőén bólogat, és pár perc múlva ismét folyik a vita. Mert az új irányítási rendszer tervezete számításokból, fontolgatásokból, pontos kalkulációkból, valamint számtalan tapasztalatból, lelkesedéstől és alkotővágytól fűtött vitából érik termelés- és emberformáló valósággá. ClDERNÉ G. IRÉN Régeoben hosszú Időbe került, míg a kubikusok kiástak egy-egy vízlevezető csatornát. Manapság a nagyteljesítményű földbágerek gyors ütemben utat „harapnak" a vízlevezetőnek. Legyőzzük a mocsarakat Irta: ALEKSZEJ ALEKSZANKIN, Bjelorusszia talajjavítási és vízgazdálkodási minisztere Ha rátekintünk Bjelorusszia térképére, nyomban megérthetjük, milyen fontos feladat a mocsarak kiszárítása és meghódítása. A köztársaság térképe tele van szaggatott kék vonalakkal. Ezek a jelek a földrajzban és térképészetben a mocsaras vidékeket tüntetik fel. A kék vonalkák minden oldalról körülveszik Minszket, a fővárost, és különösen sűrűn fordulnak elő a köztársaság déli részén, amely — egyelőre — a mocsarak birodalma. Nem hiába hívják Bjelorussziát a mocsarak országának. Területe összesen 21 millió hektár. Ebből mintegy hétmillió hektár a mocsár vagy mocsaras vidék. Az ország egyharmadát mocsár borítja! Ez az egyszerű földrajzi tény rányomja bélyegét az ország gazdaságára, életére, irodalmára és — ha úgy tetszik — magának a népnek a szokásaira, karakterére. Régen, a szovjet hatalom előtti években a mocsarak a malária terjesztői voltak. Több mint egymillió ember szenvedett ettől a súlyos, kimerítő betegségtől. A mocsarak rátörtek a legelőkre, elsüllyedt bennük a jószág, elpusztult az ember. Az év hét hónapjában sok falu és tanya el volt zárva a külvilágtól. Nem véletlenül született a régi világban az a legenda, amelyet ma — tréfából — az „űrhajós“ történetének neveznek. A legenda szerint ugyanis élt egyszer egy fiatal legény, aki nagyon elkeseredett azon, hogy nem tudott átjutni szerelméhez a szomszéd faluba. Befogott hát húsz kakast egy fonott ko sár elé és ezzel az „űrhajóval“ átrepülte a mocsarat. De mit tehettek az emberek a mocsár ellen, ha nem segített az állam, ha nem volt gép, ha nem volt szakértelem? A mocsár erősebbnek bizonyult náluk. A szovjet hatalom győzelme után megkezdődött a támadás a mocsarak ellen. Mindenek előtt legyőztük a maláriát. Ez a betegség ma már nem létezik Bjelorussziában. Megszűntek magányos szigetek lenni a mocsaras vidékek falvai, „utakat“ kaptak. Töbt mint egymillió hektárt hódítottak e! a mocsaraktól és ezen a területen most mezőgazdasági termelést folyta tunk. Ezek a mostoha földek valóságos aranybányák lettek ... Nem is olyan régen a pinszki terű let Kirov kolhoza még gyenge gazda ság volt. Aztán az állam segítségéve hnzzáfogott háromezer hektárnyi mo csár kiszárításához. Ahogy ez meg történt, a kolhoz hozamai és ezze együtt bevételei is, jelentősen meg nőttek. A kiszárított föld hektáron ként 21 mázsa gabonát, 380 mázsí cukorrépát, 300 mázsa burgonyát éi 500 mázsa silókukoricát adott. A kol hoz milliomos lett: bevétele tavai; meghaladta az egymillió rubelt. Egyszóval, a mocsarak, a vizenyő pusztaságok és más „haszontalan' talajok — ezek a mi bjeiorussz szűz földjeink, legfőbb tartalékunk, amely nek segítségével megteremtjük maii a mezőgazdasági termények bőségéi Bjelorussziában több mint egymil lió hektár mocsarat és mocsaras te rületet szárítottunk ki. Nagy ered mény ez köztársaságunkban, amely nek területe összesen 207 jzer négy zetkilométer, lakóinak száma pedi 9 millió. És mindez csak kezdete a mi ele retörésünknek. Elérkezett az ideje annak, hogy ál fogó támadást indítsunk a mocsara ellen. A kongresszus irányelvei Szovjetunió ötéves népgazídaságfe Hibrid szudánifű Idén nagyobb mennyiségű Martonvásárott kinemesített hibrid szudánifű magot („Hybar Mv 301“) importáltunk Magyarországról. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy termesztőinkkel röviden ismertessük a behozott növény agrotechnikáját. A hibrid szudánifüvet rendszerint két cirokváltozat keresztezésével állítják elő. Legtöbbnyire hímsteril szemescirkot használnak anyanövénynek és szudánifüvet apának. A két egymással keresztezett változat FI nemzedéke a hibrid szudánifű. A hibrid szudánifünél nagy heterózis-hatás tapasztalható. Általában 20—30 %-kal többet terem, mint a közönséges szudánifű, amellett egészséges, levéldús és tartja a szudánifű jó takarmányértékét. Jó tápanyagellátás esetén két-háromszor kaszálható. Ilyen körülmények között 6—800 q zöldtömeget terem hektáronként. A zöld termés takarmányértéke 12—14 % keményítőérték és 2—2,5 % emészthető fehérje (tápanyagarány 1 = 6—1 = 7). Mivel a hibrid szudánifű termesztésével még úgyszólván hazai tapasztalatok nincsenek, leírjuk a Hybar 301 — dr. Kükedi által kidolgozott agrotechnikájának rövid kivonatát. Trágyázás: hektáronként 130—150 kg tiszta N, 50—60 kg P2O5, és 150 kg K. Ez nálunk használatos műtrágyákban kifejezve 5—6 q nitrogénes, 2,5—3 q szuperfoszfát és 3 q 40 %-os káli műtrágyának felel meg. A legalkalmasabb vetési ideje május középső harmada. Vetése gabonasortávolságra (12 cm) történik 30 csírázó magot vetve fm.-ként, ami 65—70 kg-ot jelent hektáronként. A vetés mélysége 2—3 cm. Gyomosodás esetén Dikotex-szel védekezünk, ha a növények elérték a 10—15 cm-es magasságot. Ennél korábbi, vagy későbbi dikotexezés káros hatású lehet. A Dikotex 40-ből 1,5—2,5 kg-ot adunk hektáronként. Ajánlatos, hogy takarmányozását 70— 80 cm-es növénymagasságnál kezdjük, hogy a bugahányás kezdetére az első nö-,edék elfogyjon. A korai vágás mind a sarjadzásra, mind a takarmányfélékre kedvező hatású. Bartalos M. mérnök, SS Solary Manapság már Jónéhány mezőgazdasági üzemben készítenek nagymenynyiségü silótakarmányt, lassanként már újból kasza alá nő az őszi keverék, és mégis sok helyütt még nagymennyiségű van a tavalyi savanykás szagú takarmányból. Különösen a Csallóközben már bátran mondhatják, hogy annyit kapnak a szarvasmarhák a jó minőségű silóból, amennyit ei tudnak fogyasztani, A DÖNTÉST SZAKEMBEREKRE BÍZZÁK % A Járások irányítási modelljén még dolgoznak 0 A gyümölcsnek és a zöldségnek a fogyasztók asztalára kell kerülnie • Fel kell számolni a fölösleges közvetítő szerveket A Szárnvat kap a vállalkozószellem ellátás javítása érdekében kezelik, gj például a szőlőt mélyhűtik, hogy ka- ut rácsonykor friss szőlő kerüljön a él piacra, akkor természetesen ezek ára m magasabb lesz, mint a szokványos la terméké. m A zöldség- és gyümölcsértékesítés lehetőségei u lé annyiból javulnak, hogy a Járási Me- je zőgazdasági Társulás irányítása alatt ^ a felvásárló szervek által át nem e] vett, avagy — mint a múltban — Igazságtalanul alacsonyabb minőségi a; osztályba sorolt termékeket saját gép- g] kocsikon más járások ipari központ- p, jaiba szállíthatják. Ezenkívül, a mező- jC gazdasági üzemek közösen gyümölcs- q, és zőldségszárító, osztályozó, cső- p, magoló vagy tartósító üzemeket is ir létesíthetnek. Természetesen ezen a n, téren még sok kérdést kell tisztázni, g, többek között a kiskereskedelmi adó g kérdését is, amelyet a Pénzügyminisz- n tórium a mezőgazdasági üzemekre a Zl saját rezortérdekei szempontjából b rótt ki. Ami az egységes rendeletek je jókori kiadását illeti, egy pártatlan n emberekből álló bizottság még csak most látott hozzá az egyes minisztériumok által kiadott, természetesen rezortérdekeket védő rendeletek tárgyilagos értékeléséhez és egy egységes, igazságos, a társadalom és az üzemek érdekeit egyaránt figyelem- n be vevő, valamint a termelés felien- G dítését célzó rendelet kidolgozásához. ^ Ezt a rendeletet azután a kormány elé terjeszti jóváhagyásra. g T A szünetben p ti a járás vezetői csoportba verődve n tárgyalták a felvetett gondolatokat, f lehetőségeket. e Hogyan képzelik el a járás mező- p gazdasági termelésének konkrét irá- n nyitási módját? t A kérdésre Sádovsky elvtárs, a já- a rási nemzeti bizottság elnöke kis p vállrándítással, mosolyogva válaszol r és szemével Sobotka mérnök, a járási termelési igazgatóság vezetője felé int. Az elgondolkozva válaszolja: í — Korainak tartom a kérdést. Csak tegnap érkeztem vissza Brnóból, ahol a járási funkcionáriusokat tájékoz- s tatták az új irányítási rendszerről, v mára pedig Janik elvtársat hívtuk c meg, hogy tőle többet halljunk az l átszervezésről, mint amennyit eddig r az újságok írtak. Eddig még nem i volt időnk arra sem, hogy komolyan r összeüljünk. Ügy tervezzük, hogy e hó 1 28-án megtartjuk a járási pártbizottt- l ság plenáris ülését, ahol részletesen \ foglalkozunk majd az átszervezés 1 kérdéseivel. Ezt követően, május j 10-én ismét aktívát rendezünk a s most jelenlévő küldöttek részvételé- í vei. Az új irányítási rendszert má- 1 jusban és júniusban a szövetkezetek s és a pártszervezetek taggyűlésein 1 tárgyaljuk le. Ezalatt az idő alatt 1 egy szakemberekből álló bizottság az Agrárgazdaságtanl Kutató Intézet , és a központi szervek szakemberei' nek tanácsai, valamint a saját és . más tapasztalatok alapján aratásig ] ' számításokkal alátámasztott átszervezési tervezetet dolgoz ki. Ezt a tervezetet aratás után letár-A komáromi Szakszervezetek Háza < megtelt küldöttekkel. A járás vezetői ] és a központból meghívott vendégek 1 a színpadon, vagyis az elnöki asztal 1 mögött ültek, magasan a hallgatóság i felett és szembenéztek a többszáz t figyelmes résztvevővel. A mezőgazdasági és a közellátással kapcsolatos üzemek, szervek képviselői csendben hallgatták a beszámolókat, de a vitában felhangzó kérdések elárulták, hogy a mezőgazdaság irányításának ' új rendszerével kapcsolatban a tér- ‘ melést szervező és az eredményekért ‘ felelős szakemberek fejében száz és száz kérdés, kétkedés és remény ke- 1 ring. — Milyen módon szervezik át a komáromi járásban a közellátásért felelős termelési ágazatok irányitá- , sát? A felületes újságolvasónak talán feleslegesnek tűnik ez a kérdés, hiszen az új irányítási rendszerrel kapcsolatos irányelvek látszólag pontosan felsorolják az átszervezés elveit, formáit. Janik elvtárs, Szlovákia , Kommunista Pártja Központi titkára azonban I helyénvalónak tartja a kérdést. — Az irányítás járási modelljének kidolgozásán, amely segédanyagot, példát, ám semmi esetre sem pontosan lekopírozandó mintát jelent majd a járások számára, a központi szervek még csak most serénykedned. A különféle természeti adottságok és termelési feltételek, valamint a központosítás és szakosítás terén elért haladás fokát figyelembe véve, lehet hogy 25 modell kerül kidolgozásra. Azt már most is megállapíthatjuk, hogy a komáromi járás a termelés és a szervezés eddigi korszerűsítése és intenzitása szempontjából valószínűleg hamarabb áttérhet az új irányítási rendszer érvényesítésére, mint például a hegyaljai vidékek járásai. — Miből pénzelik majd a Járási Mezőgazdasági Társulást? Beleszólhat-e majd az árpolitikába? Javul-e a jövőben a zöldség és gyümölcs értékesítési lehetősége? Mikor adják ki végre már idejekorán az érdekeltek számára az irányelveket és rendeleteket, hogy a jövőben ne kelljen, mint eddig, újságcikkek alapján határozniuk? Kérdés kérdést követett, és a hallgatók a válaszokból az új lehetőségek és a még megoldásra váró problémák tömkelegéről szereztek tudomást. Arról, hogy a Járási Mezőgazdasági Társulás, mint a mezőgazdasági és élelmezésügyi üzemek végrehajtó szerve az üzemeknek bizonyos díj fejében különböző előnyös, tehát kifizetődő szolgáltatásokat végez, ám ugyanakkor, mint az államhatalom képviselője, amely biztosítja a társadalmi megrendelés teljesítését, az államtól is bizonyos pénzforrásokra számíthat. Az árak alakulásához csak kis mértékben járulhat hozzá, mivel az árak 94 százaléka szabott ár lesz, és csak a maradék 6 százalék, vagyis a félkész termék és a szerződésen felül kitermelt termékek árának alakulására gyakorolhat befolyást. Természetesen, ha az üzemek a termékeket bizonyos módon a közesztési tervéről, előírják, hogy Bjeorussziában 1968-tól 1970-ig „ki kell izárítani 1,5—1,6 millió hektár vizeíyős földet, kiirtani a bozótot és zétszórt kis erdőséget mintegy 1000 000 hektárnyi területről“. Ez :gyütt nem sokkal kisebb, mint egész lelgium. Így öt év alatt művelés alá kerül nintegy 2,5 millió hektár új föld. V következő ötéves tervben további 1,2 millió hektáron kerül sor talajavításra, a tizenötéves távlati terv ledig 5 millió hektárnyi mocsár kiizárítását irányozza elő. A feladatok nem könnyűek, de a ehetőségek sem kicsik. A talajjavítás ninden költségét az állam vállalja nagára: öt év alatt 900 millió rubelt ordít erre a célra. Ehhez még hozzá ehet számítani, hogy köztársaságunk íagy gépparkkal rendelkezik, sok izernyi szakember pedig gazdag talasztalatait adja át a nagy munkáíoz. A mocsarak kiszárítására és megindítására köztársaságunkban 47 épíő-szerelő központ és 8 talajjavító Hlomás alakult, ahol 16 ezer gépészeti- és építőbrigád, 14 ezer mérnök is technikus dolgozik. Az év elején 1540 ekszkavátor, 4000 traktor és sok izer gép segítette munkájukat. Ez hatalmas erő. Tessék összelasonlítani: egy kis teljesítményű skszkavátor évente 60 ezer köbméter földet mozgat meg és minimum száz <ubikns munkáját végzi el. Ezekből sz egyszerű kotrógépekből 1140 darab nűködik köztársaságunkban. Tehát gépparkunknak csak ez a része hadseregnyi kubikost, 114 000 embert helyettesít. A talajjavítás valóságos iparággá nőtt Bjelorussziában. Nagy mennyiségű vasbetont és betont használ fel, talajjavító szerkezeteink évszázadokig fognak állni. Egyre több alagcsövezést is alkalmazunk, ami a legdrágább, de leggazdaságosabb módja a talajjavításnak. Ott, ahol évszázadokig élt a titokzatos, félelmetes mocsárvilág, kalászolni kezd a búza, kivirágzanak a rétek, zöldellnek a lugasok. Az ember legyőzi a mocsarat.
