Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-14 / 2. szám
Mielölt a pihés jószág világra jön Régente, amikor a tyúk változott hangon kotyogni kezdett és szívesen ült fészkén, gyorsan aláraktak annyi tojást, amennyi csak aláfért, majd három hétig lehetőleg nem zavarták, nehogy kihűljön a fejlődő embrió. Manapság a fokozott gépesítés korszakában változott a helyzet, mert a könynyen kotló tyúkokat kiselejtezik az állományból, — az Ilyen szárnyas ugyanis kotlás idején nem tojik, keltetőhajlamát viszont nem érdemes kihasználni. Gazdaságilag összehasonlíthatatlanul előnyösebb a gépi keltetés, amit a nagyüzemek közvetlenül is, a kistenyésztők pedig vásárlás útján igyekeznek kihasználni. A saját keltetőállomást magukénak mondható üzemek közé sorakozik fel az érsekújvári EFSZ is. Járásuk területén Óhajon, Köbölkúton, valamint Párkányban működik baromfikeltető üzem. Érsekújváron a repülőtértől nem messze, a Naszvad felé vezető út jobb oldalán találjuk a Betri farmnak nevezett baromfitelepet. Mikulec Júlia telepvezető, ha éppen ideje engedi, szívesen ad felvilágosítást a kollektíva munkájáról, sőt a szakmai fogásokat sem rejti véka alá. A keltetőben három műszakban dolgoznak és 24 óránként váltják egymást Sírba Júlia, Szarvas Judit, valamint Balogh Júlia, a B- és a C-tenyészetben pedig váltakozva Mészáros Mária meg Hrusecká Dorota tevékenykedik. A keltető dolgozói az idény befejezése után a saját üzemük részére meghagyott csibék nevelésével foglalkoznak. telepvezetői minőségben. Ezért leginkább tőle, mint a legilletékesebbtől érdeklődtünk. Elmondotta, hogy a keltetőgépekben levő hőfokot a BIOS 3200-as keltetőgépeken levő hőmérővel mérték. A gyakorlat azonban azt igazolta, hogy a külső eltérő hőfok hatására a hőmérő nem mutatta helyesen a kívánt értéket. Ezért a hat keltetőgépbe meg a hat bújtatóba lázmérőket helyeztek, s az ajtó kinyitása után a benti hőfokmérő szerint tették meg a szükséges intézkedéseket. Egyébként a keltetőgépben legmegfelelőbb a 38 C fokos hőmérséklet és a 35—37 százalékos páratartalom. Régebben a kelési százalék 75 körül mozgott. A tapasztalat segített ezen a százalékon javítani, és ma már 88—89 % a kelési arányszám. így az elmúlt évi keltetés! idényben, vagyis januártól májusig 155 000 naposcsibét keltettek. kerül a tojás, ennek helyére pedig a friss tojást teszik. A harmadik berakás alkalmával az alsó réteg is megtelik. A keltetőben 19 napig marad a tojás, mialatt négyóránként fordítanak fekvésén. BÜJTATŐK Az utolsó két napra a bújtatóba teszik a tojást. A Petrifarmon a hat keltetőgéphez hat bújtatógépük van. Háromóránként ecetes vízzel spriccelik be a tojást. Azelőtt erre pumpát használtak, mivel a réz alkatrészekből álló alkalmatosság az ecet hatására hamar beragadt, tisztítása pedig felesleges munkát jelentett, áttértek ehelyett a cirokseprű használatára. Ez egyszerű módszer de soha nincs vele bonyodalom. A bújtatóban a kívánt hőfok 38 °C, a párateltség pedig 35— 37 %, tehát hasonló mint a kelRODIZLANDI TENYÉSZET Tenyészetükben kizárólag nodizlandi fajtát tartanak. Legalacsonyabb besorolásba kerülő A-tenyészetükben 4000 tyúkot tartanak, s ehhez 1:13 ivararányban a szükséges kakasokat. A B-tenyészetben az előirányzott állományszint 1000 tyúk az 1 :12 arányban hozzátartozó kakasokkal. A mutatók alapján C-tenvészetbe sorolt tyúkokból 8 törzset alakítottak ki. Egy-egy törzsben, elzártan a többi baromfitól 12 tyúk és egy kakas él. Előríás szerint a C-tenyészetbe azok a tojótyúkok sorolhatók, amelyek elérik az évi 170 tojásban meghatározott alsó termelési határt. Az újváriak ezt a határt biztonság kedvéért felemelték, s így a C-tenyészet tyúkjai náluk évente átlag 220—230 tojást tojnak, egyes kiváló egyedek hozama a 240-es teljesítmény körül mozog. KEETETÖGÉPEK Mikulec Júlia már tizenegy éve dolgozik a telepen, hat éve 2 BÜDBIBM Amikor alacsony százalékon mozgott a kelési arány, akkor a gépbe eredetileg beépített spirálcsövekben mozgó melegített vízzel fűtötték a keltetőgépet és a bújtatót. Mivel azonban náluk túlságosan meszes a víz, a csövek belsejében mészkő rakódott le, mégpedig rövid idő alatt olyan rétegben, hogy a szükséges hőfokot nem tudták elérni. A gépeket más fűtési rendszerűre építették át. Azóta egy fémlemez tálcába vizet tesznek s ezt melegítik fel villanyáram segítségével. A keltetőgépben lent középen elhelyezett fémtálcáról a meleg gőzt két ventillátorral vezetik szét a keltetőgépben. Érdekes még az is, hogy egyegy keltetőgépet nem egyszerre raknak tele, hanem rétegesen, háromszorra. Idény kezdetén csak a keltetőgép felső harmadába tesznek a tálcákra tojást, mert ez a légréteg a legmelegebb, s a friss tojásra jó hatással van az itteni hőfok. A következő berakás alkalmával a fönt levő rétegből a középsőbe tetőben. Viszont itt egy fűtőtesthez már csak egy ventillátor tartozik. A ventillátorra egyébként nagyon kell vigyázni, mert ha ez leáll, menthetetlenül befulladnak a tojáshéját belülről kocogtató csibék. A keltetőben a ventillátor működésének megszűnése nem okoz ilyen nagy bajt. Ezért a 24 órás szolgálatot teljesítő egyének a legnagyobb figyelmet a ventillátorok működésére kell összpontosítania. BATTÉRIÁK ÉS AZ ELADÁS A keltetést úgy ütemezték be, hogy a kelés mindig hétfőn történjen. Az idény első csibéi január 2-án látták meg a napvilágot. Az első kelésből 6200 naposcsibe került át az úgynevezett battériákba. Itt a pihés kis jószág négy napig marad, mert csütörtöki napra ütemezték be az eladást. Az eladás a tervezett mennyiségben az Érsekújvár! Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság elosztása napján történik. Ez a tervezett mennyiség a jelenlegi idényben 110 000 naposcsibe, hasonlóképpen, mint az elmúlt évben. A tervezett mennyiség és a valóságban előállított mennyiség közötti különbözet elosztását az EFSZ saját belátása szerint végzi. Az elmúlt évben terven felül keltetett 45 ezer csibének nagyobb részét a háztáji kistenyésztők vásárolták meg. Az EFSZ Komáromi utcai irodáján az érdeklődők előbb kifizették a csibék ellenértékét, mert a baromfitelepen csakis a pénztári elismervény ellenében adják ki a minap kikelt aprójószágot. A naposcsibék ára 3,40 Kés lenne, mivel azonban csütörtökön történt az eladás, így az etetésre rászámítottak és a darabonkénti csibeeladási ár tavaly 3,70 Kés volt. Az egyhetes csibe ára a további etetés következtében például darabonként 4 Kés-re alakul. A vásárló részére annyiban előnyös a négynapos csibék vásárlása, hogy ilyen idő eltelte után már elhullás szempontjából jóval biztonságosabb a vásárlás. Mikulec Júlia telepvezető tapasztalatait tizenegy éven át gyűjtögette. Bár nem volt könynyű, mégis teljes odaadással, ahogy mondani szokás szívvellélekkel kereste és szerezte meg ismereteit. Sorra látogatta a környékbeli keltetőüzemeket. Mindenhol eltanult valamit, de legtöbbet talán eleinte Bajcson, majd Voderadyban, végül pedig az erre legilletékesebb helyen, a Dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézetben. A máshol és a saját tapasztalatból szerzett ismereteket tehetségesen gyümölcsöztette mint telepvezető. Jó munkájáról számos elismerés, kitüntetés tanúskodik. A különböző átszervezések során más mezőgazdasági üzemekben sajnos sok esetheti nem törődnek azzal, hogy a vezető dolgozónak a kérdéses' munkaterületen évtizedes tapasztalata és szervezőképessége legyen, így azután „inasévei“ közben a népgazdaság kárára tanuk Kucsera Szilárd CSIRKE „FŐZÖCSOMAGBAN“ Egyik jónevű georgiai (USA) baromfifeldolgozó újabban „főzőcsomagban“ (boil-ing-bag) hozza forgalomba áruját. A csomag csirkét és körítést (galuskát) tartalmaz. A háziasszony dolga csupán az, hogy a kész ételt csomagostól pár percre a forró vízbe mártsa, — majd tálalja. Egyes szakemberek az új csomagolási eljárásnak nagy jövőt jósolnak. A jelenlegi formát csak egy új eljárás első próbálkozásának tartják. (Poultry Meat) Mikulec Júlia és Strba Júlia a keltetőben tevékenykednek (A szerző felv.)
