Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-22 / 16. szám
Fajdféléink kifelé. Ez a díszes toll a vadászok kedvelt trófeája, és sokan a kalapjukra tűzik. A nyírfajdtyúk rozsdabarna színű, sötétbarna harántsávokkal. A kakas szeme barna. A nyírfajd lábát is toliharisnya fedi. A lábujjak itt is csupaszok és barna színűek. A jérce akkora, mint a házityúk. A nyírfajd vegyes erdőkben tanyázik, különösen nyírjesekben. Kedveli a ligeteket, amelyeket nyirkos rétek, érikás, turfás ingoványok határolják. A nyírfajd, akárcsak a nagyobb rokona: a siketfajd, tavasszal farüggyel táplálkozik. Nyírfa? bárka, sarjadó fű, aszott áfonya és csipkebogyó a kedvenc tápláléka. Rovarral különösen a fiókák táplálkoznak. A felnőtt nyírfajd csak nyárelőn, az erdei gyümölcs érése előtt vadászik rovarra. A nyírfajd párosodását Is dürgés előzi meg. A hímek már hajnal hasadta előtt repülnek be a dürgőhelyre. A dürgés nem a fán, hanem a földön zajlik le, és két óra hosszat tart Ä dürgőhely igazi cirkuszi aréna, ahol véres viaskodások folynak a vetélytársak között a tollas szépnemért. Itt is, mint mindenütt és mindenben az erősebb győz. A gyöngébbnek semmihez sincs joga! A jércék a győzteshez szegődnek. A mohával, száraz lombbal és hullott tollal szegényesen kibélelt nyírfajd-fészek szintén a sűrű bokrosban rejtőzik. A tojó április végén és május elején 8—10 db halványsárga tojást rak a fészekbe. A dürgő nyírfajd-kakas jellegzetes szerelmi dallal csalogatja kiválasztottjait. Berepüléskor böffenés félével kezdi reggeli nótáját. Ismételt m* csussssal folytatja és — túrta ... turtu... turtu ... urru... urru... — motyogással végzi. A jércék — gok... gok... gok... — szavakkal nyílvánítják tetszésüket. A nyírfajdfiók életmódja ugyanolyan, mint a siketfajdé. Bogyóval, de főleg rovarral táplálkozik. Az érzékeny csipkegyomornak lágy eledelre van szüksége. Nagy kár, hogy minálunk is pusztulóban van e szép lantfarkú havasi madár. Az emberi civilizáció szédítő gyorsaságú fejlődése fenyegeti létét. SELMEC ADOLF Védjük a foglyokat Siló-szagtól fanyarrá lett sűrű kőd lustálkodott az „akasztó hegy“ rakottyásában, amikor sítalppal arra vettem utam. Jövetelem zajától megriadt fogolycsalád röppent tova. De soványak, szegények! Pedig milyen kövéren hagyta őket itt az ősz. A határt sovány, megfogyatkozott fogoly-családokkal találtam. A leleszi határ eléggé szegény cserjékben, bokrokban. A foglyok számára nincs változatos búvóhely. Az erdőkből behúzódó karvalyok és vércsék tizedelik az állományt. Szomorúbb megállapítás, hogy télen nincs ember fia, aki segítene az éhező fogolycsaládokon. Sokszor as EFSZ istállójába is behúzza őket az éhség, de ott sem részesülnek .szívélyes“ fogadtatásban. Jogos tehát az aggodalom, hogy leghasznosabb madarnnk létszáma egyre apad. Aggodalmunk annál indokoltabb, mivel a Pólyán-i vadászok megfigyelései szerint a fogolyállomány tetves. Salkovics vadász kollégánk állítása szerint kevés volt az őszi porfürdőjük. Ezek után méltán elgondolkozhatunk, idén mit tegyünk e madár érdekében, hiszen a foglyokat úgy tartjuk nyilván, mint mezőgazdaságunk egyik legértékesebb növényvédőjét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Prágai Ornitológiái Intézet legújabb vizsgálatai. A vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy feltárta a foglyok eddig még alig ismert tavaszi és nyáreleji táplálkozását, ami nagy jelentőségű, mert kiderült, hogy nemcsak a fogolycsirkék, hanem az öregek is főleg rovarokkal táplálkoznak. A fogoly tehát nemcsak a gyommagvak fogyasztásával hasznos a mezőgazdaság számára, de elsősorban rovar pusztításával. Fő eledele a lucernabogár, vincellér bogár, burgonyabogár stb. Sajnos és a hasznos szárnyasvad nincs olyan számban, mint ahogy lehetne. Államunk minden lehetőséget megad szaporítása érdekében, de ehhez minden vadásznak, minden mezőgazdasági dolgozónak hozzá kell járulnia. Télen etetéssel, tavasszal a veszélyeztetett fészkek megmentésével, nyáridőben pedig a szaporulat védelmét kell minden eszközzel szorgalmaznunk. Kalapos József A siketfajd a sűrű aljerdőt- és napsütötte erdővágást ked- véli, mert ott elegendő élelmet , talál. Nagyon óvatos madár. . Azonnal elillan, ha valami szo- i katlant észrevesz. Dürgése idején, amikor (se lát, se hall) , parányi gallytörés is elriaszt’ hatja. A hím csaknem egész éven . remetéskedik, csak kora ta. vasszal, párzás idején, csalogatja magához a jércéket. Ilyen! kor a nagykakas pirkadás előtt megszokott gallyán sétálgatva I énekli szerelmi dalát. Napkelte , után a földre száll és folytatja . a félbeszakadt melódiát. Ekkor kezdődik a párzás. A nap többi részét a nagy. kakas háreme társaságában táplálékkereséssel tölti. Esti szürkületkor pedig. brr... brr... brr... berregést utánzó szótagot hallatva repül dürgési helyére, megszokott fájára. Ott tölti az éjszakát. A jércék követik szerelmi hősük példáját. A közeli fenyvek sűrű koronáiban találnak búvóhelyet az éjjeli ragadozók, különösen az uhu támadása ellen. Virradat előtt a nagykakas kopogásszerű tónusokkal kezdi dürgési dallamát. Tek... tek.... tek... az intonáció. Később megnyújtja a nyitányt... tépik ... tépik ... pikpikpik strófává fejleszti. A szerelmi ária egyre sebesebbé válik. A palackból kirepülő dugó puffanásához hasonló „pluk“-ban kulminál és — sisisisi... sisisis ... kaszafenéshez hasonló a nóta vége. Ez a kaszafenés sokszor tragikussá válik az őserdő trubadúrjára nézve. Akkor dördül el a vadászpuska! Ha nincs veszedelem, a jércék i— bök... bök... gogogo... bök — monológgal válaszolnak hősüknek és jelzik hollétüket. A fajdkakas kora tavasszal farügyet csipked és fiatal fahajtással csillapítja éhségét. Az aljerdő hótakarója alól kikandikáló áfonya bokrok, előző évtől visszamaradt, aszott bogyói nyújtanak számára élelmet. Nyáron erdei gyümölcs és rovar a tápláléka. A fajdtyúk az erdővágás sűrűjében burjánzó bokrok aljában rak fészket. Fenyőgally, száradt növényszár, moha szolgálja az építőanyagot. A tojó 6—10 sárgás, vagy pedig barnás alapszínű tojásból 26—28 nap alatt kelti ki bolyhos csirkéit, amelyek fészekhagyők és anyjuk társaságában rovaroznak. Szervezetük lágy eledelt igényel. A nyírfajd A hím fekete tollazatú. A fej és a nyak kék-lilás árnyalatokban pompázik. Az idősebb példányok csupasz szemöldökét piros szemölcsös bőrsáv alkotja, amelynek színe kakastaréjra emlékeztet A szárnya fehéren sávozott. Középső farktollazata fehér színű. A szélső tollak feketék és lantszerűen hajlanak Hazánk magasfekvésű fény veseiben és havasalji vegyes erdeiben fajdféléink három faj tája tartózkodik: a siketfajd a nyírfajd és a császármadár E cikkben a két elsőről vai szó. A fajdok a tyúkfélék fajáho: tartoznak. Közöttük a siket fájd a legnagyobb. A hűvös ég hajlatú havasalji erdőzőna la kói. A tengerszin feletti eze méter magas övezetet kedvelik Tollazata a havasok szeszélye: éghajlatához alkalmazkodik. ( siketfajd testét zöldes-feket< és az acél színére emlékezteti kékes-fekete toll borítja. Szár nya gesztenye barna A nyakát és a csőre mögött hosszú toll szakállt visel. Csupasz szemöl dökét piros bőrdudor borítja amely különösen dürgés idejét jellegzetes. Bizonyos nemi vo natkozása van. (Sex appeal) A siketfajd farka kerek. Dür géskor legyezőszerűen nyílik £ tizennyolc farktolL Szeme bar na, csőre sárgás, csak a hor gas vég fehérük kissé. Lábszá rait szőrszerű sűrű pehely védi a dermesztő fagyok ellen. A lábujjak csupaszok. Tarajforma oldalkinövéseik védik a táplálék utáni kapargálásnál. A karmok, különösen az idősebb példányoknál, rendszerint kopottak. A negyedik, a hátsó lábujj, a sarkantyú, elkorcsosodott, vagy pedig teljesen hiányzik. A csendes és nyugalmas őserdők kedvelőjének tartózkodási helye a klimatikus viszonyoktól és a természet érintetlenségétől függ. Míg nálunk az említett tengerszínt feletti ma? gasságban csak szórványosan, addig Finnországban, Szovjet Kareliában és Szibéria baltát és ölrészt sosem látott sík tajgáiban tömegesen honol ez a madár. Legjobb vadászfényképek versenyét hirdette ki a CSVSZ KB-a. A verseny anonim és részt vehetnek rajta amatőrök, valamint hivatásbeliek egyaránt. Benevezni 30X40 cm nagyságú fekete-fehér, valamint 18X24 cm méretű színes fényképfelvételekkel lehet. Versenydíjak a következők: I. díj 500 Kés, két 300 koronás II. díj, négy 200 koronás III. díj, tíz 100 koronás negyedik díj, húsz 80 koronás V. díj és negyven további díj 50 koronás értékben. A verseny 1967. augusztus 15-ével zárul, és az eredményeket ez év október végéig hirdetik ki. (A fényképeket a következő címre kell feladni: ÜV CSPS, Praha 1, Husova 7.) Részletes információt a CSVSZ járási bizottságai nyújtanak. 0 v/tUAsi 1 Z HALASZ
