Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-22 / 16. szám
A vadászati kutatások Csehszlovákiában főként az apróvadra irányulnak és elsősorban a fogoly, fácán, valamint a nyúl anatómiájával, alaktanával és fiziológiájával "foglalkoznak, de különös figyelmet fordítanak az elszaporítás, gondozás kérdéseire is. Az alapvető vizsgálatok tisztázták a fogoly némely szervének az év folyamán bekövetkező szövettani és vegyi változásait, valamint a külvilágl tényezők hatását is. A fogoly és fácán természetes táplálékára és annak összetételére vonatkozóan sikerült — évszakok szerint — pontos adatokat gyűjteni. Ezekből kitűnik, hogy a kifejlett fogoly főként növényi anyagokkal táplálkozik (ezek aránya 83,1—100 %), amelyek közt a gyommagvak 22—28 %-kal szerepelnek; a legtöbb rovart (16,9%) nyáron fogyasztja. A fiatal foglyok viszont életük első 3 hetében 80—95 % állati eredetű táplálékot igényelnek, és csak fokozatosan térnek át a növényi eledelre (a fent közölt étrendre a 8. héten állnak át). Ezért szerepük a mezőgazdaságban — a sok rovar elpusztításával — különösen hasznos. A táplálék fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmát beható vegyi elemzés, a fő szervek, mirigyfunkciók és a vérkép évszaki változásait pedig bimetriai alapon is ellenőrzött széleskörű vizsgálat mutatta ki. A vadkacsák begy- és gyomortartalma viszont felfedte, hogy kora tavasszal növényi részek alkotják táplálékuk legnagyobb tömegét, később 60— 80 %-ig rovarokból (főként a víz felületén élő Ceratopogonfa jókból) tevődik össze, de nyáron — amikor a kacsák már a tarlókra járnak — ismét a növényi anyagok kerülnek az első helyre, télen pedig alig található más a gyomrukban. A gondozás terén a fácánok és foglyok keltetésének technikáját (a tojások kezelését, a csibék etetését stb.) tökéletesítették, és megvizsgálták a fácánosok elosztását és összetételét. Érdekes eredményeket szolgáltatott a ketrecezési kísérlet, amelynek során 250 foglyot 6 hétig (jan. 1-től febr. 15-ig) zárt helyen tartottak, és mesterségesen etettek. Súlyuk ugyan gyarapodott, de a fogság mégis hátrányosan hatott szervezetükre, főképpen ivarmirigyeikre. A kibocsátás előtt meggyűrűzött, legnagyobbrészt 500—700 m távolságban megtelepedett és mindvégig ellenőrzött 200 példánynak ugyanis csak 5 %-a párosodott és rakott fészket. A növényvédő szerek hatásának laboratóriumi és szabadföldi vizsgálata azt mutatta, hogy a HCH- és DDT-készítmények nem okoznak kárt a fogoly- és fácánállományban. Fontos pontja volt a kutatásnak olyan védelmi rendszabályok kialakítása, amelyekkel a takarmánynövények gépi aratásakor nagymértékben veszélyeztetett fácán- és fogolyfészkeket meg lehet menteni. De sem a gépekre szerelt angol mintájú, illetve az AGROSTROJ- vállalat által javasolt védőberendezés, sem pedig a kipuffo-A TARTALOMBÓL; 0 Fajdféléink 0 A kalandor 0 Vadásznaptár 0 Kutyabemutatö Galántán 0 Hírek 0 A Holdtól is függ a horgászeredmény 01 Nem lehet a zavarosban halászni... 0 Milyen hangokat hallatnak a delfinek 0; A pontyok antibiotikus | tömegoltásának egyszerűsítése 0 Halétel-receptek 0 A szárnyas levélhordó arra intik a vadgazdát, hogy apróvadállományát állandóan ellenőriznie kell, mert a helyes szabályozásnak ez a legfontosabb feltétele. A kulmináció éveiben fokozhatja a lelövést, depresszió idején pedig korlátoznia, vagy teljesen tilalmaznia kell azt. Végül igen jelentős feladata volt a vadgazdasági kutatómunkának az apróvad számára megfelelő területek alkalmassági mérték szerinti elkülönítése. Ez biológiai — az apróvad életére és fejlődésére kedvező — szempontok szerint történt. Az elhatároláskor figyelembe Csehszlovákiában gók okozta zaj nem bizonyult kielégítőnek. Ezért a mezőgazdasági gépszerkesztésnek ezt a problémát is be kell vonnia a vizsgálataiba. Nagyszabású vállalkozás volt az apróvadállományban észlelhető ingadozás okainak felderítése. Ez az 1895-től rendelkezésre álló lelövési statisztikák és egyéb adatok elbírálása alapján történt. A populáció szintjének alakulását a szaporodás és az elhullás mértéke szabja meg. A grafikonok tanúsága szerint a fogolyáliomány két tetőzése, vagy mélypontja közötti időköz, az ún. „populáciőclklus“ 8—12, a nyúlállomány esetében 3—5 év. A szaporodás főként a vad öröklött tulajdonságainak, függvénye, az elhullást pedig korának és ivararányának a egészségi állapota és különösen az időjárás befolyásolja. Az utóbbi szempontjából elsősorban június hó első két dekádja esik legnagyobb súllyal a latba: 10 °C alatti középhőmérséklet és 80 mm-nél nagyobb csapadék az egész szaporulatot elpusztíthatja. Ezek a tények vett természeti tényezők a következők: 1. a talajfelszín magasság, 2. a terepalakulás, 3. az évi hőmérséklet sok esztendei kőzépértéke, 4. a szaporodás idején uralkodó évi középhőmérsékletek átlaga, 5. az évi csapadékmennyiség sok esztendei átlaga, 6. a május—június havi csapadék átlaga, 7. a hótakaró magassága és tartalma, 8. a tenyészeti időszak hosszúsága, 9. a terület produkciótípusa. A besorolásban a tenyésztésre legjobb feltételeket nyújtó I. osztálytól a teljesen alkalmatlan IV-ig az átmenet fokozatos. A minőségi osztályok szerinti elosztást Csehszlovákia egész területén külön térkép mutatja. Ez számottevően megkönnyíti a vadgazdasági tervezés minden részletét, (betelepítés, vérfelfrissítés, befogás, lelő vés stb.’. Csehszlovákia a múltban „Európa apróvadkamrája“ volt, s a jövőben is az kíván maradni. J. SEKERA III. ÉVFOLYAM A 1967. ÁPRILIS ** VADASZ es A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE Az apróvad helyzete
