Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-22 / 16. szám

Újjáéledés Egy falu «portjának — még nap­jainkban 1« — a labdarúgás a fok­­mérúje. Hogy mlárt7 Egyszerűen csak azért, mert a különbőzé sportágak fejlesztésére a legtöbb helyen nincs meg a kellé lehetőség. Sőt, sok he­lyen még a labdarúgó-csapatot is csak flggyel-bajjal tudják fenntartani, az anyagi támogatás hiánya folytán. Lapunk Január 2. számában foglal­koztunk a komáromi Járás egyik kis községének sportéletével. Akkor meg­állapítottuk, hogy Ekelen az árvíz éta pang a sportélet. „Furcsa nép lakik nálunk — Jegyezte meg egy fiatal a szóban forgó Írásban. — Közönyösek mindennel szemben. Nincs az az erő, amely felrázná éket." Eles szavak voltak ezek, nemcsak a falu, de a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság felé is. Hogy meny­nyire hatott az újságban megjelent Írás, nem tudom. Tény az, hogy a tavaszi rügyfakadásssal felébredtek az ekeitek is. Igaz, ma még nagy eredményeket nem érnek el, — hisz a labdarúgó-csapat még most bonto­gatja csak szárnyait —, de kezdésnek ez is elég, mondja a sportszervezet egyik vezetője. A két év előtti Játé­kosokból nem Is igen találni az újjá­szervezett együttesben senkit. — Még úgy a tél közepén elhatá­roztuk, hogy újjászervezzük a falu sportéletét, említi meg beszélgetés közben Nagy Rudolf titkár, a helybeli iskola tanítója. A faluban nem akadt ember, aki pártfogás alá vette volna a sportszervezetet. így aztán a taní­tók — Feiner sporttárssal az élen — elhatároztuk, hogy segítő kezet nyúj­tunk a sportolni vágyó fiataloknak. De mindjárt as elején felmerültek a különböző problémák. Az évzáró pártgyűlésen felvetettük a sportot kedvelők azon óhaját, hogy a község­ben újra szervezkedő sportot a szö­vetkezet némileg anyagi segítségben részesíthetné. Sajnos, a falu politikai­­gazdasági életét irányító szervezet évzáró gyfilésén süket fülekre talál­tak. Mondhatnám olyan értelemben, hogy a sport nem tartozik a pártgyű­lés hatásköréből A szövetkezet tagsá­gi gyűlésének kell Jóváhagyni a sportszervezet támogatására nyújtan­dó összeget. Sőt, ezen a gyűlésen el­hangzott egy olyan kijelentés, amely Így is úgy is megérdemli azt, hogy pár sorban megemlítsük. A járás kép­viseletében kiküldött személy sze-Hát igen, valóban nem a fejőstehén szerepét kell betöltenie a közös gaz­daságnak. Ennél többre hivatott. De vájjon a mai viszonyok között kihez forduljon egy-egy falusi sportszerve­zet, ha nem éppen a szövetkezethez? Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenáron csak a szövetkezet se­gítse a falusi sportszervezeteket. Ko­rántsem. Találunk néhány más példát is arra, hogy a Jednota, vagy éppen a népművelési otthon veszi szárnyai alá a sportszervezetet. De olyan he­lyen, ahol mindezek hiányoznak, va­lakinek segíteni kellene. Azt hiszem ezt tudni kellene a járási szervek képviseletében megjelent személynek isi S nem hiszem azt, hogy az olyan szövetkezet mint az ekeli, fejlődésé­ben visszaesne, ha pár koronával hozzájárulna a sportolni vágyó fia­talok megsegítéséhez. A segítségre pedig nagyon nagy szükség lenne. Amikor ottjártam, barátságos mér­kőzést játszottak az ugyancsak most ébredező Nagykesziekkel. A mérkő­zést ugyan megnyerték (3:0), de mi­lyen körülmények közötti A sportpá­lyának nem nevezhető területen a szó szoros értelmében térdig érő la­tyakban kísérgették a döcögő“ labdát. S mindjárt itt megmutatkozhatna a „fejőstehén" szerepe! Oj pályára van minél előbb szükség, mert a bajnoki mérkőzéseket ősszel semmi szín alatt a jelenlegln nem lehet lejátszani! Ígéret ugyan van arra, hogy őszig az új iskola mellett elkészül a sportpá­lya. Ha ez megvalósul, akkor nagyon nagy lehetőség nyílik a labdarúgó­csapat előtt, mivel az iskola rendel­kezésükre bocsájtja a tornatermet öltözőnek, a fürdőberendezéssel együtt. A másik fájó pont a kezdet kezde­tén, hogy nincs Jármű, amellyel el­járnának idegenben a mérkőzések­re. A szövetkezet nem rendelkezik autóval, Így marad a kerékpár, mo­torkerékpár s néha a vonat. Autó­buszra nem futja a szervezet pénztá­ra. Ha Így megy tovább ki tudja med­dig fognak járni a már említett jár­művekkel a futballisták?! Es itt is megmutatkozhatna a segíteni aka­rás... de sajnos, ez még a jelen pil­lanatban mindig hiányzik. A nemzeti bizottság, s a szövetkezet vezetőinek részéről vajmi kevés megértés nyil­vánul meg a sportélet fellendítése érdekében. Még a sportgyűlésekre sem járnak el... S az okokat talán a kétévi pangás miatt is itt kellene keresni. Az árvízzel sajnos, sok mindent el lehet fedni. De ha figyelembe vesz­­szük, hogy vagy fálszáz falut érin­tett a tragédia s közülük a legtöbb helyen a lehető legrövidebb időn be­lül a sport kilábolta a veszteségeket, miért ne lehetne ezt két év után véghezvinni Ekelen is. Csak egy kis megértésre és baráti kézfogásra len­ne szükség minél előbb. Ha már a sportolni vágyó fiatalok megtették az első lépéseket kell, hogy útjukat egyengessük is. Ezt feltétlenül meg­érdemelnék. CZITA BÉLA A szabályok Még csak két forduló van mögöttünk a tavaszi labda­rúgó-bajnokságból, máris egy egész csomó szabálytalan­ság történt. A további hiányosságok elkerülése végett szükséges­nek tartom felhívni a sportszervezetek vezetőinek fi­gyelmét arra, hogy a szabályok mellőzése, illetve nem ismerése, nem mentesít a felelősség alól. De kezdjük talán az elején. Az őszi labdarúgó-bajnok­ság befejezése alkalmával a járási labdarúgó szakosztály elnöksége körlevelet adott ki, melyben felkérte az ösz­­szes sportszervezeteket, hogy a birtokukban levő összes igazolványokat, ellenőrzés és lebélyegzés céljából küld­jék be a járási sportbizottságra. Tekintettel arra, hogy ezen felhívás nem talált kellő megértésre, 1987. február 10-én újabb figyelmeztető körlevelet küldtek a sport­­szervezeteknek. Mindkét esetben világosan és érthetően volt közölve, hogy azok a sportszervezetek, amelyek e rendelkezésnek nem tesznek eleget, nem indulhatnak a bajnokságban, illetve elért eredményük érvénytelen. Vajon miért volt szükség erre az intézkedésre? Azért, mert a sportszervezetek vezetői manipuláltak az igazol­ványokkal. Mégpedig úgy, hogy esetről-esetre kicserél­ték az igazolványban levő fényképeket és így „fekete“ játékost szerepeltettek. A járási labdarúgószakosztály elnöksége nem nézhette tovább ezt a „kalózkodást", ezért tartotta szükségesnek, hogy saját bélyegzőjével lássa el a fényképeket. Az alsópéteri sportszervezet ve­zetősége úgylátszik nem tartotta szükségesnek az iga­zolványok lebélyegzését. Súlyos árat fizetett érte. Az aranyosi csapat ellen elért 5:0-ás győzelme törölve lett. De nem csupán ezért, hanem azért is, mert Zácslk Béla játékos Jogtalanul játszott a felnőtt csapatban. Az ifjú­sági csapatból már „kinőtt", de a felnőtt csapatba való átigazolását nem Intézték el. Hasonló a helyzet az ifjú­sági csapatban is, ahol Kocsis Zoltán és Gerendás István játékosok játszottak szabályellenesen. Mindkét játékos betöltötte már a 18. életévét a bajnokság megkezdése előtt, tehát az ifjúsági csapatban már nem játszhatnak. A fenti intézkedések ellenére is akadnak felelőtlen sportvezetők, akik még az igazolványok meghamisításá­tól sem riadnak vissza. Ezekkel szemben a jövőben a legszigorúbb eljárást alkalmazzák majd. A violíni Slo­van csapatában például Uőník Jozef nem a saját, hanem egy másik Uőník Jozef igazolványával játszott. A szüle­tési adatok helyesbítése nem okozott különösebb gon­dot neki. Vajon megérte? Az őszi bajnoki idény folyamán kibocsájtott körleve­lekben nyomatékosan figyelmeztettük a sportszerveze­tek vezetőit arra, hogy amennyiben egy csapat nem uta­zik ki a kisorsolt mérkőzésre, ahhoz a csapathoz a ta­értelmében vaszi bajnokság sorén partnere sem köteles kiutazni. Vagyis, a szabálysértő csapat négy pontot veszít. A fel­hívás úgyszintén elkerülte a sportszervezetek vezetői­nek figyelmét. Az ősz folyamán „Jelentő lapokat" bocsájtott ki a járási sportbizottság. Ezen a lapon kell jelenteni a mérkőzés eredményét. Kitöltése nem okoz különösebb fáradságot, és 20 filléres bélyeggel elküldhető. Hétről hétre előfordul, hogy a sportszervezetek nem adják postára e lapokat, amiért azután 20 korona büntetést fizetnek. Nem hanyagság ez? Vagy annyi pénze van a sportszervezetnek? Ugyancsak több alkalommal felhívtuk a sportszerveze­tek vezetőinek figyelmét arra is, hogy a barátságos mérkőzéseket is jelentsék be a járási sportbizottságon. Ez a felhívás is „süket fülekre" talált. Néhány szót még a mérkőzések megóvásával kapcso­latban. Amennyiben egy mérkőzés vitás és az ellenfél azt megóvni kívánja, köteles három példányban megírni a tényállást. Egy példányt küld a járási bizottságra, egyet az ellenfélnek, egyet pedig saját magának hagy meg. A mérkőzés megóvását 48 órán belül kell eszkö­zölni. Csakis ajánlott levélben történő óvás érvényes, és egyidejűleg 100 korona letétet kell küldeni a járási bi­zottságra. Amennyiben a felhozott tények helytállóak és a döntés az óvást emelő javára szól, a letétet vísz­­szakapja. Amennyiben az óvásnak nincs helye, a letét a járási bizottságot illeti. Nyomatékosan figyelmeztetjük a sportszervezetek ve­zetőit, hogy nagyobb gondot fordítsanak az egészségügyi felszerelésre. Gyakran előfordul, hogy egy-egy játékos megsérül és még a legelemibb dolgok sincsenek kéz­nél. A jövőben szigorúan ellenőrizve lesznek az egész­ségügyi táskák, illetve kazetták, s amennyiben hiányos­ságok merülnek fel, bírságot fizet a sportszervezet ve­zetősége. Továbbá arra is figyelmeztetjük a sportszer­vezetek vezetőit, hogy a mérkőzés befejezését követően jogában áll a sérült játékosnak a játékvezetőnél kérni, hogy a jegzőkönyv hátsó oldalára tüntesse fel nevét, regisztrációs igazolványának számát és sérülésének ne­mét. Ebben a játékost senki sem gátolhatja meg. A já­tékvezető pedig köteles eleget tenni a kérelemnek. A további versengés során egyre hevesebbé válnak a küzdelmek. Szeretnénk azonban, ha ezek sportszerű keretek között történnének. Azt akarjuk, hogy a komá­romi járás területén minél színvonalasabb mérkőzésekre kerüljön sor. Reméljük, hogy a fentebb elmondottakat magukévá teszik a sportszervezetek vezetői, s akkor zavartalan lesz az együttműködés a járási sportbizott­sággal. Andriskin József A rimaszombati járás labdarúgó bajnoksága A II. osztályban szereplő csapatoknál április 2-án meg volt a „háló­­szentelés" — és az első fordulóban jobbára az esélyes csapatok szerez­ték pontokat. A rimaszombatiak tartalékcsapata — megérdemelten — elhozta Ozs­­gyánból az egyik pontot (Isi), az ajnácskőiek biztosan nyertek H. Za­­luüany ellen, s így egyet léptek a bajnoki táblázaton felfelé (3:0), a Sajógömöriek Korláton elszenvedett vereségét csak részben menti az, hogy tartalékosán játszottak (3:0), s a csupaszív beretkel csapat a baj­nokságra törő felediektől zsákmányolt egy igen értékes pontot (2:2). A láblázat éllovasa, Klenóc — Idegenben is fölényesen győzött Várgede ellen (0:4). A Gesztete—Haőava mérkőzés elmaradt, utólagosan fogják lejátszani. Burda az első fordulóban szabadnapos volt. Az öt mérkőzésen tizenhat gól esett, ami Jó közepes csatárteljesít­ménynek számít. A II. osztályban kötelező az ifi-csapatok indítása. Nagyon örvende­tes, hogy már sok testnevelési egyesületben megértették: a fiatalok nevelése a legfontosabb sportfeladat! Az őszi táblázat élén Haőava ifi­­csapata telelt, s minden reményük meg van rá, hogy bajnokságot nyer­nek —■ ha Tiszolc és Tornaija közbe nem szól! • Eredmények: Beretke—Feled 1:1. Korlát—Gömör 5:0. Nagy meglepe­tés a várgedei fiatalok Tiszolc elleni szép győzelme (3:0). Ajnácskő— H. LuZany 2:1. Ozsgány—Rimaszombat bár a pályán 0:2 volt, a zöld­asztal mellett 3:0 kontumációs eredmény született, mert a szombati fiúk egytől-egyig igazolvány nélkül játszottak. (Ne csodálkozunk tehát, ha egy-egy falusi egyesület néha megbotlik az adminisztráció dzsungelé­ben). A III. osztály megnyitója tizenhatodikán volt. Ebben az osztályban a bajnoki cím első számú várományosa Uzapanyit csapata. E kis falu fiataljai gondos téli alapozással és kemény tavaszi edzéssel készültek fel a nagy csatákra. Rimaszécs is tehetséges gárdával rendelkezik, — főleg az ifi-csapatuk kitűnő. Ebben nagy érdeme van a kilencéves iskola teatnevelő tanítóinak, akik évről évre több ifi-játékost nevelnek a falusi sportegyesületek örömére. Sajnos, az uzapanyiti ifi-csapat Rimafüréssel együtt csak sereghajtó az őszi bajnoki táblázaton. A II. és III. osztály csapatai már megszokták a fegyelmet és a pon­tosságát — de ez még nem mondható el minden IV. osztályban játszó csapatról! Itt még mindig nagyon sok a kontumációs eredmény, mert a vendégcsapatok csak nagy késéssel, vagy egyáltalán nem jelennek meg a mérkőzéseken. További nagy hiba, hogy ezt az osztályt a kikül­dött játékvezetők is csak amúgy „félvállról" veszik — és sokszor ők sem jelennek meg a mérkőzéseken. Ilyenkor aztán hazai játékvezető „az úr a pályán" — ami sokszor bonyolult intézkedéseket is von maga után. Ezúton is kérjük a játékvezetőket, hogy ne húzódozzanak a kisebb falvaktól, mert ott is igen nagy szükség van rájuk, s ott is szeretik, ha igazságosan ítélkeznek a játékvezetők. Az őszi évadban nyolc csapat Játszott a IV. osztályban. A bajnokság megnyerésére legtöbb reményük a felsőbalogiaknak van, ha továbbra is pontosan és lelkesen eljárnak mérkőzéseikre. A legtöbb „kellemetlen emlék" a bejei csapathoz fűződik, akik pénzszűke miatt alig játszottak néhány mérkőzést. Jelszavuk azonban az egész Járásban az egeket ostro­molja, mert minden egyesület anyagi gonddal küzd: „Drága az autó­busz!" K. I., Gömör VÍZSZINTES: 1. Dal. 4a. Szállodai váróterem — név­elővel. 8. Ész — szlovákul. 10. A szerelem istene az ókori görög mito­lógiában. 12. Az isten neve a moha­medán vallásban. 14. A kígyó teszi. 15. Vágány. 17. Ní­lus betűi felcse­rélve. 19. Antal Nándor. 20. Nyers. 22. Német filozó­fus neve (ford.). 23. Kopár. 23a. Vietnami nyelv. 25. Trombitahang. 28. Tova. 28. Bús. 31. Közlekedési vonal. 32. Laoszi nép­törzs. 34. A függő­leges 9. folytatása. 36. Magyarországi sportnyeremény­játék. 37. Ék! 38. Német névelő. 40. Régi. 42. Lakat ré­sze. 44. Testrész. 45. Láz kezdete és vége. 46. Előirányoz. 49. Illetőleg röv. 50. Lányokra felügyelő, többnyire idősebb hölgy (fr.). 51. Távozást je­lentő szócska. 53. Folyó Szibériában. 54. Számnév. 56. Folyadék. 57. Indi­ra........., India miniszterelnöke (fon.). 59. Évszak. 61. Megindulás. 63. Lán­gol. 64. Kevert matt. 66. Két szó: kö­tőszó és rangjelző szócska. 67. Betűt vet. 68. Város a Dunántúlon. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 5., 9. és a vízszintes 34. sorban. 2. Kikötővá­ros Algériában. 3. Ünnepi lakoma. 4. A. S. 5. A függőleges 1. folytatása. 8. Fél alma. 7. Azonos mássalhang­zók. 7a. Hangosan — németül. 9. A függőleges 5. folytatása. 11. Egzoti­kus állat. 13. Szór. 16. Végnélkül! idő. 18. Kezdetleges lábbeli. 20. Fogoly. 21. Akadály-e? 24. Ének. 27. Állam Távol-Keleten. 29. Soha — németül. 30. Sín peremei. 33. OTI. 35. Ez évi. 39. Párolgó. 41. A kocsi része. 43. Ady Endre biogramja. 46. Volt sakk­világbajnok. 47. Róbert Dezső. 48. Muzsikál. 52. L. D. S. 55. A beszéd tárgya. 58. ADAT. 60. Két oldala van. 62. Kedd közepe. 63. Eszével felfog. 65. Állóvíz. 67. Csacsiháng. (Segítség: vízsz: 50. Gardé, függ.: 7a. laut.) Beküldendő: a függ 1., 5., 9. és a vízsz. 34. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 14. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Aki a haladás útján csak ballag, azt elgázolja az idő autúja." Könyvjutalomban részesülnek: Csajka Gábor, Csúz, Dombi József, Tompa, Fazekas Anna, Lédec, Pente Gabriella, Dunaszerdahely és Szalai Éva, Bátorkeszi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents