Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-22 / 16. szám
Szakmelléklet: Vadász és Halász! Bratislava, 1967. április 22. Ara 1,— KCs XVIII. évfolyam, 16. szám. Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Mezőgazdasági társulásoké a jövő Ahol az első lépéseket már megtették A mezőgazdaság és élelmezésügy irányításának ú] rendszere, amely az elmúlt napokban került nyilvánosságra, a CSKP XIII. kongresszusának határozataira támaszkodik, amely szerint minden erőnkkel a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását és további iparosítását kell elősegíteni. Többek között támogatni kell a mezőgazdasági üzemek kooperációs kapcsolatainak kiépítését, okszerű társulását, valamint elősegíteni a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar közötti előnyös együttműködést . — Mit várnak a mezőgazdasági társulások létesítésétől? — ezzel a kérdéssel fordultunk Michal Öurdiak elvátrshoz, a Bratislava-vldéke járás termelési igazgatósága kereskedelmi-jogi osztályának vezetőjéhez. — Véleményünk szerint elősegítik a mezőgazdasági termelés további fokozását. — Hány társulás létesítését tervezik a Bratislava-vidéke járásban? — Nálunk a járási mezőgazdasági társulás nem újdonság, hiszen már tavaly novemberben, hazánkban elsőként megalapítottuk a Járási Mezőgazdasági Értékesítő Társulást. Ez a társulás önkéntesen, szerződéses alapon 38 szövetkezetét és három állami gazdaságot tömörít. A társulás megalapításának előfeltétele a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása volt. Egyelőre további társulások létesítését nem tervezzük, csupán a meglevő tagalapját kívánjuk bővíteni és ténykedését több irányban is ki akarjuk fejleszteni. — Milyen üzemek léptek eddig a társulásba és milyen alapon? — Ez az értékesítő mezőgazdasági társulás tulajdonképpen a szerződésen felül kitermelt mezőgazdasági termékek értékesítésére létesült és egyelőre a mezőgazdasági üzemeken kívül más értékesítő vagy feldolgozó üzemet nem vettünk fel tagjai sorába. Ám a társulás a malacnevelésre szakosított mezőgazdasági üzemek és az Ivánka prl Dunaji-i Baromfitenyésztő Üzem között közvetíti a kereskedelmi kapcsolatokat. Ugyanis az említett baromfitenyésztő üzem évente 5000 választott malacot vásárol a társulás útján. Egyébként a társulás képviselőtestülete élén a Vajnory-i szövetkezet elnöke, Cyprián Sekera áll, elnöki minőségben. A képviselők testületének hat tagja van. Ez a vezetőség két-három hetenként ülésezik. A képviselők testületén kívül öttagú végrehajtó szerv működik. Ennek igazgatója Spiéiak mérnök (azelőtt a júri szövetkezet ökonómusa volt). A végrehajtó szervnek kereskedelmi és műszaki szakasza van. A műszaki osztály gondoskodik a szövetkezetekben fölösleges gépek eladásáról, munkát közvetít a nehéz gépek számára (például ha a szövetkezetnek egy buldozérja (tolólemezes talajegyengető je) van és ez a ráváró munkát fél év alatt végezné el, akkor ide, mondjuk, tíz buldozért összpontosítunk, hogy a munka minél hamarabb készen legyen, s a szövetkezet buldozérját az év többi napjaiban szerződéses alapon más munkahelyeken foglalkoztatjuk. Ezenkívül az ócskavas gyűjtését is magunkra vállaltuk. Ugyanis a kiselejtezett kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket a Nyersanyaggyűjtő Vállalatnak a szövetkezetek akár már ingyen is átadták volna, csak minél hamarabb elszállítsa a gazdasági udvarokból, — de hiába! A társulás műszaki osztálya ezeket a kiselejtezett gépeket szétszedi, a használható alkatrészeket eladja, és a többi ócskavasat átadja a Nyersanyaggyűjtő Vállalatnak. így a társulás bizonyos jövedelemhez jut. A kereskedelmi osztály közvetíti a mezőgazdasági üzemek között a gazdasági állatok vételét. így például a tejtermelésre és borjúnevelésre szakosított szövetkezetek (Aliíbetin Dvor, Osvit, Gajary, Viniőné, Ligetfalusi Állami Gazdaság) a borjakat az üszőnevelésre (íastái, Devínská Nová Ves-1, júri) vagy marhahizlalásra (blatnéi, m.iloslavovi szövetkezet) szakosított mezőgazdasági üzemeknek adja át, a malacnevelésre szakosított {Aliíbetin dvor, Jablonové, Kuchyfta, Osvit, Záhorská Bystrica) mezőgazdasági üzemek pedig a sertéshizlalásra szakosított mezőgazdasági üzemeknek (Blatné, Miloslavov, Szenei Állami Gazdaság), továbbá a szőlőtermesztésre szakosított (Módra, Pezinok, Vinosady) mezőgazdasági üzemeknek és a már említett Ivanka prl Dunaji-1 Baromfitenyésztő Üzemnek adják el a kitermelt malacokat. A gazdasági állatok eladását a társulás közvetíti, s a mezőgazdasági üzemek 50 százalékkal kisebb díjat fizetnek (természetesen csak akkor, ha a társulás tagjai), mint amennyit a felvásárló üzem kér ezért a szolgálatért. Megtettük az első lépéseket az export—Import osztály megalapítása felé. A szomszédos Ausztriával már tavaly felvettük a kapcsolatot, amikor az egyes állami vállalatokon (Zelenina, Koospol stb:) keresztül kötöttünk üzleteket. Ez évben a társulás a Külkereskedelmügyi Minisztérium rendeletéi értelmében közvetlen kapcsolatot tart fenn üzletfeleivel, és az így szerzett deviza egy része a társulás birtokában marad. Tehát a társulásnak kereseti forrásai vannak, s ezek lehetővé teszik majd a távlati tervek megvalósítását. Járásunkban többezer hektárnyi új gyümölcstelepítéseket létesítünk, és így gondoskodni kell a megtermett gyümölcs értékesítéséről, feldolgozásáról. Malacky környéke is gyümölcstermesztésre tér át, s ezért Stupavában nagy befogadóképességű raktárak, valamint távlatilag gyümölcs- és zöldségfeldolgozó kombinát építését tervezzük a társulás saját erejéből, vagy pedig a konzervgyártól iparral együttműködve. A társulás jövedelméből ki akarjuk bővíteni a szövetkezeti boltok hálózatát mind Bratislavában, mind a járás határán túli ipari központokban. A nyersjövedelmet azután (a rezsiköltségek, leírások, valamint a részesedés kamatjának — amely legalább 2,5 százalékos — lefizetése, valamint a társulás pénzalapjainak feltöltése után) a tagrészesedés nagysága szerint elosztjuk a tagüzemek között. — Milyen illetményt fizetnek a tagüzemek? — Egy hektár mezőgazdasági terület után 5 Kős-t. A társulás természetesen a járási nemzeti bizottság által jóváhagyott statút szerint működik. — Milyen szolgáltatások létesítését tervezik? — Meg akarjuk oldani a mezőgazdasági építkezés kérdését olyképpen, hogy a járást építkezési vállalattól átvennénk a mezőgazdasági építkezést és ezt a meliorációs szövetkezetekre bíznánk. Ezeknek saját gépparkjuk és apparátusuk van és már eddig is a melioráción kívül szőlőskertek, valamint gyümölcstelepítvények létesítését végezték sikerrel. A szakellenőrzést mindaddig, amíg a járási mezőgazdasági termelési Igazgatóság létezik, annak dolgozói végeznék el. Takarmánykeverő üzem és mellette az éteihulladékokat értékesítő hizlalda létesítésére, továbbá szövetkezeti baromfitelep építésére, járási gépjavítóműhely létesítésére stb. is gondolunk, mivel itt összpontosítani lehetne a szövetkezetekben kis mértékben kihasznált gépeket és szakembereket. — Ez már nagyon sokrétű munkát jelent és fokozatosan helyettesíti a járási termelési igazgatóság munkáját. — Ezzel természetesen számolunk. Elképzelésünk szerint az itt említett feladatkörökkel a járási mezőgazdasági társulás egyes osztályai lesznek megbízva, és a mostani járási tjrmelési Igazgatóság bizonyos módosításokkal a társulás végrehajtó szervévé változik át. Egyelőre a társulásba nem kapcsolódtak be a felvásárlószervek, gépállomások és feldolgozó üzemek, amelyeknek az új irányítási rendszer tervezete szerint ténykedésük jellege folytán a nezőgazdasági termelési üzemek szervévé kell átváltozniuk. Az év folyamán azonban minden kialakul az új irányítási rendszer tervezetébe foglalt elvek alapján. Ciderné G. Irén Áll az alku ... Végh Vendel, a dtóspatonyi és Sulczl Géza mérnök, a muzslat szövetkezet zootechnikusa hosszas alkudozás után megegyeztek a vemhes üszők árában. így a közeli napokban 32 üszőt szállítanak Dióspatonyból a közel 100 km távolságra levő „Barátság“ elnevezésű szövetkezetbe. A jöl kiválasztott egyedek minden bizonnyal elősegítik, hogy a muzslai szövetkezetben is . jelentősen emelkedjen a termelés és ők ts megközelítsék a „bűvös" 3000 liter körüli tehenenkéntí fejésátlagot. A nagykaposi EFSZ tervei Az utóbbi évek folyamán a nagykaposi szövetkezet a gyengébbek közé tartozik. Ez egy kissé különös azért, mert a szövetkezetek megalakulása utáni években a nagykaposiakat a legjobbak között emlegették a kassai kerületben. Vajon mi okozta a változást? Erre a kérdésre ad választ a szövetkezet nemrégiben megválasztott elnöke, Loksa László elvtárs. — Talán azzal kezdeném, hogy szövetkezetünk hanyatlása közvetlen a szomszédságunkban levő Vajáni Hőerőmű építésével kezdődött. Az említett hőerőmű építése kecsegtető kereseti lehetőséget kínál a környék dolgozóinak. Ebből kifolyólag már évek óta jelentős a munkaerőhiány a szövetkezetben. Tavaly például már csak 194 állandó dolgozója volt az 1733 hektáros gazdaságunknak. S bizony közülük többen nyugdíjasok. A fiatalok alig egy tucatnyian voltak. A szövetkezet egy helyben topogásának további oka, hogy állatállományunk fertőzött volt, s így csaknem 400 darab fejőstehenet kellett kiselejtezni. — Mit szándékoznak tenni a szövetkezet fellendítése érdekében? — Előszöris felszámoljuk az aprócseprő növények termesztését (cirok, napraforgó, lencse, borsó, stb.). A sokfajta növény termesztése nagyon szétforgácsolta az amúgyis kevés munkaerő-lehetőséget. Az év folyamán megszűntünk magtermelő szövetkezet lenni. De csak gabonafélékből, mivel mag- és rostkendert még nagyobb földterületen termelünk. Ezt azért tesszük, mert azoknak a megmunkálása épp arra az időre esik, amikor a legkevésbé van elfoglalva a tagság. Az említetteken kívül a munkaerő jobb kihasználása érdekében ugyancsak csökkentjük a sok kézi munkát igénylő zöldségek, illetve a cukorrépa és a kukorica vetésterületét, s ezzel szemben í. kalászosokét növeljük. Változásokat eszközölünk a takarmánytermesztés terén is. Jelentősen bővítjük az évelőtakarmányok termesztését, amely szorosan összefügg állattenyésztésünk további fejlesztésével. — Az állattenyésztés növelésében mik a terveik? — A fejőstehenek számbeli növelése, illetve a tejtermelés kerül előtérbe. Szövetkezetünkben jó alapja van a tejtermelésnek. Erről tanúskodik az a tény is, hogy immár a harmadik éve elsők voltunk a járásban és a múlt évben már elértük az egy tehénre eső évi 2800 literes hozamot. Igaz, jelenleg a tehénállomány kicsi. De még ebben az évben likvidáljuk a brucellózist, aztán hozzálátunk oz állomány felújításához. Ezt részben vásárlás útján, részben saját nevelésű üszőkből valósítjuk meg. Tervünk, hogy három éven belül a fejőstehénállományrnkat 400 darabra emeljük. — Van még lehetőség a tejhozam növelésére? — Már a növénytermesztés fejlesztésénél említettem, hogy ez éven ét a jövőben is növeljük a pillangósok és a többéves takarmányok termesztését, hogy legyen elegendő jó minőségű takarmányunk. Az anyagi érdekeltség és a takarmányalap minőségének a fokozásával szeretnénk elérni a 3000 literes évi átlagot. Ogy gondoljuk, hogy amilyen mértékben növelik a fejőstehénállományt, úgy csökkentik majd a marhahizlalást. A baromfitenyésztést teljesen fölszámoljuk. A juh- és sertéstenyésztést kibővítjük, mivel ez a legjobb jövedelmi forrásunk volt. — Mi a helyzet a gépesítés terén? — Előrebocsátom, hogy egy jó ideig a Nagykaposi Gép és Traktorállomásnak voltam az igazgatója, Így alaposan ismerem a szövetkezet gépparkját. Mivel szövetkezetünkben legnagyobb betegség a munkaerőhiány, akarva nem akarva rá vagyunk utalva a széleskörű gépesítésre. Merem állítani, hogy a gépesítés terén a legjobbak közé tartozunk, és a lehetőségekhez mérten minden új gépet megveszünk. — Hogyan gondolják megoldani a munkaerő számban és korban való növelését? — Erre elég nehéz választ adni. Nem mintha semmit nem tennénk. Hisz ez évben került haza öt fiatal a Mecenzéfi Gépészeti Szaktanintézetből. Emellett két technikust és egy mérnököt is szerződtettünk. A fiatalok megnyerése érdekében úgy döntöttünk, hogy számukra előlegként kifizetjük a tervezett munkaegység értékének a 80 százalékát. A szerződtetett szakembereknek viszont a munkaegység teljes értékét fizetjük ki. A szövetkezet vezetősége arra is törekszik, hogy azt a húsz fiatalt megnyerje a szövetkezetnek, akik az általános iskola befejezése után nem tanulnak tovább. Amint a beszélgetésből kitűnik, a nagykaposi szövetkezetben újra fellendülés várható. Persze, a felsorolt lehetőségek mellett szükség van még valamire, amire Krajnyák Mihály, a szövetkezet pártelnöke adott választ. — A tervek megvalósításához szükség lesz az erőteljesebb és rugalmasabb irányításra, és a szövetkezet vezetőségének nagyobb szakmai tudására. Mi, a pártszervezet részéről legmesszebbmenőén segítjük, hogy az új elnök megvalósíthassa elképzeléseit. KERTÉSZ PÁL Fiatalság nem mindig bolondság A kultúrház klubhelyiségében láttam először. A billiárdasztalnak dőlve merengett, amikor beléptem. A sok idősebb férfi között üde jelenség ez az egészséges, fiatal lány. Munkaruhában is rokonszenves. Az arcáról megelégedés és a fiatalság önbizalma sugárzik. Én tulajdonképpen akkor figyeltem rá, amikor megtudtam, hogy az a fiatal, 20 éves lány a szövetkezet egyik traktorosa. S u l an Edit traktoros, s ez ritka jelenség még a mai faluban ts. Egy lány a mezőgazdasági szakmában, aki tudja, hogy mit akar, akt tele van életkedvvel, ambícióval. Már most is jelentős összegű megtakarított pénze van a betétkönyvön. Egymaga spórolta össze két keze munkájával. A szakmáját tekintve érthető, hogy személyautóra takarékoskodik, szeretné, hogy mielőbb együtt legyen a 20 ezer korona, ami a előfeltétele a személyautó Igénylésének. Sulan Edit édesanyja is szövetkezett tag. A család két gyermeke közül Edit traktoros, bátyja pedig jelenleg tényleges katonai szolgálatát tölti. Mint beszélgetésünk során mégtudtam, szereti a szakmáját, 890 munkaegységet dolgozott le az elmúlt évben a szövetkezetnél. Szorgalmáért méltó jutalomban is részesült, és már most, 20 éves korában ts megkeresi a havi 1800 koronát. A pénzbelieken kívül 14 mázsa gabonát és még külön 2500 korona prémiumot kapott. Vajon hány 20 éves lány tud ma más szakmában ennyit keresni? Sulan Edit őszintén szereti az életet. Megelégedett és kedvvel végzi a lányok számára bizony könnyűnek nem mondható munkáját. Sólyom László
