Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-15 / 15. szám
Apróságok Drága melléktermék A szenckirályfai méhésziskola tudajdonában több mint 130 méhcsaládot kezelnek szép eredménnyel. Ezt bizonyítja, hogy tavaly a hlohovect Slovakojarma részére két és fél kilogramm méhpempőt termeltek, melyért 65 ezer koronát kaptak. Ezen kívül 13 dkg méhmérget is eladtak, melyért szintén szép összeg állt a házhoz. A méhészmesterek anyáknevelésével is foglalkoznak. Tavaly 200 nagy teljesítményű anyát neveltek, amelyeket hazánk különböző részeibe szállítottak. Mézből ugyancsak 10 mázsát adtak piacra. K. F. Emelkedik Kanada mézexportja Kanada 1965-ben 20 800 tonna mézet termelt, s ez felülmúlja még az 1963. évi 19 000 tonnás rekordtermést is. A méhészek száma csökkent: 1965-ben Kanadában csak 10 350 méhész működött, de a méhcsaládok számának emelkedése ellensúlyozta a méhészek számának csökkenését. Míg 1964-ben 382 240 méhcsaládot tartottak, 1965-ben a családok száma 413 030-ra emelkedett. 1966-ban a -családok számánál nem történt változás. Kanada mézexportja 1965- ben 3600 tonnát tett ki, és ennek a javarészét Anglia importálta [1964-ben 2200 t). Kanadában a hazai mézfogyasztás is állandóan emelkedik: az 1964. évi 14 400 tonnával szemben 1965-ben már körülbelül 18 ezer tonnát fogyasztottak. [KM] Mióta vándorol a méhész? Egy egyiptomi feljegyzés szerint legalább ötezer esztendeje. Ez a feljegyzés azt tanúsítja, hogy i. e. a harmadik ezredévben már vándoroltak a méhészek Felső- Egyiptomból Alsó Egyiptomba és fordítva. Méheiket a Nílus hullámain szállítgatták az ország két különböző éghajlatú tája között, hogy mind a két mézforrást idejében kihasználják. —esi Rablás ellen Mamelle újságpapírt erősít a kaptár elejére úgy, hogy takarja a kijárót. A rablók megzavarodnak. (ÍApiculteur, Franciaor.) Beporzás és vándorlás A termőföld gazdaságos kihasználása és a vegyszeres gyomirtás jelentősen csökkenti a jó méhlegelőt. A nagyobb mézhózam érdekében többet kell tennünk az eddiginél. Nem elégedhetünk meg a körzetünkben levő mélilegelővel. Vándoroljunk méhcsaládjainkkal. Ezzel a lehetőségei az 1966-os évben is sokan éltek. A méhek 33 %-át vándoroltatták Szlovákiában, ami kb. 100 ezer méhcsaládnak felel meg. Egy méhcsalád évi virágporszükséglete 30—40 kg és 70—90 kg méz. Csak azt a mézet szedhetjük el, amit ezen felül gyűjt. Ez a méhész számára hozam, a haszon. Az állami méhészet évi átlaga 8—10 kg, vándorlással 20—30 kg, sőt ennél magasabb is. A vándorlásnak négyféle célja van: 1. tavaszi serkentés, 2. akác-főhordásra mézfölöslegért, 3. nyári serkentés, mézfölöslegért, 4. gazdasági növények megporoztatása. A szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőségeinek sokkal nagyobb érdeklődést kellene tanúsítaniuk a méhek megporzó munkája iránt. Külföldi adatok szerint a haszon 10—lS-szöröse annak, amit a méhek a gazdáiknak hoznak. A kultúrnövények 80 %-át mézelő méhek porozzák meg, csak 20 %-át egyéb rovarok. A jó megporzás érdekében tudni kell, hogy hány méhcsalád szükséges egyegy ha növény megporzásához: Kobakos, olajos és ipari növények 1 méhcsalád pohánka 2,5 „ baltacím 3—4 „ hüvelyesek 2,5 „ repce, mustár 4 „ napraforgó, herefajták 3 „ facélia 4 „ A gyümölcsös megporzásához 4—5 méhcsaládot tartanak szükségesnek hektáronként. A megporzás annál jobb, minél közelebb rakjuk a méheket a beporzandó táblákhoz. Az USA- ban a farmerek már régen rájöttek arra, hogy mennyire kifizetődő a méhekkel történő poroztatás. Egy méhcsalád igénybevételéért 7—8 dollárt is fizetnek. A méhek a megporzáskor begyűjtik a fiasításhoz elengedhetetlenül szükséges virágport, jó idő esetén nektárt is gyűjtenek. Az egyes gyümölcsfajták és növények becslések szerint hektáronként a következő nektármenynyiséget nyújtják: szilva 10 kg alma 20 „ kökény 30 „ meggy » 40 „ málna 80 „ füzek 160 „ kislevelű hárs 1100 „ fehérakác 1500—2000 kg vöröshere 10 kg lucerna (öntözetlen) 30 „ lucerna (öntözött) 400 „ tök, uborka 40 „ fehér mustár 50 „ napraforgó 50 „ repce 60 „ réti virágok 60—90 kg tisztesfű 70 kg fehérhere 110 „ svédhere 140 „ baltacim 140 „ koriander 540 „ facélia 1100 „ Nincsenek megbízható forrásaink a mézharmatről. Annyi bizonyos, hogy a fehérakáccal vetekszik. A közölt adatok is csak nagy általánosságban reálisak. A nektárképzést befolyásolja elsősorban az időjárás, a talaj, a terület fekvése, a növény kora és a méhcsalád elhelyezése. A méheket a nektárdúsabb virágokra szoktatni kell. Figyelembe kell venni, hogy a méhek ideális hordási viszonyok alatt sem tudják behordani a nektár jelentős részét. A méhekkel történő vándorlás kifizetődő. Több évi tapasztalat bizonyítja ezt. Már most érdeklődjünk, mikor és milyen növényre lehetne méheinkkel vándorolni. Készülődjünk fel idejében a vándorlásra, hogy haszna legyen a méhészeknek és szocialista mezőgazdaságunknak. KOVÁCS jÁNOS tanár, Tornaija Két kula ké (Kucsera Szilárd felv. J A Malacky-i Állami Gazdaság Vinohrádky nevű farmján Vincék Stefan méhészmester négy kaptártípussal dolgozik. A B/9-esből 20 darab, a B/ll-esből 42, a dupla B fekvőből 20, a képünkön látható B/9-es privigyeiből pedig szintén húsz darab áll rendelkezésére. Újabban B/ll-es Tatrannak is nevezett kaptártípussal bővíti a farm készletét, mivel ebben, a 11 léckereten nagyobb mézkészletet gyűjthet a méhcsalád, amely így erősebb is lehet a többinél. Beteleléshez az egyes családok meghagyott mézkészlete rendszerint 3,5 kg, amihez augusztusban és szeptemberben 7 kg cukrot kapnak. Cukrot csak tavasszal a tisztuló kirepülés után, vagy augusztus elejétől szeptember közepéig lehet jó hatással adni a méheknek, — mert későbbi etetés követ-, kéziében hasmenés, helytelen kifejezéssel vérhas keletkezhet. Szerinte a kaptárkérdés, valamint az átteleltetés a sikeres méhészkedés két kulcskérdése.