Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-15 / 15. szám
A fejlődés bizonyítékai Ha egy kalondal polgárnak azt a kérdést tennénk fel, hogy falujában mire büszke, minden bizonnyal a szövetkezet szép eredményeket elérő üvegházát — és a befejezés előtt állő, emeletes, korszerű kultúrházat említené. Tóth Béna Antal, a kalondal HNB elnöke Is a kultúrházről kezdett beszélni. — Hét évvel ezelőtt kezdtük építeni, s úgy tervezzük, hogy az Idén az utolsó szög is a helyére kerül az épületen — mondotta a HNB elnöke. Tagadhatatlan: Impozáns, gyönyörű épület, a falu legszebb pontján. De nemcsak az épület létezése o!{ a büszkeségre. Különös értéket ad a dolognak, hogy a kalondaiak szorgalma hozta létre. Brigádmunkában építették ezt a közel 1 millió korona értékű létesítményt, és nincs a községben olyan lakos, aki ne vette volna ki részét a munkából. Mindez azt bizonyítja, hogy Kalondán az a bizonyos összefogó és mozgató erő — a község vezetősége helyes úton Jár. — Vétenék a HNB képviselői ellen, ha azt mondanám, hogy nem dolgoznak a közösség érdekében, — Jelentette ki az elnök. — Kis község vagyunk, a helyi nemzeti bizottságnak mindössze 12 tagja van, a tanács öttagú — de ez a tizenkét képviselő mindig tudja, mit akar, és mindig meg is találjuk a módját annak, hogyan kell megvalósítani az elképzeléseket. Mindjárt egy példát is említett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a losonci Járásban is széleskörű vállalási mozgalom bontakozott ki. A HNB képviselői — értesülve a többi községben született vállalkozásokról — összeültek és úgy döntöttek, hogy mindenki a saját választókörzetében beszél a lakossággal. így Is történt, s az eredmény nem maradt el. Az első akció eredménye: a lakosság több mint 500 órát vállalt ledolgozni a különböző községszépítésl akcióknál. De ez csak a kezdet. S kezdetnek több mint Jó. Impozáns kultúrháza van a falunak. A HNB elnökének szaval szerint, ez még nem minden. Sok minden egyéb kell ahhoz, hogy egy valóban fejlett községről beszélhessünk. S nem hallgatta el Tóth elvtárs azt sem, hogy ezzel kapcsolatban mire gondolt. — A szolgáltatások... — mondotta. — Ez az ú] gazdasági irányítási rendszer minket is alaposan felkavart és elgondolkoztatott. Mi is beláttuk, hogy a község szépítésében, fejlesztésében nem lehet csupán csak az államra, a Járási nemzeti bizottság pénzbeli támogatásaira támaszkodni. Magunknak is keresni kell' a lehetőségeket. Ez pedig Kalondán egy érdekes ötlet megvalósítását Jelenti. A HNB keretében téglaégetést akarnak létesíteni. Természetesen nem kell itt valami korszerű téglagyárra gondolni. Mindössze egy kis üzemecskéről van szó, amely egyrészt állandó munkalehetőséghez juttatná a község lakosságának egy részét, másrészt pedig állandó és biztos bevételt Jelentene a községnek. Évente mintegy 700 ezer tégla legyártására gondolnak. A téglagyártásra kiszemelt agyag megfelel a normáknak, maga az üzem felszerelése ugyan szükségelne bizonyos összeget, de amint a HNB elnöke elmondotta, már készítettek költségvetést, amely szerint minden egyes tégla után kb. 15 fillér tiszta hasznot érhetnének el. Olyan elképzelés ez, amely megérdemli, hogy érdemben foglalkozzanak megvalósításával, hiszen köztudomású, hogy építőiparunk nagy téglahiánnyal küzd. — Ha ez a tervünk megvalósul, minden évben Jelentős összeget fordíthatunk falunk fejlesztésére. Hiszen még mindig sok a tennivaló. A legközelebbi években Járdákat szeretnénk építeni, s bár az elmúlt években Jelentős munkát végeztünk a község útjainak rendbehozásánál, de van még itt lehetőség Jobb eredmények elérésére, — összegezte a legközelebbi feladatokat a HNB elnöke. Egy biztos: a kalondal HNB helyes úton Jár. Ez végeredményben megmutatkozik a község arculatán is. Tóth Bóna Antalnak, Kovács Imrének, Dózsa Erzsébetnek, Telek Máriának meg a HNB többi képviselőjének a feladata, hogy ezen az úton haladva, a kalondaiak az üvegházon és a kultúrpalotán kívül más létesítményekre Is büszkék lehessenek. (•—av—) A Nemzetgyűlés 14. ülésszakának eseményeiről Az ülésszak első napján Karel Mestek képviselő indokolta meg a Földművelés- és Élelmezési Minisztérium létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. Az előadó hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és a közellátás fejlesztése komplex irányítást igényel. Magában foglalja a mezőgazdasági termelést, termékeinek feldolgozását, valamint a mezőgazdaságnak nyújtandó szolgáltatásokat. Ezen ágazatok jelentőségét bizonyítja az is, hogy a dolgozók 22 százalékát foglalkoztatják. Ezek az ágazatok alapvetően befolyásolják a népgazdaság fejlődését és az életszínvonal emelkedését. Célunk az, hogy az élelmiszereken kívül a dolgozók többet költhessenek az élelmiszereken kfviil más szükségletekre is. Ez feltételezi a termelés intenzitásának növelését és a munkatermelékenység fokozását. Az ülésszak második napján V. David külügyminiszter foglalkozott a köztársaság külpolitikai helyzetével. Kiemelte a bukaresti találkozón kitűzött akció-program jelentőségét, valamint azt is, hogy a szocialista államok bukaresti tanácskozásai hozzájárultak tekintélyük megszilárdításához és a feszültség enyhítéséért folytatott küzdelem hatékonyságához. Az európai helyzet normalizálódásának feltétele a második világháború utáni állapot tiszteletben tartása — jelentette kl David elvtárs. Ez a jelenlegi európai államhatárok elismerését is jelenti. Minden államnak tudomásul kell vennie a két független Németország létezését, és ebből le kell vonni a következtetéseket is. Ezek közé tartozik az NDK elismerése és a vele való kapcsolatok normalizálása. A bonni kormány azonban továbbra is elődjei veszélyes politikáját folytatja és ezzel militarista és revansiszta célokat követ. Az Állami Takarékpénztár április 10-töl kezdve rádiókészülékekre és gramorádiókra Is kiterjeszti a TV- készülékekre érvényes hitelakciót. Tehát rádiókat is lehet vásárolni 100 korona havi részletre. A pártszervezet szerepe az üzem irányításában Az érsekújvári tejüzem pártszervezete március B-án tartotta évzáró közgyűlését. Zubori elnök elvtárs beszámolójában általában pozitiven értékelte az üzem termelési eredményeit. Emellett az alapos elemzéssel és fogyatékosságok bírálásával sem maradt adós. Az üzemi pártszervezet az elmúlt Időszakban elsősorban a gazdasági tevékenység biztosítását szorgalmazta. Különösképpen az utóbbi időszakban volt erre nagy szükség, mert az új irányítási rendszer érvényesítése az adott körülmények és feltételek mellett rendkívül nagy erőfeszítést és körültekintést igényelt. Az értékelésnél mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy mennyire volt eredményes a nyereségképzés, ami alfája és ómegája az üzem gazdálkodásának. Általában a dolgozók csak nem minden munkaszakaszon eleget tettek tervfeladataiknak, fgy az érsekújvári tejüzem 101,5 százalékos nyereséggel zárhatta az elmúlt esztendőt. A tejfelvásárlási kötelezettség teljesítése az üzem körzetébe tartozó mezőgazdasági üzemektől, vállalatoktól függött. Ilyen irányú eredményes együttműködésről számolhatott be az elnöki jelentés, mert a termelőkkel való szoros kapcsolat kiépítése 104 százalékos tervteljesftést eredményezett. A mezőgazdaság ennek megfelelően terven felül 1 540 000 liter tejet továbbított az üzemnek. Egyelőre megoldatlan kérdés a minőséggel kapcsolatban merült fel. Az elmúlt évben például I. minőségi osztályba csak a felvásárolt mennyiség 9,6 százalékát sorolhatták, míg a III. osztályba 56,2 százalékát. Ezzel kapcsolatban a pártszervezet javasolta, hogy az üzem lépjen érintkezésbe a járási mezőgazdasági termelési igazgatósággal, amely közvetítsen és javaslatokat továbbítson szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak a fogyatékosság kiküszöbölésére vonatkozóan. Sokhelyütt nem riadnak vissza a tej vízzel való szaporításától sem. A minőségi ellenőrök szinte naponta találkoznak ilyen visszaéléssel, és a gazdák előtt már jól ismert intézkedéseket sem mulasztják el megtenni, mégis mint ismétlődő jelenség mutatkozik. Magában a gyárban is előfordulnak kisebb-nagyobb hibák a feldolgozás ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1967. április 15. terén. A laboratórium dolgozói elsősorban a termékek igen magas mikrobiológiai szennyeződésére hívják fel a figyelmet. Természetesen legtöbbször a nyári időszakban fordul elő, hogy a mikrobiológiai szennyeződés a csehszlovák állami normák által megszabott határt is túllépi. Ilyenkor a termékek tárolásától, hosszabb raktározásától el kell tekinteni, s határozott intézkedések életbelépését hozta maga után ez az észrevétel. Elsősorban a higiéniai előírások fokozottabb betartása válik szükségessé, még akkor is, ha ezzel nagyobb költségmerítésre kerülne sor. A tagság figyelemmel kíséri a termékválaszték alakulását, mert ez a tényező befolyásolhatja a legnagyobb mértékben az 1 liter tejre eső bevételt. A tervvel szemben ezen a téren 4 fillér volt a lemaradás, ami annak tulajdonítható, hogy olvasztott sajtfélékből 314 tonnával gyártottak terven alul és 420 000 liter tejjel adtak kevesebbet fogyasztásra. A bevétel alakulását ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolta az is, hogy kilengések jöttek létre a minőségnél. Az alacsonyabb minőségi osztályba sorolt árut csökkentett áron kellett piacra dobni. Az fgy keletkezett veszteség az elmúlt esztendőben 190 000 korona volt. Kezdetben a munkahelyek vezetői, a mesterek ezt a fogyatékosságot objektiv okokkal indokolták, míg a pártszervezet be nem bizonyította, hogy a technológiai fegyelem betartása és a munkaszervezés hatékonyabbá tétele köszörülheti ki a csorbát. Ezenkívül a felelősség kérdését is meg kell oldani. A vezetők hassanak oda, hogy minden egyes dolgozó, alkalmazott felelősséget érezzen munkájáért, így munkája minőségéért is. A mozgalom a példás minőségért tehát megindult és kiszélesítésétől függ az eredményessége. Erre vonatkozóan az igazgató levélben felhívással fordult a dolgozókhoz. Az elmúlt év harmadik negyedében az érsekújvári üzem külföldi kötelezettségeket is vállalt. Ezek értelmében 9 vagon árut exportált. Terméke kivívta a külföldi szakemberek és fogyasztók elismerését, így erre az évre már 98 vagon sajt kivitelére kötött szerződést. A sikeres gazdálkodás egyik fontos tényezője a piackutatás. Elsősorban olyan árut hasznos termelni, mely iránt kereslet mutatkozik. A hagyományos termékek lassan kiesnek ai érdeklődés középpontjából és mértéktelen gyártásuk csak költségekbe veri a vállalatot. Különösen a fogyasztóüzemeknek fizetnek jelentős összegeket azok a tejgyárak, melyek elhanyagolják a piactermelést. Az új termékek iránt, melyek jobb minőségűek is, különösen nagy érdeklődés mutatkozik. Példa erre a Bánovce nad Bebravou-i üzem Lunik elnevezésű sajtja. Nálunk viszont a teljes értékű tejnek van keletje. A gazdaságosság emelése így csak olyan áron érhető el, ha az üzem szoros és rugalmas kapcsolatot tart fenn a kereskedelmi vállalatokkal és szervekkel, mert csak így tud megfelelni a fogyasztók igényeinek. Ennek a jó viszonynak köszönhető a bevételi alapok túllépése is, mégpedig 149 000 koronával. Szeptember elsejétől lerövidített 44 órás munkahétre tért át az üzem. Ugyanakkor nem kerül sor az átlagkeresetek csökkentésére. A harmadik negyedévben a dolgozók egyórás átlagbére 5,87 korona volt, és a lerövidített munkahét bevezetése után ez 6,21 koronára emelkedett. A nyereségképzési terv teljesítése 120 000 koronás jutalmazási alapot eredményezett. A minőségi mutatók gyakorlati romlása ezt természetesen 14 500 koronával csökkentette. Nyereségrészesedés címén az év végén 124 000 korona Illette meg a tejgyáriakat. Az egy munkásra eső részesedés minden ledolgozott óra után 0,55 korona volt. Ez olyan eredmény, amivel igen kevés jól gazdálkodó üzem dicsekedhet. A terv szerint az idén még átütőbb sikerek várhatók, meri 0,64 koronás nyereségrészesedéssel számolnak. Ez 150 000 koronával többet tesz ki az elmúlt évivel szemben. A pártszervezet a továbbiakban azt vitatta, hogy emelni kell a taglétszámot, mert figyelembe vesszük, hogy az alkalmazottak 13 százaléka párttag és a szervezet minden munkaszakaszon nincs is képviselve, érthető az igyekezet, mellyel e kérdés megoldását szorgalmazza. Odaadó és politikailag fejlett elvtársak beszervezésével számolnak az ifjúság soraiból. A tizenharmadik pártkongresszus határozata értelmében járnak el, mikor szívügyüknek tekintik az üzem gazdálkodásával kapcsolatos kérdések megoldását, fgy oda tudnak hatni, hogy a tejgyár mint gazdasági egység sikeresen zárja a tervidőszakot és végül az évet. TÚTH JANOS, Érsekújvár Ez is utazás? Már több éve utazom az Ipolyság—Párkány közti vasútvonalon, ie még kevés kellemes utazásom volt. Most, hogy bevezették a szabad szombatokat, még kritikusabb lett. a helyzet. A kritikus csúcspont péntek és szombat délután következik be, amikor Ipolyságról 14 óra után Induló motoroson utazom. Igaz ugyan, hogy a motoros csak Csatáig jár, és délután egy másik vonatra kell átszállni, de az utas így is rettentő sok. A motoros viszont csak három kocsiból áll és az utasok jelének sem biztosit ülőhelyet. Így aztán, amikor az állomásra befut, a sok utas egyszerre esik az ajtónak és egymást tépve, rúgva Igyekszik befelé. Azonban még a bent ülök le nem szálltak. A várakozók Idegeskednek, kapkodnak és káromkodnak. Vannak, akik ügyesebbek és átszaladnak a vonat másik felére, ahol nincs kiszállás, így nyugodtan a markukba nevetve elfoglalják az ülőhelyet. Ezek az ügyesek főleg a kilencéves iskola diákjai. Aztán mire az öreg nénikék és bácsikák feljutnak a vonatra, már csak a sarokban van egy-két állóhely. Persze a 8—15 éves diákok a világért sem adják át helyüket senkinek, még felszólításra ts csak nehezen. Az utazás további lefolyását az olvasó képzeletére bízom. Kérdezem: Vajon miért nem lehet legalább még egy kocsit hozzákapcsolni ehhez a motoroshoz? Vagy nem lehetne felcserélni a 10.30-as személyvonatot a 14 Órai motorossal, hisz azon úgyis csak itt-ott cselleng egy-két eltévedt utas. Végül: mikor óhajtanak eme hiányosságra orvosságot keresni és találni az illetékes szervek? Nem gondolják, hogy az utasoknak nemcsak az a fontos, hogy utazzanak, hanem az is, hogy hogyan utaznak, és hogy egészségesen, nyugodt lelkiállapotban térjenek haza. KÄDEK GÁBOR, Marcellháza Milyen szolgáltatásokat kapjon a falu? A LAKOSSÁGNAK NYÚJTOTT szolgálatok évről évre emelkednek, vidéken is. Ez a Jelenség nem véletlen. Az emberek módosabbak lettek, de a pénzszerzéshez állandó foglalkozásra, munkahelyre volt szükség. Természetesen a napi állandó elfoglaltság már a vidéki embernek sem engedte meg, hogy kisebb-nagyobb munkákat elvégezzen. Emlékszem, hogy a felszabadulás előtt szinte minden második háznál értettek a cipőtalpaláshoz, kukoricaháncsból készült papucsok előállításához, vászonnadrágok szabásához; egyszóval olyasmihez, ami az emberek öltözködését kiegészítette. Ha viszont figyeljük a mai falu életét, rájövünk, hogy még a hivatásos cipészek Jelentős százaléka is más foglalkozást keresett. Az eredmény tehát az, hogy a vidéki embert is magával ragadta az egyre gyorsuló élet üteme, és ma már sem ideje, sem türelme az apró-cseprő Javítások elvégzésére. Az élet Ilyennemű alakulása természetesen helyeselhető. Ki-ki drága idejét fordítsa arra, amihez legjobban ért, ahol legtöbb hasznot hozhat a társadalomnak. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemeiben levő szolgáltatások szakszerűbbek és Jobb minőségűek is. Tehát az élet azt követeli, hogy faluhelyen is egyre több szolgáltatást nyújtsunk a lakosságnak. De vajon hogyan állunk ezen a téren? A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁG szolgáltatásokkal foglalkozó osztályán' hosszabb Ideig vitatkoztunk a szolgáltatások bővítésének lehetőségéről. A referensek mindjárt a vita elején elmondották, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek tervét teljesítették. De a vezető hozzátette, hogy nem a leghelyesebb úton. Az új gazdasági irányítás, az anyagi érdekeltség előtérbe helyezése főleg a komunális üzemeknél bizonyos nyereségre törekvő irányzatot váltott ki. Az Igazgatók egyszerűen kimutatják, hogy a szolgáltatások tervét teljesítették. De amikor az ellenőrök részletekre bontják a bevételeket, kiderül, hogy az említett üzemek előtérbe helyezik az olyan szolgáltatásokat, amelyeket üzemeknek nyújtanak és azoktól egy tételben nagy összeghez jutnak. A másik oldalon viszont a lakosság igényei nincsenek kielégítve. Annak ellenére, hogy a kerületi nemzeti bizottság minden erejével arra törekedett, hogy a lakosságnak nyújtandó szolgálatokat emelje, az elmúlt évhez képest mégis egy százalékkal alacsonyabb lesz az idei terv. Felmerül a kérdés, az Ilyen irányzatok után milyen módon elégíthetjük ki a lakosság igényeit? TÖBB JÁRÁSBAN A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGOK vették át az olyan szolgáltatási ágakat, amelyek a komunális üzemeknek nem eléggó jövedelmeztek. A dunaszerdahelyi Járásban például három faluban nyitnak borbélyüzletet, tizenegy községben pedig cipőjavító műhelyt. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a nemzeti bizottságok jobban tudják foglalkoztatni az egyes szolgáltatásokban dolgozókat. Mert ha nincs elég munkájuk, átmenetileg másfajta munkával is megbízhatják őket. Vagyis, a nemzeti bizottság mindig talál munkát alkalmazottjainak. Természetesen a szolgáltatások csökkenése összefügg az új árpolitikával és azzal is, hogy a kisüzem nem volt kifizetődő. De vajon mit tegyen a helyi nemzeti bizottság, ha olyan szolgáltatást is kell nyújtania, amely nem kecsegtet haszonnal? Száz és száz községben ezt a kérdést már megoldották. Iparengedélyt adtak szabóknak, festőknek és még más szakaszon dolgozó kisiparosoknak és ezek bizonyos mennyiségű pénz befizetése ellenében elégítik ki a lakosság igényeit. Tehát ilyen úton is bővíthetjük, illetve biztosíthatjuk a szolgáltatásokat. Meg kell mondani, hogy a szolgáltatások fejlesztéséről szóló kormányhatározat szerint, elsősorban is a politikai célt kell szem előtt tartani, ami azt Jelenti, hogy a szolgáltatások kifizetődősége mellett szem előtt kell tartani a társadalmi szükségletet, érdeket Is. Nemcsak az a célunk, hogy a nemzeti bizottságok jelentős összegeket nyerjenek, hanem hogy Javítsuk a lakosság életkörülményeit. Nagyon jól csinálja ezt a Csábi Helyi Nemzeti Bizottság, ahol amellett, hogy a helyi gazdálkodásból százezres tételek folynak be a költségvetésbe, kielégítik a lakosság igényeit is. A lakók például nagyra értékelik a fuvarozó szolgálatot. A Jövőben a nemzeti bizottság még Jobban bővíti a szolgáltatásokat, mert egy új szolgáltatások házát épít. Hasonló Jó törekvéssel találkozunk Csatán, Aranykalászon, a galántai és érsekújvári Járás több községében is. A HELYI GAZDÁLKODÁSI vállalatok termelő és karbantartó üzemeinek elsősorban ruhát, lábbelit, bútort, bőr díszműárút, háztartási cikkeket kell Javítani. Azt mondhatnánk, hogy ezeknek az üzemeknek is két szakaszra tagozódik a tevékenysége. Az egyik a tényleges szolgálat, a Javítás, a másik viszont egyes háztartáshoz szükséges árucikkek készítése. Amint már említettük, faluhelyen nagyon fontos a fuvarozószolgálat, a televízió, a rádió, cipő és ruhajavító üzemrészleg, de nagyon örül a lakosság olyasminek is, — amit mostanában több községben kezdeményeznek, többek között Káván is — betoncsövek készítésének, építkezéshez szükséges különböző anyagok előállításának. Persze, ha a nemzeti bizottság eleget tesz a lakosság igényeiből ráháruló szolgáltatásoknak, foglalkozhat különböző divatcikkek készítésével is. Nem árt, ha az állami üzemek vetélytársra akadnak. Ha tehát szolgáltatásokról beszélünk, akkor legyenek azok tényleg szolgáltatások, és az illetékes vezetők necsak a pénzszerzésre gondoljanak. Inkább azon törjék a fejüket, hogy a ma még nem kifizetődő szolgáltatásokat esetleg a megmunkáló eszközök korrzerűsítésével olcsóbbá tegyék. A másik oldalon viszont helyes az a törekvés is, hogy adjunk iparengedélyt olyan esetben, ha másképp nem tudják megoldani a szolgáltatásokat. Mindenképpen a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése a cél, mert azt akarjuk, hogy a mai ember napi munkája után pihenhessen, és a szolgáltatásokat igénybe véve egyre kényelmesebben élhessen. BÁLLÁ JÓZSEF
