Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-08 / 14. szám
Nyakék a nő dísze Színes üvegből készült nyakék a legújabb divat. Bizonyára megnyert a gyengébb nem teu szését a ktválO mU nőségü bizsu. Gyártja a Jablonec n. Ntsou-i divat-ékszergyár. '(Foto: Navrátilová Marié, Prága) SAJNOS, NAPJAINKBAN IS gyakran előfordul, hogy a régi gondolkodásmód hatása alatt, jelentős különbséget tesznek az emberek a szellemi és a fizikai munka között. Az adott esetben nem egyszerű megkülönböztetésről van sző. A régi felfogás szerint (a kapitalista társadalomban még ma is) a szellemi munka bizonyos társadalmi felsőbbrendűséget is jelentett a fizikai munkával szemben. Aki fizikai munkát végzett, az általában műveletlenebb volt, tehát a társadalom „ranglétráján“ nem juthatott fel olyan magasra, mint a szellemi munkás. Sokszor abban, hogy valaki fizikai vagy szellemi munkássá váljon, nem a szellemi képességek döntöttek, hanem a szociális körülmények. Hiába volt valaki tehetséges — egy-két kivételtől eltekintve — nem válhatott szellemi munkássá, mert ahhoz iskolai végzettségre is szükség volt, amire viszont szociális körülményei nem adták meg a kellő feltételeket. Tehát a szellemi munkássá válás szorosan összefüggött az anyagiakkal. A másik oldalon viszont számos olyan jómódú, de tehetségtelen lett szellemi munkás, akinek módjában állt megszerezni a szellemi munkához elengedhetetlen iskolai végzettséget — sok esetben a tanárok megvesztegetése árán is. A SZELLEMI MUNKA a múltban bizonyos kiváltságokat is biztosított, ami azzal magyarázható, hogy a szé-A SZELLEMI és a fizikai munka Szobanövényeink Szobanövényeink egészségének megőrzéséhez mindenekelőtt biztosítanunk kell az igényüknek megfelelő fényt és páratartalmat, továbbá a lehetőleg egyenletes hőmérsékletet. Növényeink kedvező környezeti adottságok mellett is sokszor megbetegszenek, aminek első látható jele általában a levelek sárgulása. Különösen a nagylevelű fikuszoknál, könnyezőpálmáknál feltűnő, hogy egy-egy új levél kifejlődésekor a növény legalsó levele elsárgul, leszárad. Ennek oka részben a természetes elöregedés, másrészt az új levéllel megnövekedett lombfelület több tápanyagot igényel a gyökerektől, és olykor (ha a cserépből kiütött földlabdát láthatóan teljesen átjárták, átfonták a gyökerek) nem jut elég tápanyag a levelekbe. Ezért ültetjük át a növényt friss, tápdús földbe. A tűlöntözés is oka lehet elsárgulásának. A tartósan túl nedves (nyomásra vizet eresztő) földből a levegő kiszorul, felszíne legtöbször elmohosodik, a kémhatás savanyú lesz — ezért a gyökerek előbb-utóbb megfulladnak, elpusztulnak. Ilyen esetben a cserépből üssük ki a gyökérlabdát, a gyökerekről óvatosan rázzuk le a földet, a megbámult, berothadt gyökérvégeket éles késsel vágjuk vissza, a sárgás-fehér színű élő részig. A nagyobb sebfelületeket mártsuk faszénporba, ez meggátolja továbbpusztulásukat. Ezután ültessük vissza a növényt erősen homokos, laza kerti földbe, vagy tiszta homokba. Meleg helyen, befőttes üveg, vagy fóliaburok alatt párásán tartsuk néhány hétig, s csak akkor öntözzük, ha a föld felszíne kiszáradt. Huzatban, a nyitott ablakon át beáramló hideg levegőtől könnyen megfáznak növényeink; a levelek rohamosan sárgulnak, sokszor a lombozat előtte összeesik, azaz, lekonyulnak a levelek. Ezekből a növényekből már csak a csúcsrész dugványozásával menthetünk meg valamit. Különösen érzékeny a hidegre a fikus; 18—20 °C hőmérsékletet .kíván. A könnyezőpálma már 16—18 °C-on is tartható, a szobapáfrányokkal együtt. A leveleken kis foltokból kiinduló sárgulást és a folt közepének bámulását, kiszáradását különböző növényeknél más-más gomba idézi elő, de a védekezés azonos: fél százalékos bordói lével permetezzük. A szövedékben élő takácsatka, és a (csak nagyítóval felfedezhető) tripsz okozzák szívogatásukkal a jellegzetesen a levelek közép-erétől terjedő sárgulást. Ezek a kórokozók különösen a szárazlevegőjü, központi fűtéses szobában telepednek meg, elsősorban olyan növényeken, amelyekről nem mossák le rendszeresen a port. Ha tripsz a tettes, a permetezés 1 ezrelékes nikotinoldattal történjék. A két legismertebb kártevő, a levéltetű és a pajzstetű mindig tömegesen lép fel, elsősorban a levél fonákján. A hajtások torzulásával együtt járó levél-leszáradást okozzák. Először ezeket a kártevő-telepeket kaparjuk le kis kefével, lehetőleg a növény megsértése nélkül, csak azután permetezzünk. A levéltetűt 1 ezrelékes nikotinlével pusztíthatjuk el. K. L. les néptömegek szellemi sötétségben éltek. Még nem is olyan régen a jegyző, a pap, a községi bíró vagy az ispán „nagy úr“ volt a faluban, habár e két utóbbi esetében nem annyira a szellemi képességek, mint inkább a vagyoni állapot volt a kifejező. Ha a szellemi és a fizikai munka között különbséget akarunk tenni, mnidjárt az elején le kell szögeznünk, hogy a munka maga tette az embert gondolkodó lénnyé. Ez azt jelenti, hogy a legegyszerűbb fizikai munka Is bizonyos szellemi fejlettséget követelt. Vagyis, a legegyszerűbb fizikai munkás is rendelkezik — és a múltban is rendelkezett — bizonyos szellemi fejlettséggel. Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, á’tkor teljes joggal megállapíthatjuk, hogy egyre jobban eltűnik — a régi értelemben vett — különbség a fizikai és a szellemi munka között. MA, AMIKOR A TERMELÉSBE egyre újabb és bonyolultabb eszközöket, gépeket állítunk be, el sem képzelhető, hogy a fizikai munkás bizonyos szellemi fejlettség nélkül álljon a gép mellé. A gépek, műszerek szerkezetének kezelése csak hosszabb tanulással sajátítható el. Sokan ugyan azt állítják, hogy a termelési folyamatot már annyira automatizálták, hogy az ember munkája a gépsor mellett csupán berögződött mozdulatokká változott. Ebben van némi igazság, de tekintetbe kell venni, hogy a gépsor munkájának irányítója maga az ember, s ehhez szellemi fejlettség kell. Annak igazolására, hogy a fizikai munka elvégzésére is bizonyos tanultság szükséges, számos példát hozhatnánk fel, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy társadalmi rendszerünk már nem tesz külöbséget fizikai és szellemi munkát végző emberek között. Mindkettőre egyformán szüksége van társadalmunknak. AZ ESZMÉLETLEN BETEG A MINDENNAPI ÉLETBEN általában tudjuk, hogy mit értünk az „eszméletlenül van" kifejezés alatt. Olyan kóros állapotról van sző, melynél valaki nem képes tudomást venni környezetéről és sürgős segítség nélkül akár meg is halhat. A rövid ideig tartó öntudatzavart ájulásnak nevezik. Ennek' lényege az agyvelő átmeneti vérszegénysége, amit szokatlan lát-Az okos lány Hogyan történt, hogyan nem, egyszerre csak meghalt az öreg brigádvezető, akit mindenki megbecsült és szeretett. Eszes Bernát, a szövetkezet elnöke összehívta az árván maradt brigádot és azt mondta: — Az lesz az új brigádvezető, aki pontosan megfelel három találós kérdésemre. Az első találós kérdés így hangzik: Elveszti a koronáját, így lesz értékesebb. Mi az? Habajka Lajos azonnal rávágta: — A király, akit letaszítottak a trónjáról és most dolgoznia kell. — Ügy van — helyeseltek a többiek —, így lesz értékes ember belőle ... Az elnök a fejét rázta, Ekkor lépett elő Juli, az okos lány: — Ügy gondolom, a cukorrépáról van szó ... Ha fölszedjük, és lemetszszük a leveles fejét, vagyis a koronáját, értékesebb lesz, mert mehet a gyárba s cukor lesz belőle...- — jól feleltél — mondta az elnök és föltette a következő kérdést: — Minél többen esznek, annál többre mennek... Mi az? — Hát a vendéglős! — szólt nagy hangosan Jóska. — Minél több a vendég, annál nagyobb a bevétel. Eszes Bernát a fejét csóválta, mire Julis ismét megszólalt: — Ügy gondolom, Bernát bácsi, hogy a búzakalászról van szó. Minél több szem ül a toklászban, tehát minél több szem táplálkozik, annál kövérebb lesz a búzakálász, így nagyobb lesz a termés. — Megint csak jól feleltél — hagyta rá az öreg elnök. — A harmadik találós kérdés így hangzik: — Ha túl sok van belőle, bánat, ha túl kevés van belőle, bánat... Mi az? No, erre már kitört a hangzavar. Csak úgy röpködtek a válaszok. Mondtak mindenfélét. Nyereményt, pénzt, gyermekáldást és efféléket. Csak Juli nem szólt — gondolkodott. — Julikám, te még nem válaszoltál — szólalt meg az elnök, mire Juli előlépett: — Ha túl sok az eső, bánat. Ha pedig kevés eső van, vagy nincs, megint csak bánat... Erre már kitört a taps. Még Jóska is odament hozzá és megszorította a kezét. Mindnyájan elismerték, hogy Julika okos lány és elfogadták brigádvezetőnek. Bíró András Békakaland Kutykuruty, békagyerek, ill a berek, nádak erek, huncutságból, rosszaságból, megszökött a zöldlevell békaóvodából. Brekeke úgy csalta őt el, mondván, hogy itt egész közel van egy remek, finom, meleg strandolóhely, ahol úszni vígan lehet. Úgy is történt, ahogy mondta. Beugrottak — hopp! — a tóba. A kis békák, rossz portékák; a délutánt eljátszották. Lubickoltak, pancsikáztak, fűzfaágon csónakáztak, mígnem aztán nádas alján, nagy esőben bőrig áztak, jól megfáztak. Este mire hazaértek, berekedtek, lázban égtek. Béka mama megriadva hőmérőzte, meleg ágyba dugta őket. Három hétig nyöszörögtek, mohapaplan alatt nyögtek, de a békaóvodáből soha többet, soha máskor meg nem szöktek ... Dubravecz Attila SZABÖ IBOLYA: Kiszámoló Kerek erdő, Kerek tó, Kerek mező, Kerek szó, Kerek Pista Kereke, Kerek mint a Kemence. Kerek-berek Kemence. Kerek gyerek Gyere be! Gyermek-jelmez bál A 12. számú kis keresztrejtvény megfejtéséért könyvjutalomban részesülnek: Katona Teréz, Zsigárd 154 és Gacsal Erzsébet, Nagyölved A minap jól sikerült jelmezbált rendeztek Leleszen a kis óvodások részére. Színes kultúrműsorukkal kedves perceket szereztek szülőknek, vendégeknek egyaránt. Az ötletes jelmezek és a műsorszámok a nevelök odaadó munkájáról tanúskodnak. V as zil Lacika a huszártáncban remekelt, P ap p Klárika pedig a kis háziasszony szerepében mutatkozott be — a képen ők láthatók. (A leleszi szülői közösség) Néha azonban még ma is előfordul, hogy a tények eme értelmezése következtében átesünk a ló túlsó oldalára. Az emberek abból akarnak maguknak előnyöket biztosítani, hogy egyszerű, munkás mivoltukra hivatkoznak. Sőt, olyan jelenségekkel is találkozunk, hogy egyesek gyakran lebecsülik a szellemi munkát azzal az egyszerű „megállapítással“, hogy inproduktiv. Az első pillanatra annak is látszik. Valóban egy orvos, tanító, mérnök vagy író munkáját súllyal mérni nem lehet, sem méterrel, se darabbal. Csak hosszabb idő elteltével mérhető fel az iskolás szellemi fejlődése, vagy a beteg egészségi állapotának szemmeltartása. Más szóval: vajon elképzelhető-e fejlett társadalom mérnökök, orvosok, tudósok, pedagógusok és egyéb szellemi munkások nélkül? A válasz egyszerű: NEM! De mit érnének a mérnökök tervei, ha nem lennének fizikai munkások, akik azt végrehajtanák? Semmit! Tanulság: mindkettő egyformán szükséges a társadalomban. FONTOS EZT TUDNI, különösen azoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, de különösen a pályaválasztás előtt álló tanulók szüleinek, akik még ma is gyakran előnyben részesítik egyiket a másikkal szemben. Sok esetben előfordul — mert társadalmi rendszerünk ezt lehetővé teszi —, hogy gyermekét a szülő, még erőszakkal is, szellemi pályára küldi, holott erre a gyereknél nincsenek meg a kellő feltételek. Az ember társadalmi lény, tehát arra hivatott, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Ezt pedig csupán akkor érheti el, ha képességeihez mérten hozzájárul a társadalmi javak előállításához, akár mint fizikai, akár mint szellemi munkás. C ó b í ó Íz TS Ót>nl II Hlinnrirmn/lnknlr. vány, hosszú ideig tartó állás, zsúfolt, meleg teremben való tartózkodás okozhat. Mivel a „közönséges“ ájulás csak másodpercekig tart, a betegnek csupán néhány másodperces fekvésre és friss levegőre van szüksége. Ha az eszméletzavar hosszabb Ideig tart, nélkülözhetetlen az orvosi segítség. Addig, amíg az orvos megérkezik, fektessük a beteget oldalra, hogy hányás esetén a gyomortartalom tüdejébe ne juthasson! Ha légzése elakad, azonnal alkalmazzunk mesterséges lélegzést! (Ennek leghatásosabb módja az, amelynél 3—4 másodpercenként erőteljesen belefújunk a beteg siójába, gézen vagy zsebkendőn keresztül, az orrnyílás egyidejű leszorításával.)’ Hideg környezetben takarjuk be a beteget meleg pléddel vagy fektessük ágyba! Az elsősegélyt nyújtó orvosnak mondjunk el minden fontos adatot! Nem vette-e be a beteg nagyobb adag gyógyszert? Nem szívott-e be mérges gázokat (világítógáz, széngáz, kipufogó-gázok)? Nem szenvedette balesetet? Volt-e már kezelve? Ha idős bácsit látunk eszméletlenül, akkor elsősorban agyvérzésre (nyugalom, hideg borogatás a fejre!) gondoljunk! Középkorú nőnél mérgezés, agy-embólia (véredény eldugulása, amelyet vérrög idéz elő) jön számításba; fiatal nőnél méhenkívüli terhesség, 10—20 éveseknél epilepszia (vitustánc), súlyos cukorbaj okoz leginkább eszméletlenséget. Falusi gyermekeknél ismert a nadragulyamérgezés; az apró magvakat játék közben fogyaszthatja el a gyermek. Bor-, pálinka-illat-, szeszmérgezésre, élénkpiros arc széndioxyd-mérgezésre utal. Az említetteken kívül öntudatzavart okozhat még: az agyrázkódás, az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladási szív-, máj-, vese és tüdő-betegség, valamint a hőguta és az áramütés. A mesterséges lélegeztetés döntő fontosságára ismét felhívjuk a figyelmet, mert gyakran ez dönti el a beteg sorsát. Alkalmazni kell mindaddig, amíg a beteg újra nem kezd lélegzeni. Ha gerinctörés gyanúja áll fenn, az eszméletlen beteget a lehető legkíméletesebben kell szállítani, hogy a sérült csigolya ne sértse a gerincvelőt. Ennek érdekében fejét is rögzíteni ajánlatos. Inni vagy enni eszméletlen betegnek ne adjunk! Dr. 0. E. SZABAD FÖLDMŰVES^ 1967. április 8,
