Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-08 / 14. szám

Érdemes mákot termeszteni

Kibírhatatlan fájdalom gyötrl az élet-halál közt vergődő beteget. Az orvosok tanácskoznak, nem merik megkockáztatni a paciens elaltatását, mert ki tudja, vajon visszatér-e még belé az elalélt élet. Viszont az operáció már nem halogatható, hiszen valami reményt mégiscsak nyújt. Igen reményt, de milyen szörnyű fájdalom árán...

Még néhány évtizeddel ezelőtt is ilyen és ehhez hasonló gondolatok ébredtek a műtőasztalt körülvevő orvosokban és müszerkezelő ápolókban. Azóta az ilyen szörnyűséges fájdalom ellen többféle formában megtalálták a gyógyírt. Közülük talán a legfontosabb a morfium néven ismert ópium alkaloid. Sokan tudják, hogy ezt a fehér, keserű ízű, alkoholban jól oldódó mikrokristályos anyagot a száraz máktokból, vagy köznéven mákfejből vonják ki a gyógyszeripari üzemekben.

Ha szükség esetén az ember kis mennyiségben gyógyszerként alkalmazza a morfiumot, rendkívül hasznos szolgálatot tesz neki, mihelyt azonban feleslegesen, szenvedélyévé válik, és állandóan fokozódó adagokban izgatószerként alkalmazza, többé a lejtőn szinte képtelen megállni.

A Slovakofarma részére nagyon fontos nyersanyag a máktok, mert az ópium alkalóldáit, vagyis a morfiumot, a kodeint és a papaverlnt vonhatják ki belőle. A fájdalomcsillapítók főleg a balesetek alkalmával tesznek ma már nélkülözhetetlen szolgálatot az emberiségnek.

Felkértük UrmlnskJ Károlyt, a hlohoveci Slovakofarma felvásárlást és propaganda osztályának vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket a máktok idei felvásárlási rendszeréről, a termelőnek nyújtott előnyökről és az új felvásárlási árakról, mert szerintünk a kertjeinkben és szántóföldjeinken megtermett mák kifejtése után a melléktermékként viszamaradó máktok legnagyobb része kárbavész. Pedig a mákfej feldolgozásának fokozása gyógyszeripari szempontból nem kevésbé fontos, mint a mák élelmiszerként történő nagyobb mértékű eladása.

MAGASABB FELVÄSÄRLÄSI ARAK

Az üres méktokot a mezőgazdasági felvásárlási és ellátó vállalatok raktáraiban veszik át, mégpedig az I. minőségi osztályba legfeljebb 15 cm hosszú szárral 180,— koronáért, II.

minőségi osztályba pedig nagyobb darabokból álló máktok törmelékért ugyancsak legfeljebb 15 cm hosszúságú szárral 140,— koronáért 100 kgként. Ezt az árat a felvásárlás helyére, távolabbról történő szállítás esetén értik. Ha az átvevőhely a termelő községében van, a felvásárlási ár 100 kg-ként 8 koronával csökken. A nedves, penészes vagy 15 cm-nél nagyobb szárú máktokot csekély értéke miatt nem veszik át. Az elmúlt évi árhoz mérten 30,— koronával emelkedett az első minőségi osztályba tartozó máktok ára, ami eléggé jelentős összeg.

Az étkezési célokra megfelelő mák felvásárlási ára a tavalyihoz mérten mázsánként 400,— koronával emelkedett, ami azt jelenti, hogy jelenlegi ára az I. minőségi osztályban 100 kgként 2000,— korona.

NYEREMÉNYEK

A jelentősen fokozott áron kívül a felvásárlók kötelesek az eladónak az I. vagy II. minőségű máktok minden 10 kg-ja után ingyenesen egy sorsjegyet adni, amelyen az illető megnyerheti az I. díjat, vagyis a 25 000 korona pénzjutalmat, a II. díjat, vagyis a 15 000 korona pénzjutalmat, illetőleg a III. díjat, vagyis a 10 000 korona pénzjutalmat. Ha ehhez Fortuna, a szerencse istennője nem segítené őt hozzá, úgy ezen kívül a máktok eladója egy kis szerencsével a további 600 értékes díj valamelyikét még megnyerheti a 10 kg máktok eladása ellenében. A nyereményeket Bratislavában a Duna] áruházban vagy Kassán a Hornád áruházban veheti át a szerencsés eladó. Az át? adott 10 kg-nyi máktok kivonatából 600—800 tabletta mennyiségű különféle hasznos orvosság készíthető.

170 000 KORONA AGRONÖMUSOKNAK

Ha a máktok nem a kertből vagy a háztáji gazdaságból, hanem a nagyüzemi gazdaság szántóföldjéről kerül kt, úgy a sorsjegyeken felül az eladó gazdaság agronómusa külön jutalomban részesül, mégpedig minden 100 kg máktok ellenében 10,— korona összegben. Ezt a Slovakofarma a felvásárló vállalat által készített névsor alapján küldi ki az agronómusok címére. Az elmúlt évben összesen 170 000,— korona Jutalomban részesült Szlovákia területén 1100 nagyüzemi agronómus. így például az érsekújvári Járásban a trávnicai EFSZ agronómusa 1038,— korona, az alsóohajl EFSZ agronómusa 624,— korona külön jutalomban részesült, vagy hasonlóképpen jól Járt a nyitrai járásban a Nővé Sady-i EFSZ agrcmómusa, aki 595,— korona külön jutalmat kapott.

VETÉS — GONDOZÁS

A mák hozama a kertekben és a szántóföldeken hektáronként általában 7—15 q, kivételesen 20 q, a növény szára és a tok termése 20—25 q, de kivételesen 40 q is lehet hektáronként. A szürke, a kék vagy a fehérszínű mákból sorvetéshez körülbelül 4—5 kg mag szükséges hektáronként, amennyiben sortávolsága 30—40 cm, kötéstávolsága pedig 10— 15 cm. Ha kézből széltiben vetünk, úgy hektáronként 7—9 kg mag szükséges. Vetését márciusban, legkésőbb április elején végezzük 0,7—1 cm mélyen. Vetőgépbe legjobb homokkal keverve tenni a magot, hogy ennek segítségével a vetés egyenletes legyen.

A fiatal növények elviselik a —8, sőt a —10 °C-os hideget is. Egyelni 3—4 leveles fejlődési Időszakában 15 cm-es távolságra lehet, kapálni pedig szükség szerint kell. Tenyészideje 130—160 nap. Mint korán lekerülő növény az őszi gabonák Jó előveteménye. A mák előveteményeként viszont a gabona nem megfelelő. A mákba mint tartónövény közé sárgarépát szoktak ültetni. Nagyüzemi körülmények között az esetleg kífagyott őszirepce után vétik.

Komáromban néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági gépesítési üzemben, amelyet időközben nyilván helytelen intézkedések következtében megszüntettek, készítettek és kipróbáltak egy kisméretű máktok-betakarító gépet, melynek tökéletesítése és sorozatgyártása népgazdasági szempontból igen hasznos lenne.

Legfontosabb rovarkártevői a máktokbarkó, a mákgyökérbarkó, a máklevéltetű és a mákszárdarázs. Leghatásosabb ellenük a vegyszeres védekezés.

Deviza szempontjából igen előnyös a kivonatkészítés, és ebből a különböző gyógyszerek gyártásának fokozása. Többek között ezért is részesítik újabb előnyökben a termelőket, akik ezt az alkalmat minden bizonynyal igyekeznek majd a maguk Javára kihasználni.

KUCSERA SZILÁRD

• JOBB GÉPEKET A MEZŐGAZDASÁGNAK • JOBB GÉPEKET A MEZŐGAZDASÁGNAK • JOBB

gépek minőségéről

dolgot, hogy a Diószegi Cukorgyártól vásároltunk egy kiselejtezett répaszeletelőt, amelynek 6—7 percenkénti teljesítménye 30 mázsa. A répaszeletelést központilag oldjuk meg s az anyagot így szállítjuk az istállókba.

gazdasági gépekkel elégedettek vagyunk. Persze, ez nem jelenti azt, hogy hibátlanok. Mindjárt meg is ragadom az álmát, hogy konkrétan rámutassak egyik-másik hiányosságra. Itt van például az SOP—300-as típusú rendsodró. Nagy hiányossága, hogy üzemelése közben a szénába bekeveri a földet, s megkárosítja a takarmányt. Az RMA típusú szervéstrágya-szóró berendezés hibája, hogy kardánrendszerét gyárilag vékony vaslemezzel erősítették fel. Nem nagy dologról van szó, csupán anynyiról, hogy a pótkocsi elején a kardántengelyt legalább 5 mm-es acéllemezzel kellene fölerősíteni, s ezáltal elkerülhető lenne a gyakori üzemzavar. Sokszor bosszankodtunk a CM—500-as típusú tejhűtőberendezés üzemzavara miatt is, ami abból ered, hogy a hűtőrendszerből hamarosan elillan a hűtést biztosító éter. Ennél a gépnél természetesen a pakolással van baj. A gyártónak más megoldást kellene találnia a pakolásra. Mi jónak és hasznosnak tartjuk a lengyel gyártmányú SCZ típusú vetőgépet, attól függetlenül, hogy kissé nehéz, örvendetes lenne azonban, ha gyárilag 10,5 cm-re szerelnék vetőcsoroszlyáit, hogy idehaza ne kelljen az átszereléssel bajlódni.

Androvics Károly gépesítő és Forró Géza főzootechnikus, Nyárasd

*

— Nem tartom helyesnek, hogy külföldről csak a hengeres vetőgépeket hozzák be, mikor mi, szakemberek jól tudjuk, hogy a kanalas vetőgépek felülmúlhatatlanok voltak. A közelmúltban a gépállomástól vásároltunk egy kiselejtezett kanalas vetőgépet, s ezt javítgatjuk, mert legmegfelelőbb az igényes munkák elvégzésénél. Nem tudom mi lesz, ha ez a vetőgép felmondja a szolgálatot. Igaz, a külföldről behozott műtrágyaszórók megütik a műszaki színvonalat, csupán az a hibájuk hogy szerkezetük rövid két esztendőn belül tönkremegy, holott nyolc esztendő az elhasználódási idejük. A gépszerkesztőknek valamiféle új megoldást kellene találniuk a vasszerkezet helyettesítésére, ez talán segítene. A külföldi gépekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy ha már nálunk nem gyártanak bizonyos gépeket, eszközöket, továbbra is szükséges behoznunk, azonban kell, hogy az átvevők igényesek legyenek, s csak kiváló minőségű gépeket vásároljanak, mert a jövőben a selejt a nyakukon marad. A silókombájnok közül a szovjet gyártmányúakat tartom a legtökéletesebbnek, viszonyaink mellett legmegfelelőbbnek, de vhlami oknál fogva, sajnos beszüntették behozatalukat. Ha a régiek tönkremennek, nem tudom, mivel sllózzunk. Szólni kell továbbá a lánctalpasok (DT) láncrendszeréről is. Ugyanis a Szovjetunióban gyártott lánctalpak három esztendőt is kibírnak, viszont a hazai gyártmányúaknái örülünk, ha egy éven belül nem mennek tönkre. Ebből az a tanulság, hogy a főalkatrészek gyártásánál megfelelőbb minőségű anyagot kell használni idehaza is. Szükségesnek tartom, hogy a talajművelő gépeket és eszközöket gyártóik necsak a könnyű, de a nehéz talajokon is próbálják ki, s minél több gyakorlati szakember véleményére legyenek kíváncsiak. Ez feltétlenül mezőgazdaságunk Javát szolgálná.

A főzootechnikus véleménye: ,

A háromütemű fejőgépek jobb minőségűek is lehetnének. Főképpen a fejőcsészékkel van baj, mert aránylag rövid időn belül tönkremennek. Külföldi utaim alkalmával tapasztaltam, hogy a fejőgépek szerkezetének minőségére nagy gondot fordítanak. He ez külföldön lehefséges, miért ne lehetne nálunk is? Szecskavágóink szerkezeti felépítése gyönge. Kései hamar tönkremennek. Ezeket is jobb anyagból kellene készíteni. A répavágók pedig egyszerűen eltűntek a piacról. Több gazdaságban még ma is a kisüzemi répavágókat használják, de ezek sem tartanak örökké. ló lenne, ha a mezőgazdasági gépipar ilyes mit is gyártana. Ügy oldottuk meg a

Kalmár János szövetkezeti elnök, Dióspatony

Nyíltan meg kell mondanom, hogy nincsenek megfelelően komplettizált gépeink. Helyesebben mondva, ahány gép, annyiféle, s majd mindegyikhez más alkatrész szükséges. A jövő gépeinek szerkesztésénél arra kellene törekedni, hogy több hasznosításúak legyenek, hasonló alkatrésztípusokkal, mint az unifikált Zetor-sorozatnál. így talán megoldást nyerne az alkatrész-probléma is. Ajánlatos lenne, hogy gépiparunk továbbra gyártaná a traktorvontatású pótkocsikat, mert szerintem a hazai gyártmányúk váltak be a legjobban. A külföldiekhez viszonyítva sok előnyük van. Tudomásul kell végre venni azt is, hogy ekéink rég kiöregedtek. Még most is a leghasználhatóbbak a Szovjetunióból behozott ötsoros ekék, pedig elég régiek. Sorolhatnám tovább a hiányosságokat, előnytelenségeket, de vajon ez segít a helyzeten? Tény, hogy több mint 700 ezer korona azoknak a gépeknek és eszközöknek az értéke, amelyeket az elhasználódási határidőn belül kiselejteztünk, s ezekből mintegy 200 000 korona értékűt egyáltalán nem használhattunk. Gondolom ez elég meggyőző bizonyíték a minőségről.

Az elmondottakból kiviláglik, hogy a minőség tekintetében sok a tennivaló a mezőgazdasági gépipar részéről. Különben ezzel a kérdéssel a CSKP Központi Bizottságának Mezőgazdasági Bizottsága is érdemben foglalkozott. Leszögezte, hogy az elkövetkező időszakban tökéletesíteni, javítani kell a gépek és eszközök műszaki színvonalát, a kísérletezőknek pedig arra kell törekedniük, hogy hasznos eszközökkel komplettizálják a legfontosabb termelési folyamatokat. —hai—i

Itthon történt

■ A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Novostav elnevezésű univerzális fonó'* állami ünnepe alkalmából Antonín berendezés gyártási jogát. A vllág- Novotny elvtárs, a CSKP KB első tit- színvonalon álló berendezésért, melyet kára, köztársasági elnök, Bohuslav az intézet fejlesztett ki, a nyugatné- Lastoviéka a Nemzetgyűlés elnöke, met cég több mint 17 millió dollárt és lozef Lenárt miniszterelnök üdvöz- fizet, lő táviratot intézett Kádár János -fa

elvtárshoz, a MSZMP KB első titká- B Április elsején befejezték a Kérőhöz, Dobi Istvánhoz, a Magyar Nép- let-szlovákiai Vasmű második nagyköztársaság Elnöki Tanácsa elnöké- olvasztójának belső falazását. Az új hez, valamint Kállai Gyula elvtárs- egység valószínűleg már májusban hoz, a Magyar Népköztársaság Nem- megkezdi próbaüzemeltetését, zetgyűlése elnökéhez. Václav David Sikeresen próbaüzemei a harmadik külügyminiszter ez alkalommal üdvö- konvertor is, és már eddig 900 tonna zölte Péter Jánost, a Magyar Népköz- acélt termelt. Ha a próbák továbbra társaság külügyminiszterét. is sikerrel folynak, a vasmű nagy-ftmértékben emelheti az acélgyártást.

SB A Kelet-szlovákiai Autőszövet- Ezzel lényegében az acélmű építése kezet új üzemet nyitott Stráiskén, befejeződött, amelyben megkezdte a pótkocsikon

használt légfékek összekötő fejének B A Nemzetgyűlés mezőgazdasági gyártását. Ez évben 170 000 ilyen al- bizottsága megtárgyalta a minisztékatrészt állítanak elő és ezzel hozzá- rium 1980-ig kitűzött távlati tervét, járulnak az import csökkentéséhez, amely többek közt a folyók tiszta•fr ságára, a vízvezeték és a csatorna-B A Libereci Textilipari Kutató- hálózat kibővítésének, valamint a Duintézet átadta a nyugatnémet Zangs na—Odera—Labe csatornarendszer

cégnek az intézet által kifejlesztett kiépítésének feladatait is tartalmazza.

If C M I A a mezőgazdaság

■V E IYi m szolgálatában

A fejlődéssel lépést tartó földművesünk szókincsének részét képezik korunkban az olyan fogalmak, mint amilyenek a Dlkotex, Zeazin, Gamadin vagy a Novozir. A gyomirtó vegyszerek, az állati kártevők, a gombabetegségek és más betegségek ellen védelmet adó vegyszerek nélkül a korszerű mezőgazdaság nagyüzemi termelését ma már el sem tudnánk képzelni.

Szlovákiában a növénytermesztésben használatos peszticid készítmények gyártása számottevőbb, és tervszerű fejlődésének kezdetét 1949-re tehetjük, amikor a vegyszereket gyártó apró üzemeket és cégeket összevonták. Az agrokémiai ipart két üzembe — a neratovicei Spolana és a bratislavai Dynamit-Nobel üzembe összpontosították (az utóbbi jelenleg a J. Dimitrov Vegyi tizem nevet viseli). A Dynamit-Nobel cég mór a második világháború éveiben is gyártott néhány báriumszulfát tartalmú permetanyagot, higanyos csávázószert és egyes rovarirtó vegyszert, de a termelő üzemegységei csupán tengődtek a gyárat ellenőrző I. G. Farben koncern katonai érdekeinek árnyékában.

A Bratislavában fejlődésnek induló vegyipari ágazat első erőpróbája volt a felszabadulás után a DDT gyártás megindítása, mivel hatásos vegyszer kellett a rohamosan terjedő burgonyabogár (kolorádóbogár) kiirtására. Ekkor ugyanis (1950 előtt) csupán Neratovicében állítottak elő DDT-t, a svájci GEIGY cég különleges gyártási engedélye alapján. A Dimitrov-üzem dolgozói sikeresen megbirkóztak a feladattal, és rövid időn belül üzemba helyezték saját konstrukciós terveik alapján létesített DDT-gyártó üzemrészlegüket. Az üzemegység csaknem 10 esztendőn keresztül tett hasznos szolgálatot, míg a DDT-t részben fel nem váltotta egy korszerűbb vegyszer, a gamma-izomer HCH-Lindan.

A növényvédő vegyszerek gyártásában további jelentős fordulópontnak számít az 1955-ös esztendő, amikor a Dimitrov-üzemben megkezdték a DIKOTEX — hazánk első növekedésgátló herbicidjének gyártását. Az eredetileg 10 %-os töménységű vegyszerben a hatóanyagok aránya fokozatosan 40 százalékra emelkedett, és ebben a formájában a DIKOTEX egyik legfontosabb gyomirtó vegyszerünk lett a gabona- és lentermesztésben.

Mezőgazdaságunk szempontjából igen előnyös volt a szerves foszfátok gyártásának megvalósítása. A régebben kemény valutáért behozott készítményeket ma már a világszínvonallal vetélkedő minőségben gyártja a Dimitrov Vegyi Üzem. Felbecsülhetetlen értéket jelent, különösen a kártevők tömeges megjelenése esetében az, hogy a behozataltól függetlenek vagyunk, amikor is rövid időn belül nagy mennyiségű vegyszer szükséges (például az 1958, 1964-es esztendőkben a cukorrépát elözönlő máktetű és a komlón garázdálkodó atkák ellen).

A Dimitrov Vegyi Üzem növényvédelmi gyáregységének sikereiben Jelentős része van az Anorganikus Technológia Kutató Intézetének Is. Az intézet laboratóriumában és félüzemi munkahelyein keresik és felülvizsgálják a legjobb minőségű és hatásos készítmények gyártásának legmegfelelőbb folyamatait és módszereit. Ebből a „konyhából" került ki a Dimitrov-üzemben jelenleg gyártott csaknem összes vegyszer receptúrája. Hogy csak a legújabbakat említsem, amelyek már most is szolgálják, vagy a legközelebbi jövőben a mezőgazdaság szolgálatába állnak: DINOSEB, SELEKTIN, HERBEX, METATION, BUREX a legújabban gyártott vegyszerek. Nem elegendő az új készítmény gyártásának megkezdéséhez csupán a technológiát kieszelni. A kémiai és biológiai próbák hosszú sorát kell elvégezni ahhoz, hogy megállapítsuk, mennyiben ártalmas az új készítmény az emberre, állatra vagy magára a növényre, amelynek védelmére a szert előállítják. Csupán a sikeres kísérletek alapján ad engedélyt a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet, a Higiénia Intézete, az Állatorvosi Intézet, a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium illetékes ügyosztályai, valamint az Egészségügyi Minisztérium a vegyszer gyártására, s csak ezután hozhatják a szert forgalomba.

Vegyiparunk a peszticidek, tartósító anyagok, a takarmánykeverékek ásványi adalékai, műanyagok és más termékek előállításán kívül mezőgazdaságunk számára értékes műtrágyákat is gyárt. Szlovákiában műtrágyát három üzem állít elő: a J. Dimitrov Vegyi Üzem Bratislavában, a vágsellyei DUSLO és a strázskéi CHEMKO.

A CHEMKO üzemben ammónsalétrom és a Dimitrov-üzemben a szuperfoszfát gyártása a termelési programnak csupán egy részét alkotja (e műtrágyákon kívül a vegyi anyagok nagy választékát állítják elő), ezzel szemben a vágsellyei DUSLO üzemet már eleve nltrogénes trágyák gyártására rendezték be.

A DUSLO üzem próbaüzemelésének megkezdésétől, 1962 októberétől, két esztendő telt el, amíg sikerült a mészammónsalétrom folyamatos gyártását biztosítani. Ezt a késedelmet elsősorban a meg nem felelő gépi berendezés okozta, s ehhez járult a gyártás igényes technológiájával járó tapasztalat hiánya is. A mészammónsalétrom gyártása egyedülálló hazánkban. Vágsellyén ugyanis a salétromot levegőből nyerik. Igen, a levegőből. A levegő nitrogénja földgázzal együtt képezi a szintetikus ammóniák alapanyagát, amelyből a salétromsavat, majd ebből a salétromot nyerik.

Ebben az üzemben fokozatosan leküzdötték a nehézségeket és ma az itt gyártott salétrommal nemcsak Szlovákia földművesei trágyázzák földjeiket, hanem Cseh- és Morvaország földművesei is. A DUSLO salétromon kívül, amelyet 1966 júliusa óta 30 °/í>-os nitrogéntartalommal gyárt (az addigi 25 % helyett), köztársaságunkban elsőként ma már szemcsésített hugyanyt is gyárt, amely trágyázáson kivül takarmányozási célokra is kiválóan alkalmas.

A vágsellyei vegyi üzem dolgozóinak a jövőre kitűzött feladatai közül említsük meg csupán a legfontosabbakat: jövőre kezdik meg a szemcsésített trágyák első típusának gyártását. Terveik szerint 1968-ban befejezik további ammónia-gyártó részlegük létrehozását, s így termelésüket annyira megnövelhetik, hogy a vágsellyei ammóniát közvetlen trágyázásra is használhatjuk majd. Számításuk szerint 1970-ben megkezdhetik újabb, nagy üzemegységeik felépítését, ahol kombinált műtrágyákat és újtfpusú, lassúbb hatású nitrogénes trágyákat állíthatnak elő.

A vágsellyei nitrogénművek fejlődésének távlatait a termelés fokozása, valamint új, tökéletesebb gyártmányok bevezetése és forgalombahozatala jellemzi. Ugyanez érvényes egész agrokémiai iparunkra is, amely jelentős mértékben vesz részt a mezőgazdasági termelésünk korszerűbb és belterjesebb színvonalra emelését célzó igyekezetben.

PAVOL KUBA mérnök,

az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának dolgozója