Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-14 / 2. szám
Több lehetőséget a kluboknak! Az utóbbi kát-három esztendőben egyre több szó esik kulturális életünkkel kapcsolatosan a klubokról, a klubéletről. Bár általában Angliát szokták a klubok hazájának tekinteni, kötve hiszem, hogy ott valaha is ennyire intézményesen foglalkoztak volna ezzel a kérdéssel, ennyire sürgetően Je-Veres Péter hetven éves VERES PETER... A név mellé akaratlanul Is a Három nemzedéket gondolom az első pillanatban. A hetven év mellé pedig a legmélyebb mélységből, az írástudás és a gondolkodás legmagasabb csúcsára elütött embert. Veres Péter 1897-ben született Balmazújvárosban. Innen Indult, Ide kötődik művelnek java része. Az Alföld parasztsága, a Számadás, a Gyepsor, a Falusi Krónika, s A szűk esztendő. Ezek a művek jelentik trót korszakának első fejezetét. A második korszakot új művek jelzik: a Próbatétel, a Pályamunkások, a Tél a gyepsoron, az Almáskert, a Rossz asszony és a már említett monumentális regénytrilógia: a Három nemzedék, amelyek ma már a magyar irodalom kitörölhetetlen részel, f-g-f fjtídümlis hírek/ 0 Mini-könyveket hozott forgalomba egy párizsi kiadóvállalat. Mindegyik könyv 5X5 milliméter nagyságú. A könyvekhez mellékelt nagyító ára benne van a könyvek árában. • S. 0. S. címmel közös szovjet— olasz filmet forgat Mihail Kalatozov, a Szállnak a darvak rendezője, Nobile olasz tábornok észak-sarki expedíciójáról, és annak megmentéséről. Noblle tábornokot Marcello Mastrolani alakítja. 0 Öt kötetben adta ki Goethe szókincsének teljes szótárát a stuttgarti Kohlhammer Verlag. Húsz év alatt két és fél millió kartonra gyűjtötték ki Goethe összes műveiből az összes előforduló szót Hamburgban, Lipcsében és Tübingenben. 0 A Moszkvában most megnyílt „Orosz tél" zenei fesztivál középpontjában a hatvan esztendős Dimitri] Sosztakovics műveinek hangverseny-sorozata áll. A koncerteket Kiril Kondrasin vezényli, a szólisták: Msztiszlav Rosztopovics és Igor OJsztrah. lentkezett volna a klubélet szükséglete. A kiváltó okok, ágy vélem, mindannyiunk előtt ismeretesek. Tulajdonképpen egy régi, de tartalmában és keretében mégis sok új vonást hordozó népművelési formával állunk szemben. A televízió-láz embereket neglizsébe bújtató időszaka immár természetszerűleg mögöttünk van, s törvényszerűen jelentkezik a kollektív szórakozás, művelődés igénye. A társakat, érdeklődési körüknek megfelelő társaságot kereső emberek tudatában szinte ösztönösen merült fel a klub lehetősége, s ott, ahol létrehozása nem ütközött szervezési akadályokba, egyszeriben megoldást jelentett. A közöny, magábazárkózottság oldószerévé vált s a népművelő-népnevelő, sőt műkedvelő tevékenység fellendülését eredményezte. Mi tagadás benne, a kezdeti néhány jő példán felbuzdulva „forszírozni" kezdtük a klubokat. Egy község, város kulturális életének szintjét a klub léte, vagy nem léte határozta meg. A vehemens klubszervezés levét leginkább a szövetkezeti klubmozgalom itta meg, hisz e klubok döntő többsége még a szövetkezet kulturális alapjának jelentős „lecsapolása“ révén sem teljesítette küldetését, s a valójában csak más nevet adtunk a gyereknek, az eddigi művelődési otthont felavattuk szövetkezeti klubbá. Ez a példa elsősorban annak a megvilágítására jó, hogy belássuk: a klub nem épület, nem fizetett klubvezető, nem csillogóra pucolt, magnóval, tévével, társasjátékokkal, könyvtárral felszerelt helyiség, hanem elsősorban emberekből tevődik össze. Mégpedig, amint már jeleztük, valamilyen ponton, vagy szinten azonos érdeklődésű emberek csoportja. S mint ahogyan az már többször is előfordult, újból beleestünk abba a hibába, hogy a kabátot akartuk a gombra varrni. Létrehoztunk egy klubot, és amikor már megvolt, nekiláttunk megszervezni a tagságot. Tehát pont fordítva kezdtük, a végén Indultunk el. S a tetejében még sokhelyütt csodálkoztak, bosszankodtak is a vezető emberek, mondván, hogy ez már tényleg mindennek a teteje, ezreket öltünk a klubba, hogy megteremtsük a lehetőséget, most meg itt van ni, — kong az ürességtől. Bezzeg nem kongott volna, illetve nem kongana, ha nem sietjük el a dolgot. Ha a lehetőséget, illetve feltételeket a konkrét követelményeket szem előtt tartva teremtjük meg. Ha nem szervezünk fotókört ott, ahol egy ilyen érdekkör nem helyezkedhet kellő tömegbázisra, esetleg egy-két ember igényét elégítjük ki, ugyanakkor pedig eredményes munkát végezhetne egy honismereti, vagy irodalmi kör, esetleg mindkettő, ha meglennének a lehetőségei. Tehát a helyzet valahogy így alakult. Volt is lehetőség, meg nem is. Teremtettünk bizonyos előfeltételeket, de fáradozásunk sokszor hiábavalónak bizonyult. S itt, ezen a ponton kell megismételnünk a felhívást: Több lehetőséget a kluboknak! Természetesen olyan kluboknak, amelyek valóságos igényből alakulnak, s nem néhány, esetleg egy ember kultúrpolitikai koncepciójának a láncszemei. A tanulságod tehát már az eddig elmondottakból is levonhatjuk. Csak előzetes közvéleménykutatás, a lehetőségek megfontolt elemzése alapján lássunk hozzá klubok szervezéséhez. Feltétlenül mérlegelnünk kell a megalakítandó klub társadalmi hasznosságát, fontosságát is, hiszen kár pénzt kiadni céltalan szórakozásokra csak azért, hogy bizonyos tevékenységet tudjunk kimutatni. Az igények mellett mindenképpen figyelembe kell vennünk egy másik szintén nagyon fontos tényezőt is: a szükségességet. A jó népművelő, népnevelő természetesen nemcsak a különböző igények kiszolgálója, hanem kötelessége felkelteni bizonyos dolgok iránt az érdeklődést is. Más kérdés vajon hogyan teszi ezt. Mennyire képes vonzóvá, érdekessé tenni az adott tárgyat, témakört. Még ettől is fogasabb kérdés, állandóan kellő színvonalon tartani a klub összejöveteleit. Az első időszakban bőven akad jó ötlet, használható javaslat, az összejövetelek az igényesebb embereket is kielégítik, majd egy idő múlva egyre laposodnak a klub-estek, egyre gyérül a műsor, elel máradozik a tagság, s egy szép napon azt vesszük észre, hogy kezdhetjük az egészet elölről, az alapjaiban kell újjászervezni a klubot. Ha lehet ilyen esetben tanácsot adni, hát csak ennyit: Ne lőjük el mindjárt az elején az összes puskaport, ne zsúfoljuk egymásra az akciókat, így is lehetne mondani: takarékoskodjunk velük, hagyjuk őket megérni. A klubok mindenképpen helyet követelnek maguknak kulturális életünkben. Számolni kell velük. Tőlünk függ, vajon teljesltik-e küldetésüket, s valóban a közöny, a magábazárkózottság oldószerévé válnak-e. (p. i.) A MATESZ januári játékterve 14. szombat Vásárút 19.30 Dandln György Királyfa 19.30 Úri muri 15. vasárnap Naszvad 19.30 A néma levente 17. kedd Taksony 19.30 Dandln György Párkány 19.30 Őri muri 19. csütörtök Sókszelőce 14.00 Szent Péter esernyője Sókszelőce 19.30 Szent Péter esernyője 20. péntek Komárom 19.30 Dandln György 21. szombat !őka 19.30 Szent Péter esernyője 22. vasárnap Bős 19.30 Őri muri Nagysallő 19.30 Dandln György 23. hétfő Bratislava 19.30 Haramiák 24. kedd Köbölkút 19.30 Szent Péter esernyője 28. csütörtök Komárom 10.00 Szent Péter esernyője Komárom 14.00 Szent Péter esernyője 27. péntek Diószeg 19.30 Haramiák 28. szjtjoat Alsőszell 19.30 Őri muri Fámád 19-30 Dandln György 29. vasárnap Tany 19.30 A néma levente Egyforma lehetőségek, eltérő eredmények A lévai járásban az utóbbi években több helyen eredményes munkát kifejtő szövetkezeti klubok hallatnak magukról. A klubokban élénk tevékenység folyik, főleg a téli időszakban. Az egészévi munkát azonban nemcsak két hónap alatt mérjük le, hanem az állandó küldetésük alapján. Két ilyen klubról számolok be most. Két egyforma nagyságú község Kéty és a nemrég egyesült Tompa-Horváti községből Tompa nevet viselő szövetkezeti falu. Az első a járási székhelytől, valamint az ipari központjainktól egy kicsit távolabbra esik, a másiknak közeli munkalehetőséget biztosít az ipolysági Strojstav, a Benzina, no és könnyebben megközelíthetők autóbusszal és vonattal, Zólyom és Ipolyság. A fiatalság könnyebben tud munkába járni, sokan közülük Tompán már délután kettőkor-háromkor otthon vannak, míg a kétyi fiatalok túlnyomó többsége a szövetkezetben dolgozik, és főleg tavasszal, nyáron és ősszel kevés a szabad idejük. Ebből azt akarom kiemelni, hogy nem egyforma feltételekkel dolgoznak a két községben, és mégis... — Kétyen nem kell félni attól, hogy nem lesz utánpótlás. Eddig több mint 60 fiatal dolgozik a szövetkezetben, s minden évben 8—10 új fiatallal szaporodik a szövetkezet tagsága. A szövetkezet vezetőinek tehát nem fő a feje. A feltételeket megteremtették számukra, és nincsen kedvük utazgatni távolabbi munkahelyekre. Tompán kb. 10 fiatal dolgozik. Ez a szövetkezet is elég szép gazdasági eredményeket ér el. Horváti községben is van kultúrház, de kultúrmunkáról aligha beszélhetünk. Cápák István, EFSZ elnök és Slagfan lózsef HNB elnök nincs az ellen, hogy dolgozzon a CSISZ szervezet, de ez a tapasztalt tanító legnagyobb akarata mellett sem megy. A kultúrház különböző gyűlésekre van fenntartva, néha ellátogatnak hozzájuk .más községek színjátszói, de a tompai-horváti fiatalok bizony nehezen hoznak össze valamit. Hogy miért van gyakran a kultúrház bezárva? Erre Molnár Tibor és Molnár Károly CSEMADOK és CSISZ tagok igyekeztek válaszolni, akik a CSEMADOK lévai tánccsoportjának tagjai. Karcsi például már ötödik éve táncol, Tompán is megpróbált hasonló munkát végezni, de nem sikerült. Három év múlt el azóta, amikor a CSISZ-tagok esztrádmfisort rendeztek, azóta a kultúrmunka szünetel. A szépen induló sportszervezet is tavasszal beszünteti munkáját. Egyetlen ok: nincs anyagi támogatás, nincs vezetőség. — Kétyen a fiatalokkal törődik a szövetkezet vezetősége. Már több mint egy éve sikeresen működik a szövetkezeti klub. Lakatos Lajosné Vincze István gondnokkal a lehető legjobb szórakozásokról gondoskodnak. Minden héten mozielőadás van, a három kisebb helyiségben három TV készülék áll, könyvtára, játékeszközei vannak a klubnak, nem hiányoznak az újságok sem. A CSEMADOK, CSISZ és sportegyesület munkáját a klub irányítja. Gubík Jenő főkönyvelő izig-vérig sportember és kultúrrajongó is egy személyben. Minden évben két színdarabot tanulnak be. Jeleuljg Kassai Arpádné tanítónő a tánccsoporttal próbál, január hónapban pedig színdarabbal szeretnék meglepni a falu dolgozóit. Tompán néhány évvel ezelőtt nagyon szép munkát végeztek a fiatalok. Nem hinnénk, hogy a szövetkezet vezetői ellenük lennének, azonban a fiataloknak is többet kell kezdeményezni, nem várhatják ölbe tett kézzel, hogy valaki majd eljön egy másik községből és megszervezi helyettük a kultúrmunkát. Nem elég csak ikarni, tenni, cselekedni is kell! BELANYI JANOS A modern építészet merész fantáziájú úttörője A HUSZADIK SZAZADBAN Le Corbusier képviseli a tökéletes reneszánsz művész típusát. A „modern városrendezés atyja" — „korunk legnagyobb építésze", szobrász, festő, az architektúra és urbanizmus élvonalbeli elméleti írója és érzékeny, szlnesszavú költő. Szellemi és művészi kiváltságaival jellembeliek is párosultak. Ezért került ki győztesen a maradlsággal, kisszerűséggel és rosszindulattal vívott nehéz küzdelemből. Sokrétű és gazdag tevékenysége a Nemzeti Galéria kiállításán tárul elénk. 1920 táján, amikor a purizmusnak nevezett, tisztaságot és szigorúságot hirdető irányzatnak egyik megalapítója volt, festőként tartották számon. Bár elvben ellenzi a kubizmust, Picasso lenyűgöző hatása alá kerül mégis, amit sallangtól megtisztított motívumú, logikusan szervezett, ritmikusan elrendezett, erős színeket mutató képei igazolnak. Plasztikái is a kor nyelvén szólnak, valamint a hatalmas betonfalak ridegségét enyhítő, meleg árnyalatú falkárpitjai. LE CORBUSIER nagyvonalú eszméi több mint negyven éve foglalkoztatják a modem építészeket. Már 1922-ben bemuattja Párizsban egy hárommilliós város terveit, melyek forradalmisága korát megelőzik. Olyan városterv ez, ahol a technika nem nyomja el az embert, ahol a magasbatörő, de emberméretű házak között elég hely marad a közlekedésre, s a zöld övezet 80 százalékot tesz ki. S a városépítés elemei a nap, az ég, a fák, az acél, a beton és az üveg. Le Corbusier esetében is igaznak bizonyul, hogy senki se próféta a maga hazájában. Elgondolásait nem tartják reálisnak. Igazságtalan támadások érik. Értetlen ellenfelei azzal is érvelnek, hogy Le Corbusier nem is „okleveles építész", hiszen csak építészeti középiskolát végzett Svájcban, ahová a vallásüldözések Idején vándorolt ki a Jeanneret család. 1878-ban született fiuk Charles Edouard képességeit Európa legkiválóbb architektusainak műtermében fejleszti tovább. A francia fővárosban élő építész unokatestvérével, Pierre Jeanneretvel társul. Nemcsak új formákat, hanem új nevet is talál ki magának és mint Le Corbusier kezdi meg építészeti pályáját A tárlat fényképein és diafilmjein is látható sok remek, újító, az embert s a társadalmat szolgáló terve, melyek közül keveset valósíthatott meg Franciaországban. Néhány magánház, köztük a legszebb, a Szajna-mentí Villa Savoye a modern építészet határköve, mely ma az UNESCO védelme alatt álló műemlék. AZ OTTHONI KUDARCOK és mellőzés után a művészi és emberi érzékenységében megbántott, de igaza tudatában megalkuvásra képtelen alkotó mindig frissen lendül előre. A két háború között Csehszlovákia és Szovjetunió tanúsítanak megértést haladó törekvéseivel szemben. Prágában lelkes hallgatóság előtt tart előadást 1925-ben. Bafa megbízásából elkészíti a Bafa-áruházak ma is érvényes modelljeit és a Nagy-Zlín urbanista terveit. A Thonet cég részére mindmáig kedvelt, hajlított ülő-bútorokat tervez. Moszkvában a Centroszojuz hatalmas palotájának tervezője, felépítésénél jelen van. Az új Moszkva túl radikálisnak tartott városrendezési tér-1 vei is tőle származnak. Am a Sztálinkorszak politikája időközben szembefordul mindennel, ami Nyugatról érkezik. A fasizmus alatt fest, elméleti műveket ír, a modern építészet céljait fejtegeti s humanizmusához híven hirdeti, hogy az embereknek nem ágyúk, de lakások kellenek. A BÉKE BEKÖSZÖNTÉSÉVEL új és nagy párizsi műterméből, ahol művészekkel és technikusokkal dolgozik együtt, világhódító útjukra Indulnak tervei. Mégis aránylag nem sok valósul meg belőlük. Naptesba, Marseillesbe ideáljának megfelelő, egyhangúságot kerülő kollektív lakóházakat tervez a dolgozók számára, melyekben az ésszerűség uralkodik. Ezekben a nyitott oszlopsorokon álló, világos ritmusú épületekben van napközi otthon, kávéház, üzletek, s tetőteraszok. Kertek közt szinte a természetben élnek az emberek. Elkészül a Philips cég brüsszeli szenzációs kiállítási csarnoka s később a Tokiói még az Egyesült Államok-bell Cambridge-l és Rio de Janetro-i Modem művészet Múzeuma. Brazília új architektúrájára jelentékeny hatást gyakorol. Franciaországban az athelsta La Corbusier zsenialitását hirdeti a dús növényzetű, dombos környezetbe költői térképzelettel belekomponált, tömör testén szinte lebegő tetőt hordó Ronchampi kápolna. A szinte szobrászllag formált páratlan mű belső terében varázslatos fények és árnyak, s színek között áll a kockaformájú oltár, oldalfalain madarak, pillangók lebegnek. Körülötte hatalmas gyertyák lángja lobog. A La Tourettll kolostor szellemes vonalvezetése s formái szépsége nincs ellentétben rendeltetésével. ALKOTÁSÁNAK CSÖCSPONTJA a* indiai Pandzsab fővárosának Chandigarh-nak terve, mely embert testet formáz. A fejben helyezkednek el a közigazgatási épületek, a tüdő s a szív a kertes részeké, a törzs a lakótelepeké, s a végtagok a termelési övezeté. A nagyvonalú mű a helyi hagyományokban, a tájban gyökerezik, de La Corbusier egyéni, legmodernebb elképzelése élteti. Páratlan látvány a sima vízfelületben tükröződő Kongresszusi- és Igazságügyi palota, a Kapitolium, a lakóházak. Lenyűgözőek arányaik, ritmusuk, új elemeik, a fényt és hőt szabályozó „naptörők". Az épületek külső és belső tereit díszítő, velük bonthatatlan egységet képező dombormflvek, fal- és üvegfestmények itt, s előbbi alkotásain meg Ahmen Abadban jelzik, hogy mesterük mindvégig festő, szobrász, költő ős nagy gondolkodó maradt. Le Corbusier színes fametszetekkel ékes „Költemény a derékszögről“ című önvallomásában elhangzó szavai szerint mindazt, amit tele kézzel kapott, tele kézzel osztja szét. A haladás következetes híveként minden tehetségével, eredeti művészetével arra törekedett, hogy megkönnyítse, szebbé tegye a számára mindennek legfőbb mértéket jelentő ember életét. Tragikus halálával az új architektúra egyik nagy, a Jövőnek is irányt mutató egyéniségét vesztette el a gépkorszak építészében, Le Corbusierben. Bárkány Jenőné SZABAD FÖLDMŰVES "J 1967. január 14. 0 Graham Green „Brighloni szikla" című regényéből musical comedyt irt John Barry a Knack (A csábítás trükkje) című nagy sikerű musical szerzője. í to-0 to t-, £ os * 'rf 'S a 2 a> 5 <3 £
