Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-08 / 14. szám
Emberek EGY TÁRSADALOM STABILITÁSÁT törvényei reprezentálják. Törvény és Jog: a humanitás fokmérője; a társadalom erkölcsi hitele áll vagy bukik rajta. S bár e cikknek nem feladata a szocialista törvényesség elméleti boncolgatása, szükséges rámutatni arra az alapvető momentumra, amelynek e törvényességet élesen el kell határolnia minden eddigitől —, hogy nem osztályt, érdekcsoportot hivatott védelmezni, hanem törvényei megfogalmazásában objektivitásra törekszik, ereje embert és társadalmat védő, erkölcsöt és szabadságot őrző realitásában rejlik. Aki ilyen törvényt sért, elsősorban maga ellen vét, embertársaival, a társadalommal kerül összeütközésbe. Nem kell különösebb tájékozottság hozzá, elég ha mintegy felületes pillantást vetünk a múltba, s rögvest nyilvánvalóvá válik, hogy a törvénykezés masinériája mindenekelőtt a termelőeszközök, és elsősorban a föld birtoklásának különböző módozatait igyekezett Jogi formulákba gyömöszölni, ezek elosztásának igazságosságát bizonyítani, az embertelenségre a demokrácia habitusát ráhúzni. így azután a törvénykedés, a bírósági processzusok nagyobbik része a földdel kapcsolatos vagyonjogi kérdések tisztázására szorítkozott. S éppen ezért lehet érdekes vállalkozás, felfigyeltető következtetések leszűrésére kínálkozó alkalom, megvizsgálni a föld szocialista tulajdonba vétele után felmerülő Jogi problémákat, azt, vajon az egyén miként viszonyul a közös tulajdonhoz, melyek az ütközőpontok, milyen szinten és milyen arányban kerül sor a törvények megszegésére. A látszat csal?.», „Ami a mezőgazdasággal szorosan összefüggő bírósági eljárások százalékarányát illeti, a nyilvántartott esetek szempontjából, lényegében elhanyagolható lenne. Viszont meg vagyok róla győződve, hogy alapos és mélyre hatoló ellenőrzés esetén, mezőgazdasági üzemeink túlnyomó többségében törvénytelenségek és bűnözés nyomára bukkanhatnánk.“ Ezt Ján Bartko Járási ügyész mondja, s szavainak még inkább súlyt ad az a tény, hogy a galántai, tehát kimondottan mezőgazdasági jellegű Járásról van szó. Ez annyit jelent, hogy lehetőleg, ne ringassuk magunkat illúziókban, a bírósági eljárások csekély száma korántsem Jelenti azt, hogy e téren rendben van a szénánk, a képet, az ügyész szemszögéből nézve, alaposan elrajzolja a fel nem fedett esetek feltételezhetően magas száma, ami viszont az ellenőrzései, a törvények védelmével megbízott szervek elégtelen munkájáról tanúskodik. A bűntények motivációját illetően elsősorban a szocialista tulajdon megkárosítása jön számításba. Magyarul ezt a precízen megfogalmazott jogi formulát általában lopásnak szoktuk nevezni, bár nem minden esetben feltétlenül az. Kik és hogyan károsítják meg a szocialista vagyont, kik, hol, hogyan és mennyit tulajdonítanak el maguknak a közös Javakból, erről szó lesz a továbbiakban. Egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy Themisz istennő mérlegének serpenyőjét ez a „tétel“ billenti a legmélyebbre. Tájékozódás szempontjából, s mintegy alapot teremtve az esetleges öszszehasonlításhoz, nem árt, ha áttekintést nyerünk a bűnügyek és törvénytelenségek megoszlásáról a járás területén: forgalmi kihágások 20—25 °/o testi épség megsértése 33,5 °/o lopás 12 % közrend elleni kihágás 12% E kis statisztika, bár nem teljes, nyilván nem szorul bővebb magyarázatra, kiviláglik belőle többek között az is, hogy hagyományos forrófejűsétak fel. Tehát „meglett" egy csomó pénz, de senkinek se hiányzik — illetve erős a gyanúnk, hogy valakinek mégis — a szóban forgó nyersanyag több mint valószínű a szövetkezetekből csordogált el valamilyen úton módon. A bírósági eljárás nyilván fényt derít majd rá, ám Jellemző lehet, hogy csak úgy „potyán“ hozzájuthat az ember 25 000 korona értékű tejtermékhez. Akarom mondani, az ellenőrzésre lehet jellemző, mert annak azt a célt kellene szolgálnia, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő, így már egy kicsit „eső után köpönyeg“ íze van a dolognak. Aránylag gyakori, mondhatnánk általános, eset a számlák és fizetési listák hamisítása, jobban mondva a nevek behamisítása a fizetési listába. Egy régebbi iratcsomót felbontva „tárul elénk“ a következő, Gogoly vagy Karinthy tollára kívánkozó eset. B. és társai, a járás egyik állami gazda-és paragrafusok günk, kocsmai és utcai verekedéseket előidéző lobbanékonyságunk nagyon nehezen csillapodik, s a forgalmi balesetek egyre növekvő számával bizonyos ponton közös nevezőre hozható, hisz az esetek nagyobbik részében nyilván az alkohol játszik kisebbnagyobb szerepet. Ezt a képet természetesen még sok mindennel kibővíthetnőnk, ám figyelmünket most már fordítsuk kizárólag a mezőgazdaságra. A Járási ügyész szavaival élve ez a terület még „töretlen ugar“, terra incognita, s az elkövetkező időszakban egyre nagyobb figyelmet kell ennek a problematikának szentelni. Ugyanis főleg a törvénytelenségeket illetően nagy százalékban Jelölhető meg kiváltó okként a törvények és a különböző rendeletek, előírások hiányos ismerete, de Ján Bartko ügyész szerint a „törvényesség hallatlan lebecsülése" is. Mindez részben káderkérdés, Jogi szakemberek hiányával is magyarázható bizonyos mértékben. Nem beszélve arról, hogy sok esetben milyen drágán fizetik meg ennek az árát a földmflvesszövetkezetek. REJTÉLY A TEJ KÖRÜL Holt lelkek a fizetési listán Jozef H. és társai ■—> összesen tizenhét embert vádol az ügyész a szocialista vagyon eltulajdonításával. A vádlottak: gépkocsivezetők, tejbegyűjtők, tejcsarnokok alkalmazottai. Az eltulajdonított érték eddig bizonyíthatóan 25 000 korona. Tejföl, tejszín stb. törvénytelen értékesítéséről van szó. De hol itt a rejtély? A társaság összejátszott, bocsánat a kifejezésért, ellopták a szükséges nyersanyagot, eladták és punktum! Persze, az a kérdés, vajon honnan származik a „nyersanyag“. A tejfeldolgozó üzemből ugyanis egy cseppet sem hiányzik az a bizonyos 25 darab ezres, már csak azért sem, mert az ellenőrzés alkalmából további 50 000 korona rejtett tartalékot, pardon felesleget, társágának dolgozói, nagyon egyszerűen Jutottak csekély 10 000 korona „külön-prémiumhoz“. B. visszaélve csoportvezetői beosztásával, rávezetett a fizetési listára néhány holt lelket, ehhez már csak az kellett, hogy valami tevékenységet is kiagyaljanak a számukra, a többi aztán simán ment. A Jogtalanul szerzett pénzen további két társával osztozkodott. Ezúttal megúszták az egészet „feltételessel“, .ám ki tudja, ha időben nem leplezik“'le őket, vajon meddig merészkednek. S éppen itt, ezen a ponton merül fel az ellenőrző szervek erkölcsi felelőssége. Megállítani az eltévelyedő embert a lejtőn, a körmére koppintani lehetőleg még akkor, amikor nincs nagyon későn, amikor a csalás, a törvények megkerülgetése nem szívódott a vérébe, erkölcse, jelleme nem torzult el teljesen. Igen, még akkor, amikor az illető nem ált notorikus bűnözővé, s nem szokott rá a munka nélkül szerzett pénz „ízére“. Ezt tartjuk tehát szem előtt, amikor ellenőrző szerveink erkölcsi felelősségéről beszélünk, s ezért válik egyre inkább szükségessé, az ügyészség dolgozóinak egybehangzó véleménye szerint a bíróságok és az ellenőrző szervek szorosabb együttműködése. Balogh P. Imre FIGYELEMRE MÉLTÓ KOMAROMI ÚJDONSÁG Egyetlen földműves sem lesz szakképzettség nélkül A komáromi járásban az alapfokú kilencéves iskolák kilencedik, illetve nyolcadik osztályának elvégzése után évente körülbelül 160 tizenötéves fiú és lány kezd dolgozni a mezőgazdasági üzemekben. Ezek különböző okok miatt nem folytathatták tanulmányaikat a mezőgazdasági tanonciskolákban vagy más típusú iskolában. A mezőgazdaság számára friss, fiatal vért jelentenek, és jó dolgozókká válhatnak. Annak érdekében, hogy megszerezhessék az elméleti ismeretek minimumát a Komáromi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság számukra ebben az évben különleges iskolázást szervezett. A fiatalok négyhetes tanfolyam keretében megszerzik az állattenyésztés és a növénytermesztés legszükségesebb alapismereteit. A Komáromi Mezőgazdasági Tanonciskola szaktanítóinak sorából kikerülő előadók mindenekelőtt azon igyekeznek, hogy a hallgatókat megismertessék azokkal a kérdésekkel és problémákkal, amelyekkel közvetlenül a gyakorlatban találkoznak majd. Az elméleti előadásokat gyakorlati bemutatókkal egészítik ki; minden egyes tanfolyam keretében két tanulmányi látogatást tesznek a járás kiváló eredményeket felmutató, példás mezőgazdasági üzemeibe. Annak dacára, hogy a képesítés fokozásának ezen új módszere szerény keretek között Indult meg, minden arra mutat, hogy a tanulásnak ez a formája indokolt. Az első tanfolyamba 38 fiú és lány jelentkezett, s így két osztályt nyithattak: az egyik szlovák, a másik magyar tanítási nyelvű osztály. A legtöbb hallgató a búcsi, ímelyi és a naszvadi szövetkezetből jött. A tanfolyam befejezése után a hallgatókkal beszélgetést szerveznek, a jő tanulmányi eredményt felmutató hallgatók bizonyítványt kapnak, amely képzettségük fokozásáról tesz tanúbizonyságot. A távolabb fekvő szövetkezetekből vagy az olyan mezőgazdasági üzemekből jött hallgatók részére, ahonnan rossz az összeköttetés, a mezőgazdasági termelési igazgatóság lakást és ellátást biztosít a tanonciskola diákszállójában. A tanulmányi költségeket az egyes mezőgazdasági üzemek fedezik, amelyek hallgatókat küldtek a tanfolyamra, csupán az előadók és tanítók tiszteletdíját fedezi a termelési igazgatóság. Egy négyhetes tanfolyamtól nem várhatjuk el, hogy a legfiatalabb földművesek képzettségi színvonalát lényegesen megnövelje. Feltételezhetjük azonban, hogy kellő alapismereteket szereznek, amelyeket a számukra elérhető szakirodalom felhasználásával gazdagíthatnak, kibővítetnek s így megjavul szakmájuk iránti érdeklődésük és hivatásszeretetük. Tekintve azt, hogy e tanfolyamokat mindig a téli hónapokban rendezik majd meg, így a tenyésznyugalom időszakát célszerűen kihasználhatják. Az előbb elmondottakat mérlegelve e komáromi újdonságot más járásoknak is szives figyelmébe ajánlhatjuk. (bf) Tavasz van, s újból előkerül az Osl szerszám, a gyomok örök ellensége, a kapa. Kinek jár prémium? Az andódi szövetkezet pénzügyileg csak az elmúlt évben szilárdult meg. Annak idején amikor Ancsin Mátyás fiatal fejjel átvette az elnöki tisztséget, sokat főtt a feje. A közös gazdaság el volt adósodva, és olyan dolgok is voltak, amelyek majdnem a bíróságra kerültek. Látta, hogy így nem gazdálkodhatnak tovább, azért többször beszélt arról, hogy elsősorban fel kell tölteni az alapokat, ki kell fizetni a hiteleket és csak azután léphetnek bátrabban előre. Akkoriban valóságos ellenpropaganda folyt ez ellen a tagok között. Egyesek azt hangoztatták, hogy nem kell törődni az alapokkal. Ossza szét a pénzt a vezetőség a munkaegységekre, mert biztos, ami biztos. Az így gondolkozó tagok már egyre kevesebben vannak a szövetkezetben, a harc eredménynyel járt, mert ma már nincs egy fillér hitele sem a szövetkezetnek, csak egyesek szerint az a baj, hogy a vezetőség szűkmarkúén adja a prémiumot. Nézzük meg csak közelebbről ezt a szűkmarkúságot. Kiss Kálmán, szövetkezeti zootechnikus szavai szerint A mezőgazdasági üzemek egy részében már rájöttek, hogy nem kell « traktort, ekét minden esetben a gépjavító műhelybe vinni, hanem, a kU sebb javításokat a határban kell elvégezni. A bárányfalvl szövetkezetben már sok mindent megszavaztak. Gyakran azt is, amivel nem értettek egyet. S mivel az illetékesek többször óhaj-> tották, hogy tökéletesebb „fej" kerüljön a szövetkezet élére, jó néhány szór emelkedtek a nehéz paraszti kezek a magasba. De azelőtt legalább úgy nagyjából tudták, ki fia borja lesz az elnök. Legújabban azonban olyanokra szavaztak, akiket nem igen látott még a falu népe. A maga» sabb fórumon ezt azzal indokolták, hogy Bárányfalván nincs alkalmas ember az elnöki posztra. Nincs alkalm... Az első Importált kádersegítség tavaly egy lucskos őszt napon érkezett. De hamar olajra lépett, otthagyott csapot-papot. Ojból gondoskodó hattak hát a járásiak, ki lenne az, aki rendbehozná a szövetkezet szénáját. Ügy látszik azonban, hiába emelték magasba kezüket a dereshdjú tagok, A megválasztott elnök autója valahol félúton megrekedt. S taa Ián mai napig sem került kt a kátyúból. Am a jó járásiak szívükön viselik a falu sorsát. Ejt nappallá téve tanácskoztak, míg újból megtalálták az alkalmas embert, — Ez lesz az igazi — mondogatták. — Messziről jött ember kell ide. Csak az tud rendet teremteni. Több napig oktatták az új elnököt. Azt is a lelkére kötötték, ne n& gyón higgyjen senkinek. Inkább személyesen nézzen körül a telepen és saját belátása szerint cselekedjék. Óvatos János úgy látszik egy kicsit félreértette a tanácsadást, a saját szakállára járni kezdte a határt, munkahelyeket. A dohánypalánta körül dolgozó asszonyok gyanúsan figyelték a kö-. szönés nélkül odasomfordáló idegent. Egy-két csípős megjegyzést is tettek és az új elnök másfelé vette az irányt, A közös juhásza a birka-birodalomban tett-vett, amikor odaért az ismeretlen. Ott sem szólt egy mukkot sem, csak jártakéit, nézgelődött az akol körül. — Tegye, ha van ideje — mormogta magában a pásztor. figyelemre sem méltatta hát a kíváncsiskodót, s végezte teendőjét a gyapjas állatok körül. Mivel éppen abrakolt, az akol közelében levő raktárt tárva-nyitva hagyta. Amikor újból belépett, hogy darát merjen, a zsákok között meglátta az előbbi őlálkodót. A juhászt hirtelen elöntötte a harag és elordU tóttá magát: — A keserves mindenségét a világnakl.., Ezt aztán nem tűröm, hogy a raktáramban kószálj! Hordd el az irhád, mert laposra verem a fejedI — No de... — emelte fel tiltakozóan a kezét Óvatos. — Hű, a nemjóját! Még ki mered nyitni a lepénylesődetl No megállj! Elrohant a fokosért... Közben nagyokat kiáltva szólongatta Piszter kutyáját, Az újdonsült elnök jobbnak látta eliszkolni. Lehet, ügy megszeppent a juhász dühös arcától és a csaholó Pisztertől, hogy még mindig szapo» rázta lépteit. Ha így van, akkor a gondos járásaiknak újból össze kell jönni és a bárányfálvai tagság helyett elgondolkozni azon, honnan importáljanak újból elnököt. Tóth Dezső az állattenyésztésben dolgozóknak 50 000 korona prémiumot akartak kifizetni, de mivel nem érték el a várt termelési eredményeket, nem kerülhetett rá sor. Ez helyes. Ha nincs többtermelés, nem Járhat prémium. De mi a helyzet a növénytermesztésben? Bizony a hektárhozamokkal nem igen dicsekedhetnek. Búzából 25,75, árpából 21,52, cukorrépából pedig 397 mázsás hektárhozamot értek el. Az itteni termelési feltételeket figyelembe véve, ez bizony sovány eredmény. Ennek ellenére, azok a tagok, akik cukorrépából és kukoricából többet termeltek a tervezettnél, kaptak prémiumot. Ez a módszer a többi tagokat is Jobb munkára serkenti. A többtermelésért tehát prémium jár. Viszont ne várjanak prémiumot olyan tagok, akik nem állják meg helyüket. Bednár elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke elmondotta, hogy jónéhány tag csak napi hat órát dolgozott a legnagyobb munkaidőben is, és emiatt jelentős mennyiségű takarmány ment tönkre. A rossz minőségű takarmány miatt az állattenyésztés sem érhet el kellő gazdasági eredményt. Feltehetjük a kérdést, kiknek jár prémium az andódi szövetkezetben? Elsősorban is azoknak, akik túlteljesítik termelési tervüket és természetesen Jó minőségű munkát is végeznek. A szövetkezet vezetősége idén már a bér jelentős részét fordítja prémiumra és akik jól dolgoznak, a ledolgozott munkaegységek után megkapják megérdemelt bérüket és a prémiumot is. (bállá)
