Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-01 / 13. szám

Milyen csemegeszőlőt ültessünk? A csemeszőlő egyik legkedvel­tebb gyümölcsünk. Kedvező táp­lálkozási értékén kívül üdítően kellemes zamata tette azzá. Országunk déli részében alig találunk olyan kertet, amelyben ne lenne néhány tőke belőle. Ennek ellenére csemegeszőlő­fogyasztásunk eléggé alacsony. A törökországi 50 és a bulgáriai 20 kg körüli értékkel szemben nálunk az egy főre eső évi fo­gyasztás alig haladja meg a 2—3 kg-ot. • . Az életszínvonal javulásával hövekedett a tetszetős, jó minő­ségű csemegeszőlő kereslete. A házikerti telepítés iránt is meg­nőtt az érdeklődés. A szőlőskert azonban igazán sok örömet és hasznot csak akkor ad, ha telepítését és művelését kor­szerűen, a legújabb Ismeretek alapján végezzük. A csemegeszőlő­fajták a környezet lránt általában igé­nyesebbek. Nagy hozammal párosuló tetszetős fürtökre csak tápdús talaj* ban, jól megválasz­tott fajtákból tele­pített csemegesző­lő-ültetvények ese­tében számítha­tunk. A termésbiz­tonság érdekében fokozottan be kell tartani a csemege­­szőlő-ü Itetvények­­ben a nagy hoza­mot biztosító agro- és fitotechnikai mű­veleteket, mint a te­rület jó megválasz­tását és telepítés előtti gondos talaj­­előkészftését, a szálvessző őszi lehúzását, optimális tőketerhe­lést, növényvédelmet stb. A termelés sikerére döntő ha­tással van a telepítendő cseme­geszőlő fajtáinak helyes kivá­lasztása is. A fajtaválasztásnál több fontos szempontot vegyünk figyelembe, amelyek közül a legjelentősebbek a következők: 1. A csemegeszőlő érési ideje. 2. Téli fagytűrő képessége. 3. Rothadás ellenállőképessé­­ge. 4. Szállíthatósága és tárolha­tósága. 5. Fürttelepítése, bogyókon­zisztenciája és íze. 6. Terméshozam. Ezen kritériumokat a cseme­geszőlő fajtáinak mind nagy­üzemi, mind háztáji termelése számára történő megválasztása­kor feltétlenül értékelni kell. Míg a házikertben telepített borszőlő fajtáknál arra töreke­dünk, hogy ezek lehetőleg egy­­időben érjenek, mert Így a szü­ret lebonyolítása egyszerűbb, addig a csemegeszőlő fajtákat úgy válogatjuk össze, hogy a legkorábbi érésűektől egészen késő őszig mindig legyen friss szőlő a család asztalán. Az elmúlt év őszén a magyar­­országi csemegeszőlő termelés fellegvárában, a Budapesti Sző­lészeti Kutatóintézetnek a kecs­keméti Mathiasz telepén (most Katonatelep) jártam tanul­mányúton, ahol megkértem az intézet tudományos dolgozóit, mondják el véleményüket a cse­megeszőlő fajták helyes meg­választásával kapcsolatban, kü­lönös tekintettel Dél-Szlovákiá­­nak az általuk is ismert éghaj­lati viszonyaira. A kísérleti telepen, amely 1892-ben létesült, tudományo­san megalapozott, nagy kiterje­désű csemegeszőlő-nemesítés és szaporítás folyik. Még ma is ott dolgozik a most 83 éves Kocsis Pál, akinek keze alól sok is­mert, kiváló minőségű szőlő­fajta, ugyanakkor a szőlőneme­­sítők új, fiatal, szorgalmas és tehetséges generációja került ki. Figyelembe véve a már ré­gebben ismert csemegeszőlő­­fajtákat, valamint a legújabb nemesítéssel nyert kiváló ered­ményeket, számunkra a követ­kező csemegeszőlő fajták ülte­tését javasolták: 4 1. OLIMPIA. A Mathiasz­­telep nemesítése és büszkesége, az Itália és Thallőczy Lajos muskotály keresztezéséből állí­tották elő az intézetben, az Itá­lia volt a porzósltó fajta. Minő­ségben utolérhetetlen, az Erfur­ti kertészeti kiállításon arany­érmet nyert. 1964-ben, a tokiói olimpia évében lett az Országos fajtanemesítő tanács által elő­zetesen elismerve, róla,, kapta nevét. A Csabagyöngyével egy­­időben, augusztus elején érik. Tőkéje erőteljes növekedésű, kevésbé megfelelő környezetben is jól fejlődik. Bogyói igen na­gyok, oválisak, kb. 25X19 mm nagyságúak, sárgásfehér, a na­pos oldalán enyhén barnásodó színűek. Fürtje nagy vagy igen nagy, nem rothad, kiválóan szállítható. Hónaljhajtásain má­sodtermést Is hoz (tavaly au­gusztus 31-én, mikor megízlel­tem, már ez is teljesen érett volt). Lugasnövelésre is alkal­mas. Igen hasonlít a bolgár Afúz Ali fajtára, csak ennél 10 héttel korábban érik be.-f 2. PANNÓNIA KINCSE- A Cegléd szépe, x Szőlőskertek királynője, muskotály kereszte­zésének eredménye. Két héttel az Olimpia után, augusztus má­sodik felében érik, bogyóinak konzisztenciája, fürtfelépltése ezzel majdnem teljesen meg­egyezik. ízben az Olimpiától kissé elmarad. Életrevaló, ho­mokon is jól fejlődő, kötött talajon (oltványként) nagyon erős tőkét nevelő fajta. Nem rothad, a legtávolabbi piacra is szállítható. Fiatal hajtásait a bordóilé perzseli, téli hidegre érzékeny. Másodtermése téli tá­rolásra is alkalmas.-4- 3. IRSAY OLIVÉR. Kocsis Pál állította elő a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye keresztezésé­ből. Tőkéje erős növekedésű, gyors fejlödésű. Fürtje közép­­nagy, bogyói kicsik, gömbö­lyűek, 13X13,5 mm nagysá­gúak, lédúsak, aranysárga szí­nűek, intenzíven muskotályos zamatnak. Savtartalma igen kel­lemes, sok cukrot termel, Ize üdítő. Igen jó ízű bor is készít­hető belőle. Bőven terem, au­gusztus közepén érik. A korai csemegeszőlő fajták közül erős növekedése miatt lugasművelés­re az egyik legalkalmasabb faj­ta. Nem rothad.-4- 4. KOCSIS IRMA. Ez is Ko­csis Pál hibridje, aki az Ezer­éves Magyarország emléke és a Thallőczy Lajos muskotály keresztezéséből állította elő. Igen jelentős csemegeszőlő faj­ta. Vitális, bőtermő. Kecskemé­ten 80—100 q/kat. holdankénti termést is ad, cukortartalma mindig 20 °K1 felett volt. (1953- ban elérte a 35 °K1 cukortartal­mat.) Az ültetést követő máso­dik évben már terem. Fürtje középnagy vagy nagy, bogyói középnagyok, gömbölyűek, húso sak, vastag héjúak, sárgásfehé­rek, napos oldalukon aranysár­ga színűek, kellemes, édes ízűek. Lugasművelésre alkal­mas. Szeptember elején érik. Mint az Irsay Olivérből, ebből is kiváló bor készíthető. Hátrá­nya, hogy rossz évjáratokban kissé rothad. A téli hidegre ér­zékeny. (1967 januárjában a Bajcsi Állami Gazdaságon rü­gyei jelentős fagykárt szenved­tek.) 4- 5. SZAÜTER GUSTÄVNE MUSKOTÁLY. Mathiász János állította elő a Muscat Pansé és a Chasselas rouge royal kérész* teződéséből. Közepesen termő, egyike a legszebb, legmutató* sabb szőlőknek. Szeptember kö­­zepén érik, lugasművelésre al­­kalmas. Fürtje nagy, vállas vagy gúla alakú, közepesen tömött, Bogyói megnyúltan gömbölyűek, 18X17 mm nagyságúak, elég vastag héjúak, húsosak. Érett állapotban szép rózsaszínűek, igen kellemes, édes ízűek. A bo­­gyóknak nincsen muskotályos zamatuk (ellentétben a nevével)’ olykor repednek, esetleg kissé rothadnak. A különlegesen szép és egyben jóízű szőlőt kedvelők kertjeiből nem szabad hiányoz­nia. 4- 6. REKORD. A Mathiász telep egyik új fajtajelöltje. Szeptember utolján érik. Minő­ségben megegyezik az Afúz Ali­val, csak koraibb. 4- 7. ATTILA. Kocsis Pál hib­ridje, a Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné kereszte­zéséből nyerte. Bőven terem, október elején érik. Igen tetsze­tős, nagy fürtje van, bogyói na­gyok, kevésbé szabályos, ovális alakúak, 21X19 mm nagysá­gúak, vékony héjúak, fehéres­sárga színűek, ropogósak, kel­lemes muskotályos izük finom savakkal párosul. Fürtjei a hosz­­szabb szállítást nem bírják. Lu­gasművelésre az egyik legmeg­felelőbb fajta. Magyarországon ezen fajtának nagyüzemi tele­pítését is szorgalmazzák. Ezen a kimondottan kiváló hét csemegeszőlő fajtán kívül külön említést érdemelnek még a következők: a Kecskemét vi­rága, szép piros. Igen bőtermő, szeptember végén érő, kombi­nált hasznosíthatóságú szőlő, a Narancsízű 1, és a Narancslzű 2, Kecskeméten nemesített, va­lamint a Cardinál nevű, igen zamatos, Kaliforniából nem ré­gen behozott csemegeszőlők. Nyugodtan állítható, hogy ezen kiváló, részben már régeb­ben Is Ismert, valamint újonnan nemesített csemegeszőlő fajták az elkövetkező 10—15 év diva­tos szőlői lesznek úgy a nagy­üzemi termelésben, mint a ház­táji szőlőskertekben is, amit termelési értékük teljesen indo­kolttá tesz. Jó lenne, ha ezen fajtákból mind a szaporítóanyag, mind a kész ültetőanyag minél előbb és minél nagyobb mennyiségben kerülne a csemegeszőlőt kedvelő és termelő dolgozók kezébe. KOVÁCS FERENC, mezőgazdasági mérnök Az Olimpia, a csemegeszőlő nemesítés kiváló úf eredményeinek gyümölcse.

Next

/
Thumbnails
Contents