Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-01 / 13. szám
Jótanácsok A szőlőhozam egyik alapvető előfeltétele az időben és szakszerűen végzett metszés. Nagy hibát csinálnak a szőlőgazdák, ha a metszést feleslegesen halogatják. Helyes, ha márciusban már elvégzik ezt a munkát. A kései metszés következtében a tőkék vesztenek erejükből, s mh után a rügyek duzzadni kezde-? nek, könnyen lepereghetnek. Tehát ha ezt a munkát valaki elmulasztotta, a mulasztást még ezekben a napokban sürgősen, legkésőbb április közepéig pótolja. rügyfakadás előtt kb. egy héttel védekezünk 5 %-os Sulka, vagy pedig 3—4 %-os Polybarit oldattal végzett permetezéssel. A permetezés bő, lemosó jellem gü legyen, hogy a kéreg alatt megbújt kártevőket elpusztítsuk. Ezzel a permetezéssel egyúttal más kártevőket pl. a szőlőgubacsatkát is likvidáljuk. A termőszőlőt aláültetjük Jól kifejlett, egészséges oltványoké kai. Az előző évi településeket lássuk el támasszal. meg. Fejtés alkalmival végez-zük el a töréspróbát, amelynél minden hordó középrészéről mintát veszünk, ezt áttetsző tiszta pohárban egy-két napig nyitottan tartjuk. Az egészséges bornak nem szabad megzavarósodnia, vagy pedig erősen színt változtatnia. Ha a bor egészséges, akkor mérsékelt kénezéssel lefejtjük. Ha a bornál barnatörés-szinemelkedés áll elő, akkor a törés mértékének megfelelően 1—1,5 tabletta (10—15 gr) káliumpiroszulfátot teszünk 1 hl borba, s ezzel jól átkeverjük. Helyesebb, ha a tablettát kevés borban feloldjuk, s az oldatot öntjük be a hordóba. Ezután kb. egy hét múlva a kénezett bort az ülledékről nyíltan átfejtjük. A nyílt fejtésnél a bor megszabadul a felesleges kéntől. A metszés után a szőlő egyé idejű trágyázásával mielőbb elvégezzük a szőlőben a szántást, illetve a talajforgatást. Ez a munka szintén sürget, éppúgy, mint a karók megigazítása és beverése, mert a hónap második felében duzzadó rügyeket ezekkel a munkálatokkal erősen megkárosíthatnánk. Tavaly nagy károkat okozott a szőlőkben a szőlőlevélatka r(Phyllocoptes vitis). Élősködése a szőlőlevelek zsugorodását és fodrosodását, a hajtások megrövidülését — törpeszártaguságát (akarinózis) okozza. A megtámadott tőkék nem hoznak termést. Az atkák a tőke kérge alatt telelnek át. Rügyfakadáskor jönnek elő és a fiatal levelek nedvét kezdik azonnal szívni. A szőlőlevélatka ellen még A borgazdaságban április végéig már be kell fejeznünk a második borfejtést. Ez fontos a magas cukortartalmú boroknál is, amelyek még az erjedést nem fejezték be, nehogy a pince emelkedő hőmérséklete által az élesztő bomlásnak induljon. A második fejtés módját és idejét gondos vizsgálattal állapítjuk meg. Az első fejtés rendszerint nyílt, amikor a bor levegővel érintkezik. A nyílt fejtés által a bor zavarosabb lett, mert a bor egyes alkotórészei oldhatatlanná váltak. Ezek egy ideig majd leüllepednek s a bor alját képezik. Így a bor megtisztul. Ezt az aljat el kell távolítanunk mert ez ízrontó anyagokat tartalmaz, bomlásnak indulhat, s a bor fejlődését gátolja. A bor tisztulása a leüllepedés, s egyben a bor fejtése idejét szabja A nehezebb boroknál a második fejtés rendszerint nyílt jellegű, a pecsenye jellegű boroknál pedig zárt jellegű. A bor fejlődését elősegítő pinceműveleteket (derítés, szűrés) az első és második fejtés között alkalmazzuk. Április és május hónapban számíthatunk a pincék felmelegedésével A felmelegedés a borok térfogat-gyarapodása következtében túlfolyást okozhatnak. A túlfolyt bort törölgessük fel, nehogy a mikrőbák itt megtelepedjenek. A berok fejlődését és egészségi állapotát kísérjük figyelemmel, s kéthetenként ízleléssel vizsgáljuk át. Vanek Gáspár mérnök TAPASZTALATOK O CÉLKITŰZÉSEK Q KAPCSOLATOK Beszélgetés egy neves szakemberrel A tudományos kísérlet és a termelési gyakorlat szakemberei mezőgazdaságunkban is egyre jobban együttműködnek. A Nyitrai Országos Mezőgazdasági Kiállítási Birtok azt a célt szolgálja, hogy a tudományos módszereken keresztül a gyakorlat számára bemutassa a legfontosabb tudnivalókat. Ebből a célból kerestük fel a birtok speciális növénytermesztésének vezetőjét, Karol Holifika mérnököt, hogy a Szabad Földműves olvasóit tájékoztassa módszereikről, célkitűzéseikről, kapcsolataikról. • Hogyan teleltek át szőlőik és gyümölcsöseik, s mit tettek a lehető legnagyobb termés-hozam elérése érdekében? — örömmel mondhatom, hogy szőlőink és gyümölcstelepítéseink jól átteleltek. Évente a legerősebb fagyok után szőlőtőkéinkről és gyümölcsfáinkról vesszőt (átlagmintát) szedünk. A vesszőket meleg, világos helyiségben vízzel telített edénybe rakjuk és hajtatjuk. Fakadásuk után már könnyen megállapíthatjuk a termőrügyek számát és elhelyezkedését. A mintákból aztán meghatározzuk a metszés módját. Gondolom nem árt, ha ezt néhány konkrét példával is alátámasztom. A Tramín, a leányka, valamint a Ruland fajtánkéi megfigyeltük, hogy a termőrügyek alulról fölfelé, a negyediktől a tizedikig helyezkednek el. A Rizlingnél, a Zöldszilváninál és a Müller-thurgau-nál pedig alulról felfelé a harmadik és a negyedik rügyek bizonyultak termőknek. Kisebb termőképességet állapítottunk meg a Semillon szőlőfajtánál. Gyümölcsfáinknál a termőrügyek megoszlása nagyon kedvező, de a tavalyi őszi és koratéli nedves időjárás következményeképpen a mikroszkóp alatt enyhe gombafertőzésre lettünk figyelmesek. Az almánál például lisztharmatot, az őszibaracknál pedig Ievélfodrósodást jelzett a mikroszkóp, amelyet a Taphrina-deformans élősködő gomba idézett elő. Megállapítottuk továbbá a pajzstetű károsítását is. A pajzstetű ellen 3 %-os Nitrosan és Oleokarition oldattal, a monília ellen rézgálicos, a levélfodrosodás ellen Novozir és szintetikus készítményekkel védekezünk. Szőlészetünkben és gyümölcsészetünkben a Herbei szelektív vegyszerrel irtják a gyomot, amelyből hektáronként 6 kg-ot permetezünk ki a földekre. 9 Milyen célkitűzéseik vannak? — Feltételeink nagyon kedveznek a szőlészet és a gyümölcsészet fejlesztésének, ezért spespeciális növénytermesztést folytató üzemágunkat a jövőben gyarapítani kívánjuk. Jelenleg 24 hektár szőlőnk van, de a jövőben 240 hektárra bővítjük, gyümölcsösünk pedig 250 hektár lesz. Bogyósgyümölcsűekből ugyancsak 25G hektárral számolunk. Fontosnak tartom még megjegyezni azt is, hogy rendszeresen látogatjuk a nemzetközi és a hazai versenyeket, amelyeken az arany- és az ezüstérmek egész sorát elnyertük. 9 Tudományos kapcsolataik? — Erősen kifejlett, gyümölcsöző tudományos kapcsolataink vannak Bulgáriával, Magyarországgal, Jugoszláviával, Franciaországgal stb., s az említett országokban végzett tanulmányok alapján több módszeren kísérletezünk. Ilyenek például a különféle magas, félmagas, legyezőkiképzésű, Mózer-rendszerű felfuttatások. Jelenleg a 4 mXBO cm-es tőkekötésben próbáljuk a magas, továbbá az ún. kétszintes vesszővezetést. Minden egyes módszernél az a végcélunk, hogy maiimális termésátlagot érjünk eL (-hai-) Hajtató készítése cserepekből 2. Finom homok 3. Durvább homok (kavics) 4. Villanyégő GYAKRAN ELŐFORDUL, hogy valamilyen virágot szaporítani akarunk levél, vagy félfás dugvánnyal. Ehhez a szaporításhoz fontos az alsó melegítés és a párás levegő, ami az üvegházakban megvan. Mivel nincs mindenkinek üvegháza, sem melegágya, így néhány dugvány részére cserépből készítünk hajtatót. Az egész nem sok helyet foglal el, s elkészítése, fűtése is olcsó. Két egyforma nagyságú cserép fenekét összeegyenlítjük. Az alsó cserépbe kisebb villanyégőt helyezünk, amely majd az egészet melegíti. A felső cserépbe egy kisebbet teszünk, hogy a lyukakat letakarjuk. Körülötte kitöltjük durvább homokkal, majd finomabb homokot teszünk. A homok (1:1) összekeverhető tőzeggel. A cserép szélétől elegendő helyet hagyunk a dugványoknak. A helyes felállítás az ábrán látható. Mivel a dugványok párás levegőt igényelnek, a cserepet letakarjuk üvegtáblával vagy esetleg befőzésre használt üveggel. Szaporításnál a dugványokat permetezzük. Begyökeresedés után a növényeket átültetjük cserepekbe. Erdődy János 1
