Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-01 / 13. szám

Hasznos együttműködés O Jó példa kell? # Tessék Ipolybslogra menői # Spill a kör­nyék legszebb sporttelepe # Nem hiányzik az EFSZ segítsé­ge sem # Fiatalok a sportszervezet élén # FALUSI TESTNEVELÉSI telnk nagy rész« szint« állandóan anyagi nehézségekkel küzd. Nincsen pőn* a labdarúgó csapat felszerelé­sére, a csapat utazásainak fedezésére, sőt még egy kl» frissítőre sem telik >— ugyanakkor még a legszembetű­nőbb helyi forrásokat sem veszik ász­ra, amelyek pedig pénzt jelentenének *— arról nem is beszélve, hogy a szö­vetkezetek számláján tízezrek hever­nek kihasználatlanul abból az ősz­­szegből, amit az EFSZ a kulturális alapra helyezett letétbe. Pedig ebből > pénzből a sport támogatására Is lehetne fordítani agy-két ezer koro­­nácskát. Akik ezzel az állítással perbeszáll­­nak, nem Ismerik az lpolybalogl (lo­sonci járás) viszonyokat. Mert ebben a kisközségben a szövetkezet és a sportszervezet már évekkel ezelőtt megtalálta az egymás felé vezető utat — s ennek mind a szövetkezet, mind pedig a sportszervezet Igen nagy hasznát veszi. Az EFSZ vezető­sége — élén Klimkó József elnökkel évekkel ezelőtt megértette, hogy a sport támogatására fordított összeg nem kárbaveszett pénz, s amit kiad­nak a réven, az kamatostul bejön a vámon. Az EFSZ tavaly Is, az Idén Is 8000 korona összeggel sietett a sport­­szervezet segítségére, de kiveszi ré­szét a községben épülő sporttelep építéséből Is. A sportolók és az EFSZ kapcsolatá­ról ennyit mondott a minap Török Ferenc, az lpolybalogl Sokol TE fia­tal elnöke. De nemcsak ezt mondotta. Nem felejtette el azt sem, hogy nagy mértékben az EFSZ-nek köszönhető, hogy az lpolybalogl labdarúgók a lo­sonci Járás II. osztályú bajnokságában becsúlettel helytálltak (mindössze 900 lakosú faluról van szó) a neves ellen­felekkel szemben Is. Az Is dicséretet érdemel, hogy a faluban hozzáfog­hattak a régi probléma: a megfelelő labdarűgópálya és a hozzátartozó épületek létrehozásához. A Játékteret az elmúlt évben befejezték, és a baj­noki találkozókat már azon bonyolí­tották le. De a pálya mellett zuhany­­nyal, korszerű öltözőkkel ellátott épü­letet is emeltek, amely fölött 400 né­ző számára lelátó épül. A pálya föld­jét Is az EFSZ adta (három hektárt), s ha a földmunkákhoz gépekre volt szükség, csak az EFSZ vezetőségéhez fordultak, s egyszer sem csalódtak. Olyan tények ezek. amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni és ame­lyekből sok sportszervezet és EFSZ tanulhat. A balogl sportolók termé­szetesen nagyra értékelik ezt a támo­gatást és a labdarúgók például Jó Já­tékkal hálálják meg. A csapat tagjai — Belá, Csery, Zolczer, Skultéty, Gyu­­rász, Pásztori, Markó, Rados, Sógor, Negyela, Petrány, Bodoni mérnök és Csery, élükön Skerlec József elnökkel — nemesek a zöld gyepen igyekeznek törleszteni. Ha kell, ha a szükség úgy kívánja, a sürgős munkák Idején szívesen sietnek az EFSZ segítségére — erre nem egy esetben volt már példa. A sportvezetők azonban nem­csak a felnőtt labdarúgócsapatról gondoskodnak. Igen tehetséges Játé­kosokból álló Ifjúsági gárdájuk van, amely szintén a bajnoki csoportban szerepel. Nem lenne teljes Ipolybalog sport­életéről szóló írásunk, ha nem emlé­keznénk meg — legalább pár szóval — a többi sportágról Is. Mert ebben a faluban Ilyesmi Is van. Asztalitenisz csapata éveken át bajnoki csoportban szerepelt. Olyan tehetséges asztallte­­nlszezők vannak a faluban, mint Var­ga István, Negyela György volt éve­ken át, akik nem egyszer körzeti baj­nokságot nyertek. S az asztaliteniszt Ismét magas szintre akarják emelni. Hiszen a falunak korszerű iskolája van, ahol kitűnő tornaterem áll a fia­talok rendelkezéséra — szinte bűn lenne ezt a lehetőséget nem kihasz­nálni. Bodoni János mérnöktől, az EFSZ ökonómusától azonban mást is megtudtunk: legközelebbi terve, hogy aktívan működő könnyűatlétlkai szak­osztályt szervez a balogl fiatalokból — mert erre ebben a faluban nagy lehetőség van. S ősszel már nemcsak a labdarúgók, hanem a röplabdázók Is rajtolnak a bajnoki csoportban. Igen nagy hiányosság azonban, hogy a környéken nem nagyon lehet e sportágban (meg a labdarúgást kivéve a többiben Is) ellenfelet találni. És messze utazgatni bajnoki találkozókra — ez bizony drága mulatság. Példa erre a balogl Jégkorong csapat, amely a télen barátságos mérkőzésen is szerepelt, Nagyfalu csapatát legyőzte — bajnoki mérkőzésekre azonban nincsen lehetősége, mivel a losonci Járásnak csak az északi részében van­nak aktív Jégkorong csapatai — az útiköltségek pedig meghaladják az Ipolybalog sportegyesületének lehe­tőségeit. Befejezésül csak ennyit: jelentős az az út, amelyet a testnevelés fej­lesztése terén Ipolybalogon megtettek. De ez még nem Jelenti azt, hogy megállás következik. Török Ferenc elnök szaval szerint még az idén to­vább bővítik az egyesület taglétszá­mát (kevés a 65 tag, 90-et akarnak), befejezik az öltöző és a lelátó építé­sét, továbbra is eredményesen akar­nak szerepelni bajnoki csoportjukban és meg akarják tartani azt a címet, amire minden balogl sportbarát mér­hetetlenül büszke: az őszi versenyben a balog! csapat bizonyait a bajnoki csoport legsportszerűbb egyesületé­nek, 60 ponttal előzte meg az utána következő együttest. Reméljük és kívánjuk, hogy terveik valóra válnak. Agócs Vilmos, Losonc Előtérben a kézilabda-sport fejlesztése AZ ELM0LT EVEK FOLYAMÁN sok szó esett ■ falvak sportjának fejlesz­téséről. (órásunkban külön e célra rendezett összejöveteleken vitattuk meg a lehetőségeket. A tanácskozá­sokon jelen voltak az érdekelt köz­ségek vezetői is. Hozzászólásaikkal elősegítették a problémák megoldá­sát és útmutatással szolgáltak a fej­lődést Illetően. A jószándék, mely e gondolatot vezérelte, hasznosnak bi­­sonult. Ha nem Is sikerült döntő for­dulatot elérni, az eddig elért eredmé­nyekkel elégedettek lehetünk. Ismeretes, hogy falvainkon a lab­darúgás még hosszú ideig lesz „első­számú“ sportág. A szurkolók százait, ezreit mozgatja meg vasárnaponkint. Hétvégi pihenőt, a munkából való „kikapcsolódást“ jelenti egy-egy mér­kőzés, különösen akkor, ha sport­szerű keretek között zajlik le. Örven­detes jelentség azonban, hogy egyre több községben „másodszámú“ sport­tá lép elő a kézilabda-sport. A falusi fiatalok szívesen hódolnak e sportág­nak. A hiba csupán abban rejlik, hogy nem akad ember, aki foglalkoz­na velük. Kevés az edző, az oktató, s a falusi fiatalság nincsen tisztában e sport szabályaival. Éppen ezért nagy és komoly feladat hárul a járási sportbizottságokra. Neki kell oktató­kat, edzőket biztosítani. A módszer­tani előadók feladata ne az admi­nisztrációs tevékenység legyen, ha­nem a szervező és oktatói munka. Főleg most, amikor az újjáépített köz­ségekben az életszínvonal új irányt vesz, a kulturális igények megnöve­kedtek. A falusi fiatalok már nem kívánkoznak el idegenbe. Hazai kör­nyezetben is megtalálják mindazt, ami kielégíti vágyaikat, s az egyre bővülő sportlehetőségek pedig egye­nesen odakötik őket. Tudjuk, hogy vannak akadályok, de azokat közös erővel sikerül eltávolí­tani. Példa erre Ojgyalla, ahol már évek óta működik a kézilabda-szak­osztály. És milyen szép eredménnyel! O A szovjet gyorskorcsolyázó baj­nokságon 10 ezer méteren Maskov, a nők 3 ezer méteres küzdelmében pedig Szabiina győzött. O Üjabh sikert értek el a magyar törvívók. Szabó Sándor megnyerte Párizsban az Adriena Kupát. További sorrend: 2. Parulski (lengyel), 3. Midier (szovjet), 4. Szvesnyikov (szovjet), 5. Kamutl Jenő (magyar). \ Qszabad földműves 1967. április 1. Egy felnőtt férfi, egy ifjúsági fiú- és leánycsapat küzd a kerületi bajnok­ságban. S ha figyelembe vesszük azt Is, hogy csak egy középnagyságú köz­ségről van szó és a szervezet vezető­sége minden segítség nélkül végzi a munkát, hát eredményük kétszeresen értékes. A járási sportbizottság csu­pán az utazási költségeket téríti meg. Ennek ellenére rendszeresen készül­nek, és minden egyes küzdelemben a legnagyobb erőbedobással harcol­nak. A Jérásl konferencia Is adós ma­radt a kevésbé Igényes sportok nép­szerűsítésének fontosságának hangsú­a komáromi járásban lyozásával. De a sportszervezetek kül­döttei hangsúlyozták a további szak­osztályok létrehozását, mert nagyon sok fiatalt nem elégít ki a labdarú­gás. Vonzódása, érdeklődési köre más irányú. Helyesen reagáltak a fiatalok kívánságára Naszvadon, Imelyen, Per­­betén és más községekben. A fenti községekben már tevékenyen működ­nek a kézilabda-szakosztály verseny­zői. Igaz ugyan, hogy egyelőre még csak barátságos mérkőzéseket vívnak egymással, de hamarosan beindulhat a kézilabda járási bajnoksága is. Le­hetőség van más községekben Is. Pél­dául Bajoson, Bátorkeszin, Marceilhá­­zán, Hetényen, Srobárovnn és AIsó­­péteren. Egészen bizonyos, hogy e községek fiataljai Is — fiúk és leá­nyok — szívesen kapcsolódnak be a versenyekbe. Az utóbbi évben jelentős javulás O Anton Geesink, a hollandok vi­lághírű cselgáncsozója Tokióban kö­zölte, hogy Indul augusztusban az USA-ban megrendezésre kerülő világ­bajnokságon. © A budapesti Vörös Meteor 5:0-ra verte az AC Baden asztalitenisz csa­patát, bejutott a VVK döntőjébe, ahol a Sparta Praha ellen küzd. © Nem a Real Madrid, hanem a Juventud Barcelona nyerte Idén a spanyol kosárlabda-bajnokságot. A barcelonai együttes 77:75 arányban legyőzte a sokszoros bajnok Real csa­patát. O Az 1972. évi téli olimpiát, me­lyet a Japán Sapporoban rendeznek, február 4—14 közti időre tűzték ki. következett be a csapatok szállítása terén is. Több szövetkezet vásárolt autóbuszt, melyet a sportolók rendel­kezésére bocsájt. Ez által a sport­­szervezet anyagi ereje megszilárdul, és lehetővé teszi további sportágak működését. A falusi sport fejlődését sokhelyütt a szövetkezet vezetői ka­rolták fel. A legmesszebbmenő anyagi támogatással biztosítják a zavartalan munkát. De akadnak olyan szövetke­zetek is, ahol teljesen levették az anyagi gondok terhét a sportszervezet vezetőinek válláról. A sporttevékeny­séggel kapcsolatos összes kiadásokat a szövetkezet fedezi. Akadnak embe­rek, akik helytelenítik ezt a módszert. Azonban, ha mélyebben elemezzük egy falu életét, látnunk kell, hogy a sport elválaszthatatlan része a falu életének. A fiatalok és az idősebbek egy közösségben élnek és dolgoznak. Minden gondjuk, bajuk, örömük kö­zös. Vajon miért ne lehetne közös az, ami a fiatalnak versengést, az idős­nek szórakozást jelent? A testnevelés vonalán bekövetkezett kétfokú irányítás nagyobb jogkört, de nagyobb felelősséget adott a járási bizottságoknak. Gazdasági vonalon is jelentős változások történtek. Ezek az intézkedések nagymértékben segítik a szervező munka megjavítását. Kü­lönösen a módszertani előadók mun­kájának kell rugalmasabbnak lenni. Szoros kapcsolat épüljön ki a járási vezetőség és a sportszervezetek veze­tői között. A módszertani előadók rendszeresen látogassák a sportszer­vezeteket, s a felmerült problémákat a helyszínen orvosolják. A kézilabda-sport a fejlődés idősza­kában van. Ogyis mondhatnánk, most éli „csecsemő“ korát. Tehát tanácsra, támogatásra lesz szükség. Nem sza­bad, hogy ezt a sportágat „mostoha­­gyerekeként kezeljük. Karoljuk fel annál is inkább, mert a falusi fiata­lok nagy tömegeit kapcsoljuk be ez­által a testnevelési mozgalomba. Nem lehet közömbös számunkra, hogy az ifjúság milyen úton halad. Fogjuk meg a kezét, szép szóval, példamuta­tással vezessük őket azon az úton, amely örömet és szórakozást jelent. A kézilabda-sport népszerűsítése elsőrendű feladat. Nem szabad tehát lebecsülni a népszerűsítő munkát. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a kö­zönség szívesen vesz részt a kézilabda küzdelemben is. Tanítsuk meg őket a szabályok Ismeretére, hogy annak birtokában élvezhessék a küzdelmet, mert nincs nagyobb öröm, mint együtt élni a versenyzővel. A fentebb elmondottakhoz csupán annyi kívánkozik még, hogy a kézi­labda-sportnak jövője van a komáromi járásban. Nem sok idő kell ahhoz, hogy a járás területén levő községek­ben „szót kérnek“ a kézilabdázók is. A n d r i s k 1 n József, Komárom Már hivatalosan Is beköszöntött a tavasz. Tehát mód nyílik arra Is, hogy a lovas-sport kedvelőt birtokukba vehetik a versenypályát. E szép sportág ts csak úgy vonz nagyobb tömegeket, ha a versenyek színvonalasak; ami a bátorság mellett alapos előkészületeket is kíván. (Foto: nkl); SZÉLJEGYZETEK az első olimpiász évfordulójáról Hetven évvel ezelőtt, 1896-ban történt, hogy a francia Pierre de Couben tin ösztönzésére — 2672 esztendő elteltével — újra megindultak az olimpiai játékok, melyek azóta ts (a háborús éveket kivéve) négyévenként isméit lödnek. Az első ollmplászt Athénban tartották, f április 5—15), melynek év for du* lója a napokban lesz, 10 napig tartott, s olyan visszhangot keltett, hogy az egyes országokban oltmpiai bizottságok alakultak az eszme támogatására, így alakult meg Jíft Guth—Jarkovsky ösztönzésére 1896. november 12-én Prágában a cseh oltmpiai btzottság. Sok ország sportolói jöttek össze az első oltmptászra, Dél-Amerikától Ausztráliáig. Magyarországot Dánt Sándor és Kellner Gyula a futásban, Hajós Alfréd pedig az úszásban képviselte. Emlékérmet nyert. Mint épU tészmérnök, ő tervezte a budapesti Népstadiont. Kevesen tudnak azonban arról, hogy az első olímpiásznak szlovákiai résztvevőt ts voltak. A régi Nyttra élő lexikona, a 82 éves Knotek Lajos nyugdíjas még jól emlékezett erre. — A nyitrat gimnáziumban akkoriban igen jó tornatanárunk volt — mondotta —, aki tíz évvel az első olimpiász előtt már tanított. Az osztrák katonatiszt Nyitrán telepedett meg, hogy azután a gimnáziumban 35 éven át tanítson. Gísser Gyulának hívták, akt mindenféle sportot űzött a vívástól az úszásig, ö alakította meg a nyitrai Csinesen az első hideg fürdőt ts, melyet róla neveztek el, s melynek sport feliratai: Mozgás az élet rugója — Dicső, de nehéz dolog úszni az ár ellen, szólás-mondássá váltak Nyítránt A gimnáziumban kitűnő sportszellemet honosított meg. A nyitrai gimnazts* ták versengtek egymás között, hogy az egyes sportágakban túltegyenek egymáson. A színvonal olyan jó volt, hogy Gisser Gyula két nyitrai glmna* zista sportolót ajánlott az első oltmptászra: mégpedig Krencsey Istvánt és Juhász Árpádot. Krencsey István a felsővárosban lakott, bátyja volt a későbbi híres ma* gyár vívónak, Krencsey Gézának, és főként az úszásban tűnt ki. Később Pólóba került, tengerész lett. Juhász Árpád a helyi vármegyét levéltárnok fia volt. Sajnos, arról már nincs tudomásom, milyen eredményeket értek el az első oltmptászon. Pél* daként hoztuk fel, ma, amikor a sport tömegmozgalommá vált, s minden falunak meg van a maga sportegyesülete. ARANY JÁNOS Március havában volt Arany János, kör" cimü költeményéből idézünk nagy magyar költő születésének 150. egynéhány sort a vízszintes 1., függő­évfordulója. Ez alkalommal „Családi leges 10. és 5. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 10. Idegen tagadás. 11. Nagy­szerű. 12. Menyasz­­szony. 13. Kettős betű (ford.). 15. Égtáj. 17. Maga. 18. Tengerészek se­gélykérő jele. 20. Tenger — angolul. 21. Ékezettel: liba­­hang. 23. Mozdu­latlan. 25. Szemé­lyes névmás. 2$. Nagy magyar költő vezetékneve (1—y). 28. Arad folyója. 29. Csillagkép. 30. Pad. 32. G. F. N. 33. Indonéziai szi­get. 34. Literátus. 35. Táncmulatság. 36. Kártyaszln. 38. Török férfinév. 40. Rázkódásban van. 43. BGE. 44. Női becenév (az első betű felesleges). 45. Szeszes ital­márka (rum). 46. Ák! 47. Kártyajá­ték id. szóval. 49. Római ezeregy. 50. Fogadási összeg. 51. Ökl 52. Tova. 54. Rekommendál. 56. Igavonó állat. 57. A juh hímje. 59. Elárusító. 60. Nem kevés. FÜGGŐLEGES: 1. Szélhárfa. 2. Ide­gen kettősbetű. 3. Ékezettel: teljes. 4. Világtalan. 5. A függőleges 10. foly­tatása. 6. Vonal fele. 7. Ilyen a fa levele. 8. Tantál vegyjele. 9. Energia. 10. A vízszintes 1. folytatása. 14. Min­denféle ócskaság. 16. Növény. 19. Til­­tőszó. 22. Állami illeték. 24. A függő­leges 6. első része. 25. Volt sakk­világbajnok. 27............picike ikerszava. 29. Együgyű ember. 31. Tarkó közepe. 33. Mulatóhely. 37. Török katonai rang. 38. Szalma része. 39. Mutató­szó. 41. Tagadószó. 42. Tőr. 44. Vlz­­forrás. 47. Mező. 48. Kérdőszó. 51. Figyelmeztető szócska, duplázva — ford. 53. A Lengyel Légiforgalmi Tár­saság röv. 54. Az igavonó állat. 55. ÄDI. 56. Bibliai név. 58. Séta kezdete. 59. Házőrző. 60. Satú fele. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és 5. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 11. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Minden kancsó borban egy­formán benen van a bűr, a románc vagy egy anekdóta.“ Könyvjutalomban részesülnek: Ambrózy Gyula, Szelőce, Juhász István, Csernő, Vörös Lajos, Nagy­­megyer, Szabó Hermina, Komárom és Miskei Katalin, Losonc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents