Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-01 / 13. szám
Szergej, én nem ilyen tavaszt akartam A Nap már a dévényi hegyek ormára ereszkedett, amikor váratlan látogatóm érkezett: özv. Hajtás Józsefné volt. Valamikor réges-régen egymás mellett ültünk a Csáky-tskola padján, amikor még Harang Ilonának hívták és két gyér varkocsával feszített fiútársai előtt. — Vedd a kabátodat, és gyérét — szólt hozzám kissé rekedtes alt-hangján. — Mutatok valamit. F elkapaszkodtunk a villanegyed meredek utcáin és eljutottunk a régi dlákmajáltsok tanyájához, az egykori „btmbóházak“ romjaihoz. Majd rákanyarodtunk az új betonúira. Arra a helyre, ahol a múlt összefolyik a jelennel. Az út végén széles kőlépcső vezet városunk egyik legszebb magaslatára, a Slavín-ra. Idáig csaknem szótlanul haladtunk egymás mellett, ki-ki a maga gondolataiba merülve. Húsz és egynéhány év előtti, emlékeket kergető gondolataiba ... Ilona 'csak akkor szólalt meg, amikor már ott álltunk az elesett szovjet katonák dermesztőén fenséges gyászterén, Slavín sírkő-rengetegének kellős közepén. Sírbolt sírbolt mellett, márványtábla márványtábla után. Közkatona az alezredes, alhadnagy az őrnagy mellett. Ahogyan életükben sem választotta el őket egymátsól rang- vagy osztálykülönbség, úgy nyugszanak hamvaik ts békésen egymás mellett. Ahogyan vállvetve állták a nagy tüzorkán rohamát, úgy hullottak porba egymás oldalán vérbefagyva, megtört szemmel. Tetemük fölött most picike árvácskák nyújtogatják nyakukat, min’ha az égbenyúló emlékoszlopra pillantanának mélabús, pávaszemü szirmaikkal. — Tudod-e, ki fekszik ebben a temetőben? — szólalt meg Ilona széles kört írva le karjával, — Szergejl — Milyen Szergej? — tudakoltam emlékeim között kutatva. — Az az első arcvonalbeli orosz orvos, aki akkor .., — Akt akkor .,. Igen, igen, már emlékszem. ☆ Akkor történt, amikor már elkotródott a hollósereg. De még nem múlt el a veszély, mert a németek Dévényből és Hatnburgból ágyúzták a várost. Többedmagammal egy lakatlan bódéban kerestem menedéket a gyilkos aknazápor elől a Zergehegy déli lejtőjén, a régi Wachtmeister úton. Ugyanide tévedt véletlenül Ilona, egykori osztálytársnőrp, alig hároméves kislányával. Ilona férje szénné égett az Apollo-gyár bombázása alkalmával. Ildikó nevű lánya még a „mennydörgéstől“ sem félt, hiszen az — úgymond — nem bánt senkit. Ezzel a mesével babusgatta édesanyja, ha léglaknák zúdultak a „mennyországból". Ezért egy őrtzetlen pillanatban kt ts futott a szabadba megnézni, csakugyan villámlik-e minden mennydörgés előtt. Nem tudhatta a csöppség, hogy ilyenkor halálvtllámok cikáznak a levegőben. Mire Ilona kiszaladt utána, már megtörtént a bal. Egy becsapódó akna repeszdarabja mély sebet ütött Ildikó térdén. Anyja félőrülten kapta karjaiba vérző gyermekét és rohant vele a pincébe. Ml egy csonkká égett gyertya fényénél tanácstalanul körülálltuk, amikor megreccsent a rozoga főlépcső. Géppisztoly csöve meredt ránk és felhangzott a szokásos kérdés: — Germán? A pincébe lépő harcedzett szovjet tiszt rögtön áttekintette a helyzetet. Figyelmét azonban a gyér világítás ellenére sem kerülte el a sebesült kislány, akt csendesen szipogott anyja ölében, Odalépett Ilonához és zseblámpájával rávilágított Ildikó lábára. — Nyicsevól — vigasztalta a kissé bizalmatlankodó anyát. Majd óvatosan felemelte a gyermeket és megtndult vele a kijárat felé. Valamennyien követtük a kertbe. A becsapódások mintha gyérültek volna. Kint csakhamar megállapíthattuk, hogy orvossal hozott össze bennünket a sors. A szőke óriás egyéb alkalmatosság híján kútvízzel lemosakodott, kinyitotta műszeres táskáját és a következő pillanatban már kezében csillogtatta a gonosz repeszdarabot. Azután kötést alkalmazott a sebre, tetanuszellenes befecskendezést adott, és márts térdén rtngatta-cirógatta a bömbölő kislányt. Azután elcsitult a sírás, de átragadt Ilonára, Könnyben úszó szemmel tekintett gyermeke megmentőjére. Az pedig zavarában elfordította fejét és gépiesen simogatni kezdte a selymes gyermekhajat. Ildikó erre ráemelte kerek szemét, az Idegen láttán eltátotta száját, s megkérdezte: — Miért bámulsz úgy rám, bácsi? ☆ — Szergej — magyarázta most Ilona —, ha emlékszel, nem várta be hálálkodásomat, katonásan elköszönt. Csapattestéhez kellett csatlakoznia a menekülő hollósereg üldözésére. Több mint húsz évig abban reménykedtem, hogy a vérzivatar elültével szerencsésen eljutott hazájába. Ezt kívántam neki egész szívemből. Hol ts találtam volna akkor hamarjában orvost, kötszert, a város távolt kültelkén? Szergej beavatkozása nélkül alighanem elvesztettem volna egyetlen gyermekemet. — De a szomorú valóságot csak a napokban tudtam meg látogatóban járt romániai ismerősömtől, akinek alakulata vállvetve nyomult előre Bratislavában új városnegyedek egész sora épült a felszabadulás Óta. Szergejék csapattestével. Az egykort román szabadságharcos Ismerte jótevőmet, beszélt is vele. Személyleírása, sebhelyes álla, anyajegye, — minden egyezett. Többet azonban 6 sem tudott róla, mint hogy Szergenek hívták, sebészorvos volt és valahonnan a Távol-Keletről származott. Szemeláttára esett el a Zergehegy nyugati nyúlványán ... Talán még aznap, hogy Ildikót megmentette. Valamennyi elesettet később kihantolták, itt helyezték őket örök nyugalomra a Slavínon. Azt persze nem sikerült megállapítanom, vajon a sok Szergej közül melyik sírban fekszik a mi derék orvosunk. — Fogalmad sincs — fordult hozzám Ilona — mennyire lesújtott Szergej halálhíre még az idők távlatában ts, akiben valahogyan gyermekem második apját láttam... Vagy... vagy annál is többet, jóllehet azt se tudtam, legény ember-e, vagy családos? Es mégis ,,, Közben a márvány fennsík túlsó pereméhez értünk. Akkor láttam csak, hogy Ilona csomagot rejteget kabátja alatt. Lefejtette a papirost és egy sárga virágba borult kis facsemetét hámozott ki belőle. Mintegy jelképesen elültette a sírcsoportot övező pázsiton, hiszen nem tudhatta, melyik helyen nyugszik gyermeke életmentője. — Ez a Kelet-Ázsiából származó Forsythia-cserje, nálunk aranyfának nevezik — magyarázta —, jól bírja a mi éghajlatunkat ts. Legalább sírhantja közelében virítson szülőföldjének első virága, a tavasz hírnöke, ha már az a halálos tavasz akkor elragadta az élők sorából. Csontos ujjaival még egyszer elrendezte művét, gyengéden véglgsimított a sárgán világító szirmokon, majd könnyeivel permetezte a zsenge palántát ... Es búcsúzóul hozzáfűzte: — Azért nem Ilyen tavaszt akartam, Szergejl K. B. Már nem hallgass a nevünk... A nitriankai szövetkezet irodájában szemrevalA lányka diktálja a kertészetben dolgozók teljesítményét. Gunyi Jolán februárban húsz napot dolgozott és ezért 777 korona járt neki. Csámpai Márta 802 koronát keresett. E név kiejtésekor elnevette magát a barna kislány. A saját keresete mosolyogtatta meg. — Kevesli vagy sokallja? — kérdem a kertész tizenkilenc éves helyettesét. — Pénzből, szerelemből sosem elég — válaszol pajkosan. — De azért nem panaszkodom, mert februárban nagyon rövidek a napok. Nyáron 1200—1300 koronánál alább nem igen adjuk. A jókedvű Márta hét hasonló korú barátnőjével már negyedik éve dolgozik a kertészetben. Mielőtt oda szegődött, elvégezte a kétéves mesteriskolát, hogy értsen is a szakmához. Már régebben az elsődleges nyilvántartást vezeti s emellett példás a munkában. Az ő szorgos keze is hozzájárult, hogy a húsz hektáros kertészetben 100 ezerrel túllépték a tervet és 340 ezer korona volt a szövetkezet tiszta jövedelme a kertészetből. A kertészet leányai nemcsak nyáron, hanem télen Is találnak munkát. A zimankós időben ők vágják a nádat a melegágyak elkészítéséhez. A karcsúderekú, tarkaruhás lányok most már a kertészetben hajlongnak. A melegágyakban szépen zöldéit a káposzta, karalábé, karfiol, saláta és egyéb palánta, amelyeknek egy részét a közeljövőben már kt is ültetik. S ha sikerül fagy nélkül megúszniuk, az idei évtől még többet várnak, mint a tavalyitól, mert már lefolyt a káros arzénos viz, s Így már lehet öntözni belőle. — Aztán csak szorgoskodnak, vagy bele is szólnak a kertészet ügyes-bajos dolgaiba? — kérdem Mártát. — Eleinte hallgass volt a nevünk. Most is megkapjuk még néhanéha a „taknyos“ jelzőt. De mi nem engedünk a huszonegyből, addig kerepelünk, mig nem hajlanak a jó szóra. Hiába, nem megy ez másként. Azért van hosszú nyelvünk, hogy ha kell, tízszer is megmondjuk, amit a hosszú hajunk alatt diktálnak. S ha nem megy szép szóval, hát egy kis hízelgéssel puhítjuk a konok férfi-kobakokat. TÓTH DEZSŐ 116 ORSZÄG VESZ RÉSZT AZ IDEI MOSZKVAI FILMFESZTIVÁLON Franciaország, India, Magyarország és Lengyelország az elsők között fogadta el a meghívást a július 5 én kezdődő V. moszkvai nemzetközi filmfesztiválra. Mint Alexej Romanov, a filmfesztivál szerkesztőbizottságának elnöke közölte 118 országot hívtak meg. A találkozón részt vesz Claudia Cardinale és Marcello Mastroiani is. Három részből áll majd a fesztivál: a játékfilmek, a dokumentumfilmek és a gyermekfilmek versenyéből. Egy fődljat, négy arany-, és 12 ezüstdíjat ad ki a nemzetközi zsűri. Huszonnégy játékfilm kerül a döntőbe. Ezeket a Kongresszusi Palotában mutatják be. Leningrádban nemzetközi szlmpózion kezdődik június 21-én, nyomban a moszkvai fesztivál után. A tanácskozás témája: az Októberi Forradalom eszméinek hatása a világ filmművészetére. A fesztivál Ideje alatt Moszkvában is lesznek művésztalálkozók, viták, megtartják a hagyományos filmvásárt, s bemutatnak versenyen kívül Induló filmeket is. A vendégek megismerkednek az elmúlt ötven év legjobb szovjet filmjeivel. N. mint a „Pilsner Urquell“ márkát is védjegyeztették. Fokozott export Évről-évre növekedett a gyártás, s 1914-ben elérte az évi 1 millió hektó-, litert; ennek egyharmadát exportálták. Az első világháború után újabb piacokat hódított meg a pilsenl sör. A gyár a világ több fővárosában sörlerakatokat létesített. Ez a győzelmes térhódítás a második világháború idején megtorpant: a háború végén az amerikai légitámadások következtében az egész sörgyár romokban hevert. Legkevesebb 30 milió koronás (háború előtti értékben) kár keletkezett. A felszabadulás után az önkéntes dolgozók munkájával hamarosan rendbehozták a gyárat. Behegedtek a sebek és újból Jelentkeztek a hű külföldi vevők. Ma már öt földrész 80 országba szállítunk pilsenl sört. Sok helyen egy palack sör ára magasabb, mint a legfinomabb boré. Hiába próbálkoznak külföldön a pilsenl sör hamisításával, hiába igyekeznek utánozni a védjegyet, a kiváló minőséggel nem tudnak versenyezni. Az igazi sörszakértő az első kortynál megismeri, melyik az „igazi pilsenl*. Egy korsó pilseni... Beszéltem a Nubiai-sivatagban dolgozó csehszlovák archeológusok1 vezetőjével, dr. Zbynék Zába egyetemi tanárral, aki többek között megerősítette azt, hogy a söröspalackokkal telt kartondobozok tbb mint egy hónapig ki voltak téve a forró napsugaraknak. A palackok oly forrók voltak, hogy puszta kézzel nem lehetett őket megfogni. Annak ellenére a sör habzóképességs nem változott meg és megmaradt szép, átlátszó színe is. Miután lehűtötték, visszanyerte hamisítatlan Jó ízét. Egy kis statisztika Ha az 1985. végéig gyártott sört egyhektoliteres hordókba töltenénk, országhatárainkat átfogó 8,85 méter magas gátat kapnánk. Félliteres palackokból 750 ezer kilométeres „szalag* keletkezne, amely 18-szor övezné körül az egyenlítőt, illetve a Föld és a Hold közötti oda-vlssza vezető úttal érne fel. Ez a sörmennyiség nyolc hónapon keresztül elárasztaná egy közepes nagyságú folyó medrét. A nyári hónapokban közel 9000 hektoliter sör hagyja el speciális hűtő- vagy tartálykocsikban, teherautókon stb. a sörgyárt. A plzeni „ősforrás“, vagy — ahogy ** külföldön ismerik — a „Pilsner Urquell“ a sörbarátok szerint királynak számít a sörök között. Elsőrendű márka ez, mindenütt kedvelik, országunknak világhírnevet szerzett. Amióta Plzeft városét megalapították 1295-ben, azóta sört is főznek itt, sörgyártása tehát csaknem 700 évre tekint vissza. A sörfőzők kezdetben saját „szakálukra* dolgoztak. A házilag főzött sört szabadon árusították a piacon vagy otthon, s annak Jeléül, hogy saját főzte sörüket mérik — a pozsonyi szőlőmüvelökhöz hasonlóan egykor zöld komlókoszorút tűztek ki a kapujuk fölé. Már 1419-ben 17 kis sörfőzde és 26 kis malátakészítő műhely működött Plzefiban, mivel a cseh királyok támogatták a sörfőzést. E támogatásnak volt köszönhető, hogy később Tlokycanyban, Domaülicében és Stfíbroban is kiváló minőségű sört főztek. Középkori „minőségellenőrzés* Sokakban felvetődik a kérdés: ellenőrizte-e valaki akkoriban a sör minőségét? Bizony, a szigorú városatyák különleges módszert alkalmaztak erre. Minden sörfőzönek egy kis hordó sörrel kellett megjelennie a városházán. Egy sima* tölgyfapadra öntötték ki a sört és a sörfőzőnek bőrnadrágjába rá kellett ülnie. Ezután kemény próba következett: Amikor ugyanis a sörfőző tyafl rövid Idő múlva felemelkedett „kényszerhelyzetéből*, a bőrnadrágho* ragadt padnak is vele együtt a levegőbe kellett emelkednie. Amennyiben a pad a földön maradt, a sört gyengének minősítették ős a bűnöst azonnal ugyanazon a pádon alaposan elnáspángoltak. Ha a sört Jó minőségűnek találták, a városi tanács megvásárolta as egész hordót. Később ezt a furcsa minőségi ellenőrzési módszert megszüntették, s áttértek az ipari sörgyártásra. „Igazi pilsenl* A pilseni sört 1842-ben kezdték gyártani. Az évi termelés akkor csupán 3057 hektoliter volt, vagyis annyi, amennyit ma egy nap alatt termel a sörgyár. Három évvel később egy Martin Salzmann nevű fuvaros két hordó sört hozott ajándékba Plnkas nevű prágai szabó barátjának. A szabóműhely tagjainak nagyon ízlett a sör és azóta minden héten újabb mennyiséget rendeltek. A szabómflhely csakhamar sörkiméréssé alakult át, amely a mai napig fennmaradt és Jó hírnévének örvend. Salzmann is szögre akasztotta „mesterségét*. Plzefiben sörkimórést rendezett be, amely ma is az ő nevét viseli. Másfél évtized után már a császári fővárosban, Bécsben is előszeretettel itták a pilseni sört: olyan nagy volt a sör iránti kereslet, hogy naponta különvonatot Indítottak a fővárosba, sörrel megrakva. 1859-ben regisztráltatták a sörgyár első védjegyét, később pedig az „Original 1842“, válások tényező közrejátszéea A pilseni sör összetétele: a jó cseh maláta, a kitűnő Zatecl komló és nem utolsósorban az elsőrendű, lágy forrásvíz. A vizet három kútból 100 méter mélységből merítik. Sehol a világon nincs ilyen zamatos viz. A plzenlek azt mondják, hogy ennek a víznek a közeli réteken termő orvosi kálmosgyökér (Acorus calmus, csehül: puäkvarec) aromája adja a különös ízt, amelyet aztán a sör kesernyés ízén is érezni lehet. A kálmosgyökér egyébként már régóta mint gyógynövény ismeretes. További fontos tényező a pilseni sör zamatossága szempontjából a 9 kilométer hosszú, kősziklákba vésett pincék. Ezekben különös klíma uralkodik, amely lényegesen hozzájárul a sör minőségéhez. Hatezer óriást tároló hordóban négy hónapig erjed és érik a sör. A 40 millió megtöltött palackot kfllönpincékjen raktározzák, illetve ászokolják, miközben a lassú erjedésben levő sör elnyeri a szükséges zamatot. Az Antarktiszira és a sivatagban A pilseni sör a legzordabb időjárás közepette is megtartja Jó minőségét. A déli-sarki expedíció csehszlovák részvevői mesélték, hogy a palackozott sör kibírta a hosszú utazás viszontagságait és minősége a nagy fagyok ellenére sem szenvedett kárt. A legutóbbi adatok szerint Csehszlovákia a sörfogyasztásban az első helyen áll a világon. Az egy főre eső átlagot évi sörfogyasztás 180 liter. Bele van abba ugyan számítva a külföldi turisták fogyasztása la, es azonban nem sokat változtat a helyzeten. A sörfűaéa múzeuma Ez a múzeum osak néhány év óta létezik Plzefiben.. Egy középkori, XV. századbeli malátagyár épületében létesült, ahol akkoriban sört is főztek. A régi várfalra építették. Érdekes okmányok számolnak be itt a sörfőzés kezdetéről és fejlődéséről. Egyik legmegkapóbb kiállítási tárgy egy régi sörfőtde gépi berendezésének a kis modellje. Josef Veeeiy gépész műve. Vann itt egy hatalmas, belülről megvilágított hordó is, amelynek belsejében ügyes kezek pincét és miniatűr hordókat szereltek be a XIV. századból és rengeteg emléktárgy, berendezési tárgy, eszköz stb., amelyek plasztikusan szemléltetik a sörfőzés technológiáját és sokfajta problémáját. Nagyon tanulságos mindenki számára, aki nem veti meg a Jő pilsenl söröcskőt Orek Imre SZABAD FÖLDMŰVES "J 1987. április L,
