Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-01 / 13. szám
Három plusz, két mínusz az állati termékek felvásárlásában Ka értékelni akarjuk az éllati termékek felvásárlásénak Idei eredményeit, már elöljáróban meg kell mondanunk, hogy az eltelt két hónap három plusszal és két mínusszal végződött. Helyesebben mondva Szlovákia mezőgazdasági üzemel marhahúsból 698, baromfihúsból pedig 570 tonnával és tejből közel négy és fél millió literrel túlteljesítették feladataikat. A sertéshús piaci termelése azonban továbbra Is vontatottan halad. Ezen a téren 619 tonna a tartozás. Ugyanez a helyzet a tojással Is, amelyből több mint 1,7 millió darabbal maradtak le mezőgazdasági üzemeink. Sertéshúsból a legtekintélyesebb lemaradást a nyugat-szlováklal kerületben jegyezték fel. Kelet-Szlovákla 189 tonnával túlszárnyalta Időtervét, mert a bardejovl, a kassal, a michalovcel, a Spláská Nová Ves-1 és a tőketerebesl járások magasan 100 százalék felett teljesítették szerződési tervüket. Nyugat- és Közép-Szlováklában csak három-három Járás lépte túl a száz százalékot. A tojásértékesltés terén is kritikus a helyzet. Mind a három kerületben lemaradást tapasztaltunk. Kerületenként ea&k öt öt járás sorakoeott a példás teljesítők közé. Visszatérve a sertéshús-felvásárlásra sl kell Ismernünk, hogy szén a lennének, ha egyes párásainkban — téren sokkal komolyabb hlányasságok a dunaszerdahelyiben, komáromiban és a tapolcsányiban továbbá kisebb mértékben más járásokban Is — nem vezették volna be a sertések garantált súlygyarapodását. örvendetes, hogy Szlovákiában Jelenleg több mint 300 mezőgazdasági üzemben termelik a sertéshúst garanciára. A besorolt állatok száma 330 ezer közt mozog, amelyeknél naponta egyedenként 50 dkg-os hlzékonyságot mutatnak fel. A sertéshús kilójának termelésére 4,06 kg abrakkeveréket használnak. Ezek a tények magukért beszélnek. De miért kevés a sertéshús? Egyszerűen azért, mert nincs elegendő malac. Több járásban csökkentették a kocák számát, azzal számolva, hogy hasznosságot, de a szándék még nem növelik az egy kocára eső malaceredmény. Egyes üzemekben persze elhamarkodottan cselekedtek, nem teremtették meg az átgondoltabb malacnevelés előfeltételeit. Itt feltétlenül céltudatosabb tenyésztői munkára lenne szükség, egészségesebb környezetet kellene teremteni a flaltatókban ás a malacnevelőkben, s a kocákat, valamint a malacokat szakszerűbben kellene takarmányoznl. Erre a célra terményforgalml üzemeink elegendő takarmánykeveréket (COS-III) bocsáthatnak a termelők rendelkezésére gabonaviszontszolgáltatás nélkül. Ezt a lehetőséget feltétlen ki kellene használni mezőgazdasági üzemeinkben. Az említetteken kívül a járási szervek részéről Is határozottabban kellene eljárln a választott malacok nevelése tekintetében. Ezt a problémát ún. járási elletők vagy malacnevelésre szakosított gazdaságok létesítésével oldhatnák meg. A tojástermelés növelése kissé problematikusabb, mert az utóbbi években a kisebb mezőgazdasági üzemekben radikálisan likvidálták a tojóállományt. Itt ugyancsak a céltudatos tenyésztői munka segíthetne. Arra lenne szükség, hogy a tojástermelésre berendezkedett korszerű nagyüzemek növeljék az egy tojóra eső évi tojáshasznosságot, vagyis az eddigi 120—150-ről 190—200-ra. Az ésszerű Intézkedések feltétlenül hozzájárulnának a jobb eredmények eléréséhez. —hal-« Imelyen Is elkészült a szövetkezet székháza. A korszerű épület pincéiében fürdők és zuhanyozók vannak és ott naponta tisztálkodhatnak az dllattenyésztésben dolgozók. A magángazdák kilátásai a tökéletesített 1^1 ÉG A MOLT ÉVBEN néhány ■ * funkcionárius tárgyalt a nyárasdí szövetkezet vezetőségével, hogy szívesen árulnák-e termékeiket Dunaszerdahelyen. A nyárasdlak Jó üzletemberek és beleegyeztek abba, hogy t kijelölt helyen felépítsenek egy elárusító bódét. Az építkezéshez a tervrajz hamarosan elkészült, de a járási mezőgazdasági építkezési üzem kissé drágára tervezte. Amikor a munka készen lett, mindenki látta, hogy az mindennek megfelel, csak éppen annak nem, aminek szánták. Télen hideg, nyáron meleg. Az építkezés viszont a nyárasdi szövetkezetnek 100 ezer koronájába került. Mivel a nyárasdlak a „pléhvlskó“ költségeit nem vállaltak, az illetékes szervek úgy határoztak, hogy vál-Ifjú közgazdász Andróssy Sándor mérnök a ba- Lonyi EFSZ-ben közgazdász. Tanulmányait a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán végezte. Munkahelyével elégedett. Nem csoda, hisz mikor katona volt, a szövetkezet havonta 100 koronával segítette. Amikor a gazdaságba került, nem igen kedvelte az irodát, inkább szeretett a határban járni. Megismerkedett a dűlőkkel, az emberekkel, egyszóval a termelési feltételekkel. Segített minden szakaszon, ahol csak tudott. A traktorosoknak megmondta hogyan kell karbantartani a gépeket. Előadásokat tartott különféle bizottsági üléseken. Voltak problémái, nehézségei. Egy ízben úgy volt, hogy otthagyja a szövetkezetét, de milyen ember az, aki megfutamodik a nehézségek elől? Tisztázódott a helyzet és a fiatalember minden erejével arra törekedik, hogy a szövetkezet minél jobb gazdasági eredményeket érjen el. A jó vezetés, a tagok szorgalma szépen gyümölcsözik. A növénytermesztési munkákat időben végzik, és az állattenyésztés is fejlődik. Miután a tejtermelés emelkedett, a múlt év utolsó negyedében 22 ezer koronát osztottak szét prémium fejében az etetők, fejők és takarmányosok között. Sőt a nappali- és éjjeliőr is prémiumban részesedik. Előrehalad tehát a balonyi szövetkezet, de van egy komoly problémájuk, kevés a fiatal. Pedig azok c fiatalok, akik itt dolgoznak, megtalálják számításukat, hisz a szövetkezet pontosan fizeti a húsz koronát munkaegységenként és a fiatalok 20 ár földet is kapnak. Aki a katonai szolgálat után hazatér az EFSZ-be, kétheti szabadságpénzt kap. A házaspárok babakelengyét is kapnak a szövetkezettől. Kövessék tehát a fiatal ökonómus példáját, mert ebben a szövetkezetben a jól végzett munka után boldogulhatnak. Kárász Zoltán Hírneves a nyárasdi EFSZ elárusító üzlete Ialjon felette Ha szövetkezet védnökséget. Az elgondolás nem bizonyult helyesnek, mert így egy-egy szövetkezet csak minden tizedik héten adhatott el zöldséget. így a „viskó“ visszakerült eredeti gazdájához. Az építmény kissé balul sikerült, de mit lehet tenni. A szövetkezet az új lrnáyítás szellemében elhatározta, hogy Itt fogja árusítani terven felüli készleteit. Máris megkezdték a házi dísznóvágásl termékek árusítását. Az EFSZ szociális épületében naponta Ínycsiklandozó Illat árulkodik arról, hogy itt készítik a jóféle falatokat, amit Dunaszerdahelyen bárki megvárásolhat. Nagy Árpád, aki lnaskorában Prágában szalámikészltésből első dijat nyert, most Nyárasdon szívesen dolgozik szakmájában. Dömény Géza, a segédje Is fáradhatatlanul dolgozik naponta, hogy a friss étkek időben az üzletbe kerüljenek. ♦j* **. «$♦ «J» *J* *** «J* «J» «J* «J» <£• Németh Olga az elárusítónő, amikor meglátogattam, elmondotta, hogy a fogyasztók elégedettek a nyárasdi szövetkezet mezőgazdasági termékfeleslegének minőségével. Az áru hamar elfogy. Kaphat Itt a fogyasztó cigánypecsenyét, házikolbászt, kocsonyát, szalámit, disznósajtot, abáltszalonnát és más jóféleséget. Persze a fogyasztók nem vetik meg a hurkát, a nyerskolbászt, az abáltkását, füstölt szalonnát, töpörtyűt sem. De kapható itt elsőosztályú disznózsír Is. A nyárasdi szövetkezet a jövőben annyi zöldséget akar szállítani ebbe az üzletbe, hogy a lehető legjobban kielégítse a város lakóinak Igényét. A közeljövőben üvegházat építenek, hogy Így korai zöldséget is szállíthassanak az üzletbe. A szövetkezet gyümölcstermésének egy részét is itt akarja árusítani. Belucz jános, Nyárasd «j* «3* ♦♦♦ **. **. *** «j* *** »3« «J* «3« »3« »3»« Az országos me* zögazdaságl kiállta tás nyttrat birtokának galántat réstlegén a szőlővenyigéket meleg szobában hajtatták, hogy megállapíthassák a termörügyek életképességét. A kísérlet szerint a Szürkebarát, Tramtn és a Leányka tőtől számítva negyedtk-ttzedtk termörügye hozza a legtöbb gerezdet, a Zöldsztlvánl és a Müller Thurgau pedig a harmadiknegyedik szemen. A metszést a kísérletek szerint hajtották végre, hogy biztosítsák a magas termést. Képünkön Karol Hollöka mérnök, a speciális növénytermesztés vezetője a venyigék hajtását tanulmányozza. (Bállá felv.j irányítási rendszerben A kelet-szlovákiai kerületben több mezőgazdasági aktíva volt, melyeken megállapították, hogy a szocialista szektorban már jelentős a géppark, nagy az eszközállomány, növényvédő, gyomirtó s más korszerű vegyszereket használnak, magas termőképességű vetőmagot honosítanak meg, védekeznek a belvíz ellen és más számos időszerű intézkedés történt az utóbbi évek folyamán. Mindez a többlettermés érdekében történik, és ezek az új eszközök és ráfordítások mégsem hozták meg sok esetben a várt eredményt. Miért? Ezt a kérdést tettem fel a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének, Fábián János elvtársnak. — Tény az, hogy kerületünkben az elmúlt évben sem teljesítettük a kenyérgabona, burgonya és cukorrépa felvásárlási tervét. Igaz, az állattenyésztés vonalán lényegesen jobb a helyzet, teljesítettük, sőt túlteljesítettük feladatainkat, de van még tennivaló éppen elég. A legfontosabb tennivalók közé talán mégis a magángazdálkodók helyzetének, gazdálkodásának megjavítása tartozik. El kell mondani azt, hogy az összmezőgazdasági terület 1/5-én kerületükben magángazdálkodás folyik. A kerületünkben levő 1158 községből még 252-ben nincs szövetkezet és további 343 községben a szocialista szektor mellett még magánszektor, vagyis magángazdálkodók Is vannak. Tehát 595 községben még létezik magángazdálkodás, főleg hegyaljai községekben, de a délebbi eperjesi, bártfai és más járásokban is. Ezekben a mintegy fél hektáros gazdaságokban a régi hagyományos formában művelik a földeket, jóformán gépesítés nélkül, így termelésük évről évre csökken és kedvezőtlenül befolyásolja a kerület termelési eredményeit. A magángazdálkodók tulajdonában 163 529 földterület van, számuk eléri a 70 000-et és ha a családtagokat is figyelembe vesszük, akkor negyedmillió emberrel kell számolni. Nem mindegy milyen gazdálkodást folytatnak, teljesítik-e vagy sem eladási tervüket, fedezik-e saját szükségletüket stb. Az elmúlt év tapasztalatai — és sajnos már több év tapasztalatai is — azt igazolják, hogy nem lehet tovább tétlenül nézni azt, hogy évente 4000—5000 ezer hektár föld heverjen parlagon. — Milyen intézkedéseket tesznek felsőbb illetékes szerveink a fennálló hiányosságok felszámolására? — Elsősorban jobb kapcsolatot kell teremteni a jövőben a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek között, beleértve a magángazdálkodókat is. Nem elég a jövőben csak a felvásárlást szorgalmazni. A NB-nak törődni kell a termeléssel is. Meg kell teremteni a kapcsolatot az EFSZ-ek, ÁG-ok és magángazdálkodók között. Segítséget kell a jövőben nyújtani a magángazdáknak, mégpedig a talajművelésben, vetőmagvak, ültetőanyagok, műtrágya és mezőgazdasági gépek beszerzésénél vagy kikölcsönzésénél. Mindennek nem az a célja, hogy erősítsük q magángazdálkodási formát a szocialista szektor rovására, de olyan jelentős földterülettel, amelylyel magángazdálkodóink rendelkeznek, törődni kell, be kell kapcsolni teljes mértékben a termelésbe. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha például szaktanáccsal segítsük a magángazdálkodókat, hiszen a 70 000 gazdálkodó között egy sincsen olyan, aki mezőgazdasági középiskolával rendelkezne. Nincs elég cséplőgép, vetőgép, borona, eke, stb. Ezt sajnos, nálunk már nem is gyártjuk és így külföldről kell beszerezni. Eddig 58 új vetőgépet bocsátottunk rendelkezésére a magánszektornak — természetesen a gép- és traktorállomásaink útján — további 240 cséplőgépet hozunk be külföldről. Ugyanígy szeretnénk behozni a többi gépet is. Gondoskodunk arról, hogy a JGT kiszélesítsék szolgáltatásaikat, ÁG és EFSZ-eink pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatás formájában segítsék a magángazdálkodók termelésének a fokozását, hiszen ez mindannyiunk érdekében történik: egy negyedmillió egyén boldogulását szolgálja, s emellett egész közösségünk élelmezését is kedvezően befolyásolhatja. Gyarapodott a tudásunk Egyenlőre a Máriában... A tökéletesített Irányítási rendszer első évében a fiatalok kérdésének megoldása égetően sürgős feladat. Szövetkezeteink többségében tudatosítják is ezt és nemcsak foglalkoznak a problémával, de érdemleges intézkedéseket is foganatosítanak megoldására. Keresik azokat a tartalékokat, lehetőségeket, amelyeket célszerűen felhasználhatnak az ifjúság megnyerésére, illetve helyzetük és körülményeik megjavítására. Néhol az anyagi érdekeltséget kell fokozni, másutt a kulturális életet kell jobban megszervezni. Az újfalusi szövetkezetben a fiatalok sokat tettek és tesznek az eredményesebb termelésért, a dolgozók összlétszámúnak mintegy 40 százaléka 30 éven aluli. Ez kétségtelenül kedvező arány és sokkal Jobb az országos átlagnál. Igen sok mezőgazdasági üzem vezetősége lenne elégedett, ha az újfalusi szövetkezetéhez hasonló munkaerőkapacitással rendelkezne. A nevezett szövetkezet vezetői is tudatában vannak ennek a körülménynek és ezért kedvezményekkel, anyagi-erkölcsi ösztönzőkkel támogatják a fiatalokat. Valami mégis hiányzik Újfalun, illetve hiányzott eddig: az ifjúság igényeit kielégítő szórakozási lehetőség, kulturális élet. A faluban nincs művelődési otthon. Enélkül pedig tervszerű és aktív kulturális tevékenység elképzelhetetlen. Pedig akarat lenne a fiatalokban. Sőt olyanok is akadnának, akik sokoldalú művelődési-szórakozási programot tudnának létrehozni. A szövetkezet vezetői és a helyi nemzeti bizottság már évek óta fáradoztak a kérdés megoldásán. Úgy látszik, a fáradozás mégsem volt teljesen hiábavaló. A tervek szerint 1968- ban felépül a szövetkezeti klub. De mi lesz 1968-ig? A fiatalok addig Is akarnak művelődni, de legalább szórakozni méltóbb körülmények között és környezetben. Mint szükségmegoldást a múlt évben megnyitották a szövetkezeti borozót. Meg kell említeni, hogy a szövetkezet 1961 óta foglalkozik nagyobb méretű szőlőtermesztéssel. A vidék már a háború előtt is nevezetes volt jó minőségű borfajtáiról. így a borozó létesítésének a gondolata már régebben felmerült és most kettős célt szolgál: a vidék „bortermő" hírnevének helyreállítását, s emellett a fiatalok szórakozási igényeinek részleges kielégítését. Nem messze a falutól a dombon áll, magányosan. Az egykori lakóház a tatarozás után a borozók jellegzetes hangulatát kelti a látogatóban. Négy helyisége van, a legnagyobb táncteremnek szolgál. A fiatalok egyszer-kétszer hetente, általában szombaton vagy vasárnap kedvükre kitáncolhatják magukat. Van valamijük, amihez egyformán joguk van, ahol lányok és fiúk egyaránt otthon érezhetik magukat. A további három helyiség klub-célokat szolgál. Nemrégiben ötnapos Iskolázáson vettek részt a nyugat szlovákiai növényvédelmi technikusok, szám szerint ötvenheten. Az előadók a növényvédelmi szakemberek legjobbjainak sorából kerültek ki. Mint például Richter mérnök, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági szakosztályának dolgozója, aki a növényvédelem új Irányvonalát és az új szervezést módszereket Ismertette; továbbá a Dimitrov Vegyi Üzem élenjáró dolgozója, H r női ar fán mérnök, akt a gyümölcsfák kártevői és betegségei, valamint az ellenük való védekezés legújabb formált magyarázta szakavatott módon. S vU 111 mérnök, a Földművelésügyi Minisztérium dolgozója a növényvédelemmel összefüggő törvényekről, a növényvédelmi dolgozók jogairól és kötelességeiről tartott értékes előadást. Az említetteken kívül még számos szakember adta tudása legjavát a tanácskozás résztvevőinek. PONGRÄCZ GÁBOR
