Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-01 / 13. szám

Mezőgazdaságunk gyorsabb fejlődéséért! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Prágában 1967. március 23-án és 24-án ülést tartott. Megvitatta a mezőgazdaság, valamint a közellátást biztosító ágazatok további fejlesztését, egységes Irányítását célzó Intézkedéseket. Mezőgazdaságunk a tökéletesített Irányítási rendszer feltételei közötti fejlesztéséről, va­lamint az új Intézkedések elveivel összefüggő sarkalatos politikai problémákról ANTONÍN NOVOTNÍ elvtárs tartott beszámolót. A központi bizottság plénuma a nemzeti bizottságról szóló új törvény előkészítésével kapcsolatban értékelte a CSKP XIII. kongresszusának s a központi bizottságnak a nemzeti bizottságok szocialista társadalmunkban betöltött szerepéről és feladatköréről hozott hatá­rozatainak teljesítését. A tárgysorozat e pontjáról JOZEF LENÄRT elvtárs tartott beszá­molót. A Központi Bizottság a beszámolók részletes megvitatása után határozatot hozott a mező­­gazdaság s a kőzellátás irányításáról. A CSKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás irányításáról A központi bizottság 1967. március *3-án ás 24-én megtárgyalta a mező­gazdaság ás az élelmiszerellátás Irá­nyítására vonatkozó Javaslatot. Az el­fogadott Intézkedések Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszu­sának a párt mezőgazdasági politiká­járól szőlő határozataiból Indulnak, ki, s arra Irányulnak, hogy elvben megoldják a szocialista mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésének, s a nép élelmiszerellátásának kérdéseit. Ez a lépés előrehaladást jelent a szocia­lista társadalom további fejlesztésé­ben, amelynek alapfeltételeit a szo­cialista termelési viszonyokkal, vala­mint azokkal az eredményekkel te­remtettük meg, amelyeket az elmúlt Időszakban értünk el országunk gaz­dasági alapjának kiépítésében. A most elfogadott Intézkedések to­vábbfejlesztik a tökéletesített Irányí­tási rendszer elveit, és népünk élel­miszerellátásában Is kifejezésre jut­nak. ' Az említett kérdések elvi megoldása lehetővé teszi, hogy még teljesebb mértékben érvényesüljenek a szocia­lista gazdasági törvények és a szo­cialista demokrácia szellemében még jobban elmélyüljön a dolgozók rész­vétele a mezőgazdasági termelés és azon ágazatok Irányításában, amelyek azzal szorosan összefüggnek. A mezőgazdasági termelés tényleges növekedésének követelménye megkí­vánja, hogy rendszeresen klbővítsük a termelési forrásokat, a termelő­erők, a tudományos-műszaki haladás további fejlesztésének alapján, s ehhez megteremtsük az elengedhetetlen gaz­dasági és szervezési feltételeket. A jő minőségű élelmiszerek Iránti kereslet egyre növekszik, s ez új ágazatok és szakágazatok kialakuláséhoz vezet az ellátás, az eladás, a raktározás és a mezőgazdasági termékek feldol­gozása terén. Az élelmiszerek termelési ágazata a modern népgazdaságban az alábbi négy összetevőből áll: 1. Mezőgazdasági termelés. 2. Nem mezőgazdasági, mindenek­előtt Ipari ágazatok, amelyek termelő­­eszközöket gyártanak a mezőgazdaság számára és gondoskodnak a mező­­gazdasági üzemek ellátásáról. 3. A felvásárlás, az Ipari feldolgo­zás, a mezőgazdasági termékek élel­miszeripari termékekké való feldolgo­zása, raktározás, szállítás és a mező­­gazdasági termékek árusítása. 4. A termelési és egyéb szolgáltatá­sok a mezőgazdaság számára, bele­számítva az oktatási tevékenységet, a tudományos kutatást és a szakmai tanácsadást. A szóban forgó komplexum alapját továbbra Is a mezőgazdasági termelés fejlesztése alkotja, amelyet hovato­vább mind nagyobb mértékben befo­lyásol a többi három részleg fejlő­dése. A tudomány és a technika egyre nagyobb mértékben befolyásolja az élelmiszergyártást, elvben megváltoz­tatja a mezőgazdaságról alkotott ha­gyományos elképzeléseket és törvény­szerűen kikényszeríti mindazon rész­legek harmonikus fejlődését, amelyek részt vesznek a mezőgazdaság fejlesz­tésében és a nép élelmiszerellátásá­ban. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar tehát természetes gazdasági egy­séget alkot, amelynek egységesítő eleme nem csupán a feldolgozott nyersanyag, valamint annak sokoldalú kihasználása, hanem a szükségszerű műszaki, technológiai és területi ösz­­szefüggés Is, amely megköveteli a komplex gazdasági irányítást azzal a céllal, hogy jő minőségű élelmiszere­ket állítsunk elő a lehető leggazdasá­gosabban. Ezzel tehát adva vannak azok a feltételek, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek a szocialista mezőgazda­­sági üzemek, szolgáltatások és az élelmiszeripar vállalatai közötti együttműködés különböző formálnak 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. április 1. tervszerű megvalósításához. Az egy­séges gazdasági politika megteremti a mezőgazdaság Iparosításának ked­vező feltételeit. Az elfogadott határozatok hozzájá­rulnak az egységes földművesszövet­kezetek és az állami gazdaságok to­vábbi politikai és gazdasági megszilár­dulásához, valamint a szocialista ter­melési viszonyok elmélyítéséhez. Ki­fejezésre juttatják a mezőgazdaság jelentőségét a népgazdaság stabilizá­lása és harmonikus fejlődése szem­pontjából. A kooperációs és Integrá­ciós kapcsolatok különféle módjai, amelyekre a mezőgazdasági és az Ipa­ri vállalatok, nemkülönben a mező­­gazdasági üzemek között kölcsönösen sor fog kerülni, társadalmi jelentősé­gűek, mivel kedvezően befolyásolják a mezőgazdaság és az élelmiszerter­melés ésszerűsítését. 1. A CSKP Központi Bizottsága az eddigi fejlődés elemzéséből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszerellá­tás Irányítása rendezésének kedvező feltételeket kell teremtenie a mező­­gazdasági termelés és az élelmiszer­­ipar tartós fejlesztésére. Ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél Jobban elé­gítsük ki a társadalom szükségleteit, s a jő minőségű élelmiszerekben nö­veljük saját termelésünket. Ezentúl is alapvető fontosságú fel­adatnak tekintjük a mezőgazdasági termelés további fellendítését. Bel­terjességének, Jövedelmezőségének növelése minden mezőgazdasági válla­latban megalapozza annak feltételeit, hogy mezőgazdaságunk a népgazdasá­gunk szllárdulásának egyik jellemző tényezője legyen. A mezőgazdaság és a közellátást biztosító ágazatok közötti szoros kap­csolatok elsősorban azon alapszanak, hogy az élelmiszeripar a mezőgazda­­sági termeléstől függ. Ugyanakkor azonban a feldolgozó Ipar lendületes fejlesztésétől függ mezőgazdaságunk termékeinek célszerű elbírálása. Mezőgazdaságunk fokozatos Iparosí­tása s az egyre kiterjedtebb munka­­megosztás szükségessé teszí, hogy gazdaságos termelési, ellátási, érté­kesítési, valamint a szakszerű szol­gáltatás alapján fejlesszük mezőgaz­daságunk termelését. Mindinkább az említett tényezők hatékonyságától függ a mezőgazdasági vállalatok ter­melésének fellendítése s munkater­melékenységük növelése Is. A CSKP Központi Bizottsága hang­súlyozza, hogy a mezőgazdaság s a közellátás Irányítása érdekében el kell távolítani mindazokat a gazdasági, szervezési és ügykezelési akadályo­kat, amelyek mindeddig gátolják az elsődleges termelés, feldolgozás, az áruforgalom s a szolgáltatások közötti gyümölcsöző kapcsolatok kialakulá­sát. Ez azt Is lehetővé tenné, hogy az eddiginél jobban hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló munkaerőt, az anyagi- és pénzeszközöket. A mezőgazdaságot és a közellátási Irányító központi szerv létesítésével akarjuk megalapozni a műszaki-tudo­mányos előrehaladást szolgáló inte­­gráclá, együttműködés és szakosítás gazdasági-szervezési és közgazdasági feltételeit. Á mezőgazdasági termelés fellendí­tése s a társadalom egyre tökélete­sebb élelmiszerellátása érdekében szerfölött célszerű lesz a mezőgazda­­sági vállalatok kölcsönös együttműkö­dése, a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok s a feldolgozó Ipar együtt­működése különböző lehetőségeinek kihasználása. A mezőgazdaság, a fel­dolgozó Ipar és a szolgáltató vállala­tok együttműködése, s egymáshoz Illeszkedésének kibontakoztatása a mezőgazdasági termelés mlndnagyobb fokú központosításának és szakosítá­sának alapvető feltétele. Az összevonás tőkés módszereitől eltérően — ami a földművesek számára nagyon kedve­zőtlen társadalmi és politikai követ­kezményekkel Jár — nálunk arről van szó, hogy szocialista vállalataink — egész társadalmunk, tehát a földmű­vesek érdekében is — mindjobban együttműködjenek. Ennek alapvető feltétele az önkéntesség, a kölcsönös és a társadalmi előnyösség. A CSKP Központi Bizottsága ennek tudatában meg van róla győződve, hogy olyan folyamatról van sző, amely nem lehet ösztönös, hanem azt központilag kell Irányítani, befolyásolni az Irányítás minden fokozatát, s különösen a gaz­dasági szabályok érvényesítésével kell sürgetni ezt a folyamatot. A központi bizottság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az együttműködés e kérdéseiben nem átszervezésről vagy kampányról van sző, hanem olyan törvényszerű folyamat céltudatos egybehangolásá­ról és támogatásáról, amely létrehoz­za annak feltételeit, hogy a mezőgaz­daság és a közélelmezés a korszerű szocialista gazdaság fontos alkotóele­me legyen. 2. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a jóváhagyott ja­vaslatok valóra váltása az új irányí­tási rendszer elveinek és szervezésé­nek további elmélyítését jelenti, és nem befolyásolja kedvezőtlenül az említett rendszer gazdasági eszközei hatékonyságának elveit és tartóssá­gát. A jóváhagyott Intézkedések sike­res teljesítése érdekében: a) szocialista társadalmunk szük­ségleteit szem előtt tartva összefog­laló távlati terveink alapján biztosí­tanunk kell a mezőgazdaság, az élel­miszeripar s a mezőgazdasági szol­gáltató vállalatok további fejleszté­sét: b) a tervben kifejezésre juttatott társadalmi szükségletek kielégítését elsősorban a gazdasági eszközök rendszerével kell biztosítanunk. Indo­kolt esetekben nem lehet kizárnunk a társadalom érdekében szükséges közvetlen beavatkozásokat sem; c) hosszabb Időre szőlő elgondolá­sok alapján céltudatos politikának kell érvényesülnie a műszaki-tudomá­nyos előrehaladás érdekében. Első­sorban létre kell hozni gazdasági fel­tételeit annak, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek és a feldol­gozó Ipar az önkéntesség és a köl­csönös előnyösség alapján egyesíthes­sék anyagi- és pénzeszközeiket: d) az Irányítás minden fokozatán, de különösen a mezőgazdasági üze­mekben pénzügyi, anyagi és egyéb tartalékalapokat kell létesíteni; • ) a vállalatok megszervezését és Irányítását Illetően hasznosítani kell azokat a módszereket és formákat, amelyek befolyásodhatják a hathatós fejlődést, s ugyanakkor az önálló el­számolási elvek maradéktalan érvé­nyesítését, s a demokratizálást teszik lehetővé az Irányítás valamennyi fo­kozatán. . 3. Az élelmiszergyártás alapvető té­nyezői a szocialista mezőgazdasági üzemek — az egységes földműves­szövetkezetek és az állami gazdasá­gok. Ezek önállóan szervezik terme­lési és gazdasági tevékenységüket az­zal a céllal, hogy növeljék a mező­­gazdasági termelést minden hektár földön. Az új Irányítási rendszer gaz­dasági módszerének az a célja, hogy összhangot teremtsen a mezőgazda­­sági üzemek és az egész társadalom érdekei között. 4. A mezőgazdasági termelés terv­szerű fejlesztése nagy követelménye­ket támaszt a járási Irányító szervek­kel szemben. Ezek a szervek lesznek felelősek a mezőgazdaság tervszerű fejlesztéséért, valamint a mezőgazda­­sági termékekkel valő ellátásért. E cél elérésének egyik fontos feltétele, hogy megteremtsük az azon vállala­tok közötti együttműködés és Integrá­ció társadalmilag hasznos formált, amelyek kiveszik részüket az élelmi­szergyártásból. A CSKP Központi Bizottsága helyes­nek tartja, hogy a Járások mezőgazda­­sági üzemeit — az egységes földmű­vesszövetkezeteket és az állami gaz­daságokat — teljes mértékben a já­rási mezőgazdasági társulások vezes­sék. Ez a vállalatok feletti, az önkén­tesség elvén alapuló szerv megteremti azokat a feltételeket, amelyek meg­szilárdítják a demokratikus elemeket a mezőgazdaság irányításában. A vállalati szervek kialakítását üzemek konkrét feltételei között. A olyan folyamatnak kell tekinteni, járási bizottságok ügyelni fognak ar­­amelyben a termelők és a központi ra, hogy a felelős dolgozók alkotó­­irányítás tapasztalatainak egyesítésé- munkát végezzenek, elősegítik önállő­­re kerül sor. Ez a biztosítéka annak, ságukat a döntésekben, ,s az eddiginél hogy kizárjuk a sablonszerűséget és is inkább felelőssé teszik őket az tiszteletben tartsuk a járások és az üzemek gazdasági eredményeiért, üzemek egymástól eltérő feltételeit. Az említett feladatok alapján ki A funkciókat, a jogkört és a felelős- kell dolgozni a CSKP Központi Bizott­ságét a kormány az említett szellem- sága határozata teljesítésének kőnk­ben szabja meg a Földművelés- és rét tervét, rendszeresen ellenőrizni Közellátásügyi Minisztérium javasla- kell a jóváhagyott Irányelvek meg­­tára. valósítását, meg kell tanácskozni a Az élelmiszeriparban, a felvásárló- CSKP KB határozatát a pártszerveze- és ellátó üzemek szervezeteiben, va- tekben, biztosítani kell a konkrét in­­lamtnt a specifikus irányzatú vertl- tézkedések megtételét, ezzel egylde­­kálís szervezetű mezőgazdasági üze- jöleg meg kell magyarázni a dolgo­­mekben továbbra is az irányítás ága- zőknak az elfogadott terveket, át zatai rendszerével számolunk. kell képezni a pártszervezetek funk-5. A mezőgazdaságot, a mezőgazda- cionáriusait, valamint a pártaktívát, Ságnak és az élelmiszeriparnak nyúj- s általában gondoskodni kell a ká­­tott szolgáltatásokat egyetlen köz- derek képzéséről. ponti állami szerv — a Földművelés- A CSKP Központi Bizottsága a me- és Közellátásügyi Minisztérium fogja zőgazdaság és a közellátás irányítása Irányítani. rendszerének bevezetése érdekében E szerv létrehozása során feltétle- elhatározta, hogy: nül el kell érnünk a mezőgazdaság 1. jóváhagyja és a közellátás Irányításának egységes a) a mezőgazdaság és a közellátás és átfogó rendszerét, az egyes ágaza- Irányításának rendszerét, mint a tok gazdasági, műszaki, esetleg to- párt-, állami és gazdasági szervek vábbi különlegességének tiszteletben- tevékenységének kerettervét; tartása alapján. Az új Földművelés- b) a Földművelésügyi Minisztérium, és Közellátásügyi Minisztériumot a az Élelmiszeripari Minisztérium, a CSKP Központi Bizottsága decemberi Központi Mezőgazdasági Termékfelvá­­ülésén jóváhagyott elvek szerint hoz- sárlási Igazgatóság megszüntetését és zák létre. az új Földművelés- és Közellátásügyi 6. A CSKP Központi Bizottsága Minisztérium létesítését; hangsúlyozza, hogy az elfogadott In- 2. meghagyja tézkedések csupán akkor eredmé- a) a kormánynak, nyezhetnek teljes sikert, ha azokat — hogy Időjében tárgyaljon a jő­a mezőgazdaság és a közellátás vala- váhagyott elgondolások politikai, mennyi dolgozója teljes mértékben szervezési megalapozásáról, további magáévá teszi. feldolgozásukról, s gondoskodjék ar-A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, ről, hogy a Földművelés- és Közellá­­a szolgáltatások és a termelőeszközö- tásügyi Minisztérium vezetősége hozza két gyártó Ipari ágazatok dolgozóinak létre az elgondolások fokozatos való­­tevékenységükben abból kellene ki- raváltásának feltételeit; Indulniuk, hogy múnkájuk eredmé- — ismertesse a mezőgazdaságban nyel országunk valamennyi polgárá- és közellátásában foglalkoztatottak nak mindennapi szükségleteit érintik, körében a CSKP KB határozatát, és Az említett szükségletek mennyiségi a szükséges káderekkel biztosítsa a és minőségi kielégítése az említett jóváhagyott intézkedések valóraváltá­­ágazatok dolgozóinak alapvető fel- sát, valamint a vezető gazdasági dol­­adata. gőzök átképzését. Dolgozzon ki átfogó A vezető dolgozók kiválasztása so- kimutatást a mezőgazdaság és a köz­­rán nagy súlyt kell helyeznünk a ellátás indokolt szükségleteit kielégítő magasfokú politikai és szakmai kép- eszközökről, különösen a szükséges zettségre, olyanokat kell kiválasztani, kiváló minőségű gépekről és vegysze­­akiknek érzékük van a tudományos- rekről; műszaki vívmányok felhasználására, b) a CSKP Központi Bizottsága s tágabb népgazdasági összefüggő- elnökségének, sekben Is képesek megoldani a prob- — hogy rendszeresen biztosítsa és lémákat. Ezek az elvek döntő krlté- ellenőrizze a párt-, állami és gazda­­rlumok a párt munkájában, a káde- sági szervek által jóváhagyott távlati rek kiválasztásában, nevelésében és elgondolások valóra váltását; elhelyezésében. —az 1968-as évben tájékoztassa a 7. A mezőgazdaság és az élelmiszer- CSKP KB plenáris ülését e határozat ellátás Irányítási rendszerének érvé- teljesítéséről; nyesítésében jelentős szerepük van c) a kerületi és járási pártblzott­­a pártszerveknek és szervezeteknek. Ságoknak, Különösen nagy feladatok előtt állnak — hogy részletesen tájékoztassák ezen a téren a járási pártbizottságok, a pártszervezeteket és a pártaktívákat Az ü] feltételek között feladatuk, a CSKP KB határozatáról; hogy még határozottabban gondoskod- — kezdeményezően segítsék elő a janak az élelmiszereket gyártő ágaza- Jóváhagyott határozat teljesítését, tok hatékony fejlődéséről. Feltétlenül hozzák létre az elgondolások valőra­­szükséges, hogy a járási pártbizottsá- váltásának konkrét feltételeit és egye­­gok a jóváhagyott irányelvek gyakor- sltsék a pártszervezeteknek és a dol­­latl megvalósulását anélkül, hogy a gozőknak a mezőgazdaság, az élelmi­­vezető gazdasági dolgozókat mente- szeripar és a szolgáltatások további sltsék felelősségük alól. felvirágoztatására irányuló törekvé-A jóváhagyott elvek hatékonysága seit, és következetes megvalósítása merő- CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA ben kizárja az egyes Intézkedések PÄRTJÄNAK gépies érvényesítését a járások és KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A barátság jegyében A Magyar Népköztársaság népe április 4-én ünnepli a szovjet hadsereg általi felszabadításának huszonkettadik évfordulóját. E történelmi jelentő­ségű évforduló előtt Cséby Lajos elvtfirs, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete Bratislavába látogatott, hogy baráti beszélgetés keretében tájékoztassa a szlovákiai újságírókat azokról az eredményekről, amelyeket Magyarország dolgozó népe az ország szocialista építésében elért. Beszédében hangsúlyozta: az eredmények, vagyis a tények egész sora arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozó nép példásan bánik örökségével és a Magyar Szocialista Munkáspárt köré tömörülve szüntelenül gyarapítja szocialista vívmányait. 0) gyárak és ipari központok létesültek. Kialakult a szakképzett ipari munkások népes serege, amely sikeresen megbirkózik feladataival. Ezzel magyarázható, hogy az ország ipari termelése 1938-hoz viszonyítva hatszorta nagyobb méretű. A termelőszövetkezetekbe tömörült magyar parasztság és az állami gaz­daságok dolgozói sikeresen megoldották a gazdaságfejlesztés kezdeti prob­lémáit, szorgalmas és céltudatos munkájukkal kiépítették a korszerű szo­cialista mezőgazdasági nagyüzemek egész sorát. Bebizonyították, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének Magyarországon is a nagyüzemek képezik egyik legfontosabb előfeltételét. Emellett az Igazság mellett tanús­kodik az is, hogy a mezőgazdasági termelés 1938-hoz viszonyftva 30 °/o-kal növekedett. Hosszú évekig tartó erőfeszítések következményeként elérték azt is, hogy saját termésükből, tehát behozatal nélkül kielégítik az ország kenyérgabonaszükségletét. Cséby elvtérs beszéde további részében országaink együttműködésével és népeink baráti kapcsolataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy évről­­évre bővülnek kereskedelmi kapcsolataink, s hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretein belül országaink képviselői azonos nézeteket vallanak, vagyis minden lehetőt elkövetnek a KGST-be tömörült országok együttműködésének és termelésük, illetve gazdálkodásuk összehangolá­sának céljából. Kedvezően fejlődnek népeink kulturális kapcsolatai is. A jó szomszédi viszonyt tükrözik vissza azok a személyi kapcsolatok is, amelyek a két szomszédos szocialista ország népei között létre jöttek, s melyeket a jövő­ben mindkét részről fejleszteni fogunk, (pa)

Next

/
Thumbnails
Contents