Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-25 / 12. szám

A röplabdasport helyzete a losonci járásban Még lehet javítani Általánosan Ismert tény, hogy a röplabda egyike a legkisebb anyagi követelményeket igénylő sportágak­nak. A röplabdázök számára nem szükségesek sokezres kiadással |árá játékteret felépíteni, elegendő pár négyzetméternyi terület, egy kifeszí­­tett háló — és mind a városi, mind pedig a falusi fiatalok az év tülnyomő többségében szabad ég alatt sportol­hatnak. S télen sincsen különösebb baj, hiszen a falvak nagy részében ma már vagy tornateremmel rendel­kező iskola, vagy olyan kultflrház van, ahol a röplabdázök is szóhoz jut­hatnak. Ennek ellenére — különösen a fal­vakban — a röplabdasport még nem tudta kivívni azt a helyet, amelyet méltán megérdemelne. A falusi ember csak a labdarúgásban látja a sporto­lási lehetőséget. Lényegében ez a helyzet a losonci járásban is, ahol a többtucatnyi labdarúgócsapat mellett jóval kevesebb röpiabdaegyüttes fejt ki aktív tevékenységet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben a gazdag sportmúlttal rendel­kező járásban teljesen hiányozna a röplabdasport. A Csehszlovák Testne­velési Szövetség JB keretében aktív röplabdaszakosztály működik, amely­nek élén az elmúlt évben Majko Milos mérnök állt. S hogy a szakosztály tagjai nem tétlenkedtek és az adott lehetőségeket igyekeztek jól kihasz­nálni, azt az alábbi néhány számadat is bizonyltja. Az elmúlt évben mind a felnőtt, mind pedig az ifjúsági röplabdázök különböző versenyeken és bajnoksá­gokon vehettek részt. A serdülő korú lányok versenyében 4 csapata szere­pelt, a fiúk csoportjában pedig öt együttes küzdött a bajnoki elmért az 1966-os esztendőben. A lányok verse­nyében a losonci pedagógiai iskola csapata, a fiúknál pedig az Uhorskei Kilencéves Alapiskola együttese vég­zett az első helyen. A felnőttek járási bajnokságában is aktív munka volt és Igen kemény küz­delem folyt a járási bajnok megtisz­telő cím megszerzéséért. Ebben a baj­noki csoportban B csapat rajtolt és nagy meglepetésre egy igen kicsiny falu, Bystriőka együttese bizonyult a legjobbnak. A nők versenyében öt együttes küzdött a bajnoki pontokért és a bajnoki cím megszerzésével járó feljebbjutásért. Itt nem született meg­lepetés, az első helyet a Krnái Druz­­stevnlk lányai szerezték meg, akik már évek óta igen jó színvonalon ját­szanak. A járás röplabdázói azonban nem­csak a járás méreteiben hallatnak magukról. Számos együttes szerepel magasabb bajnokságokban — kerületi bajnokságban, sőt a ligában is. Az 1966-os évben a Losonci Gépgyár ifjú­sági női csapata és a Tátrán Poitár ifjúsági lányai a kerületi bajnokság­ban, a Losonci TSZ ifjúsági női együt­tese pedig az ifjúsági ligában szere­pelt. Igen jelentős fegyverténynek te­kinthető, hogy a Poltári Tátrán ser­dülő fiúcsapata a kerületi bajnokság­ban tavaly az első helyen végzett, és minden reménye meg van arra, hogy fellebb jusson. A losonci járás röplabdasportjának 1. számú reprezentánsa a losonci TSZ serdülő női röplabdacsapata. Ez az együttes az elmúlt idényben az ifjú­sági ligában nagyszerű küzdelemsoro­zatban egy pont hátránnyal a 2. he­lyet szerezte meg. A jó szereplés az 1966/67-es bajnoki idényben is folyta­tódott, mert a csapat a telet a baj­noki tabella 1. helyén töltötte. A csa­pat képességeiről mindennél többet mond az a tény, hogy azon az orszá­gos versenyen, amelyet Osztravában rendeztek meg 14 együttes részvéte­lével, a losonci lányok a 3. helyet szerezték meg, pedig ezen a verse­nyen sok ligás együttes vett részt. Ennek a röplabda csapatnak a sike­reiről beszélve, meg kell említeni Strapko János nevét, aki évek óta a csapat edzője, s munkájának eredmé­nyességét éppen a fenti sikerek bizo­nyítják. A TSZ-nek egy másik együtte­se, a női csapat a II. ligában szerepel és 12 résztvevő közül a 6. helyen áll. Magasabb bajnoki csoportokban szere­pelnek még a következő csapatok: Strojár Luöenec, JRD TomaSovce, Mag­nezit Lovinobaöa és a Hradlitei So­kol. A fentebb említett együttesek zöme városi csapat. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: hol vannak a falusi együt­tesek? Hiszen a járásban nagyon sok olyan falu van, amelyben eredményes labdarúgást találhatunk, ugyanakkor ió röplabda együttest is össze lehet hozni. Hol van tehát a hiba, hogy a röplabda még mindig mostohagyerek? Tény, hogy Itt elsősorban a test­­nevelési együttesek vezetőségét érheti elmarasztalás. Tudunk olyan esetről, amikor egyes községekben a fiatalok jó röplabdacsapatot hoztak össze — de a sportegyesület vezetősége azzal „hűtötte" le lelkesedésüket, hogy „honnan pénzeljünk még titeket is, elég nekünk a futballisták kiadásait fedezni... “ Ilyen „biztatás" persze ne mszolgálja a falusi röplabdasport felemelkedését. A másik hiányosság, hogy egyes falvakban ágyán megala­kul a röplabdaegyüttes, egy ideig ját­szogat is, aztán ellenfél hiányában szétesik. Ellenfél hiánya? Ez meg mi­csoda? Kérdezheti az olvasó. Ez any­­nyit jelent, hogy egy párszáz lakosú falu sportvezetőitől valóban alig lehet elvárni, hogy a röplabdacsapatot 70— 80 kilométert utaztassa a legközelebbi ellenfélhez. Itt az lenne a feladat, hogy egymáshoz közel eső községek­ben kellene röplabdacsapatot alakí­tani, Így a fiatalok könnyen eljutná­nak az ellenfelek pályáira is. Ezen a téren jelentős feladatok várnak a CSTSZ járási bizottságaira is. De a feladatok oroszlánrésze mégis a falusi testnevelési szervezetek vezetőségére hárul. Hihetetlen, hogy Bussán, Nagy­­csalomiján, Ipolynyéken, Nagydaró­­con, Ragyolcon, Síden, Vilkén vagy a járás bármelyik falujában ne lehet­ne egy jó röplabdacsapatot alakítani, amely sok kellemes órát szerezhetne a falu sporttáborának. Számos jelből arra lehet következtetni, hogy az idén ezen a téren is jelentős előretörés várható. Hiszen több faluból (Ipoly­­ba Ingről, Ipolynyékről, Divinből stb.) érkeznek hírek, hogy aktív röplabda­csapatot akarnak szerepeltetni a já­rási bajnokságban. Most már arra van szükség, hogy a jő kezdeményezést minél több faluban kövessék az Ipoly mentén is. AGÖCS VIMOS Nagy volt az öröm a losonci labda^ rúgó körökben, amikor az 1965/66-os idény végén bizonyossá vált, hogy a csapat megnyerte a kerületi I. A osz­tályú bajnokságot, és az ősszel már a divízióban fog szerepelni. Nagy si-< kér volt ez, hiszen erős mezőnyben szerezte meg az együttes az első he­lyet, ami végeredményben többéves tervszerű munka eredménye is volt. A losonci szurkolók öröme tovább fokozódott, amikor az őszi rajt vára­kozáson felül sikerült, és a Losonc-1 Apátfalvai TSZ együttese több fordu­lón keresztül a tabella élcsoportjában szerepelt, s csak a bratislavai Slovan „B“ garnitúrája előzte meg a bajnoki táblázaton. Minden szurkoló, sőt Ku­csera László, a csapat akkori edzője is bizakodva jelentette ki, hogy ha a csapat teljesítményében nem követ­kezik be törés, minden reményük megvan a harmadik vagy a negyedik hely megszerzésére. Nos, az események mást hoztak. A losonci csapat fordulóról fordulóra visszaesett, és még a „holtbiztosnak" látszó pontokat sem sikerült megsze­rezniük. Különösen elgondolkoztató volt a csapatnak a hazai környezet­ben nyújtott silány teljesítménye, az otthoni mérkőzésein sem tudta beven­ni az ellenfelek kapuját, és győzelem helyett csupa döntetlen, esetleg vere­ség született. Ezek után nézzük meg kissé a lo= soncl csapat teljesítményét számok­ban. Az együttes 13 bajnoki találkozó­ból hármat megnyert, 6 esetben ját­szott döntetlenre és 4 találkozón szenvedett vereséget. Gólaránya 16:23, pontjainak száma 12. így első pillan­tásra nem is fest rosszul a losonci csapat helyzete, hiszen a bajnoki cso­port 4—11. helyén álló csapatokat mindössze négy pont választja el egy­mástól. A losonci fiúk a 10. helyet szerezték meg. így aztán önkéntelenül is az Jut az ember eszébe, hogy hi­szen semmi nincsen veszve, a tavaszi fordulók során nagyon sokat javíthat helyzetén a csapat. Igen, Javíthat, hi­szen a labdarúgásban sohasem lehet előre tudni semmit, itt mindig kéznél van egy-egy vaskos meglepetés. Ebben az esetben azonban, reális körülmé­nyek között, nehezen lehet számolni azzal, hogy a csapat tavasszal jelen­tősen javít helyzetén, mivel az ősz! idényben a 13 találkozóból 7-et hazai környezetben játszott le, és csak hat alkalommal szerepeltek az ellenfél pályáján, addig tavasszal fordítva lesz a helyzet, így mindjárt 2 pont veszte­ségre van „kilátás". A losonci csapatot azonban még korai lenne elparentálni. Hiszen ez köztudomású, hogy a csapat az akarat együttese, és az őszi halványabb sze­replést sem az okozta, hogy tudás dolgából nem érnék el a csoport szín­vonalát. Egyszerűen nem ment a gól­lövés. Pedig nem egy mérkőzésen há­rom találkozóra is bőségesen elegendő gólhelyzetet dolgoztak ki — csak a labda nem akart kikötni a hálóban. Az együttesben egyébként számos igen tehetséges labdarúgó szerepel. Solymosl, Uhorskai, Siraky — akik valamennyi bajnoki találkozón szere­peltek, vagy Farsang, Lámi, Gál stb. semmivel sem maradtak a csoport többi játékosának tudása mögött. S ha tavasszal a szerencse sem pártol el a csapattól, remélhetőleg az eredmény is Jobb lesz. Az őszt szereplés kapcsán nem le­het elhallgatni azt a tényt sem, hogy a losonci csapat — mint a csoport újonca — nem rendelkezett kellő ta­pasztalatokkal. Hiszen olyan ellenfe­lekkel kellett megküzdeniök, mint a bratislavai Slovan „B“, Púchov, Tapol­­csán stb., amelyek már hosszabb ideje szerepelnek a divízió E csoportjában. A téli időszakban kiértékelték az őszi szereplés tanulságait, és kellő intéz­kedéseket hoztak annak érdekében, hogy tavasszal sikeresebb legyen a szereplés, '(-av-)' A TANÍTÖK NAPJA Bíztató fejlődés előtt áll a rőplabdasport a losonci járás falvaiban is. <VWWWVWWV»/WW\ A labdarúgás aljas rágalmazói Akkor történt, amikor a llgetfálusí Kovosmalt sporttelepét még PTE-pá­­lyának hívták. Oda jártunk mi is fut­ballozni. A szomszédos, ma ts rr.éq létező teniszpályákon „pacstrtáző" leányok akkor még nem érdekeltek bennünket, kisportolt Ifjakat. Néha azért elbámészkodtunk a lenszőke amazonok csodálatos teljesítményein: hogyan is képesek ütőjükkel ilyen szédületes magasságba felhajítani a teniszlabdát? Amely — mire nagyso­kára visszatért a jellegekből (ezt ne­veztük pacstrtázásnak) — még vélet­lenül sem ért földet a háló túlsó olda­lán, hanem következetesen kilövője lába elé pottyant vissza. Serdülő ka­maszeszünkkel már akkor tudatosítot­tuk, vétkes könnyelműség lenne, ha valamelyikünk egy ilyen félelmetes izomerővel meqáldott hajadonhoz lán­colná életét. És nem ts láncoltuk. Asszonykeserítő férjuram minden va­sárnap elbttangol valamilyen mérkő­zésre ahelyett, hogy velem töltené a szép délutánokat... Következett a békés hitvesi együtt­élés gyönyöreinek festői ecsetelése, amelyekben szinte lubickolhat az arra termett férjanyag. Majd így folytatta fejtegetéseit a testes anyagalamb: — Mindezt hiába magyarázom drá­galatos uramnak, nem tudja megbe­csülni a szerető feleség finom lelkű­­letét ... ...és hatalmas térfogatát — tet­tem hozzá magamban —, amely az archimédeszi törvény szerint annyit veszítene súlyából, mint amennyit a helyéből kiszorított víz nyom; ha most történetesen víz alá tarthatnám a fe­jét... — A mérkőzés még csak hagyján — ráspolyozta tovább érces hangján a hitvesi hűség lelkes védelmezője. — A futball erkölcsrontó hatása ab­ban rejlik, hogy férjem, a zsivány, nőismeretségeket köt a nézőközönség soraiban, akikkel éjszaka is álmodik. De engem nem ejt át a gézengúz!... Almában ugyanis locsogni szokott és sorra kifecsegt trágár ismeretségeit. ... A maga férje ts beszél álmában? — szegezte társnőjének a nem várt kérdést. — Azt éppen nemI — válaszolta a másik mama szemlesütve. — Csak át­­szellemülten mosolyog álmában... a gazemberi Sípjel szólított a pályára, nem hall­gathattam tovább az épületes eszme­cserét. De azóta ts kínosan ügyelek arra, hogy legalább éjszaka ne járjon el a szám. És ma már hallgatás tekin­tetében bármelyik, némasági fogadal­mat tett szerzetesrend tagjaival fel­­vehetem a versenyt. Kozics Ede Egy fülledt, nyári délután éppen a lelátó alatti jutball-öltözőben bíbelőd­tem, amikor különös párbeszéd hang­ját ütötték meg fülemet. A tribün egyik deszkarepedésén át nemcsak hallottam, hanem szemügyre ts vehet­tem a két „mamát", akik teniszező leánykáik erkölcsét vigyázták. Fogal­muk se volt persze, hogy egy látha­tatlan harmadik hallgatózik a deszka­fal mögött. Különben bizonyára fino­mabb húrokat pendítettek meg volna „társadalmi" rangjukhoz mérten. Ne­kem pedig egyenesen kapóra jött ez a párbeszéd, hiszen nem volt még al­kalmam kihallgatni két mama bel­­ügyeit. — Itt az idő, most vagy soha! Csak haliga, haliga — szóltam ma­gamban és füleltem. — Én mondom magának, drágám, mindennek az az istentől elrugaszko­dott futball az oka! — búgott öblös galambhangján az egyik mama. — ^ 0SZABAIJ FÖLDMŰVES 1967. március 25. Ilyen Is van Nehéz a falusi sportegyesületek élete — halljuk nap mint nap járásunk falusi egyesületeinek vezetőitől. Persze, nem mindegyiknek — mondom én. Vannak kivételek is. De ép­pen a kivételek erősítik a szabályt, ezúttal a nehézségeket. Az §M TJ Mi­­kusovee csapata nem küzd anyagi nehézségekkel. Ez a most már Losonc­hoz tartozó volt kis falusi egyesület 1948 éta működik és előbb az EFSZ-et, majd újabban az állami birtok segítségét, támogatását élvezte, illetve élvezi. Ezentúl csupán a neve változik meg: TJ §M Luőenec néven folytatja működését. Tavaly például felszerelést kapott az egyesület az AG-tóI, az év folya­mán autóbuszokat bocsátott a csapat rendelkezésére, amikor kint kellett a csapatnak játszani. Az ősszel pedig, a III. osztályú bajnokság megnye­rése jutalmául autóbuszon vitette a csapat játékosait az őszi budapesti Vasas—Internacionále mérkőzésre. Nem csekélység ez. így aztán Miksiben nyugodtan, anyagi gondok nélkül sportolhat a fiatalság. A vezetők és a védnökségi üzem komoly helytállást vár a csapattól a II. osztályban is. Nem nagy a követelés... Azt hiszem megérdemli a védnökségi üzem, no meg a közönség is — hiszen jóban-rosszban kitart a csapat mellett — hogy a futballcsapat játékosai odaadó játékkal, fegyelmezettséggel hálálják meg a róluk való gondoskodást. A sportélet fejlődését bizonyítja, hogy a 425 lelket számláló kis község­nek jelenleg 75 egyesületi tagja van, ezek számát ez évben még 10 taggal kívánják bővíteni, ami azt jelenti, hogy a lakosság 20 %-a lesz a sportklub tagja. Sólyom László VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. és 22. sorban. 10. Betűt vet. 11. Akadály. 12. Lélegzik. 13. Ékezettel: disz. 15. Török katonai rang. 17. Ékezettel: a legmagasabb érté­kű kártyalap. 19. Kicsinyítő képző. 20. Német névelő. 23. Volt sakk-világ­bajnok. 24. Meny­asszonyod. 25. Lom ikerszava. 27. Ősi apátságáról híres város Ausztriában, a Duna mellett. 28. Kötőszer. 29. A tészta erjedéséhez szükséges. 31. Ak! 32. Indíték. 34. Messze. 36. Például röv. 37. Kórus. 39. Ünnepi lakoma. 40. Közlekedési vonal. 42. Madár. 45. Fö­léje. 46. Nem ke­vés. 48. Oktat. 49. Gyulladás. 50. Női név. 51. Régi Ár­mérték. 52. Folyó Kongóban. 53. Fo­lyó Ausztriában. 54. Jószívű teszi. 55. Asszonynév végződés. 57. Lapos edény. 58. Indulatszó. 59. Mária Lujza. 60. Sir. 62. Nógató szócska. 64. Pép. 66. Nem egészen rideg. FÜGGŐLEGES: 2. Személyes név­más. 3. Mátka. 4. Járom. 5. Morse-jel. 6. Időhatározől névutó. 7. Szemével észlel. 8. Hangjelző szócska. 9. A víz­szintes 1. folytatása. 14. A kocsi ré­sze. 16. Menj — angolul. 18. Kettős betű. 19. Fejfedő. 21. A kocsi teszi rossz úton. 22. A függőleges 9. foly­tatása. 23. Üdítő ital. 25. A Lengyel Légiforgalmi Társaság rövidítése. 26. Magyar Államvasutak röv. 30. Szak­­szervezeti Országos Tanács röv. 33. Régi súlymérték. 35. Mindenféle ócs­kaság. 38. Csúnya. 41. Magyarországi vármegye. 43. Arad betűi felcserélve. 44. Város Franciaországban (i—y). 45. Baráti nép. 47. Gyötrelem. 49. Azo­nos a függőleges 25-el. 54. Felső el­lentéte. 56..........a búzakalász, magyar népdal kezdete. 59. Nem ugyanaz. 61. Mutatószó. 63. Tyúklakás. 64. Azonos mássalhangzók. 65. Ha ugyan — szlo­vákul. 66. Sír. 67. ö — németül. Beküldendő a vízszintes 1., a függő­leges 9. és 22. számú sorok megfej­tése. Megfejtések A Szabad Földműves 10. számában közölt keresztrejtvény helyes megfej­tése: „A Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból szeretettel köszöntjük asszonyain­kat és leányainkat." Könyvjutalomban részesülnek: Töltésy Matild, Ipolyság, Tóth Mária, Lelesz, Imre Ernő, Karva, Lukács Katalin, Tornaija és Kiss Lajosné, Nagymegyer.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents