Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-25 / 12. szám
Pozsonypü8pöki nyolcezer lakoséval avatásra. Novemberben 24 család taa Bratislava-vidéke járás legnagyobb Iáit hajlékot az első lakótömbben, községe. Számos központi üzem és Jé ütemben halad egy további 24 laintézmény, mint az Asvénykutató In- kásból éllé háztömb építése állami tézet, a kerületi tüdőkérház, a Víz- költséggel. Ojabb szövetkezeti lakágazdálkodási Szolgáltatások, a EUDIB sok építését kezdik meg. Az 1988/69- (rokkantak kisipari szövetkezete) stb. es években aztán nagyszabású lakása községben kapott elhelyezést. Sőt építkezésbe kezdenek. Állami, illetve a község határában fekszik a Slov- szövetkezeti költséggel közel 1000 lanaft üzem is. kást építenek. A felszabadulás óta mitha megfeled- Az első lépések tehát megtörténtek, keztek volna Pozsonypüspökiről. Két sajnos, ezek a lépések egyelőre még nyereg közé esik, sem a Bratislava- csak a járni tanuló gyermek lépteihez vidéke Járási Nemzeti Bizottság, sem hasonlíthatók. A lakásépítés útja topedig a Bratislava! Városi Nemzeti vábbra is göröngyös. Egyelőre azt sem Bizottság nem tekintette a községet édes gyermekének. A város közelségéből csupán annyi hasznuk van, hogy közvetlen belvárosi autóbuszjáratot kaptak, és a fővárosban válogathatnak a munkalehetőségek között. 1800 cigányszármazású polgára is van. A lakóházak javarésze elavult, és kevés. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a felszabadulás óta a múlt évig az állami szervek és a lakásszövetkezetek nem építettek egyetlen lakást sem. A nemzeti bizottságon 150 indokolt és sürgős la- tudják, kivel építtessék a további lakáskérvény fekszik, nem beszélve kásokat. Jelenlegi partnerük, a Peziarról, hogy a cigánykérdés megoldá- noki Járási Építészeti Vállalat nincs sához is lakásokra lenne szükség. felkészülve ilyen méretű, többemele- Szerencsére az utolsó választási tes házak építésére. Sem eszközökkel, Időszakban rátermett emberek kerül- sem szakemberekkel, sem pedig tatek a HNB tanácsába. Olyanok, mint pasztalatokkal nem rendelkezik. Az a fiatal, energikus elnök, Mandli úgyszólván helyi jellegű vállalat Imre, aki különösen rászolgál ezekre ugyanis eddig többnyire javításokkal, a jelzőkre. Bámulatot keltő szívósság- kisebb méretű építésekkel foglalkogal és erővel kezdtek az égető köz- zott. Már az első lakótömb építése ügyek megoldásába. is rendkívül nagy gondot jelentett Lassan mér érik kitartó munkájuk számukra. A magasépltészeti vállalatgyümölcse. A múlt év végén például nak pedig nincs fióküzeme a járássor került az első szövetkezeti lakás- ban. Felvetődik a kérdés: miért? Mandli Imre HNB-elnök rsjaas^** A lakásépítés nem egyedüli problémája Pozsonypüspökinek. Rengeteg bosszúságot okoz az üzlethálózat és a vendéglátóipar is. Teljesen Jogosan. A felszabadulás előtt 17 élelmiszerüzlet volt a községben. Jelenleg 3 áll a vevők rendelkezésére. Pedig azóta összehasonlíthatatlanul megszaporodott a lakosok száma. Az emberek — természetesen nem jókedvükben — Bratíslavába járnak bevásárolni, ami nagyon sok időt vesz igénybe, tovább terheli a város üzlethálózatét és higiénikusnak sem mondható a zsúfolt autóbuszokban történő élelmiszerszállítás. Hasonló, illetve még kirívóbb a helyzet a vendéglátóipar terén. A felszabadulás előtt 7 vendéglő szolgálta a lakosok kényelmét, ma egy. Egy jobb sorsra érdemes, minden tekintetben kifogásolható, legtöbbször érthetően túlzsúfolt kocsma. A helyi nemzeti bizottság tanácsülésének szavai szerint a községben a gyakori bűnözés „alapiskolája“ ez a vendéglő. S hiábavaló minden igyekezet, mert egy vendéglőt, ennyi ember számára nem lehet rendben tartani. Ez esetben nincs lehetőség a vendégek természetszerű, illetve az árakkal kikényszerített rétegeződésére. Üzletekre, cukrászdákra, véndéglátóipari központokra lenne égetően szükség. Ez az óhaj azonban aligha teljesül, amíg az üzlethálózat olyan furcsa helyzetben lesz, mint most. A különös véletlen folytán ugyanis a község üzlethálózata az állami üzleti szervek irányítása alá került, Jóllehet máskülönben az egész Bratislavavídéke járásban a Jednota kezében összpontosulnak az élelmiszerüzletek, s nagyrészt a vendéglátóipari üzemek is. Valószínűleg ez is Bratislava közelségének „köszönhető“, bár a helyzeten ez mit sem változtat. A tényekből leszűrhetjük, hogy az állami üzleti szerveknek nem érdekük, vagy legalábbis nem mutatnak érdeklődést a fogyasztók igényelnek kielégítése iránt. Az új tanács minden tőle telhetőt megtesz a község fejlesztése érdekében. Váljon dicséretére, hogy ezt az igyekezetét lassan siker koronázza. Mindenre azonban nem telik erejéből. Talán a dolgok és események folyása is másképpen alakul majd, ha városi rangra emelik Pozsonypüspöklt. Palágyi Lajos •aor** mo's jár*Mar*atr**ar**m Törődnek az öregekkel A lévai járásban is igyekeznek javítani az alacsony nyugdíjat élvező szövetkezeti tagok életkörülményein. Lontón például vezetőségi gyűlés foglalkozott a nyugdíjak rendezésével. A szövetkezet vezetősége általában egyetértett azzal, hogy a kiöregedett tagoknak segítséget kell nyújtani. Idén nyugdíjba vonul Kristóf István, Babiák István és Nagy István. Ezeknek személyenként havonta 100 korona segélyt adnak a szociális alapból, valamint 30 ár földet és 2 mázsa gabonát. A garamvezekényi szövetkezet évzáró gyűlésén hagyták jóvá a kiöregedett szövetkezeti tagok nyugdíjrendezését. Idén 15 ezer koronát fordítanak erre a célra, és így a nyugdíjátlag havi 400 koronára emelkedik. Az özvegyasszonyok nyugdíját pedig havi 300 koronára egészítik ki. A férjes asszonyok nyugdija 200 korona. Minden házaspárnak negyed hektár földet, különálló tagnak pedig 12,5 ár földet adnak. Verebes Lajos szövetkezeti elnök szerint május elsejétől kezdődően 28 000 liter tejet mér ki a szövetkezet a tagságnak. Ipolyszakállason Gombos György, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezet segítségével megnyílt a nyugdíjasok étkezdéje, ahol egy koronáért kaphatnak ebédet. A szövetkezet vezetősége a pénzügyi segítséggel a legközelebbi gyűlésen foglalkozik majd. Idén azonban a nyugdíjak rendezésére aligha kerül sor, mert a szövetkezet kifizeti a tagok beadott ingatlanának értékét, kb. 400 ezer korona értékben. A következő évben azonban ők is a helyi viszonyoknak megfelelően rendezik a nyugdijakat. B e 1 á n y i János, Deménd A NEMZETI BIZOTTSÁGOK közrendvédelmi bizottságai nemrég alakultak. A rövid idő alatt még munkamódszerük sem állandósult, ennek ellenére elég aktív tevékenységet fejtenek ki. Akad munkájuk bőven, hiszen például az elmúlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben minden tizenötödik polgár összeütközésbe került a törvénnyel, a kihágások és büntettek száma 25 ezerrel emelkedett. Persze, ez nem véletlen jelenség; világméretben egyre több a bűnözők száma és ez kihat a szocialista országokra is. Emelkedik tehát a bűnözés, de vajon milyen módon igyekszenek a polgárokat nevelni a közrendvédelmi bizottságok tagjai? A nyugat-szlovákiai kerületben 844 ezer korona értékű büntetést szabtak ki a közrendvédelmi bizottságok. Érdemes közelebbről megvizsgálni, milyen jellegűek ezek a büntető- és nevelőintézkedések. A kihágások és kisebb bűncselekmények 40,2 százalékában alkalmaztak pénzbírságot, 80 százalékban pedig különféle nevelőcélú intézkedéseket. Az utóbbi esetben főleg dorgálásról, intésről, nyilvános dorgálásról, magasabb fórum előtt történő felelősségrevonásról van □□□□□□□□□□□□□□ODnDDCDDDD % A Nemzetgyűlés több bizottsága tanácskozott. A terv és költségvetési bizottság ülésén a pénzügyminiszter a költségvetési javaslattal kapcsolatban tartott beszámolót, egyidejűleg megállapította, hogy a múlt évben az állami bevételek egy és fél milliárd koronával túlszárnyalták a kiadásokat és a költségvetési tervet 7 milliárd 100 millió koronával túlteljesítették. • Kelet-Szlovákiában a Bodrog áradása sok gondot okozott. Bodrogszerdahely mellett 850 cm magasra emelkedett a víz szintje, ami 1924 óta első ízben fordult elő. Bár a vízállás igen magas volt, az árvíz nem okozott sok kárt, mert a gátrendszer kiállta a tűzpróbát. 0 Az ostravai Népbíróság Stepán Polaáka 20 éves bányászt kilencévj szabadságvesztésre Ítélte, mert meg erőszakolt egy egészségügyi nővért. 0 Április elsejétől az állami gazdaságok igazgatói a gazdasági eredmények szerint bérezhetik, prémiumozhatják dolgozóikat. Az igazgató különös képességekkel rendelkező dolgozóknak a fizetési osztályzaton felül is adhat fizetést. Ezentúl tehát a bérek jórészt a gazdasági eredményektől függnek. 2 SZA”AO FÖLDMŰVES 1967. március 25. A közrendvédelem érdekében sző. A közrendvédelmi bizottságok nyugat-szlovákiai plénumülésén felvetődött a kérdés, mi a helyes, büntetni vagy nevelni? A visszaélésekkel, az árdrágításokkal, a balesetek okaival többen foglalkoztak. Egyesek azt javasolták, hogy szigorú büntetést kell alkalmazni. Ez főleg az árdrágítókra vonatkozik. A közrendvédelmi bizottságok például 4582 esetben tartottak ellenőrzést vásárlás közben, és kiderült, hogy az elárusítónők az ellenőrzött vásárlások 34 százalékában drágábban adták az árut. Ezen a téren az élelmiszerüzletek vezetnek 42,2 százalékkal. A rajtakapott elárusítók a fogyasztókat helytelen mérés, áruminőségi csere, magasabb ár, valamint számolási hibával károsítják meg. Ilyen esetekben az elárusítónők alacsony büntetést kapnak, ami egyáltalán nincs arányban a feltételezett csalás összegével. A közrendvédelmi bizottság képviselői tehát joggal követelték, hogy az árdrágítókat példásan és szigorúan kell megbüntetni. A különböző visszaélések mellett a közrendvédelmi bizottságok munkájának felét a perpatvarkodó szomszédok és a csendháborítók adják. Ez a munka bizony egyáltalán nem mondható kellemesnek. Sokszor nehéz igazságot tenni, és előfordul az is, hogy az elmarasztalt fél megtámadja a közrendvédelmi bizottság elnökét vagy tagját. Hasonló eset történt az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottságon, ahol a közrendvédelmi bizottság 100 korona büntetésre ítélt egy csendhá borítót, s a gyűlés befejeztével a vétkes tettleg bántalmazta a közrendvé delmi bizottság tagját. Amikor ezért újabb büntetést kapott, büszkén kifizette. Tehát egyet kell értenünk azzal, hogy a rendháborítókat is szigorúan kell büntetni. Ezzel a problémával foglalkozott Mandli Imre, a Pozsonypüspöki Helyi Nemzeti Bizottság elnöke Is. Megemlítette, hogy sokszor a közbiztonság tagjai 20—30 koronás büntetést szabnak ki, viszont a garázdálkodőktól nem tudják beinkasszálni a pénzt, és ez a munka is a nemzeti bizottságra hárul. A nemzeti bizottság beidézi az illetékest, aki egy napig kimarad a munkájából, és többszörös unszolás után megfizeti a jelntéktelen összeget. A társadalomnak viszont jóval több kára keletkezik azáltal, hogy a büntetett ez alatt az idő alatt nem dolgozik. A felszólalókkal együttértve tehát leszögezhetjük, hogy a szándékos kihágókat a jövőben szigorúbban kell büntetni, viszont különbséget kell tenni olyan esetben, ha az illető egyébként becsületes tagja a társadalomnak, büntetve sem volt, és nem teljesen saját hibájából kerül összeütközésbe a törvénnyel. Tehát büntessük azokat, akik fitytyet hánynak a törvénynek és szándékosan tesznek olyasmit, amiért elmarasztalást érdemelnek. Viszont próbáljuk nevelni azokat, akik nem notorikus csendháborítók, verekedők, alkoholisták. A nevelés tehát a közrendvédelmi bizottságok egyik munkamódszere. De feltehetjük a kérdést, hogyan neveljenek? Elsősorban oda kell hatniuk, hogy olyan közvéleményt formáljanak ki, amely elítéli a hanyagságot, felelőtlenséget, a munkafegyelem megsértőit. Ez nagyon fontos tényező, mert sajnos, sok esetben találkozunk olyasmivel, hogy a polgárok jelentős része szimpatizál a kihágásokkal, és nem lép fel erélyesen a spekulánsokkal sem. Például az árdrágítók ellen csakis a vásárlók éberségével, közreműködésével dolgozhatnak eredményesen a közrendvédelmi bizottságok. Nézze meg mindenki, mit vásárol és mennyiért, és kérdezze meg az árát még akkor is, ha ez nem tetszik az elárusítónak. Mert bizony gyakran előfordul, hogy az elárusítók letorkolják a vásárlót. De ha azt akarjuk, hogy rend legyen, vállalni kell az ilyen kellemetlenségeket is. Egyrészt tehát a polgárok az ellenőrzésnél segíthetnek a közrendvédelmi bizottságoknak, másrészt egymás nevelésében is. Főleg faluhelyen kell kialakítani olyan közvéleményt, amely például elítéli az iszákos embereket, a garázdálkodókat. Van a nevelésnek egy jól bevált formája is. Főleg a fiatalok részére kell olyan környezetet teremteni, amely kialakítja bennük az egészséges gondolkodást. Különböző klubok, szórakozóhelyek létesítésével vonjuk el őket a mulatóhelyekről, kocsmákból. Hogy a klubok létesítése milyen eredményeket hoz, arra példa az egyik bratislavai üzem. Az üzem 60 tanonca közül egy év alatt 24 került összeütközésbe a törvénnyel és a tanulás befejezése után jórésze más munkahelyre ment. Amikor az üzemben klubot létesítettek, lényegesen megváltozott a helyzet. A fiatalok kedvvel szórakoztak, hallgatták a nevelőcélú előadásokat, és a következő évben már egyetlen kihágást sem követtek el. Amint látjuk, sokrétű a közrendvédelmi bizottság munkája, sokszor kellemetlenséggel is jár, de a jövőben még aktívabb munkát kell kifejteniük, hogy egyre kevesebben kerüljenek összeütközésbe a törvénnyel. BÁLLÁ JÓZSEF Törvények - rendeletek A munkabéradó rendezése A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint április 1-1 hatállyal életbe lép a munkabéradó törvény végrehajtási utasítása. Az említett törvény eddigi rendelkezéseinek módosítása azt a célt szolgálja, hogy egységes nevezőre hozza a munkabéradóról régebben megjelent különböző előírásokat. A módosítással egyidejűleg egyes tárgyi jellegű változásokra is sor került. Többek között lényegesen egyszerűsítették az extern dolgozók, vagyis külső munkatársak béreinek megadóztatását. Amíg eddig bonyolult eljárással kellett megállapítani a nevezettek napibérének összegét, és a napibér-táblázat segítségével lehetett csak kiszámítani a munkabéradót, addig most 10 százalékos átalányadót vetnek ki a külső munkatársra, amennyiben havi jövedelme nem haladja meg a 800 koronát. Ennél nagyobb kereset esetén a havibér-táblázat alapján vetik ki a munkabéradót. Az egyszerűsítés célját szolgálja továbbá a napibértáblázatok használatának megszüntetése a munkaviszonyban álló adófizetőknél akkor is, ha nem egy egész havi időtartamra járó bér illeti meg őket. Eddig adókedvezményben részesült az adófizető azon személyek számának arányában, akikről saját háztartáséban gondoskodott. Ez a kedvezmény ezentúl azokra a személyekre is kiterjed, akik nem élnek közös háztartásban az adófizetővel, feltéve, hogy nem rendelkeznek elegendő saját jövedelemmel, és az adófizető az adókedvezménynek megfelelő összeggel, de legalább havi 100 koronával támogatja őket. Eddig a feleségen és a kiskorú gyermekeken kívül csak azokat a személyeket minősítették támogatásra szorulóknak, akiknek saját jövedelme nem haladta meg a havi 200 koronát. Ezt a határt most, a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően 400 koronában állapították meg. A főiskolások munkateljesítményéből eredő keresetek ezentúl 5 százalékos átalányadó alá esnek, hacsak nem állandó munkaviszonyból származó Jövedelemről van szó. Az alacsonyabb megadóztatást egyrészt szociális okok, másrészt az a körülmény tette indokolttá, hogy a főiskolások: tevékenysége elsősorban a tanulásban merül ki. Esetleges munkavállalásukkal tehát csak részben járulnak hozzá anyagi ellátásuk biztosításához; Nem esnek megadóztatás alá azok a jutalomdíjak és prémiumok, amelyeket kutató, fejlesztő, feltaláló és kísérleti jellegű állami feladatok megoldásáért fizetnek ki, sem a találmányokért és felfedezésekért járó díjazások, amennyiben egyenként nem haladják meg a 20 000 koronát. Egyúttal hatályát veszti a 81/1965 Zb. számú rendelet 23-ik szakasza szerinti, a mesterek, üzemvezetők, üzemi igazgatók, esetleg más vezető dolgozók alapjából nyújtott jutalmak megadóztatása, amely eddig 10 százalék volt általában. Adókedvezményt élvező egyes adófizetőink ugyanis aránytalanul magasnak minősítették ezt a 10 százalékot, amely a rendes megadóztatás százalékarányát is meghaladta. Az említett jutalmak után járó külön megadóztatás egyébként is jelentős adminisztratív megterhelést jelentett a vállalatoknak. A földműves valaszols Az üzemi őrség és tűzoltóság tagjai és a szabad szombat Kádár István és társai, mint a füleki Kovosmalt üzem fenti beosztású dolgozót a következő kérdést intézték hozzánk: Vonatkozik-e a munkaidőcsökkentés és szabályozás az üzemi őrség és a tűzoltóság tagjaira is? A munkaidőcsökkentés természeteses rájuk is vonatkozik, azzal a különbséggel, hogy az alapmunkaidűn kívül még heti 10 túlórái szolgálat díjazása már rendes fizetésükbe van foglalva. Ha üzemükben a heti munkaidő 44 óra, külön fizetendő túlórának csak az 55 további óra számít (havi átlagban). Ez egyúttal válaszunk olvasóink azon kérdésére Is, hogy melyik hónapban mi számít túlórának. A szabad nap (a szabad szombat) az üzemi őrség és tűzoltóság esetében a munkaidő más elosztásával csak ott valósítható meg, ahol az nem jár veszéllyel az üzemre nézve. Ha az üzemi őrség, illetve tűzoltóság tagjai nem részesülhettek a szabad szombat (vagy más szabad nap) kedvezményében, a munkanapokra átszámított szabadságukat (ha nem egész hetekben vették azt ki) nem lehet csökkenteni. A fenti tájékoztatón kívül olvasóink kérjék, hogy a vállalat bérosztálya tájékozatassa őket szerződésük és a reájuk vonatkozó munkabér rendelkezések tartalmáról. (Dr. F. J.) HIRDETÉS A Rimaszombati Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem ajánlatot tesz a mezőgazdasági üzemeknek, egyéni gazdálkodóknak, háztáji tulajdonosoknak és kertészeknek az alábbi vetőmagok és magfélék szállítására: étkezési borsó, takarmányborsó, étkezési bab, lóbab, pohánka, seprőcirok, napraforgó és édes csillagfürt. Rendeléseket kérjük közvetlenül az alanti címre küldeni: Pofnohospodársky nákupny a zásobovaof lévőd, Rím. Sobota. 1957—1967 ADY ENDRE DIÁKKÖR Az AED megalakulásának 10. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendez, amelyre meghívja: alapító tagjait és mindazokat, akik részt vettek munkájában. Kérjük diákkörünk volt tagjait címüket haladéktalanul tudassák az AED vezetőségével, hogy részükre a részletesebb tájékoztatást megküldhessük. Cím: Gábor Lajos, Praha 1, V Jircháfích 13.
