Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-25 / 12. szám
VA CSKP XIII. kongresszusának beszámolóláböl — Ol Szó, 1968. VI. 1.) Kinek hímezzem a legszebbet? Kedvezmények a fiatalok részére ÍX A Földművelésügyi Minisztérium további 300 millió koronával növelte a mezőgazdasági munkaerő stabilizációs alapját! Hogyan használjuk fel a stabilizációs alapot? ^ Praha (es) — Kérdéssel fordul- változtatnak, Illetve jobb körülményei tunk a minisztérium illetékes dolgo- közül rosszabb körülmények közé ke zóihoz, hogy adjanak választ arra, rülnek. Ehhez azonban fontos, hogj hogyan lesz felhasználva ez az új az új munkahelyükön szakképzéssé alap, és mit kapnak ebből a fiata- gük szerinti beosztásban, legalábl 1 Q_£ óvót ol frtltcon olr lók. 0 Milyen kedvezményeket juttatnak április elsejétől a mezőgazdasági dolgozóknak? — Anyagi támogatást az alábbi esetekben folyósítunk: toborzás céljára, munkábalépés esetén és folyósítunk stabilizációs és családalapítási kölcsönöket. A lényeghez még hozzátartozik, hogy az anyagi Juttatások két első formájára jogilag igényt tarthatnak, míg az utóbbi támogatási formák csak egyéni elbírálás alapján lesznek alkalmazva. 0 Kik kaphatnak anyagi támogatást? — Munkábalépés esetén azok a szakképzett fiatalemberek (fiúk) részesülnek anyagi juttatásokban, akik szerződésileg kötelezettséget vállalnak, hogy az illetékes üzemben legalább két évig dolgoznak. Stabilizációs anyagi juttatást azok a fiatalemberek kaphatnak, akik a tényleges katonai szolgálatuk után visszatérnek eredeti munkahelyükre, az EFSZ-be, vagy az állami gazdaságba, és legalább három évig ottmaradnak. Toborzási juttatást azok a szakképzett dolgozók kaphatnak, akik az ipar ból, vagy népgazdaságunk más ágazataiból a mezőgazdaságban helyezkednek el, de kaphatnak azok is, akik a mezőgazdaságon belül munkahelyet 3—5 évet eltöltsenek. 0 Kik kaphatnak a családalapításhoz kölcsönt? — Azok a nősülő férfiak, akik kedvezményes úton nem jutottak hozzá lakáshoz. Ennek a kölcsönnek egy ötödét évenként leírják abban az esetben, ha az egyén nem változtatja meg munkahelyét. Ha a dolgozó munkahelyet változtat, tehát otthagyja üzemét, úgy a munkaviszonya megszüntetése előtt köteles visszatéríteni a családalapítási kölcsön hátra levő részét. Ez vonatkozik a toborzással kapcsolatos anyagi juttatás összegére is. 0 Hogyan állapítják meg a különböző juttatások összegét? — Az anyagi juttatások nagyságának megállapításánál abból indulnak ki, hogy az illetékes járás vagy annak része a három kategória melyikébe van besorolva. Az első kategóriába a hegyaljai területek, a őadeai, a Dolny Kubín-i, a bardejovi és a humennéi járások tartoznak, valamint a preäovi járás északi része. A második kategóriába pedig az említett járások többi része, továbbá a keletszlovákiai kerület egész területe, és a közép-szlovákiai kerület, a losonci lárás kivételével. A nyugat-szlovákiai kerületből csak a senicai és a trenőíni járások tartoznak a második kategóriába. A többi járások a harmadik, tehát a legkedvezőtlenebb kategóriába vannak besorolva. A járások besorolásáról a kerületi nemzeti bizottságok és a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságok döntenek. 0 Milyen lesz az egyes kategóriákban az anyagi juttatások terjedelme, illetve összege? — Először talán azokról a juttatásokról szólunk, amelyekre az illetékes személyek jogi szempontból is igényt tarthatnak. A szakképesítéssel rendelkező, tehát kitanult fiatalember, amennyiben olyan mezőgazdasági üzemben váilal munkát, amely az első vagy a második kategóriába sorolt járáshoz tartozik, 1000—1500 Kés-t, aki pedig olyan üzemben, amely a harmadik kategóriába tartozik 800— 1200 korona havi fizetést kap. A tényleges katonai szolgálat utáni munkábalépés esetén az első kategóriába sorolt járásokban a stabilizációs juttatások elérhetik a 2000—2500, a második kategóriában az 1700—2000, míg a harmadik kategóriában az 1500 —2000 koronát. Amennyiben szakképzett ipari munkás vállal a mezőgazdaságban munkát, avagy egy nagyobb előnyöket nyújtó mezőgazdasági üzemből gyengébb és kisebb jövedelmet biztosító mezőgazdasági üzembe megy dolgozni, úgy az alábbiak szerint határozzák meg az anyagi támogatás terjedelmét: technikusok és ökonómusok esetében — az elsőtől a harmadik kategóriáig 9000—1500 koronáig, traktorosok, kombájnosok és szerelők esetében 5000—1000 koronáig, az állattenyésztési dolgozókét 4000—1000 koronáig, míg a többi dolgozók juttatását — csupán az első kategóriában — 3000 korona alatti összegben. Családalapl-MÁRCIUS 28-ÄT nem jelöli a naptár piros betűvel, olyan nap ez is, mint a többi a munkás hétköznapok sorában. Mégis ünnepelünk — mert a tantermekben száz- és százezer gyermek, az iskola falain kívül pedig az egész társadalom hálás szívvel köszönti ezen a napon a „Tanítót“. Mi, idősebbek a mi tanítónkra emlékezünk, aki megtanított írni, olvasni, szá* molni, aki aggódó szeretettel irányította nyiladozó értelmünket. A ma peda< gógusában pedig gyermekeink tanítóját tiszteljük, mert a tanító tudása, embersége az egész nemzedékre rányomja bélyegét. A nagy gazdasági fel-» adatok teljesítéséhez, a tudományos-műszaki színvonal emeléséhez elenged-1 hetetlenül szükséges a művelt, önmagát egy egész életen át képezni akaró és tudó, kulturált dolgozók sokasága. Ebből a tényből következik a tanítói tevékenység napjainkban minden előző kort túlnövő fontossága. Korunknak ez az igénye teremtette meg a „Tanítók Napjá“-t, és ez adja meg hazánkban minden év március 28-ának ünnepi jellegét. Sokszor elmondott igazság, hogy a szocializmus építése, az új gazdasági irányítási rendszer megkövetelte belterjes gazdálkodás és az ezt követő szabadabb munkaerő gazdálkodás, a tudomány és a technika rohamos fejlődése halaszthatatlan sürgősséggel követeli a sokoldalúan, a korszerűen képzett embereket. Ezeknek formálása pedig az — egész társadalom támogatásával és segítségével — a tanítók feladata. A fentiekből törvényszerűen következik, hogy minden iskolai oktatás, nevelés, minden tanítói tevékenység köznevelési méretben csak akkor eredményes, ha elvezeti tanulóit céljukhoz, s ha ez a cél összhangban van a társadalom érdekeivel. Ez tehát a magyar tannyelvű falusi kisiskolák pedagógusi tevékenységének is a fémjelzője, és egyben minden pedagógiai propaganda alapja és bázisa. E jogos társadalmi igény hiánytalan kielégítése az egyik központi gondolata a tanító-napi ünnepségnek. A másik gondolat: változtatni kell a tanító munkájának megítélésében. Bizony sok embernek kell változtatnia jelenlegi nézetén, mert ebben sok még a szubjektivizmus, sőt itt-ott még az elfogultság is. Annak ellenére, hogy a párt és a kormány egyre jobban törődik a tanítók életkörülményeinek javításával — ezt van hivatva például elősegíteni az ez év április 1-1 fizetésemelés is — a falvakon még mindig kevés szó esik arról, hogy vajon van-e a tanítónak megfelelő lakása, kosztja stb. Bántóan gyakori még Dél- Szlovákia falvaiban a tanítóról az olyan vélemény, melyet a szülőnek gyermeke Iránti vak szeretete diktál és nem az objektív tényeket mérlegelő józan ész. Akadnak még falvak, ahol nem tudatosították maradéktalanul: a gyermekek jövőjének, az oktatás-nevelés sikerének érdekébeli feltétlenül szükséges az iskola és a család, a tanító és a szülők közötti jó, mondhatnánk baráti viszony megteremtése. Fontos kérdések ezek, melyeket éppen most, a sikeres tanítói tevékenységet ünneplés során kell felvetnünk, azért, hogy holnapra, jövőre még teljesebb legyen az ünnep, családiasait meghittebb az ünneplés. S mindez a mi sajátos körülményeink között, a nemzetiségi iskolaügyben még fokozottabb jelentőséggel bír. „Tanítók Napján“ felvetődik a kérdés: mivel is segíthetne a társadalom, a család a pedagógust? A legnagyobb segítség az olyan közszellem kialakítása lenne, mely szerint a többet tudás, a továbbtanulás, a különbbé, a jobbáválás lenne a legfőbb érték. Elítélni a gyors megtérülés elvéből eredő pályaválasztást, megszólni azt a szülőt, akinek egészséges gyermeke nem végzi el a kilencedik évfolyamot, megértetni mindenkivel, hogy mind az egyén, mind a társadalom számára óriási kár, ha egy tehetséges, jó tanuló nem tanul tovább a közép-, illetve a főiskolán. Ez legyen az 1967-es tanítónapi fogadalmunk! Váljék mindenki számára, mindenütt valóban közszellemmé: a középiskolai képesítés megszerzése még abban a kivételes esetben sem időfecsérlés, ha az alapiskolát végzett fiú vagy lány keresetére a családnak azonnal szüksége van. Mert a leghasznothajtóbb és a legmaradandóbb érték a tudás. Tudatosltain kell a falvainkon élő magyar dolgozóinkkal, a földművesekkel azt, hogy a közép- és főiskolát végzettek számát emelni társadalmi és egyéni érdekünk is. Nem nézhetjük szó nélkül és tétlenül azt, hogy egyes középiskolákra 35 jelentkező helyett csak 20—25-en jelentkeznek. Hiszen a többet-tudás a társadalmi haladás feltétele, ennek pedig „napszámosa“ a tanító. Segítsük őt ebben a munkában, de nem csupán a „Tanítók Napján", hanem rendszeresen, nap mint nap, mert ez saját magunk javára és az egész csehszlovák szocialista társadalom hasznára szolgál. Ezért köszöntsük tanítóinkat, a jövő nemzedék nevelőit 1967, március 28-án és segítsük őket munkájukban az egész év folyamára MÖZSI FERENu tásl segélyt, illetve kölcsönt 10 000— 3000 korona terjedelméig lehet folyósítani a község, illetve a járás besorolása alapján. 0 Az anyagi juttatások összege között lényeges különbségek, úgynevezett mozgási lehetőségek vannak. Ki határozza meg a folyósítandó összegek tényleges nagyságát? — Az említett összes anyagi juttatásokat a mezőgazdasági üzemek, tehát az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok eszközük, illetve azok fizetik ki az illetékes dolgozóknak. Mivel állami eszközökről van szó, szükséges a kifizetésre kerülő összegek nagyságában megegyezni a járási termelési igazgatósággal, amely az összeget negyedévenként, rendkívüli esetben havonta utalja át a mezőgazdasági üzemeknek. 0 Mit kell tenniük a mezőgazdasági üzemeinknek, hogy az említett kedvezményeket megadhassák? — Első feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemek kidolgozzák az ez évi munkaerőszükségletük tervét, és meghatározzák, hogy előreláthatólag hány házasságkötésre kerül sor. A követelmények összegezése után a járási termelési igazgatóságok megállapítják az anyagi juttatások egyes formáinak terjedelmét. A mezőgazdasági üzemeknek kötelességük igazodni a járási termelési igazgatóság által meghatározott keretekhez, mert az esetleges többletkiadás nem lesz megtérítve. Persze, a mezőgazdasági üzemeknek jogukban áll — saját eszközeikből — anyagi támogatást nyújtani a fiataloknak és idősebbeknek is, a saját megítélésük alapján. 0 A különböző juttatások terjedelmét lehet korlátozni, illetve csökkenteni a megállapított alsó határ alá? — Nem lehet. Milliós értékű felajánlás. A Rimaszombat közelében levő Szabadkai Állami Gazdaság dolgozói 22 kollektív és 185 egyéni kötelezettségvállalással csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére Indult versenymozgalomhoz. Kötelezettségvállalásaik összértéke 1 millió 165 ezer 500 koronát tesz ki. A gazdaság dolgozói a termelési terv túlteljesítése mellett azt is vállalták, hogy óvodát építenek az alkalmazottak gyermekei részére, és a gazdasági udvaron szociális helyiségeket létesítenek. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) + „Az anyaföldnek most zsendül a méhe, várja a magot, mely életet ád.“ Nos, a lakszakállasi határban már a földbe került a mag, a 240 hektárnyi területen elvetették az árpát. Az elmúlt napokban már a cukorrépa és a kukorica alá készítették elő a földet. (Bajcsi Jenőné, Lakszakállas) 4. A marcellházi szövetkezetben kihasználták a hónap eleji kellemes, tavaszi napokat, és több mint 200 hektáron elvetették az árpát. A komplexbrigád irányítói már az első jelentősebb tavaszi munkánál vasárnap is dolgoztak, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. (Cseh Dezső, Marcellháza) Szakmelléklet YadáSZ SS HäidSZ A pedagógusok köszöntéseként... „A tanítók nagyobb felelőssége lép előtérbe tanulóink tudásának magasabb színvonaláért...“ ANTONÍN NOVOTN? Bratislava, 1967. március 29. Ara 1,—- Kőt XVIU. évfolyam, 12. szám. MUliAc érté Iríí folaiánlác
