Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-14 / 2. szám

Szakmellóklet: liillllil Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának levele üj ÜTŐN A FÖLDMŰVESASSZONYOK SZOCIALISTA ISKOLÁJA Nyolc esztendő alatt tízezrekre nőtt azoknak a falusi asszonyoknak a száma, akik a Földművesasszonyok Téli Iskolájában új ismeretekre, tu­dásra tettek szert. A téli iskola utolsó éveiben különösen konkrét segítsé­get jelentett a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben dolgozó asszonyok­nak. Lelkiismeretes, önfeláldozó munkájukat, versenyüket elismerő dísz­oklevéllel, jelvényekkel köszöntük meg. Most, amikor lezárul a FATI, meg kell hogy köszönjük minden szervezőnknek, funkcionáriusoknak, nőbizott­sági elnököknek azt az igyekezetei és áldozatkész munkát, amelyet nyolc éven keresztül a téli iskola megszervezéséért kifejtettek. Oj időszak kezdődik Csehszlovákia Nőmozgalmának történetében. Most alakul a Csehszlovák Nőszövetség, mint a nők tömegszervezete. Januárban és februárban kerül sor községeinkben a Csehszlovák Nőszövetség helyi bizottságainak választásaira. Felhívjuk minden most választott funkcioná­riusunk figyelmét, hogy a téli iskola befejezésével egyidőben a szakmai­politikai nevelés új útjára lépünk. Elkezdjük a Földművesasszonyok három éves Szocialista Iskoláját. A szocialista iskola elsősorban a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás feladatainak teljesitését, a munkatermelékenység emelését, a tudomány és technika új ismereteinek alkalmazását, a szakmai ismereteket, a szak­­képzettség növelését szolgálja majd. Ezen kivül figyelemmel kiséri és se­gíti a falusi asszonyok élet- és munkakörülményeinek javítását, a fiatalok megnyerését a mezőgazdaság számára. A verseny célja lesz az is, hogy elősegítse a falusi asszonyok helyzeté­nek megjavítását, lehetővé tegye érvényesülésüket a mezőgazdasági üzemek munkájának szervezésében, irányításában és bekapcsolódásukat a társa­dalmi életbe. Ez természetesen csak egyik része a szocialista iskolának. A részvevők­nek és szervezőknek együtt kell gondoskodniuk a nemzeti bizottsággal és a mezőgazdasági üzemekkel a szociális intézmények — bölcsődék, óvodák — létesítéséről, a közös étkezés fejlesztéséről, az iskolai étkeztetés bizto­­aitásáról, a szolgáltatások kiszélesítéséről, a falusi nők élet- és munka­körülményeinek kultúráltabbá tételéről. A Szocialista Iskola versenyében minden mezőgazdasági dolgozó nő részt vehet, ha kitölti a jelentkezőm ivet. Erre Írják majd rá minden év eltelté­vel, milyen eredményeket ért el, hogyan kapcsolódott be a társadalmi munkába, növelte-e szakképzettségét. Az értékelés alapján a legjobb, legaktívabb nőket minden év végén be­írják „A munka arany kalászai“ elnevezésű könyvbe. (Ilyen könyv minden községben lesz.) A könyvbe körűiteket aztán a pártszervezet, a HNB, a mezőgazdasági üzem kitüntetésre, jutalomra, vezető funkcióba javasolhatja. A Csehszlovák Nőszövetség bizottságai Így ismét fő szervezőivé válnak • szocialista iskolának, s minden évben a nőnapon értékelik majd őket. A legjobb helyi bizottságokat a Csehszlovák Nőszövetség Szocialista Bizott­sága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nő és a Slovenka szerkesztősége része­síti tárgyi jutalomban és elismerő oklevelet kapnak. Ezek után sok sikert kívánunk a mezőgazdaságban dolgozó nőknek, akik a szocialista iskolába bekapcsolódtak, valamint a nőszövetség új bizottsági tagjainak s minden nőmozgalomban tevékenykedő asszonynak! A CSEHSZLOVÁK NŐK SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA Olvasóink figyelmébe! Lapunk legközelebbi száma 20 oldal terjedelemben jelenik meg. Közöljük a mezőgazdasági üzemek adás-vételi kapcsolatait szabályozó irányelveket évre tervezett 8 238 000 korona bevé­tel helyett 9 601000 korona volt a jövedelmük. Ezek szerint az elmúlt évhez viszonyítva a szövetkezetek be­vétele 27 százalékkal emelkedett. A bélal részleg 696 hektáron gaz­dálkodik. A részleg 180 tehénnel és 115 anyasertéssel rendelkezik. Egy­­egy anyakocától a tervezett 13 darab helyett 14,2 darab malacot választot­tak el. Nagymértékben hozzájárult e szép eredmény eléréséhez Herda Tibor, aki 12 éve dolgozik ezen a szakaszon. A tyúkállomány száma meghaladja a 2600 darabot. A növény­­termesztés dolgozói ugyancsak kitet­tek magukért. A tervezett hektárho­zamokat árpából 2,7 mázsával, búzá­ból 1,44 mázsával, rozsból 4,28 má­zsával lépték túl, és a cukorrépánál a tervezett 330 mázsa helyett 522 má­zsás hektárhozamot értek el. A hat hektárnyi szőlőterület 444 mázsás ho­zama arra készteti a bélaiakat, hogy a jövőben szőlőterületüket 40 hektár­ral növeljék. A libádl részleg, mely 877 hektáron gazdálkodik, fejőstehenek és hízó­sertések tenyésztésére van szakosít­va. A szakosítás helyességét ©zen a részlegen ml sem bizonyltja Jobban, mint az a tény, hogy a tejelékenység egy-egy tehénnél mintegy 200—250 literrel emelkedett. A sertéshizlaldá­ban pedig 10 dkg-val nagyobb súly­­gyarapodást értek el, mint a múlt­ban. A sárkányt részlegen 703 hektáron gazdálkodnak és a fiatal marhaállo­mány tenyésztésén kívül sertéshizla­lással foglalkoznak. A napi súlygya­rapodással elégedettek, hiszen a múlt­beli napi 80 dkg-val szemben 1,20 kg-os súlygyarapodással dicsekedhet­nek a növendékmarháknél. Mint minden szövetkezetben, Itt Is szükség van a fiatal munkaerőre. Ezért Igye­keznek a fiatalok Igényeit kulturális téren Is kielégíteni, hogy azok tanul­mányaik elvégzése után újra vissza­térjenek falujukba. Az Egyetértés társult szövetkezet legkisebb földterületén — 405 hektá­ron — gazdálkodó részlege a gylval. Itt üszők nevelésére és baromfite­nyésztésre specializálódtak. Az üszők súlygyarapodása a fiatal állománynál napi 45 dkg, az idősebbeknél azonban eléri az 1,38 kg. Ezen a szakaszon VodlCka János odaadó, lelkiismeretes munkájáról csak elismeréssel nyilat­kozhatunk. A látottak és hallottak után azzal az érzéssel távozunk, hogy a szövet­kezeti tagok szorgos munkája meghoz­ta a kívánt eredményeket, és életük egyre szebbé, gazdagabbá válik. Rigler Jáno*, Érsekújvár Bratislava, 1987. január 14. Ara 1.— KCa XVIII. ávfolyam, 2. szám Elóujság a társult szövetkezetben • formája egyaránt. A technika utat tört magának, hogy népművelésünk maradéktalanul kielégíthesse a tár­sadalom Igényeit. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy a mült év decemberé­ben az Érsekújvárt Járási Népműve­lési Otthon dolgozói előkészíthették és megrendezhették az élőújságot a libádl központú Egyetértés elnevezésű társult földművesszövetkezet mind a négy részlegén. Ezzel azt a célt kö­vették, hogy fényképezőgép, felvevő­gép és magnetofon segítségével kö­zelebb hozzák a négy részleg dolgo­zóit, kölcsönösen megismertessék ve­lük az egyes falvakban jelért ered­ményeket és rámutassanak az eset­leges hiányosságokra. Az érdekes — és természetesen értékes műsort a helyi Iskolák és óvodák növendékei­nek fellépése tette gazdagabbá, szí­nesebbé. Pereg a film, derül a közönség. So­kan magukra ismernek a filmvász­­! non. Ilyen még nem volt nálunk — mondják megelégedéssel, és velünk együtt örülnek az elért eredmények­nek. Járásunkban a szövetkezetek társí­­; tása, szakosítása nem új dolog. A su- 1 rányl és szálkái szakosított szövet­kezetek példája — és az elért éred- 1 mények — arra késztették a libádl, sárkány!, bélal és gylval szövetkeze­­teseket, hogy a múlt év Januárjában létrehozzák Egyetértés néven, a tár­séit szövetkezetét. A társulás őta el­­: telt rövid Idő ellenére az Egyetértés társult szövetkezet vezetői — Pathó Imre elnök, Bábl János ökonómus, 1 Vojtech Károly agronómus, ellenőrző , bizottsági elnök, valamint Husliöka , Július a bélal, Somogyvári József, a , sárkányt. Szalma József, a libádl, , Juhász Imre a gylval részleg elnöke — szép eredményekről számolhattak be. Az említettektől megtudtuk, hogy a társulás őta 2034 ha területen gaz­dálkodnak, amiből 2488 hektárt tesz ' ki a szántóterület. A háromnegyed osztalékot fizettek. A szövetkezet éle­tében ez volt az első siker. Utána to­vábbi dolgos hétköznapok következ­tek. Vezetők, tagok egyaránt kitettek magukért. A szorgalmas munka szép gyümölcsöt érlelt. 1965-ben a bevétel már 2 milliö 800 ezer koronára emel­kedett és munkaegységenként 24 ko­ronát fizettek. Ezzel az eredménnyel járási méretben első helyre kerültek és azóta is élen járnak. Az élenjáró szövetkezet ma is szi­lárd és biztos alapokon fejlődik to­vább. Amint az elnök elmondotta, az irányítás tökéletesítésének első évei­ben nagy tervekkel Indulnak. •endezkednek be. Ma már 115 tehenet ártanak, de ha az új tehéntstállö fel­­ípül, 180—200 tehéntől fejnek majd ejet. Persze a tehéntenyésztéshez jó­­ntnöségü takarmány ts szükséges, ízért márts emelik a lucerna és a ló­iéra termőterületét. Szerencséjük, iogy a Túröc szabályozása után jő ■minőségű szénát terem a 80 hektár •ét. Hogy a hektárhozamot emelhes­sék, tavasszal minden hektár rétre tégy mázsa műtrágyát szórnak. Tamás László vezetésével nagy utat ett meg a bejei szövetkezet. De az ünök cseppet sem elégedett az ered­­nényekkel. Hisz még nem érték el a etőfokot. Ügy látja, hogy az irányítás ökéletesítése a szövetkezeti tagok írdekett szolgálja, és egyben felkelti íz anyagi érdekeltséget is. Persze, neg kell ragadni minden alkalmat, i többtermelésre. Hogy ez így lesz, vra az Is biztosíték, hogy sokoldalú, igtlts elnök áll az élen, akt sosem szeretett sereghajtó lenni. Amint ma­­■ja mondotta, annakidején még a futó­versenyeken is élen járt. Balle József TAMÄS LÁSZLÓ, a bejet szövetkezet elnöke jól megter- ; mett, kiegyensú­lyozott, megfontolt ember. Bár már az 53. évét tapossa, mégis, amikor az irányítás tökélete- \ sítéséről beszélge­­tünk, rugalmasan, • fiatalosan gondol­kozik, bízik a jövőben. Ez az optimiz­musa segítette át élete buktatóin, — i ezért találta fel magát mint közép- \ paraszt, munkás és szövetkezett tag. • Tamás elvtárs amellett, hogy föld­jein példásan gazdálkodott, mtndig részt vett a kulturális megmozdulá­sokban is. A harmincas években a tornaijai magyar dalárdában énekelt, a felszabadulás után pedig a CSEMA­­DOK hivatásos együttesében műkö­dött. Erre a másfél évre emlékszik vissza a legszívesebben. Bizony a töb­biekkel együtt fájós szívvel búcsúzott i 1954-ben a sok sikert aratott NÉPES- i töl. 2 A kulturális munka után új állásba < került, mégpedig a bejet szövetkezet < élére. Akkoriban bizony sok baj volt j a közös gazdaságban. Mindössze 30 i tehenük volt és naponta csak 50 liter < tejet fejtek. A gyenge gazdasági ered- > mények miatt vékonyan jött a pénz, silány volt a tagok keresete. Évi össz- i bevételük nem érte el a 700 000 ko- i rónát. Az elnöknek bizony össze kel- ■ lett szednie minden mezőgazdasági tapasztalatát, hogy a szövetkezet gaz­dálkodását helyes irányba terelje. Szükség volt a szaktudásra és a \ vállalkozó szellemre ts, ami napjaink követelménye. A vezetőség és a tag­ság mindent megtett a szövetkezeti gazdálkodás megjavításáért. Az ered­mény nem maradt el. 1956-ban a hét korona előleghez mór három korona AZ ELNÖK i ÍGY LÁTJA l * a A szövetkezet elnöke és tagsága s: égedett az adó Igazságos kivetésé- 9 ?l és annak is örül, hogy különbö- u itt földjáradék térítése címén a gyen­­? minőségű földek után jelentős eszeget kapnak. Az elnök szerint ildadöjuk lényegesen kevesebb lesz, \lnt azelőtt. Az új adózás végre fi­­yelembe vette, hogy földjeiken sok­ai nagyobb önköltséggel termeltek teg ugyanannyi terményt, mtnt a ibb földdel rendelkező szövetkeze­ik. Tehát arányosan alacsonyabb ektárhozamok esetén sem kerülnek átrányos helyzetbe. Amikor arra tereljük a szót, hogy út tart a legfontosabbnak az Irányí­ts tökéletesítésével kapcsolatban, Ividen csak ennyit mond: „Mtnden ehetőséget, tartalékot felhasználva, yorsabban kell termelni." Amt azt le­inti, hogy ugyanannyi Idő alatt több jrméket kell juttatni a piacra. A Jövőben tej? és tojástermelésre Az életszínvonal emelkedésével nö­vekednek az Igények is. Rohamos fej­lődésnek vagyunk szemtanúi mind az ipari, mind a mezőgazdasági terme­lés terén. Ez a tény lényegesen meg­könnyíti és meggyorsítja a város és a falu közötti különbség csökkenté­sét. A hosszú, falusi téli esték roman­tikájához — a pipán, boron és kár­tyán kívül — elválaszthatatlanul hoz­zátartozik a rádió és a televízió. A mai falusi ember számára a hosszú téli esték nemcsak a pihenést, de egyben hasznos szórakozást is Jelen­tenek. A fejlődés eredményei szem­­melláthatók, kézzelfoghatók. És ép­pen ez a fejlődés hozta törvénysze­rűen magával, hogy szocialista nép­művelésünk a felszabadulás óta lé­nyeges változásokon ment át. Váltó-

Next

/
Thumbnails
Contents