Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-14 / 2. szám

ITTHON TÖRTÉNT A Nemzetgyűlés költségvetési bizottságának ülése A Nemzetgyűlés terv- és költség­­vetési bizottsága már az újév első napjaiban megkezdte munkáját. A kép­viselők élénken vitatkoztak az ú] gaz­dasági irányítás elvei alapján a nép­gazdaságfejlesztés további lehetősé­geivel. Drahomír Dvofák, az Állami Tervbízottság elnökhelyettese a múlt évi eredmények figyelembevételével kidolgozott jelentés egyes részleteit Ismertette. A nemzeti jövedelemnek több mint 7 százalékkal, a személyi fogyasztás­nak körülbelül 4 százalékkal kell emelkednie. Ezeket az eredményeket akkor érjük el, ha az ipar termelési tervét 5 milliárd koronával, az épít­kezés tervét pedig egy millió koro­nával teljesítjük túl. • •A piacon Javult a helyzet, különö­sen az élelmiszerválasztékot Illetően. A beruházások az 1965-ös évhez vi­szonyítva 7,5 százalékos emelkedést értek el. A bizottság ezután foglalkozott a külkereskedelmi problémákkal, a la­kosság Jövedelmének növelésével, és a kínálat, valamint a kereslet közötti aránytalansággal. Az ülésen foglalkoztak a nyilván­tartási rendszer egyszerűsítésével Is. Viszont azt is megállapították, hogy még a 8—12 ezer főnyi dolgozóval rendelkező vállalatoknál is kevés a statisztikus, és a mérleg készítésére alkalmas könyvelő, vagyis az elem­­zésekte és összehasonlításokat végző szakember. HÖTORLASZOK MINDENFELÉ Az ország egész területén nagy­­mennyiségű hó esett, amely jelentő­sen befolyásolta a közlekedés ütemét. Az úti karbantartók viszont helytáll­tak és a lehetőségekhez mérten Jár­hatóvá tették az utakat. A hosszan­tartó havazás és az erős szél követ­keztében a közép-szlovákiai kerület közútain is hótorlaszok keletkeztek. Naponta közel 1000 hómunkás dolgo­zott megfeszített erővel. Kelet-Szlová­­kia területén csaknem 100 km-es se­bességgel száguldó szélvihar söpört végig. A legújabb jelentések szerint a va­sutasok az átmeneti nehézségek után helytállnak. A hótorlaszokat, különö­sen Strba közeliben korszerű gépek és tehergépkocsik segítségével sike­rült eltávolítani. A bratislaval főpá­lyaudvaron állandóan készenlétben tartották a vasúti váltókat felmelegftő gépet, hogy zavartalan legyen a for­galom. A kelet-szlovákiai kerületben a 20 fokos fagy nagyon megnehezítette a vasúti forgalmat. Bár minden gépet és dolgozót bevetettek a hótorlaszok eltakarítására, néhány gyors ás sze­mélyvonat mégis késéssel érkezett a végállomásra. A forgalmat azonban sehol sem kellett leállítani. Sajtóértekezlet Szlovákia közszükségleti Iparának feladatairól Bedrich H o r á k, a közszükségleti Ipar miniszterhelyettese sajtóértekez­letet tartott, amelyen ismertette a szlovákiai újságírókat ezen népgaz­dasági ág problémáival és további feladataival. Amint az értekezleten kiderült, az utóbbi időben nem fordítunk elég gondot a közszükségleti ipar fejlesz­tésére. Az ipar dolgozóinak mintegy 21,4 százaléka dolgozik a közszükség­leti loarban, és a nők 33,7 százalékát foglalkoztatja. Amint a miniszterhelyettes hangsú­lyozta, a közszükségleti ipar a lakos­ság szükségleteit elégíti ki, de a kül­kereskedelemben is jelentős helyet foglal el. A lakosságnak főleg konfekción tex­tilárukat, textilruhákat ad. A jövőben irányt kell venni a szin­tetikus közszükségleti cikkek gyártá­sára. Ezen a téren a nyugati orszá­gok mögött legalább 15 évvel marad­tunk el. A hiányosságok ellenére is nagy távlatok állnak a közszükségleti ipar előtt. Több üzem létesül Szlovákiá­ban. Léván felépül a gyapotfeldolgozó kombinát, Bardejovon bővítik a cipő­gyártást, Poltáron használati üveget termelő üzemet létesítenek, Ojbányán bevezetjük az ömlesztett bazaltból ké­szített termékek nagyüzemi gyártását, Füleken pedig bútorgyár épül. Az újonnan megkezdett építkezéseken kí­vül befejezés előtt áll 16 nagy befeje­zési akció. A legnagyobb fejlődés az üvegipar­ban lati, ahol a termelés 197 száza­lékos növekedésével számolunk. , SAJTÓÉRTEKEZLET PRÄGÄBAN Prágában szintén sajtóértekezletet tartottak, mégpedig a belkereskedelmi minisztérium képviselőinek jelenlété­ben. Az újságírókat arról tájékoztat­ták, hogy a vendéglátó iparra egyre több a panasz. Ezért a nemzeti bizott­ságok az eddigi ellenőrzést tovább fejlesztve, fogyasztási tanácsokat ala­kítanak, vagyis a polgári ellenőrzés szerveit a nemzeti bizottságok keres­kedelmi bizottságaiban egyesítik. A cél a lakosság igényeinek maradék­talan kielégítése és az elárusítás szín­vonalának lényeges emelése. JELENTKEZZEN A SZEPSI MEZÖGAZDASÄGI MŰSZAKI KÖZÉPISKOLÁRA! A Moldovai Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola igazgatósága közli, hogy az 1967/68-as tanévre a mezőgazdasági gépesítési szak magyar tagozatára Jelentkezhetnek mindazon tanulók, akik az általá­nos iskola 9. évfolyamát sikeresen befejezték. A tanulmányi idő négy év és érettségivel végződik. A ta­nulók a szakoktatás keretében megismerkednek autók, mezőgaz­dasági gépek Javításával, üzem­­szervezéssel, a gépjárművek veze­tésével, majd megszerezhetik a gépjárművezetői Jogosítványt is. A felnőttek részére további ma­gyar nyelvű osztályok nyílnak. A tanulmányi idő három év és szak­érettségivel végződik. Jelentkezhet­nek mindazok, akik teljes alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és a mezőgazdasági gépparkokban legalább hároméves gyakorlatuk van. Bővebb felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. Az érdeklődők kérvényeiket leg­később február 28-lg küldjék az alábbi címre: Riaditefstvo SPTS, Moldava nad Bodvou, okres Koáice. Az iskola Igazgatósága A milliókat érő ötletek nyomában AMINT A CÍMBŐL is látható, nem kts dologról van szó. Ezért nem árt közelebbről megvizsgálni, milyenek is azok az ötletek, amelyek milliókat hoznak. Az akciót a Csehszlovák Rádió kezdeményezte és figyelemmel kíséri a Szlovák Nemzeti Tanács he­lyi gazdálkodási osztálya is. A moz­galom célja, hogy a polgárokat és a nemzeti bizottságokat a helyi gazdál­kodás felvirágoztatására serkentse és llymódon Jelentős pénzösszegek kerül­jenek a nemzeti bizottságok költség­­vetésébe. A nem mindennapos moz­galomba bekapcsolódtak az egyének, kollektívák, termelő és fogyasztási szövetkezetek, egységes földművesszö­vetkezetek, funkcionáriusok. Az értékelő bizottság főleg azokat az ötleteket helyezi előtérbe, amelyek lényegesen hozzájárulnak a nemzeti bizottságok költségvetésének kiegé­szítéséhez, a szolgáltatások kiszélesí­téséhez és javítják a lakosság élet­­körülményeit. Természetesen előnyben részesülnek olyan ötletek, amelyek a helyi tartalékok feltárására támasz­kodnak és felkarolják a régi hagyo­mányokat. Végső fokon az ötlet érté­két az szabja meg, hogy minél ki­sebb beruházással a legrövidebb időn belül megvalósítható legyen. Az ötle­tek ilyen értékelése nagyonis helyes, mert mit ér az olyan Javaslat, amely papíron marad. Azonkívül, hogy a mozgalom millió­kat hoz a nemzeti bizottságoknak, azok az egyének, akik a legjobb ötle­teket vetették fel, jutalomban része­sülnek. Két személy ingyenesen me­het a montreali világkiállításra, két személy kirándulhat Párizsba, további két személy pedig Bulgáriában tölt­heti rekreációját. A mozgalom és a kezdeményezés tehát megszületett, de vajon milyen visszhangra talált? Az értékelő bizottság elemzése sze­rint több mint 400 ötlet érkezett be. Ebből látható, hogy a mozgalom nagy visszhangra talált a lakosság körében. Amint feltételeztük, a Javaslatok többnyire a helyi forrásokra támasz 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. január 14. kodnak, és szem előtt tartják a szol­gáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztését és a gazdaságosság elvét. A javaslatok túlnyomó többsége építő­anyag-termeléssel — homokbányák, kőbányák nyitásával, mezei tégla­gyártó telepek létesítésével stb. — foglalkozik, de nagyon sokan fölvetik kisebb népművészeti üzemek, állandó és vándorló sokféle szolgáltatást nyújtó csoportok alakítását, kisebb szállodák létesítését. Vannak olyan Javaslatok is, amelyek olyan kisüze­mek létesítését sürgetik, amelyek fog­lalkoznának ollók, kések köszörülé­sével, esernyőjavltással, villanyháztar­­tásí cikkek kölcsönzésével és kar­bantartásával. Megszívlelendő az a Javaslat is, amely szerint egyes kör­zetekben mozgó borbély- és fodrász­üzem elégítené ki a lakosság igényeit. Amint már mondottuk, az ötletek akkor érnek valamit, ha nem maradnak papíron, és meghozzák a feltételezett gazdasági eredményt. Te­hát a tetteken a sor. Ezen a téren kü­lönös dicséretet érdemel Turba és Beloviő mérnök, a Nyitrai Városi Nem­zeti Bizottság dolgozója. A két lelkes mérnök Javaslata nagy részét már a gyakorlatban meg is valósította. Eddig Nyitrára messziről hordták az épít­kezéshez szükséges homokot. A mér­nökök javaslatára homokbányát nyi­tottak és az előzetes becslés szerint ez a kis • üzem 120 600 korona tiszta jövedelmet hoz a városi nemzeti bi­zottság pénztárába. A Nyitra környéki kőbányák is elég elhanyagolt állapot­ban voltak. A mérnökök Javaslatára korszerűsítették a termelést és így megkétszereződött, és a tiszta jöve­delem mintegy 300 800 korona lesz. A téli stadion öltözője természetesen csak az idény alatt volt kihasználva. Használt bútorral átmeneti szállodára rendezték be ezeket a helyiségeket, és így is Jelentős bevételt érnek el. A két mérnök még több kisebb-na­­gyobb ötlettel nevezett be a verseny­be, és a nemzeti bizottság pénztárába így több százezer korona került. Természetesen más városokból és ■ falvakból is érkeztek pénzt ka­matozó ötletek. Bartos János mozgó téglakészítőt javasol. A téglakészítő villany és Diesel motorral is üzemel­tethető. Napi teljesíménye 700—1200 tégla. Előnye, hogy könnyűszerrel a nyersanyaghoz vontatható. A hogy látjuk, az ötletek sokré­­tűek, és nagyon sok lehetőséget ölelnek fel. A kőbányák, homokbá­nyák, mezei «téglatelepek és különbö­ző szolgáltatási ágakon kívül szinte meglepő Javaslatok is vannak. A lo­sonci járásból például Nagykürtösről javasolják, hogy újítsák fel a régi hagyományokkal bíró fazekas mester­séget. Kurucz Ferenc Izsóról olyan kisüzem létesítésének lehetőségét elemzi, amely a helyi nyersanyagfor­rásokból fonott bútort készítene. Az ötletek között szerepelnek olyan cso­portok, amelyek háziszőtteseket ké­szítenének és felelevenítenék az egyes vidékek népies, régi hagyomá­nyon nyugvó termékeinek termelését. De érkeztek olyan Javaslatok is, hogy a melegvízzel rendelkező fürdők ví­zét melegágyak fűtésére használták fel. Nagyon Jó ötlet az is, hogy a mozgó pionlrtáborok diákjai erdei gyümölcsöt gyűjtsenek. Az ötletek felhívják a nemzeti bi­zottságok figyelmét mezőgazdasági Jellegű létesítmények Jelentőségére is. javasolják, hogy a nemzeti bizottsá­gok mezőgazdasági szakbizottságai egy-két hektáros területén például a háztáji kertészetek részére aprómag­vakat termesszenek. A legtöbb falu­ban akad elhanyagolt régi pince. Az ötletek szerint ezekben kevés befek­tetéssel Jelentős mennyiségű gombát lehet termeszteni. Nagyon jelentős az a Javaslat is, ami szerint Szlovákiá­ban a nutrla-tenyésztést ki lehet fej­leszteni. Ezt a termelési ágat már csak azért is fel kell karolni, mert az utóbbi időben egyre nagyobb a kereslet a szőrmeáruk iránt. Amint látjuk, az ötletek nagyon ko­moly problémákat vetettek fel. Az értékelő bizottsághoz december vé­géig több mint 400 javaslat érkezett be. De a mozgalom eredménye ettől sokkal nagyobb. A különböző vidé­kekről beérkezett ötletek megmutat­ták, hogy minden községben, városban sok még a tartalék, a lehetőség a szolgáltatások kibővítésére és szám­talanul új forrással Jelentős pénz­összegeket szerezhetünk a nemzeti bizottságok költségeinek kiegészítésé­re, amit ezek a falvak és városok fejlesztésére, csinosítására és a lakos­ság életkörülményeinek megjavításá­ra fordíthatnak. Bállá József 0 Az alsókemenecl Helyi Nemzeti Bizottság a hangos bemondó vezeté­két 960 méterről majdnem két kilo­méterre akarja hosszabbítani. Az át­építési költségek meghaladják a 100 ezer koronát. % A kassai járás fiataljai a CSISZ V. kongresszusának tiszteletére érté­kes kötelezettségvállalásokat tettek. A legjelentősebb felajánlások Gecsén, Tornaváralján és Csécsen születtek. A kassai iskolások már az ősszel 15 ezer ribizlibokrot ültettek az ifjúsági gyümölcsösben. A járás fiataljai 1270 hektár rétet és legelőt Javítottak fel és 5800 gyümölcsfacsemetét ültettek el. Színán, Debrődö* és Petőszinyén az ifjak segítettek a vízmedencék épí­tésében. (MAP) 0 Alsóhutka a felszabadulás óta nagy változásokon ment át. Amikor az első szovjet katonák bejöttek, csak 60 lakóház volt, ma már majdnem 100. Nem kevesebb, mint 75 lakásban új berendezéseket vettek a családok. A polgárok segítik a község fejlesz­tését is. Közös erővel épült fel a kul­­túrház, a kéttantermes új Iskola és autóbuszváróterem. Az állam segítsé­gével új önkiszolgáló üzlet épült, a portalanított út pedig ú] hidat kapott. A polgárok és , a község vagyona kb. 6 millióval gyarapodott. (I. S.) £ A michalovcei sörgyár idén ün­nepli fennállásának 100. évfordulóját. Az évforduló alkalmából érmeket és más értéktárgyakat hoznak forgalom­ba. A régi hagyományokra támaszkod­va Vihorlat nevű különleges sört ké­szítenek. £ A martini népbíróság halálra ítélte Balázs Rudolf cigányszármazású polgárt, aki Suíanyban baltával agyon­ütötte Stefan Hrval éjjeliőrt, mind­össze 250 koronáért. £ Hazánkban is vannak még ügyes postások. Kanadából érkezett egy le­vél, amelyen fel volt tüntetve a cím, csak hiányzott a lakhely. A prágai főpostán mégis kinyomozták, hogy a levél PreSovra szól, és ki is kézbesí­tették tulajdonosának. Eredményes föld alatti kutatás Csehszlovákia gazdag ország szegény ásványlelőhelyekben — mondják néha élcelődve geológusaink. Az 1952—1964. évi ásványtani kutatások ezt az állítást azonban megcáfolják. A Prágai Központi Földtani Intézet dol­gozói az elmúlt 13 év alatt földtani kutatásokat végeztek, s mintegy 1490 milliárd korona értékű ásványkincsre bukkantak. A legnagyobb értéket — 1100 milliárd koronát — a szilárd tüzelőanyagok teszik ki. A színesfémek esetében csakugyan „szegényes eredmények“ mutatkoztak: az 1969 felderítő kutatásból csak 24 volt sikeres. Ezzel szemben a vasérc-' lelőhelyek kutatása többnyire eredménnyel Járt. A Prágai Központi Földtani Intézet kutatásai és elemzései hozzájárultak a tökéletesített gazdasági rendszer formálásához. A szakágazat munkahelyet az idén rátérnek a földtani kutatás tökéletesített rendszerére. A munká-i latok finanszírozásának új rendszere Jobb eredmények elérését biztosítja. A "földműves válaszol: MUNKAVISZONY MEGSZAKÍTÁSA ÉS A JÁRADÉKIGÉNY HOGYAN KELL MEGÁLLAPÍTANI AZ ÁTLAGKERESETET? Milyen hosszú a felmondási idő? T. I. olvasónk az utolsó öt év során több mint négy évig alkalmazotti viszonyban a mezőgazdaságban dolgozott, az ötödik év során más jellegű vállalathoz ment dolgozni, ahol magasabb keresete van. Kérdi, hogy átlag­­kereset kiszámításánál melyik keresetből fognak kiindulni, vajon tekintetbe veszik-e az év közben történt állásváltoztatást? Továbbá kérdi, milyen fel­mondási időt kell betartani a mezőgazdasági jellegű munkaviszony felmon­dásánál? Végül, a jogok megőrzéséhez előír-e a törvény az előző munka­­viszony megszűnése és az új munkahelyre való belépés között valamilyen határidőt? 1. A Tt 1964/101 sz. társadalombiztosítási törvény 9. paragrafusa 2. be­kezdése értelmében az átlagos havi keresetet a járadékhiány megnyílásá­nak éve előtti utolsó 10, esetleg utolsó 5 naptári év — aszerint, hogy a dolgozó szempontjából melyik a kedvezőbb — alatt elért bruttókereset­ből (tehát a béradó leszámítása nélkül) állapítják meg. A törvény tehát nem veszi figyelembe az esetleges, az év bármely szakaszában történt, állásváltozást. Az átlagkereset kiszámításánál van még egy másik lehetőség is, éspedig, ha a dolgozó a nyugdíjigény megnyílása után a munkaviszony megszakítása nélkül tovább dolgozott, az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges havi keresetet a foglalkozás befejezésének éve előtti 10, illetve 5 naptári évben elért bruttókeresetből állapítják meg, ha ez a kiszámítás előnyösebb a dologzó számára, mint az előbb említett (a nyugdíjigény megnyílása előtti) kiszámítás. Továbbá fontos rendelkezést tartalmaz az említett törvény Tt 1964/102 sz. végrehajtási rendelete 15. § 2. bekezdése, amely szerint az átlagos havi kereset kiszámításakor nem veszik figyelembe abban a naptári évben elért alkalmazási időket és keresetet, amelyben a dolgozó először lépett alkal­mazásba, és amelyben a dolgozónak járadékigénye keletkezett, vagy ame­lyikben a dolgozó befejezte alkalmazását az öregségi nyugdíjjogosultság létrejötte után. 2. A mezőgazdasági Jellegű munkaviszonyok felmondására a munka­­törvénykönyv minden munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései érvénye­sek. A felmondási határidő a munkaadó és a dolgozó számára egyforma: a 30 éven aluli dolgozók esetében 1 hónap, a 30—40 éves dolgozók esetében 2 hónap, a 40 éven felüli dolgozó esetében három hónap. A felmondási határidő az Írásbeli felmondás kézbesítésétől számított nap­tári hónap első napjával kezdődik. A dolgozó a munkatörvénykönyv 51. § 1. bek.-ben felsorolt törvényes okok (nemzeti bizottság munkaerő toborzása alapján való munkavállalás, pályázat alapján való állás-elnyerés, egészségi okok az orvosi véleményező bizottság Igazolása alapján, nyugdíjazás; ha nők gyermekükről akarnak gondoskodni, ha terhesek; ha a vállalat nem tartotta be a szerződésben vagy jogszabályokban foglalt kötelezettségét; ha az utolsó 12 hónap alatt legalább B hónapon keresztül ne mhasználták ki a dolgozó minősítését, végül ha a házastársát, illetve a fiatalkorú dolgozó szüleit követi más lakóhelyre). A munkatörvénykönyv 51. paragrafusának 2. bekezdése értelmében más okból vagy egyáltalán minden indokolás nélkül is adhat (Írásban) fel­mondást, azonban ez esetben a fent említett 1, 2, 3 hónapos felmondási határidők 6 hónappal meghosszabbodnak, tehát 7—8, illetve 9 hónapos felmondási határidőt kell betartani. 3. 1986. január 1. óta sem a szabadság, sem a táppénz szempontjából a két foglalkozás között nem kell semmiféle határidőt betartani. Az alkal­mazás megszakítására a nyugdíjbiztosítás szempontjából a Tt 1964/101 sz. társadalombiztosítási törvény B. paragrafusának 1. bek. előírja, hogy a meg­szakítás előtti alkalmazást beszámítják, ha a megszakítás nem tartott tovább 5 évnél; ha 5 évnél tovább tartott, a megszakítás előtti alkalmazást csak akkor számítják be, ha a megszakítás után az alkalmazás legalább három évig tartott. Van-e rokkantjáradékosnak igénye öregségi járadékra? Gbéla András brutyil olvasónk 1961 óta rokkantjáradékot kap, 233 koro­nát. Mivel betöltötte a 65. életévét, kérdi, van-e igénye öregségi jára­dékra? Mivel olvasónk rokkantjáradékát 1962. április 1. előtt állapították meg a Tt 1963/103. sz. szövetkezeti dolgozók nyugdíjtörvénye 134. § 2. bek. értelmében, továbbra is csak rokkantjáradékra van igénye, mivel ezen já­radékot 1964. június 30-a után is folyósították neki. Egyébként más esetekben az említett törvény 94. §-a értelmében az öregségi, illetve rokkantjáradék közül a nyugdíjasnak az a járadék jár, amely magasabb.

Next

/
Thumbnails
Contents