Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-18 / 11. szám
Miért jut kevés paprika az üzletekbe? A ‘földműves válaszol: Változások a kár elleni biztosításban Az lpolyvlski EFSZ a biztosításra vonatkozó ú] előírásokkal kapcsolatban a következő kérdéseket intézte hozzánk: 1. Fertőző betegségek esetében, mint a száj- és körömfájás, bang stb., nyújt-e az Állami Biztosító valamilyen kártérítést abban az esetben, ha csak törvényes — kötelező — biztosítást kötnek. Külön szerződés kötése nélkül Tt 1966/106 sz. pénzügyminisztériumi hirdetmény 1. paragrafusa értelmében az EFSZ-ek és állami birtokok vagyonát a tűz, robbanás, villám, szélvihar, árvíz és elöntés, jégverés, talajcsuszamlás, lavina, fák és oszlopok lezuhanása által okozott károk ellen: a] épületek, kerítésfalak és kerítések, b) gabona, hüvelyesek, olajosnövények, fonáltermő növények, komló, dohány, zöldség, termőszőlő és takarmányfélék, c) saját termésből származó készletek, d) ingóságok (gépek, a holt leltár egyéb felszerelései), ej gazdasági és más állatok. A törvényes biztosítás tehát nem nyújt védelmet a fertőzős és ragályos kórok okozta károk ellen. Ezt a védelmet csak önkéntes biztosítással szerezheti meg az EFSZ. Az állami biztosító az önkéntes biztosítás következő típusú szerződéseit kínálja: I. Az állatok biztosítását fertőző betegségek ellen. Az állatállomány biztosítása. A biztosítás évi díja az állattenyésztés összhozamának 1,6 százaléka. II. A gazdasági állatok biztosítása betegség, sérülés, operáció, szülés és vetélés esetében bekövetkezett károsodása vagy elpusztulása ellen. A biztosítás tárgya a 6 hónappal idősebb szarvasmarha, sertés, fajjuh és fajkecske állomány, valamint az egypatás állatok állománya lehet. A biztosítás díja pl. tehenek esetében I. kategóriában 360 korona, II. és III. kategóriában 320 korona évente darabonként, (a tenyész- és törzsállatok esetében a biztosítási díj magasabb). — Lehetséges az A-I. és A-II. típusú biztosítási szerződés kombinációja kb. az utóbbi biztosítási díjak egynegyeddel alacsonyabb összegének fizetése ellenében. III. A különleges célokra nevelt állatok biztosítása a II. típusban felsorolt károsodás ellen. IV. Villanykeltetőben levő tojások megsemmisülése elleni biztosítás. V. Szőlők biztosítása a tavaszi fagyok ellen. VI. Eper biztosítása elemi károk és tavaszi fagyok ellen. VII. Gyümölcs (eper kivételével) biztosítása jégverés ellen. VIII. Virágok biztosítása elemi károk ellen. IX. Anyarozs termelési költségeinek biztosítása. X. motoros járművek károsodás és eltulajdonítása elleni biztosítás (baleset biztosítás). XI. A szövetkezet, ill. állami gazdaság dolgozói és üzemeltetése következtében keletkezett károk elleni biztosítás. Ezzel a biztosítási szerződéstípussal biztosíthatja magát a szövetkezet az üzemi balesetek ellen, vagy más személyek kártérítési igényei ellen. Ebben az esetben a biztosítási díj évente a szövetkezet minden átlag dolgozója után 89 korona. Ezt a biztosítási szerződéstípust figyelembe ajánljuk, mivel jelentékeny károk ellen nyújt biztosítási védelmet. (Eddig a 211/1959 0. V. hirdetmény szerint erre az esetre is vonatkozott a törvényes biztosítás.) XII. Gépek és gépi berendezések megkárosodása elleni biztosítás. XIII. Eltulajdonítása esetére kötött biztosítás. Mennyi kártérítést köteles fizetni a biztosító állat elhullása esetében? A biztosító az állat elhullása esetében, bármilyen típusú szerződésről is van szó, köteles megtéríteni az állat elhullása előtti értékét. Ebből az összegből le kell vonni a hasznosított maradványok értékét. Köteles-e a biztosító a kárt megtéríteni, ha a tehenek felfúvódását vagy egyéb sérülését valamelyik dolgozó gondatlansága okozta? A biztosító abban az esetben, ha a szövetkezet, illetve annak dolgozója a biztosítási szreződés vállalt kötelezettség vagy más előírásban megszabott kötelesség megszegésével okozta a kárt, a kártérítést 20 százalékig és tudatos megszegés esetében 50 százalékig csökkentheti. Az állami biztosító felügyelőségein és a termelési igazgatóságokon keresztül már tájékoztatta az EFSZ-t a biztosításban bekövetkezett lényeges változásokról. Az önkéntes biztosítás tételei első pillantásra magasnak tűnnek, de alaposabb mérlegelés alapján megállapítható, hogy arányban vannak a vállalt kockázattal szemben. (Pl. 1966-ban Szlovákiában az EFSZ-ek 203 millió biztosítási díjával szemben a biztosító 466 millió korona kártérítést fizetett ki.) Dr. Földes József Egy időben az volt a szokás, hogy ha valami hiánycikk volt, a termelőket szidtuk. Aztán rájöttünk, hogy olykor az elosztás körül is akad hiba. Sőt, az utóbbi időben főleg az elosztást bíráljuk, méghozzá a legtöbb esetben jogosan. Pár hónappal ézelőtt például nem volt paprika. Aki ismerte a mezőgazdaság terméseredményeit, egy percig sem kételkedett abban, hogy ismét a kereskedelmi hálózat a ludas. No de ne vágjunk a dolgok elébe, nézzük csak a paprikaellátást. Szinte minden héten betekintek az élelmiszerüzletekbe, kíváncsian nézegetem, miből van hiány. Az üzletesek Ilyenkor szinte fennkölt ünnepiességgel mondják: „Nincs kérem, és egyhamar nem is lesz". A paprika esetében megkockáztattam a kérdést: Aztán miért? „Bizonyára a termelők a hibásak. Tudja, a mezőgazdaság...“ Mivel úgy tudtam, hogy fűszerpaprikából szinte rekordhozamokat értünk el, ellátogattam az érsekújvári paprikaőrlő-malomba, hogy fényt derítsek a titokra. Ángyéi Miklós igazgató már az első mondatban megcáfolta az üzletes kijelentését. — Raktárainkban annyi paprika volt és van, hogy attól tartunk, egyszer leszakad a padlás. Adnánk ml paprikát az üzletekbe, csak vinné a kereskedelem. De az sem viheti, mert... Kevés a csomagolópapír A józan ésszel gondolkozó fogyasztó el sem tudja képzelni, hogy a hiánycikket sokszor tizedrendű problémák is előidézhetik. Csakhogy az élet fonákságai furcsa dolgokat szülnek. Mivel az érsekújvári paprikamalomnak nem volt elég zacskója, 30—40 vagon édespaprika maradt a raktárakban. Az igazgatóval vitatjuk az elfogadható okokat és keressük a kiutat. A brnól papírüzemek Skalicai részlege még mindig 17 tonna csomagolóanyaggal adós. De a gyár sem hibás teljesen, mert nem kap elég pergamenpapírt. Kereshetnénk, kutathatnánk tovább a paprika csomagolásához szükséges zacskók hiányának okát. De inkább beszéljünk arról, hogy mit lehetett volna tenni, és hogyan oldják meg a közeljövőben a problémát. • > Tény, hogy a kereskedelmi hálózat egyáltalán nem rugalmas. Ha például a paprikamalom nem kapott elég csomagolóanyagot, a paprikát nyugodtan szétküldhették volna az üzletekbe zsákokba is, és az üzletesek minden nehézség nélkül szétmérhették volna kisebb-nagyobb más célra készült zacskókba. Ami megtörtént, azon viszont már nem segíthetünk. Tény, hogy a fogyasztóknak üzletről üzletre kellett kilincselniük, hogy édespaprikát szerezzenek. A paprika-, malom vezetősége azonban már rugalmasabban cselekszik. A prágai papírüzemektől rendelt 10 tonna 25— 50 grammos zacskókat, a Chemosvit szintén jelentős csomagolóanyagot szállít. Figyelemreméltó a Nová Baiía-i Kveta újdonsága. A kisipari termelőszövetkezet 100 grammos szórófejekkel ellátott üvegpalackokat készít. Előnyük, hogy higiénikusak és olcsók. Lám, van megoldás, ha keressük a lehetőséget. A blanskól gépgyárak vlaSimi üzemétől két csomagológépet kapnak, amelyek lényegesen hozzájárulnak a csomagolás meggyorsításához. Lassan megoldódik tehát a probléma, de nagyobb igyekezetre van szükség, mert az előirányzott tervekhez képest még mindig kevés paprika jut az üzletekbe. Egyre több paprikát fogyasztunk A paprikaellátás problémája azért is előtérbe kerül, mert egyre nagyobb a kereslet. Már a cseh országrészekben — főleg Osztraván —. is emelkedik a paprikafogyasztás. Az 1960-as évhez képest 20 vagonnal emelkedett az édespaprika-fogyasztás. Felvetődik a kérdés, vajon a termelés lépést tud-e tartani a fogyasztással? Ezen a téren kedvező a helyzet. Amíg 1950-ben csak 478 tonna fűszerpaprikát termeltünk, a múlt évben már 1643 tonnát, idén pedig 1719 hektárra kötöttek szerződést, ami 2054 tonna őrölt édespaprikát jelent. Szövetkezeteink példásan hozzájárulnak a lakosság paprikaellátásához. A sókszelőcei, az udvardi, az lpolyvlski, a patai, a dunaradványi és a borii szövetkezetek mindig élenjártak a fűszerpaprika-termesztésben. A múlt évben a borii EFSZ került az élre 2815 kg-os hektárhozammal, a másodikra pedig az lpolyvlski szövetkezet 2639 kg-os hektárhozammal. A nagyobb területen termelők közül a tompái szövetkezeté lett az elsőség, 2244 kg-os hektárhozammal. A termelőkön tehát nincs hiba és Ángyéi elvtárs szavai szerint, a minőség is egyre javul. A parikatermelés előreláthatólag a mostani szinten mozog majd, és így nem szorulunk behozatalra. Korszerűsítésre szorul a paprikamalom Az Igazgató elvtárssal végigjártuk a malom munkahelyeit és bizony végső tapasztalatként azt szűrtem le, hogy például a csomagolásnál elavult, manufakturális viszonyok között dolgoznak. Nincs egy korszerű papríkatöltögető csomagológépük. Persze, most kenyértörésre került sor, mi az előnyösebb, korszerűsíteni az elavult paprikamalmot, vagy pedig várni addig, amíg elkészül az új konzervgyár. Nézetem szerint, ha a konzervgyár építése még több évet vesz igénybe, talán üzembe lehetne helyezni több korszerű csomagológépet. A szárítással az utóbbi időben nincsenek komolyabb bajok. A kilenc üzemrészlegen hét levegős és hat darab műszárítót építettek. A malom a kisegítőüzemekkel együtt napi egy vagon paprikát őröl, ami elegendő. Mit készítenek még a paprikamalomban? A paprika őrlése többé-kevésbé idényjellegű. Hogy a munkásokat a lehetőség szerint minél hosszabb ideig foglalkoztathassák, más termékeket is készítenek. Többek között évente 7,5 vagon csipketeát, 260 vagon savanyúkáposztát, 50 tonna félkészárut, 42 tonna szárított zöldséget, 9 vagon szárított fokhagymát és különböző zöldségkonzerváló anyagokat. Nagyon helyes, hogy foglalkoznak a szárított zöldségfélékkel is, különösen fokhagymaszárítással, mert az elmúlt években baj volt az értékesítésével, viszont por alakban nagyszerűen tárolják, és a vásárló is meg lehet elégedve a minőséggel. Dicséretreméltó, hogy az utóbbi Időben az árukat ízléses kivitelű csomagolóJokhagyma-csomagológép anyagban szállítják. Ez különösen Scheliing Rudolf tervező-rajzoló érdeme. Hasznos dolog az, hogy a paprikát negyedkilős csomagokban is árulják, mert a vevők, főleg Szlovákiában, igen keresik az így csomagolt paprikát. A fentiekből láthatjuk, mennyi nehézség árán jut el a paprika az üzletekbe. Ki gondolná, hogy még a csomagolóanyag is fékezheti a közellátást? A jövőben ilyesminek nem szabad előfordulnia. Az irányítás tökéletesítése szabadabb kezet enged az igazgatóknak. Ángyéi elvtárs helyesen tette, hogy több üzemtől, köztük kisipari termelőszövetkezettől is kért csomagolóanyagot. Meg kell ragadni minden alkalmat a vevő kielégítésére, hogy minél kevesebb panasz legyen. Úgy látszik, ezen a téren is lehet megoldást találni és ha az ígért csomagolóanyagokat megkapják, elegendő paprika kerül majd az üzletekbe. BÁLLÁ JÓZSEF £ Ebed község nem akármilyen falu ám. Lakosainak száma 1612, tehát közepes faluról ván szó, de 22 tanítót, 6 orvost, 3 mérnököt, 2 atomfizikust, 1 ítélőbírót, 1 állatorvost, 1 színészt, 2 papot és 47 érettségizett kádert adott a társadalomnak. Többek között innen származik a Budapesten élő híres Buga doktor is. (Zalaba F., Ebed) • Madáron igen aktívan dolgozik a polgári ügyek bizottsága. Legutóbb egy arany- és ezüstlakodalmat tartot-ÚJ RUHÁT ADNAK AZ ÖREGEKNEK Nemrég Marcellházán jártunk, ahol meggyőződtünk róla, hogy a helyi nemzeti bizottság példásan segíti az öregeket. A szociális bizottság elnöke Marikovec Lajos, aki mindent megtesz a kiöregedett polgárok életének szebbé tételéért. A múlt évben szociális segítségként 150 ezer koronát juttattak a falu lakúinak. Húsz nyugdíjas jutányos áron, közösen étkezik. Elismerésre méltó a szociális bizottság azon igyekezete is, hogy a nygdíjasoknak új ruhát vesznek. Az emberség szép példája ez, amit más községekben is követhetnének, j-b-) Javításra szorul a Napirenden a vízgazdálkodás Ivóvízellátásunknak meg vannak az egészségügyi és kitermelési gondjai annak ellenére, hogy felszíni és felszín alatti vízkészletünk koránt sincs kimerítve. Vízszerzés szempontjából ugyanis a helyi geológiai adatok döntőek, a talajvíz, a forrásvíz, a folyók természetes kavicsrétegben megszűrt vize, artézi víz, karsztvíz és végső esetben a folyókból közvetlenül szivattyúzott víz jöhet számításba. Jó néhány településen nincs még vízvezeték; egyes helyeken csak törpe vízmű van, másutt csatornázás helyett csak csapadékvíz-elvezetés. A szennyvizek ártalmatlanítása nincs még teljesen megoldva. A Vág egyes szakaszai például annyira szennyezettek, hogy meghaladja az egészségügyi normákat. Több kisebb folyó is a szennyvíz-túlterhelés miatt jórészt megszűnt élővíz lenni. Igazán jól működő tisztítóberendezések tulajdonképpen csak az új ipari településeken találhatók, ezek hatásfoka azonban a túlterhelés *2 SZAÍÍ4P FÖLDMŰVES 1967. március 18. miatt sok esetben nem kielégítő. Fokozza a nehézségeket, hogy az ipari szennyvizekben mindig több a folyók öntisztulását bénító toxikus olaj, fenol, benzol, cián stb. Elsőrendű feladat tehát a felszíni és a föld alatti vizek alapos megismerése, s ezek gazdaságos és ésszerű felhasználása. A vízért folytatott küzdelemben jelentős szerep hárul a hidroenergetikai célokra épített duzzasztókra és gyűjtőmedencékre is, melyek segítségével bizonyos ideig biztosítani lehet a vízművek ellátását. Az ivóvíznek szagtalannak, csíramentesnek, kellő lágyságának, üdítőnek és kellő hőmérsékletűnek kell lennie. Az ipari vízzel szemben az a követelmény, hogy tiszta legyen, — vagyis ne tartalmazzon vegyi elemeket. A mezőgazdaság számára legalkalmasabb az esővíz, amely a talajrétegen át szivárogva nagy mennyiségű kalcium- és magnéziumsókat old fel. A vízművekre nehezedő teher napról-napra nő. A talaj és a talajvizek elszennyeződése mind jobban érezteti hatását, fokozza a víztermelés nehézségeit nemcsak nálunk, de az egész világon. A világ tehát víz után kutat, mert eiodázhatatlanul elérkezett az az idő, amikor új víznyerési lehetőségek után kell néznünk. A vízigény rohamos növekedésére jellemző, hogy államunk vízigénye például 1939-től a mai napig másfélmilliárdrói több mint ötmilliárd köbméternyire emelkedett. A vízszükséglet előteremtésében jelentős szerep hárul a duzzasztógátakra és gyűjtőmedencékre, melyek biztosítják a szükséges vízmennyiséget úgy a kohászati ipar, mint a mezőgazdasági termelés számára. De a hazai ivóvíz védelme, valamint a belvíz elleni küzdelem problémái — sok vonatkozásban — még meoldásra várnak. A közeljövőben befejeződik a Vág menti vízierőmüvek építése is, ami nagy területek öntözését és a Vág jelentős szakaszának hajózhatóvá tételét teszi lehetővé. 1970-ig befejeződik a kelet-szlovákiai síkság és 1975- ig Nyugat-Szlovákia területe egy részének lecsapolása és csatornázása. Soron van továbbá a Zsitva, a Nyitra, a Rima, a Sajó és az Ipoly teljes szabályozása is. Matisz Gyula tak. Többek között két unoka köszöntötte a helyi kilencéves iskola műsorában az ünnepeiteket. A polgári bizottság a jövőben még aktívabb munkát akar kifejteni ezen a téren. (Plachy László, Madar) • A fogyasztási szövetkezetek bényi évzáró gyűlésén élénk vita folyt az üzlethálózat körül. Az üzlethelyiségek ugyanis elavultak, sőt az egyik raktár be is ázik, és így romlik az áru minősége. Egy üzletben árulják a tejet, kenyeret, zöldséget, burgonyát, üvegsört, s a vendéglőnek sincs raktára. Ezért sokszor a sört a tűző napra teszik és úgy árusítják. A járási fogyasztási szövetkezetnek több gondot kellene ezekre a problémákra fordítania. Vagy Bény mostohaközség? (Dávid Nándor, Ipolyság) 0 Csécs község Is fejlődik. Tavaly befejezték egy 12 tantermes új iskola építését. A lakosság példásan kiveszi részét a társadalmi munkákból. Három kilométer utat portalanítottak, körülkerítették az iskolát, a parkot, kiültettek 650 díszfát és egy km hoszszúságban szabályozták a patakot. A társadalmi brigádőrák értéke 198 000 korona. (Iván Sándor, Kassa) 0 Árvíz Kelet-Szlovákiában. A jelentések szerint a Bodrog vízszintje már 850 cm magasra emelkedett és 8500 hektár földet öntött el. A michalovcei és trebiéovi járásban továbbra is tart a harmadfokú készültség. A szakemberek szerint Vécs körzetében a Bodrog hamarosan eléri a 9 méter magas vízszíntet. Ha a víz magassága 930 cm lesz, Magyarország kéri, hogy engedjék a víztöbbletet a száraz víztárolóba. így mintegy 53 millió köbméterrel csökkenne a vízmennyiség. A Latorca is megduzzadt, hisz 724 cm magas a víz állása és további áradást várnak. A kelet-szlovákiai vízgazdálkodási intézkedések következtében hatalmas területeket mentettek meg az árvíz elől, mert a vihorláti és a Vefká Doma§a-i víztároló nagymennyiségű vizet fogadott be. Szerkesztői üzenet BUGÁR JÁNOS, Svodfn: Kérésének főleg helyszűke miatt nem tehetünk eleget. A szakszervezetek céljára, a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó adatokat megtalálhatja a szakszervezetek alapszabályaiban. Ezt megtekintheti bármely szakszervezet helyi csoportjában vagy a funkcionáriusoknál.
