Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-18 / 11. szám

Miért jut kevés paprika az üzletekbe? A ‘földműves válaszol: Változások a kár elleni biztosításban Az lpolyvlski EFSZ a biztosításra vonatkozó ú] előírásokkal kapcsolatban a következő kérdéseket intézte hozzánk: 1. Fertőző betegségek esetében, mint a száj- és körömfájás, bang stb., nyújt-e az Állami Biztosító valamilyen kártérítést abban az esetben, ha csak törvényes — kötelező — biztosítást kötnek. Külön szerződés kötése nélkül Tt 1966/106 sz. pénzügyminisztériumi hir­detmény 1. paragrafusa értelmében az EFSZ-ek és állami birtokok vagyo­nát a tűz, robbanás, villám, szélvihar, árvíz és elöntés, jégverés, talajcsu­­szamlás, lavina, fák és oszlopok lezuhanása által okozott károk ellen: a] épületek, kerítésfalak és kerítések, b) gabona, hüvelyesek, olajosnövények, fonáltermő növények, komló, do­hány, zöldség, termőszőlő és takarmányfélék, c) saját termésből származó készletek, d) ingóságok (gépek, a holt leltár egyéb felszerelései), ej gazdasági és más állatok. A törvényes biztosítás tehát nem nyújt védelmet a fertőzős és ragályos kórok okozta károk ellen. Ezt a védelmet csak önkéntes biztosítással sze­rezheti meg az EFSZ. Az állami biztosító az önkéntes biztosítás következő típusú szerződéseit kínálja: I. Az állatok biztosítását fertőző betegségek ellen. Az állatállomány biztosítása. A biztosítás évi díja az állattenyésztés összhozamának 1,6 százaléka. II. A gazdasági állatok biztosítása betegség, sérülés, operáció, szülés és vetélés esetében bekövetkezett károsodása vagy elpusztulása ellen. A biztosítás tárgya a 6 hónappal idősebb szarvasmarha, sertés, fajjuh és fajkecske állomány, valamint az egypatás állatok állománya lehet. A biztosítás díja pl. tehenek esetében I. kategóriában 360 korona, II. és III. kategóriában 320 korona évente darabonként, (a tenyész- és törzsálla­tok esetében a biztosítási díj magasabb). — Lehetséges az A-I. és A-II. típusú biztosítási szerződés kombinációja kb. az utóbbi biztosítási díjak egynegyeddel alacsonyabb összegének fizetése ellenében. III. A különleges célokra nevelt állatok biztosítása a II. típusban felso­rolt károsodás ellen. IV. Villanykeltetőben levő tojások megsemmisülése elleni biztosítás. V. Szőlők biztosítása a tavaszi fagyok ellen. VI. Eper biztosítása elemi károk és tavaszi fagyok ellen. VII. Gyümölcs (eper kivételével) biztosítása jégverés ellen. VIII. Virágok biztosítása elemi károk ellen. IX. Anyarozs termelési költségeinek biztosítása. X. motoros járművek károsodás és eltulajdonítása elleni biztosítás (bal­eset biztosítás). XI. A szövetkezet, ill. állami gazdaság dolgozói és üzemeltetése követ­keztében keletkezett károk elleni biztosítás. Ezzel a biztosítási szerződés­­típussal biztosíthatja magát a szövetkezet az üzemi balesetek ellen, vagy más személyek kártérítési igényei ellen. Ebben az esetben a biztosítási díj évente a szövetkezet minden átlag dolgozója után 89 korona. Ezt a bizto­sítási szerződéstípust figyelembe ajánljuk, mivel jelentékeny károk ellen nyújt biztosítási védelmet. (Eddig a 211/1959 0. V. hirdetmény szerint erre az esetre is vonatkozott a törvényes biztosítás.) XII. Gépek és gépi berendezések megkárosodása elleni biztosítás. XIII. Eltulajdonítása esetére kötött biztosítás. Mennyi kártérítést köteles fizetni a biztosító állat elhullása esetében? A biztosító az állat elhullása esetében, bármilyen típusú szerződésről is van szó, köteles megtéríteni az állat elhullása előtti értékét. Ebből az összegből le kell vonni a hasznosított maradványok értékét. Köteles-e a biztosító a kárt megtéríteni, ha a tehenek felfúvódását vagy egyéb sérülését valamelyik dolgozó gondatlansága okozta? A biztosító abban az esetben, ha a szövetkezet, illetve annak dolgozója a biztosítási szreződés vállalt kötelezettség vagy más előírásban megsza­bott kötelesség megszegésével okozta a kárt, a kártérítést 20 százalékig és tudatos megszegés esetében 50 százalékig csökkentheti. Az állami biztosító felügyelőségein és a termelési igazgatóságokon ke­resztül már tájékoztatta az EFSZ-t a biztosításban bekövetkezett lényeges változásokról. Az önkéntes biztosítás tételei első pillantásra magasnak tűnnek, de alaposabb mérlegelés alapján megállapítható, hogy arányban vannak a vállalt kockázattal szemben. (Pl. 1966-ban Szlovákiában az EFSZ-ek 203 millió biztosítási díjával szemben a biztosító 466 millió koro­na kártérítést fizetett ki.) Dr. Földes József Egy időben az volt a szokás, hogy ha valami hiánycikk volt, a termelő­ket szidtuk. Aztán rájöttünk, hogy olykor az elosztás körül is akad hiba. Sőt, az utóbbi időben főleg az elosz­tást bíráljuk, méghozzá a legtöbb esetben jogosan. Pár hónappal ézelőtt például nem volt paprika. Aki ismer­te a mezőgazdaság terméseredmé­nyeit, egy percig sem kételkedett ab­ban, hogy ismét a kereskedelmi há­lózat a ludas. No de ne vágjunk a dolgok elébe, nézzük csak a paprika­­ellátást. Szinte minden héten betekintek az élelmiszerüzletekbe, kíváncsian néze­getem, miből van hiány. Az üzletesek Ilyenkor szinte fennkölt ünnepiesség­gel mondják: „Nincs kérem, és egy­hamar nem is lesz". A paprika eseté­ben megkockáztattam a kérdést: Az­tán miért? „Bizonyára a termelők a hibásak. Tudja, a mezőgazdaság...“ Mivel úgy tudtam, hogy fűszerpap­rikából szinte rekordhozamokat ér­tünk el, ellátogattam az érsekújvári paprikaőrlő-malomba, hogy fényt de­rítsek a titokra. Ángyéi Miklós igazgató már az első mondatban megcáfolta az üzletes ki­jelentését. — Raktárainkban annyi paprika volt és van, hogy attól tartunk, egy­szer leszakad a padlás. Adnánk ml paprikát az üzletekbe, csak vinné a kereskedelem. De az sem viheti, mert... Kevés a csomagolópapír A józan ésszel gondolkozó fogyasz­tó el sem tudja képzelni, hogy a hiánycikket sokszor tizedrendű prob­lémák is előidézhetik. Csakhogy az élet fonákságai furcsa dolgokat szül­nek. Mivel az érsekújvári paprika­malomnak nem volt elég zacskója, 30—40 vagon édespaprika maradt a raktárakban. Az igazgatóval vitatjuk az elfogad­ható okokat és keressük a kiutat. A brnól papírüzemek Skalicai részlege még mindig 17 tonna csomagoló­anyaggal adós. De a gyár sem hibás teljesen, mert nem kap elég perga­menpapírt. Kereshetnénk, kutathat­nánk tovább a paprika csomagolá­sához szükséges zacskók hiányának okát. De inkább beszéljünk arról, hogy mit lehetett volna tenni, és hogyan oldják meg a közeljövőben a problémát. • > Tény, hogy a kereskedelmi hálózat egyáltalán nem rugalmas. Ha például a paprikamalom nem kapott elég csomagolóanyagot, a paprikát nyu­godtan szétküldhették volna az üzle­tekbe zsákokba is, és az üzletesek minden nehézség nélkül szétmérhet­ték volna kisebb-nagyobb más célra készült zacskókba. Ami megtörtént, azon viszont már nem segíthetünk. Tény, hogy a fogyasztóknak üzletről üzletre kellett kilincselniük, hogy édespaprikát szerezzenek. A paprika-, malom vezetősége azonban már ru­galmasabban cselekszik. A prágai papírüzemektől rendelt 10 tonna 25— 50 grammos zacskókat, a Chemosvit szintén jelentős csomagolóanyagot szállít. Figyelemreméltó a Nová Ba­­iía-i Kveta újdonsága. A kisipari ter­melőszövetkezet 100 grammos szó­rófejekkel ellátott üvegpalackokat ké­szít. Előnyük, hogy higiénikusak és olcsók. Lám, van megoldás, ha ke­ressük a lehetőséget. A blanskól gép­gyárak vlaSimi üzemétől két csoma­gológépet kapnak, amelyek lényege­sen hozzájárulnak a csomagolás meg­gyorsításához. Lassan megoldódik te­hát a probléma, de nagyobb igyeke­zetre van szükség, mert az előirány­zott tervekhez képest még mindig kevés paprika jut az üzletekbe. Egyre több paprikát fogyasztunk A paprikaellátás problémája azért is előtérbe kerül, mert egyre nagyobb a kereslet. Már a cseh országrészek­ben — főleg Osztraván —. is emel­kedik a paprikafogyasztás. Az 1960-as évhez képest 20 vagonnal emelkedett az édespaprika-fogyasztás. Felvetődik a kérdés, vajon a ter­melés lépést tud-e tartani a fogyasz­tással? Ezen a téren kedvező a helyzet. Amíg 1950-ben csak 478 tonna fűszer­­paprikát termeltünk, a múlt évben már 1643 tonnát, idén pedig 1719 hek­tárra kötöttek szerződést, ami 2054 tonna őrölt édespaprikát jelent. Szö­vetkezeteink példásan hozzájárulnak a lakosság paprikaellátásához. A sók­szelőcei, az udvardi, az lpolyvlski, a patai, a dunaradványi és a borii szö­vetkezetek mindig élenjártak a fű­szerpaprika-termesztésben. A múlt évben a borii EFSZ került az élre 2815 kg-os hektárhozammal, a máso­dikra pedig az lpolyvlski szövetkezet 2639 kg-os hektárhozammal. A na­gyobb területen termelők közül a tompái szövetkezeté lett az elsőség, 2244 kg-os hektárhozammal. A ter­melőkön tehát nincs hiba és Ángyéi elvtárs szavai szerint, a minőség is egyre javul. A parikatermelés előre­láthatólag a mostani szinten mozog majd, és így nem szorulunk behoza­talra. Korszerűsítésre szorul a paprikamalom Az Igazgató elvtárssal végigjártuk a malom munkahelyeit és bizony vég­ső tapasztalatként azt szűrtem le, hogy például a csomagolásnál elavult, manufakturális viszonyok között dol­goznak. Nincs egy korszerű papríka­­töltögető csomagológépük. Persze, most kenyértörésre került sor, mi az előnyösebb, korszerűsíteni az elavult paprikamalmot, vagy pedig várni ad­dig, amíg elkészül az új konzervgyár. Nézetem szerint, ha a konzervgyár építése még több évet vesz igénybe, talán üzembe lehetne helyezni több korszerű csomagológépet. A szárítás­sal az utóbbi időben nincsenek ko­molyabb bajok. A kilenc üzemrészle­gen hét levegős és hat darab műszá­rítót építettek. A malom a kisegítő­üzemekkel együtt napi egy vagon paprikát őröl, ami elegendő. Mit készítenek még a paprikamalomban? A paprika őrlése többé-kevésbé idényjellegű. Hogy a munkásokat a lehetőség szerint minél hosszabb ideig foglalkoztathassák, más termé­keket is készítenek. Többek között évente 7,5 vagon csipketeát, 260 va­gon savanyúkáposztát, 50 tonna fél­készárut, 42 tonna szárított zöldséget, 9 vagon szárított fokhagymát és kü­lönböző zöldségkonzerváló anyagokat. Nagyon helyes, hogy foglalkoznak a szárított zöldségfélékkel is, különö­sen fokhagymaszárítással, mert az el­múlt években baj volt az értékesíté­sével, viszont por alakban nagysze­rűen tárolják, és a vásárló is meg lehet elégedve a minőséggel. Dicsé­­retreméltó, hogy az utóbbi Időben az árukat ízléses kivitelű csomagoló­Jokhagyma-csomagológép anyagban szállítják. Ez különösen Scheliing Rudolf tervező-rajzoló ér­deme. Hasznos dolog az, hogy a pap­rikát negyedkilős csomagokban is árulják, mert a vevők, főleg Szlová­kiában, igen keresik az így csoma­golt paprikát. A fentiekből láthatjuk, mennyi ne­hézség árán jut el a paprika az üzle­tekbe. Ki gondolná, hogy még a cso­magolóanyag is fékezheti a közellá­tást? A jövőben ilyesminek nem sza­bad előfordulnia. Az irányítás tökéle­tesítése szabadabb kezet enged az igazgatóknak. Ángyéi elvtárs helye­sen tette, hogy több üzemtől, köztük kisipari termelőszövetkezettől is kért csomagolóanyagot. Meg kell ragadni minden alkalmat a vevő kielégítésére, hogy minél kevesebb panasz legyen. Úgy látszik, ezen a téren is lehet megoldást találni és ha az ígért cso­magolóanyagokat megkapják, elegen­dő paprika kerül majd az üzletekbe. BÁLLÁ JÓZSEF £ Ebed község nem akármilyen falu ám. Lakosainak száma 1612, tehát közepes faluról ván szó, de 22 tanítót, 6 orvost, 3 mérnököt, 2 atomfizikust, 1 ítélőbírót, 1 állatorvost, 1 színészt, 2 papot és 47 érettségizett kádert adott a társadalomnak. Többek között innen származik a Budapesten élő hí­res Buga doktor is. (Zalaba F., Ebed) • Madáron igen aktívan dolgozik a polgári ügyek bizottsága. Legutóbb egy arany- és ezüstlakodalmat tartot-ÚJ RUHÁT ADNAK AZ ÖREGEKNEK Nemrég Marcellházán jártunk, ahol meggyőződtünk róla, hogy a helyi nemzeti bizottság példásan segíti az öregeket. A szociális bizottság elnöke Marikovec Lajos, aki mindent megtesz a kiöregedett polgárok életének szeb­bé tételéért. A múlt évben szociális segítségként 150 ezer koronát juttat­tak a falu lakúinak. Húsz nyugdíjas jutányos áron, közösen étkezik. Elis­merésre méltó a szociális bizottság azon igyekezete is, hogy a nygdíjasok­­nak új ruhát vesznek. Az emberség szép példája ez, amit más községek­ben is követhetnének, j-b-) Javításra szorul a Napirenden a vízgazdálkodás Ivóvízellátásunknak meg vannak az egészségügyi és kitermelési gondjai annak ellenére, hogy felszíni és fel­szín alatti vízkészletünk koránt sincs kimerítve. Vízszerzés szempontjából ugyanis a helyi geológiai adatok dön­tőek, a talajvíz, a forrásvíz, a folyók természetes kavicsrétegben megszűrt vize, artézi víz, karsztvíz és végső esetben a folyókból közvetlenül szi­vattyúzott víz jöhet számításba. Jó néhány településen nincs még vízvezeték; egyes helyeken csak törpe vízmű van, másutt csatornázás helyett csak csapadékvíz-elvezetés. A szenny­vizek ártalmatlanítása nincs még tel­jesen megoldva. A Vág egyes szaka­szai például annyira szennyezettek, hogy meghaladja az egészségügyi nor­mákat. Több kisebb folyó is a szenny­víz-túlterhelés miatt jórészt megszűnt élővíz lenni. Igazán jól működő tisztí­tóberendezések tulajdonképpen csak az új ipari településeken találhatók, ezek hatásfoka azonban a túlterhelés *2 SZAÍÍ4P FÖLDMŰVES 1967. március 18. miatt sok esetben nem kielégítő. Fo­kozza a nehézségeket, hogy az ipari szennyvizekben mindig több a folyók öntisztulását bénító toxikus olaj, fe­nol, benzol, cián stb. Elsőrendű feladat tehát a felszíni és a föld alatti vizek alapos megisme­rése, s ezek gazdaságos és ésszerű felhasználása. A vízért folytatott küz­delemben jelentős szerep hárul a hid­­roenergetikai célokra épített duzzasz­tókra és gyűjtőmedencékre is, melyek segítségével bizonyos ideig biztosítani lehet a vízművek ellátását. Az ivóvíznek szagtalannak, csíra­mentesnek, kellő lágyságának, üdítő­nek és kellő hőmérsékletűnek kell lennie. Az ipari vízzel szemben az a követelmény, hogy tiszta legyen, — vagyis ne tartalmazzon vegyi eleme­ket. A mezőgazdaság számára legal­kalmasabb az esővíz, amely a talaj­rétegen át szivárogva nagy mennyisé­gű kalcium- és magnéziumsókat old fel. A vízművekre nehezedő teher nap­­ról-napra nő. A talaj és a talajvizek elszennyeződése mind jobban érezteti hatását, fokozza a víztermelés nehéz­ségeit nemcsak nálunk, de az egész világon. A világ tehát víz után kutat, mert eiodázhatatlanul elérkezett az az idő, amikor új víznyerési lehető­ségek után kell néznünk. A vízigény rohamos növekedésére jellemző, hogy államunk vízigénye például 1939-től a mai napig másfél­­milliárdrói több mint ötmilliárd köb­méternyire emelkedett. A vízszükséglet előteremtésében je­lentős szerep hárul a duzzasztógátak­ra és gyűjtőmedencékre, melyek biz­tosítják a szükséges vízmennyiséget úgy a kohászati ipar, mint a mező­­gazdasági termelés számára. De a ha­zai ivóvíz védelme, valamint a belvíz elleni küzdelem problémái — sok vo­natkozásban — még meoldásra vár­nak. A közeljövőben befejeződik a Vág menti vízierőmüvek építése is, ami nagy területek öntözését és a Vág jelentős szakaszának hajózhatóvá té­telét teszi lehetővé. 1970-ig befejező­dik a kelet-szlovákiai síkság és 1975- ig Nyugat-Szlovákia területe egy ré­szének lecsapolása és csatornázása. Soron van továbbá a Zsitva, a Nyitra, a Rima, a Sajó és az Ipoly teljes sza­bályozása is. Matisz Gyula tak. Többek között két unoka köszön­tötte a helyi kilencéves iskola műso­rában az ünnepeiteket. A polgári bi­zottság a jövőben még aktívabb mun­kát akar kifejteni ezen a téren. (Plachy László, Madar) • A fogyasztási szövetkezetek bé­nyi évzáró gyűlésén élénk vita folyt az üzlethálózat körül. Az üzlethelyisé­gek ugyanis elavultak, sőt az egyik raktár be is ázik, és így romlik az áru minősége. Egy üzletben árulják a tejet, kenyeret, zöldséget, burgonyát, üvegsört, s a vendéglőnek sincs rak­tára. Ezért sokszor a sört a tűző nap­ra teszik és úgy árusítják. A járási fogyasztási szövetkezetnek több gon­dot kellene ezekre a problémákra for­dítania. Vagy Bény mostohaközség? (Dávid Nándor, Ipolyság) 0 Csécs község Is fejlődik. Tavaly befejezték egy 12 tantermes új iskola építését. A lakosság példásan kiveszi részét a társadalmi munkákból. Há­rom kilométer utat portalanítottak, körülkerítették az iskolát, a parkot, kiültettek 650 díszfát és egy km hosz­­szúságban szabályozták a patakot. A társadalmi brigádőrák értéke 198 000 korona. (Iván Sándor, Kassa) 0 Árvíz Kelet-Szlovákiában. A je­lentések szerint a Bodrog vízszintje már 850 cm magasra emelkedett és 8500 hektár földet öntött el. A micha­­lovcei és trebiéovi járásban továbbra is tart a harmadfokú készültség. A szakemberek szerint Vécs körzetében a Bodrog hamarosan eléri a 9 méter magas vízszíntet. Ha a víz magassága 930 cm lesz, Magyarország kéri, hogy engedjék a víztöbbletet a száraz víz­tárolóba. így mintegy 53 millió köb­méterrel csökkenne a vízmennyiség. A Latorca is megduzzadt, hisz 724 cm magas a víz állása és további áradást várnak. A kelet-szlovákiai vízgazdál­kodási intézkedések következtében hatalmas területeket mentettek meg az árvíz elől, mert a vihorláti és a Vefká Doma§a-i víztároló nagymennyi­ségű vizet fogadott be. Szerkesztői üzenet BUGÁR JÁNOS, Svodfn: Kérésének főleg helyszűke miatt nem tehetünk eleget. A szakszer­vezetek céljára, a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó adatokat megtalálhatja a szakszervezetek alapszabályaiban. Ezt megtekint­heti bármely szakszervezet helyi csoportjában vagy a funkcionáriu­soknál.

Next

/
Thumbnails
Contents