Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-18 / 11. szám

vetkezet vezetői Budapesten Jártak. A mezőgazdaság központjában akad­tak össze a hartal tsz elnökével. Azóta barátság alakult ki a két me­zőgazdasági üzem között, s mind a tagság egy része, mind a vezetők kölcsönösen ellátogatnak egymás por­tájára. Oláh Pál, a közel 10 ezer holdas hartai tsz elnöke s egyben ország­­gyűlési képviselő, a sókszelőcei EFSZ 15-éves Jubileumi évfordulóján így Jellemezte a barátságot: „Érdemes Sokszelöce. Sokan oaak a legendás hírű „csont­­kovácsról“ ismerik a négyezer lelket saámláló falut. Az ország távolabbi vidékén kevesen tudják, hogy a falu­nak olyan szövetkezete van, amely méltán nevezhető nagyüzemi mező­gazdaságnak. Nemrégiben mfllt másfél évtizede, amikor a szelőcelek tömegesen kezd­tek belépni a szövetkezetbe. Mint általában, a kezdet Szelőcén is nehéz volt. Legnagyobb gond az állatte­nyésztés volt akkoriban. Nem csoda, hiszen az állomány 60 helyre volt összpontosítva, s így a takarmányt valóban Csáky szalmájaként kezelték. Azóta sokminden megváltozott a 2535 hektáros mezőgazdasági terüle­ten gazdálkodó szövetkezetben. Im­­rlch KubiS mérnök, a szövetkezet klválő közgazdásza számok tengeré­vel igazolja a fejlődést s egyben a tagság boldogulását. Néhány mutató A tagság összehasonlíthatatlanul Jobb életét az alábbi számok igazol­ják a legjobban. Amíg 1963-ban 2 mil­lió 553 ezer koronát fizettek ki mun­kaegységekre, addig (amellett, hogy a dolgozók létszáma lényegesen nem változott), 1966-ban már 8 millió 300 ezret kapott a tagság az elvégzett munkáért. Ha a számok közt kutatunk, az ál­lattenyésztés fejlődésére részben az is feleletet ad, hogy amíg az ötvenes évek első felében a lucerna-vetéste­rület a szántóföld 10 százalékát ké­pezte, addig tavaly már megközelí­tették a 20 százalékot. A takarmány­mennyiség és minőség változását a tej- és a hústermelés is igazolja. Bár a tehénállomány a kezdeti évekhez viszonyítva megháromszorozódott, mégis a fejési átlag több mint duplá­jára emelkedett (2500 liter az évi átlag tehenenként). Amíg a napi át­lagsúlygyarapodás a szarvasmarhák­nál 1951-ben 27 dkg-os volt, 1966-ban már 70 dkg-os. A tudományos gazdálkodás alapja Sokáig sorolhatnám a mutatókat, amelyek mindig a szövetkezet fejlő­dését igazolják, de azt hiszem, inkább azokat a tényezőket kereshetnénk, amelyek az utóbbi években meggyor­sították a gazdálkodás ütemét. Bátran állíthatjuk, hogy az elért eredmények titka a jó szervezésben, helyes bérezésben és a gazdaságos­ság elvének gyakorlati érvényesítésé­ben van. f Még 1957-ben átszervezték a gaz­daságot, és a növénytermesztést két komplexen gépesített brigádra és to­vábbi szakosított munkacsoportokra osztották fel. Két évvel később már nem a munkaegységek szerint Jutal­mazták a dolgozókat, hanem minden munkát korona díjszabványban tűn­tettek fel, s így a tagok előre kiszá­míthatták, mit keresnek egy bizonyos munka elvégzéséért. 1960-ban beve­zették a szilárd pénzjutalmat, s a dolgozók minden hónapban száz szá­zalékban megkapják a teljesítmény­díjszabványok alapján kiszámított összeget. A szilárd munkadíjazással egyben bevezették az üzemen belüli önálló gazdasági elszámolást, mint az elem­ző és ellenőrző te­vékenység alapját. Az elemzést ugyan­attól az évtől kezd­ve dekádonként, havonként és ne­gyedévenként elké­szítik. Emellett, mint ösztönzőket, bevezették az egy­szeri és eredmény­prémiumokat, ame­lyeket nemcsak a túlteljesítésekért, hanem az önkölt­ség csökkentésére és a közvetlen költ­ségek felhasználá­sára is irányulnak. Az utóbbi évek­ben Sókszelőcén egy bizottság na­ponta ellenőrizte a tej- és tojásterme­lést és az előző napi borjú- és ma­lacszaporulatot. Ugyanaz a bizott­ság minden hónap ötödik napján ér­tékeli az önálló el- a sókszelőcei szövetkezet alelnöke, Oláh Pállal a hartal számolási egységek tsz elnökével folytat eszmecserét, gek teljesítményét, ilyen rendezése. De gondolom, hogy az ipari munkások átlagjövedelmét, a vezetőség álláspontja is jogos, a munka és egyéb körülményeik is A női munkaerők közül sokan nem hasonlóak legyenek. Már évek óta akarnak munkát vállalni az állatte- kísérleteznek, hogy az állattenyész­­nyésztésben és a kertészetben. A reá- tésben két műszakban dolgozzanak a lis számítások szerint a legtöbb asz- fiatalok. Korszerű szociális berende­­szony ledolgozhatná a meghatározott zéseket létesítettek, ahol zuhanyozók, munkanapot, s akkor semmi akadály fürdők, s egyéb kulturális helyiségek nem lenne, hogy ők is megkaphassák szolgálják a tagok kényelmét, tisz­­a szabadságpénzt. ' tálkodását. A szövetkezet székháza mellett üzemi konyhát is létesítettek, Kölcsönös tapasztalatcsere ahol a tagok étkezhetnek sürgős ten­­r nlvalók idején. A tagság szempontjá-Három évvel ezelőtt a szelőcei sző- ból komoly Jelentőséggel bír, hogy a — Utolsónak léptem be — vallla Mitlík Kornél bácsi. — De azért nem bántam meg — teszi hozzá moso* lyogva. s negyedévenként a funkcionáriusok, a vezetőség, a termelési bizottságok és a taggyűlés írásbeli jelentés alap­ján értékeli a gazdálkodást. A félévi és háromnegyedévi gazdálkodást is hasonlóképpen elemzik. Hasonlóan, mint az iparban Az EFSZ irányítóinak az az elve, hogy a szövetkezeti dolgozók elérjék szabadságpénzt a ledolgozott évek alapján teljes egészében megkapják. Azt is mondhatjuk, hogy többet, mint az iparban, mert adót nem vonnak le belőle. Szabadságpénzt különben csak azok kapnak, akik legalább kétszáz napot dolgoznak évente. Ennek e helyessé­gét többen kétlik, s főleg azok az asszonyok panaszkodnak, akik nem kaptak szabadságot. Tény, hogy vitat­ható a szabadságpénz kifizetésének barátkozni. Mi mindig viszünk haza valamit a tarsolyunkban. A gépi könyvelés megismerése jelentős volt számunkra, de az Itteni baromfikel­tető eredményei is arra serkentettek bennünket, hogy mi is hasonlót léte­sítsünk. Az állattenyésztés gépesítése terén is elleshettünk valamit. Bizony a sertéshústermelésben drágák va­gyunk, s ezért el kell gondolkozni az itt látottak, hallottak felett.“ A baráti hartai szövetkezet Jövőre már fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. A népszerű elnök is azóta van az élen, és hogy élvezi a tagság és a környék bizalmát, legjobban az igazolja, hogy újból jelölték ország­­gyűlési képviselőnek. A szelőceiek is sokmindent fonto­lóra vettek, amit Hartán és a környé­ken láttak. Amellett természetesen a hasznosat összekötötték a kellemessel is. Összeköthetik, mert a hartaiaknak szép nyaralójuk van a Balaton part­ján, ahol a sókszelőciek közül többen üdülnek majd e nyáron is. Negyvenezer megmarad A szövetkezet jubileumi ünnepségén egy szikár férfi három liter bort állí­tott a cigányzenekar elé. — Most az enyémet! — kurjantotta vidáman. — Kint a Maros partján élt egyszer egy lány...“ — kezdte éne­kelni kedvenc nótáját. Lelkes Gyula, a szövetkezet sertés­­gondozója volt a jókedvű férfi, aki már hatodik éve feleségével együtt az ezres hizlaldában dolgozik. A há­zaspár munkájával elégedett a szö­vetkezet vezetősége, az elégedettség pénzben is kifejezésre Jut, és az el­múlt évben 24 320 korona prémiumot kaptak Lelkesék. A férfi keresete 23 800 korona volt. Ida, a feleség alig maradt el mögötte és 21900 koronát vitt a házhoz. A szabadságpénzzel együtt Lelkesék pénzbeli Jövedelme tavaly 73140 ko­rona volt. A családban két gyerek van. A na­gyobbik tanonc a közös Javítóműhe­lyében, a „kicsi“ most negyedikes. Számításuk szerint mintegy 30 000 korona elegendő a család fenntartá­sához, 40 ezer a bankba kerül. Mivel az új lakásuk elkészült, a legköze­lebbi tervük egy NB 1000-es Skoda autó vásárlása. — Csak ne kellene olyan sokat vár­ni— sóhajt a sertésgondozó. Másfél évtized munkáját értékelték nemrégiben a sókszelőcei szövetke­zetben. Ennyi idő kellett, míg lerak­ták a korszerű nagyüzemi mezőgaz­daság alapjait. Az alap most szilárd, amelyre bátran lehet építeni. Tomas­­kovics Károly elnök és a többi irá­nyítók tudják, hogy csak a bizonyos hányadát valósították meg a lehető­ségeknek. A további fejlődés záloga, hogy a sőkszelőceiek nem elégedet­tek, többet akarnak, s az elképzelé­sek szerint többet is tudnak kicsikar­ni a mindent adó földből. TÖTH DEZSŐ _______________i_________________ Szocialista munkaversennyel a magasabb termelésért! Az újvári Járásban a szocialista munkaverseny az elmúlt évben is jelen­tősen elősegítette a mezőgazdasági termelés növekedését. Ez a nemes vetélkedés is hozzájárult, hogy több helyütt magasan túlszárnyalták az állattenyésztésből eredő termelési és eladási feladatokat. Mivel mindenütt nem egyformák a gazdasági eredmények, a Járás mező­­gazdasági üzemeit — a verseny keretében — két csoportba osztották. Ezzel a szisztémával jobban mozgósították az üzemeket. A versenyfeltételekben a hús, tej, tojás termelése (egy hektár területre), valamint a szemesek hektárhozamai szerepeltek. Hústermelésben az első helyet az alsóahai szövetkezet foglalta el, amely 244 kg-ot adott el egy hektár területről 1966-ban. A tejeladásban is ők lettek az elsők, 545,4 liter tejet adtak el hektáronként. A második és har­madik helyre a surányi és a zsitavai szakosított szövetkezet került. A ve­télkedésben Nagykér lett a negyedik, de a tojástermelésben ők lettek a legjobbak a járásban. (Egy hektár terület után 699,9 adtak el.) Jó eredményeket értek el a második (rosszabb feltételek között gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek) csoportba sorolt szövetkezetek is. A zsitva­­födémesi EFSZ például 215,9 kg hús és 447,8 liter tej hektáronkénti eladá­sával került az első helyre. A legjobb után a következő szövetkezetek sorakoztak fel: Podhajská, Cerník és Csúz. A legjobb eredményeket elért mezőgazdasági üzemeket a Járási termelési Igazgatóság pénzjutalomban részesíti. Az elért eredményekben nagy szerepe van az egyes kiváló dolgozóknak. Az alsóóhaji szövetkezetben Borik Margit 3792 literes fejési átlagot ért el tehenenként. De alig maradt el mögötte Mária Slobodníková, Júlia Vase­­lová és mások. A sertésgondozók közül a legjobb eredményt Mária Vachová érte el, napi 0,665 kg átlag súlygyarapodással. Ám Tököly Iván, a surányi EFSZ dolgozója is alig néhány dkg-os különbséggel maradt el mögötte. A tojástermelésben Záhorská Anna és Ágnes évi 195 darab átlagterme­léssel került az élre. Kreőmerová Rozália 190 darabot ért el átlagosan egy tyúktól. A malacelválasztásban is rendkívül jó eredmények voltak. Jozefina Vas­kóvá (Cerníkyi EFSZ), Ján Milka és Helena Skocanová (Alsóaha), Jozef Hopoviő (Surany) 20,4, 20,14, 19,6 darab malacot választottak el általában egy anyától. Az érsekújvári Járásban ebben az évben is a tavalyihoz hasonlóan szer­vezik meg a munkaversenyt, mivel ez a magasabb termelési eredmények elérésére buzdít. Pavel Hudec mérnök, a járási pártbizottság titkára Hogyan hosszabítjuk meg motoraink üzemelési élettartamát ? A gépek gazdaságos üzemeltetésé­nek egyik fontos alapfeltétele a rendszeres kenés. Ennek elmulasztása a gépek idő előtti elkopását idézi elő. Gépparkunk szakszerű karbantartá­sához nem elegendő az olajcsere ide­jének ismerete — ami nálunk egy bizonyos üzemanyagmennyiség elfo­gyasztása után történik —, hanem a karbantartáshoz a legmegfelelőbb olajat kell használnunk. Az olajok egyik minőségi értékmé­rője a viszkózitás, amelyet Engler­­féle fokokban mérünk. Jele „E°“, mely azt mutatja, hogy a 20 °C-ti olaj hányszorosan folyik lassabban a 20 °C-ú víznél. A viz viszkozitása 1 E fok. Például 4 E fokú olaj 20 °C- nál (4E°/20°C) négyszer kisebb fo­­lyékonyságú, mint a 20 C fokú víz. Egyes gyártóvállalatok a viszkozitást 50 C foknál kezdik, például 19 E°/50 °C. A motorolaj viszkózitásának bizto­sítania kell a súrlódó alkatrészek közt az úgynevezett olajfilmréteget. A sebességváltó és hajtóműben hasz­nált olajnak pedig a nagyobb meg­terheléssel szemben ellenállónak kell lennie. Ezt különböző vegyi eljárá­sokkal érik el. Nem ajánlatos azon­ban nagyobb viszkozitású olajat hasz­nálni, mert így növekszik az olaj belső súrlódása, miáltal nagyon fel­­melegszik és rideggé válik. A hidraulikában használt olajok minősége a hidraulika szerkezetétől és munkafolyamatától függ. Általános szabály, hogy a nagyobb üzemi nyo­mású hidraulikában nagyobb, a ki­sebb és gyorsnyomásúban pedig ala­csony viszkozitású olajat kell hasz­nálni. Nézzük csak, mi történik a külön­böző rendszerű motorokban. Az Otto-rendszerű motoroknál a hengerbe áramló friss levegő és ben­zinkeverék részben lehűti a henger­falakat. Ezáltal az üzemanyagkeverék kondenzálódik, ami azután a henger­­faiakon keresztül a motorteknőbe ke­rül. Áramlás közben a hengerfalakról részben leöblíti az olajfilmet, mely a motorteknőben felhigul. Az üzemi hőfok elérése után azonban az olajba került benzin elpárolog. + A nagycétényi EFSZ a nyitrai Járás legrégibb szövetkezetei közé tartozik. Jó ideig gyengén gazdálko­dott a szövetkezet és elégedetlen volt a tagság is. Az utóbbi három évben azonban lényeges javulás állt be mind a növénytermesztés, mind az állat­­tenyésztés terén. Az elmúlt évben kiváló hektárhozamokat értek el őszi árpából. Harminc hektáros táblán 38,80 mázsa volt az átlaghozam. De húzáből, rozsból és cukorrépából Is magasan túlszárnyalták az előző’ évi eredményeket. Ennek eredményeként a megtartott zárszámadó közgyűlésen Nagyobb baj, ha a motor állandóan üzemi hőfok alatt működik. Hasonló az eset a helytelenül használt dúsító­berendezés alkalmazása esetében is, vagy ha például az egyik gyújtó­gyertya meghibásodik. Ilyenkor a megengedettnél nagyobb mennyiségű üzemanyag kerül az olajba, s ezért ki kell cserélni. A Diesel-rendszerű motoroknál a fent említett eset csak akkor állhat be, ha a fúvóka nem porlasztja a haj­tóanyagot. Ezeknél a motoroknál azonban jellemző az olaj besűrűsödé­­se, ami akkor áll fenn, ha a megen­gedett üzemanyag mennyiségnél na­gyobb adag kerül az égéstérbe, to­vábbá, ha rossz a porlasztás, és a tö­kéletlen égés következtében az üzem­anyag széntartalma az olajban asz­falt és savképződést, kokszosodást okoz. Üzemelés közben a kenőolajnak vegyi és fizikai felépítése lényegesen megváltozik. Az olaj minőségétől, az üzemelés körülményétől és a gépke­zelő gondosságától függően a kenő­olaj belső és külső eredetű szennye­ződései annyira elszaporodnak, hogy mennyiségük már veszélyezteti a ke­nés biztonságát. Ilyenkor az olaj „fáradttá“ válik. Az olajcserét a motort járatva, me­leg állapotban, olajszivattyúval ki­hajtatva végezzük, mert csak így remélhető, hogy a szennyeződések nagy részét eltávolítjuk. Türelmesen várjunk, míg az olaj lecsurog. Ezután öblítsük ki a kenőrendszert B 2-es öblítőolajjal. Az öblítést ugyancsak meleg állapotban végezzük. Öblítés­hez petróleumot vagy gázolajat ne használjunk. Az öblítést közepes for­dulatszámon, körülbelül öt percig végezzük. Télen ajánlatos az öblítő­olaj fölmelegítése. öblítés után a motort töltsük fel az évszaknak megfelelő friss motor­olajjal, a szintmérő pálcikán kijelölt magasságig. Az olajcserénél sose fe­ledkezzünk meg az olajszűrők s be­téteinek tisztántartásáról. A következő alkalommal: „Automo­bil s traktor motorolajok és csapágy­­zsírok“-ról írunk. VEREBES LAJOS, Nyitra ■M—Hlllllllllllll I több mint egymillió osztalékot ka­pott a szorgalmas tagság. (Motesiky Árpád, Nagycétény) + Kiemelkedő eredményekkel zár­ta az elmúlt évet a tornaijai szövet­kezet. így azután a tervezett bevételt sikerült egymillió 319 ezer 236 koro­nával túlteljesítenie. A 10 korona elő­leghez még 13 koronát fizettek mun­kaegységenként a zárszámadáskor. A prémiumként kifizetett mennyiség 6 koronát jelentett munkaegységen­ként. (Kovács Z., Rimaszombat) SZABAD FÖLDMŰVES J J.967. március 18. HIRDETÉS ■ NAPOSLIBÁKAT EL­ADUNK. Darabja 25.— koro­na. Rendeléseket JRD OkoC, okr. Dunajská Streda címre kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents