Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-11 / 10. szám
1 tojás +1 millió korona Immár harmadik éve figyelemmel kísérjük a losonci járásban gazdálkodó ipolynyéki szövetkezet baromfitenyésztését. Ezek után úgy érezzük, mi is részesei vagyunk annak a küzdelemnek, és tettrekészségnek, amelyet a szövetkezet vezetősége, a zootechnikusok és baromfitenyésztők kifejtenek a siker érdekében. Őszintén szólva az ipolynyékiekkel együtt mi sem csalatkoztunk az eredményekben. Három év távlatából visszatekintve szinte egyedülálló fejlődésnek vagyunk szemtanúi. jóleső érzés tndni, hogy a szakosítás keretében lényegében egy új termelési ág, a nagyüzemi tyúktartás jóvoltából többmilliós jövedelme származik a közösnek. Két darab hatezres tojópavilonban és további átalakított ideiglenes épületekben űzik a baromfitenyésztést a nyékiek. A két pavilonon kívül tehát nem beszélhetünk új technológiai eljárásokról, sem gépesített épületekről. Evek óta vajúdik például egy tízezres csibenevelde, s további tojóházak építése. Helyszűkében tömve vannak a férőhelyek, amely természetszerűleg a maximális eredmények elérését fékezi. Éppen ezért dicséretet érdemel a baromfitenyésztők munkája, hiszen a tojástermelést tekintve elsők közé küzdötték fel magukat a középszlovákiai kerületben. Beszélő számok Három évvel ezelőtt átlagosan IBS tojáshozammal zárta az évet a szövetkezet. A tenyésztett 9658 tyúk után 1 millió 793 ezer 664 tojást adtak a piacra. Két éve a 10 ezer 368 tyúk átlagos hozama 191, míg tavaly a 12 ezer 720 tyúk esetében 198,93-ra emelkedett az átlagos tojáshozam. Grenyó György, a szövetkezet ökonómusa tavaly ilyenkor kifejezésre juttatta, ha minden rendben megy, elérik a kétszáz tojást tyúkonként. Egy híján elérték. Ugyanakkor a tervezett 2 millió 353 ezer koronával szemben 3 millió 464 ezer korona bevétele származott a szövetkezetnek tojásból, jércékből és a 766 mázsa baromfihúsból. Az év tapasztalataiból „Nem mind arany, ami fénylik“ — tartja a közmondás. Természetes, hogy az év folyamán közvetve, vagy közvetlen mindig becsúszik valami, ami az elérhető eredmények csökkenéséhez vezet. Nyéken az első ilyen ballépés a húscsirkék vásárlásakor keletkezett. Ugyanis a broiler neveléshez rossz tenyészanyagot kapott a szövetkezet. A csibék szállításának szétaprózása, a fajták keverése az elhullás százalékarányának növekedéséhez vezetett, ugyanakkor az állatok súlygyarapodása sem volt kielégítő. De ez nem mondható a tenyésztésre szánt Leghorn csibékre, amelyekből 50 ezer darabot vásároltak. Az elhullás tizenkéthetes korig, a tervezett 12 '/(-kai szemben csupán 5 %-os volt. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet a saját szükségletére beállított jércéken kívül 42 koronás áron 3500 darabot értékesíteni tudott a Zvoleni Állami Gazdaság számára. A termelési eredmények további kerékkötője az elavult épületek. A tojók létszámának emelése az ideiglenes épületekben odavezetett, hogy az 1965 évi 37,5 fillérrel szemben tavaly 42 fillérre szökött egy-egy tojás termelésének önköltsége. Némi különbségek az I. és II. számú pavilonok tojáshozama között is mutatkoztak. A felvetett hiányosságok orvoslása folyamatban van. Idén modern csibenevelde építéséhez kezdenek, s az év végére újabb ötezres tojópavilon befejezését tervezik. Továbbá idén a baromfigondozók munkájának átszervezésére is sor került. Nagyon helyesen döntött a vezetőség, amikor elhatározta, hogy a csibék gondozói kísérjék neveltjeiket a tojóházakba, és a tojóidényben is ők viseljék a jércék gondját. Ezzel elérik, hogy az asszonyok még nagyobb figyelmet szentelnek a csibékre annak tudatában, hogy amilyen tyúkokat nevelnek, olyan lesz a tojáshozam. Az is megszűnik, hogy a tojöházakhan dolgozó asszonyok elmarasztalják a csibék nevelőit, mondván, szebbek is lehetnének az átadott járcék. Azután az egyes munkacsapatok között sem kerülhet szóba: előnyösebb, jobb a tojópavilonban. mint a csibéknél. Fontos tényező a takarmány A tojáshozamot a tyúktáp minősége nagyban befolyásolja. Általában nincs panasz a takarmánykeverékre, ám év elején mégis megtörtént, hogy a helytelenül összeállított keverék nemcsak a tojáshozam csökkenéséhez vezetett, de az állatok pusztulását is előidézte. Mindamellett tavaly egy-egy tojás kitermeléséhez 12 dkg takarmányra volt szükség. Ezen kívül az állatok nyáron zsenge lucernát, télen sárgarépát kapnak. Hetenként egyszer halolajjal is megtoldják eleségüket. Az eleség előkészítéséről szólva említést érdemel a takarmány élesztősítése. Ez az eljárás úgy történik, hogy a hatezres tojópavilonba egy 30 literes fazekat felényire megbillenek árpadarával, ahhoz fél kiló élesztőt tesznek, majd meleg vízzel összekeverik. Az esti órákban élesztősített takarmány reggelre kész, majd a többi tyúktáppal összekeverve adagolják az állatoknak. Tovább egy lépéssel A tempóban gyalogló ember útját könnyen megtoldja egy lépéssel, ám a nyékiek esetében ez a bizonyos lépés már körülményesebb, nehezebb. Az egy híján elért kétszázas tojásátlag megtartása nagy erőfeszítést, becsületes, szakszerű munkát követel nemcsak a baromfigondozóktól, de a takarmánykeve ő üzemtől is. Annál is inkább, mert a szövetkezet terve szerint az év végére 20 ezer és 1970-ban már 30 ezer tyúk tartásával számolnak. A közös vezetőinek az épületek kihasználására vonatkozóan is messzemenő tervei vannak. Ugyanis szeptemberben, amikor a felnevelt jércék a tojóházakba kerülnek, 30 ezer broilert hoznak helyükbe. A baromfi létszámát tekintve világos tehát, hogy az eredmények elérése terén sok függ a* állatgondozóktól és a jóminöségü takarmánytól. A helyzet ismeretében bátran állíthatóik, hogy Lukács Ferenc zoote-hnikus és Oroszlán János, a mromfitenyészst vezetője r*»"U minden igyekezet meg van arra, idén újabb lépést tegyenek tn1' d a tojáshozam, mind a baromi - tenyésztésből eredő bevételek növelése érdekében. Bár ezúttal Grenyó ökonómus nem *eft újabb ígéretet, de a lelkes »«»szonygárda szorgalmas munkájának eredményeként az idei év is minden bizonnyal meghozza a várt sikert. SÁNDOR GÁBOR Házilag elkészíthető tojéfészek 15 tojó számára A tojások tisztasága rendkívül fontos tényező, mert a piszkos tojást exportra nem veszik át és a hazai fogyasztásban is értéktelenebb. Ha megmossuk a piszkos tojást, akkor az munkaidőt, fáradtságot Igé nyel, nem beszélve arról, hogy a mosott tojást 2—3 napon belül el kell fogyasz tant, mert a gyors romlás veszélye áll fenn. A tojások szennyeződésének elkerülése végett cél szerű falra függeszthető tojófészkeket barkácsolni. Az elkészítéshez a közölt kép és az alábbi méretek megfelelő támpontot adnak. A falra függeszthető tojófészek 15 tojó számára elegendő tojóteret nyújt. Ha Fekete Márta és Jász Erzsiké az l. számú tojópavilon dolgozói IA szerző ieiveteiej emeletesre készítjük, akkor 20—25 tojó számára alkalmas. Előnye, hogy falra iuggesztneto es ezzel a tojóház alapterületéből jelentős rész szabadul fel a tyúkok mozgásához. Lehetőleg olyan helyre tegyük, hogy ne ablakkal vagy ajtóval szembe nézzen. Á tyúk a tojásrakáskor szereti a nyugalmat, szeret elbújni. A tojófészek méretei a következők: hossza 100 cm, szélessége 40 cm, szint magassága 40 cm, a hátsó rész teljes magassága 110 cm. A felugrórész felkapcsolható és akkor ez a fészket is zárja. Házilag könnyen összebarkácsolható és alkalmazásával lényegesen kevesebb lesz a törött tojás és több a tiszta. Szikora András (Bp.)
