Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-11 / 10. szám

1 tojás +1 millió korona Immár harmadik éve figye­lemmel kísérjük a losonci já­rásban gazdálkodó ipolynyéki szövetkezet baromfitenyésztését. Ezek után úgy érezzük, mi is részesei vagyunk annak a küz­delemnek, és tettrekészségnek, amelyet a szövetkezet vezető­sége, a zootechnikusok és ba­romfitenyésztők kifejtenek a siker érdekében. Őszintén szól­va az ipolynyékiekkel együtt mi sem csalatkoztunk az eredmé­nyekben. Három év távlatából visszatekintve szinte egyedül­álló fejlődésnek vagyunk szem­tanúi. jóleső érzés tndni, hogy a szakosítás keretében lénye­gében egy új termelési ág, a nagyüzemi tyúktartás jóvoltá­ból többmilliós jövedelme szár­mazik a közösnek. Két darab hatezres tojópavi­lonban és további átalakított ideiglenes épületekben űzik a baromfitenyésztést a nyékiek. A két pavilonon kívül tehát nem beszélhetünk új technoló­giai eljárásokról, sem gépesí­tett épületekről. Evek óta vajú­dik például egy tízezres csibe­­nevelde, s további tojóházak építése. Helyszűkében tömve vannak a férőhelyek, amely természetszerűleg a maximális eredmények elérését fékezi. Éppen ezért dicséretet érdemel a baromfitenyésztők munkája, hiszen a tojástermelést tekint­ve elsők közé küzdötték fel magukat a középszlovákiai ke­rületben. Beszélő számok Három évvel ezelőtt átlago­san IBS tojáshozammal zárta az évet a szövetkezet. A tenyész­tett 9658 tyúk után 1 millió 793 ezer 664 tojást adtak a piacra. Két éve a 10 ezer 368 tyúk át­lagos hozama 191, míg tavaly a 12 ezer 720 tyúk esetében 198,93-ra emelkedett az átlagos tojáshozam. Grenyó György, a szövetkezet ökonómusa tavaly ilyenkor ki­fejezésre juttatta, ha minden rendben megy, elérik a kétszáz tojást tyúkonként. Egy híján elérték. Ugyanakkor a tervezett 2 millió 353 ezer koronával szemben 3 millió 464 ezer ko­rona bevétele származott a szö­vetkezetnek tojásból, jércékből és a 766 mázsa baromfihúsból. Az év tapasztalataiból „Nem mind arany, ami fény­lik“ — tartja a közmondás. Ter­mészetes, hogy az év folyamán közvetve, vagy közvetlen min­dig becsúszik valami, ami az elérhető eredmények csökkené­séhez vezet. Nyéken az első ilyen ballépés a húscsirkék vá­sárlásakor keletkezett. Ugyanis a broiler neveléshez rossz te­­nyészanyagot kapott a szövet­kezet. A csibék szállításának szétaprózása, a fajták keverése az elhullás százalékarányának növekedéséhez vezetett, ugyan­akkor az állatok súlygyarapo­dása sem volt kielégítő. De ez nem mondható a tenyésztésre szánt Leghorn csibékre, ame­lyekből 50 ezer darabot vásá­roltak. Az elhullás tizenkéthetes korig, a tervezett 12 '/(-kai szemben csupán 5 %-os volt. Ennek köszönhető, hogy a szö­vetkezet a saját szükségletére beállított jércéken kívül 42 ko­ronás áron 3500 darabot érté­kesíteni tudott a Zvoleni Állami Gazdaság számára. A termelési eredmények to­vábbi kerékkötője az elavult épületek. A tojók létszámának emelése az ideiglenes épületek­ben odavezetett, hogy az 1965 évi 37,5 fillérrel szemben tavaly 42 fillérre szökött egy-egy to­jás termelésének önköltsége. Némi különbségek az I. és II. számú pavilonok tojáshozama között is mutatkoztak. A felvetett hiányosságok or­voslása folyamatban van. Idén modern csibenevelde építéséhez kezdenek, s az év végére újabb ötezres tojópavilon befejezését tervezik. Továbbá idén a barom­figondozók munkájának átszer­vezésére is sor került. Nagyon helyesen döntött a vezetőség, amikor elhatározta, hogy a csi­bék gondozói kísérjék nevelt­jeiket a tojóházakba, és a tojó­idényben is ők viseljék a jér­­cék gondját. Ezzel elérik, hogy az asszonyok még nagyobb fi­gyelmet szentelnek a csibékre annak tudatában, hogy amilyen tyúkokat nevelnek, olyan lesz a tojáshozam. Az is megszűnik, hogy a tojöházakhan dolgozó asszonyok elmarasztalják a csi­bék nevelőit, mondván, szeb­bek is lehetnének az átadott járcék. Azután az egyes munka­csapatok között sem kerülhet szóba: előnyösebb, jobb a tojó­pavilonban. mint a csibéknél. Fontos tényező a takarmány A tojáshozamot a tyúktáp mi­nősége nagyban befolyásolja. Általában nincs panasz a takar­mánykeverékre, ám év elején mégis megtörtént, hogy a hely­telenül összeállított keverék nemcsak a tojáshozam csökke­néséhez vezetett, de az állatok pusztulását is előidézte. Mind­amellett tavaly egy-egy tojás kitermeléséhez 12 dkg takar­mányra volt szükség. Ezen kí­vül az állatok nyáron zsenge lucernát, télen sárgarépát kap­nak. Hetenként egyszer halolaj­jal is megtoldják eleségüket. Az eleség előkészítéséről szólva említést érdemel a ta­karmány élesztősítése. Ez az eljárás úgy történik, hogy a hatezres tojópavilonba egy 30 literes fazekat felényire meg­billenek árpadarával, ahhoz fél kiló élesztőt tesznek, majd me­leg vízzel összekeverik. Az esti órákban élesztősített takarmány reggelre kész, majd a többi tyúktáppal összekeverve ada­golják az állatoknak. Tovább egy lépéssel A tempóban gyalogló ember útját könnyen megtoldja egy lépéssel, ám a nyékiek esetében ez a bizonyos lépés már körül­ményesebb, nehezebb. Az egy híján elért kétszázas tojásátlag megtartása nagy erőfeszítést, becsületes, szakszerű munkát követel nemcsak a baromfigon­dozóktól, de a takarmánykeve ő üzemtől is. Annál is inkább, mert a szövetkezet terve sze­rint az év végére 20 ezer és 1970-ban már 30 ezer tyúk tar­tásával számolnak. A közös vezetőinek az épüle­tek kihasználására vonatkozóan is messzemenő tervei vannak. Ugyanis szeptemberben, amikor a felnevelt jércék a tojóházak­ba kerülnek, 30 ezer broilert hoznak helyükbe. A baromfi létszámát tekintve világos tehát, hogy az eredmé­nyek elérése terén sok függ a* állatgondozóktól és a jóminö­­ségü takarmánytól. A helyzet ismeretében bátran állíthatóik, hogy Lukács Ferenc zoote-h­­nikus és Oroszlán János, a m­­romfitenyészst vezetője r*»"U minden igyekezet meg van arra, idén újabb lépést tegyenek tn1' d a tojáshozam, mind a baromi - tenyésztésből eredő bevételek növelése érdekében. Bár ezúttal Grenyó ökonómus nem *eft újabb ígéretet, de a lelkes »«»­­szonygárda szorgalmas munká­jának eredményeként az idei év is minden bizonnyal meghozza a várt sikert. SÁNDOR GÁBOR Házilag elkészíthető tojéfészek 15 tojó számára A tojások tisztasága rend­kívül fontos tényező, mert a piszkos tojást exportra nem veszik át és a hazai fogyasztásban is értéktele­nebb. Ha megmossuk a piszkos tojást, akkor az munkaidőt, fáradtságot Igé nyel, nem beszélve arról, hogy a mosott tojást 2—3 napon belül el kell fogyasz tant, mert a gyors romlás veszélye áll fenn. A tojások szennyeződésé­nek elkerülése végett cél szerű falra függeszthető to­jófészkeket barkácsolni. Az elkészítéshez a közölt kép és az alábbi méretek meg­felelő támpontot adnak. A falra függeszthető tojó­fészek 15 tojó számára ele­gendő tojóteret nyújt. Ha Fekete Márta és Jász Erzsiké az l. számú tojópavilon dolgozói IA szerző ieiveteiej emeletesre készítjük, akkor 20—25 tojó számára alkal­mas. Előnye, hogy falra iuggesztneto es ezzel a to­­jóház alapterületéből jelen­tős rész szabadul fel a tyú­kok mozgásához. Lehetőleg olyan helyre tegyük, hogy ne ablakkal vagy ajtóval szembe nézzen. Á tyúk a tojásrakáskor szereti a nyu­galmat, szeret elbújni. A tojófészek méretei a következők: hossza 100 cm, szélessé­ge 40 cm, szint magassága 40 cm, a hátsó rész teljes magassága 110 cm. A felugrórész felkapcsol­ható és akkor ez a fészket is zárja. Házilag könnyen összebarkácsolható és alkal­mazásával lényegesen keve­sebb lesz a törött tojás és több a tiszta. Szikora András (Bp.)

Next

/
Thumbnails
Contents