Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-11 / 10. szám
Teljesül végre a pozsonyeperjesiek vágya ? Napközben a hőmérő higanyszála gyakran már tíz fok meleget is mutat, éjjel azonban még gyakoriak a fagyok, ám a nyári sportágak kedvelői — főleg a labdarúgók — már komolyan készülődnek a bajnoki rajtra. Örvendetes, hogy az idén nemcsak élcsapataink készülődtek komolyan a tél folyamán, hanem az alsóbb osztályú bajnokságban szereplő labdarúgók is hetente legalább kétszer tartottak edzést: tornatermit és szabadtérit. Gyűjtögették erejüket, csiszolták technikájukat, mert tudják, hogy tavasszal csak az a csapat szerepelhet eredményesen, amelynek játékosai télen sem tétlenkedtek. A pozsonyeperjesi lahdarúgócsapat több éve szerepel eredményesen a dUnaszerdahelyi járási labdarúgóbajnokság második osztályában. A legjobban ezt az utóbbi három évben elért eredményeik bizonyítják. Az eperjesiek három évvel ezelőtt — az 1984—1965-ös bajnoki idényben kerültek fel a harmadik osztályból a másodikba. Szereplésükkel a legkellemesebben szurkolóikat lepték meg, hiszen győzelmet győzelemre halmoztak, s a bajnokság befejezése után „újonc“ létükre a nagyon is előkelő második helyen végeztek. Érthető, hogy ezek után nagy lelkesedéssel kezdték a 65—66-os bajnokságot, ősszel jól is ment a csapatnak, hiszen két pont előnnyel végzett a tabella élén. A sportvezetők, a szurkolók, a játékosok bizakodtak, hogy a két pont előnyt sikerül megtartaniuk a bajnokság végéig. Nem így történt. Tavasszal, a bajnokság második részében már korántsem ment olyan jól a játék az eperjesi fiúknak, mint ősszel. Gyenge kezdés után azonban három fordulóval a bajnokság befejezése előtt még mindig elsők lehettek volna, mert közben az ellenlábasok is leadtak néhány pontot. A hajrá azonban újból nem sikerült az eperjesieknek. A három mérkőzésből ugyanis csak három pontot sikerült megszerezniük s így a bajnokság befejezése után a sokáig bajnokielölt enerjesi csapat végül is a negyedik helyen kötött ki. A negyedik helyezés persze lehangolta az eperjesi sportbarátokat. Többet és főleg jobb helyezést reméltek és vártak a labdarúgóktól. Bizakodásuknak és reményüknek alapjai is voltak. Voltak, mert kétségtelen, hogy kevés sportegyesület, illetve labdarúgócsapat kap a szövetkezettől olyan támogatást, mint éppen az eperjesi. Évi tízezer koronával és még sok egyébbel segíti a szövetkezet a falu spnrtegyesületét. De nem passzívak a szurkolók sem. Egy-egy jobb mérkőzésen 80Í1. sőt ennél még több korona is befolyik a sportegyesiilet pénztárába, ha pedig kint játszik a csapat, általában mindig megtelik az autóbusz lelkes szurkolókkal, akik szívügyüknek tartják a focisták szereplését. örvendetes, hogy a labdarúgáson ■ASSAN ÉLETÜNKBE újra belo"* pakodik a tavasz. Bár még tart a télutó, a sportpályák környéke napról napra hangosabb a serényen készülő falusi labdarúgó együttesek zsibongásától. Mindenütt lázas tevékenység folyik a tavaszi idény megkezdése előtt. Az ember bármerre is utazik, ha a sportéletre terelődik a beszélgetés fonala, a labdarúgásnál köt ki. S ha már a sportnál tartunk — sokszor leírtam —, de még többször hallottam azt az éppen nem hízelgő kijelentést, hogy a sportélet tevékenységét az anyagi támogatás hiánya nagy mértékben gátolja. A legtöbb panaszkodó sportvezető nézetét jó magam is elfagodható érvnek ismertem el mindaddig, amíg az ellenkezőjéről meg nem győződtem. Igaz, tény, hogy a sportélet fejlődését mindenütt az anyagi helyzet szabja meg. A legtöbb esetben okkal vagy ok nélkül hangoztatjuk, hogy a szövetkezet, az állami gazdaság vagy a környéken található ipari üzem nem segíti munkájában a falusi testnevelési egyesületet. Ha már így áll a dolog, vajon miért kell örökké azzal takaródzni, hogy azért nem tudunk kellő eredményt felmutatni, mert nincs az üzemek részéről kellő megértés. Tudom, a mezőgazdasági és ipari üzemek sokat tehetnének, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy valamikor ezeknek az üzemeknek túlnyomó többsége nem létezett, a falusi sportoló fiatalok mégis — sok esetben — a mainál jobb eredményeket értek el. Főleg azokra a községekre gondolok, ahol \ 0szABAn földműves 1967. március 11. kívül egyre népszerűbb Eperjesen az asztaliteniszezés és a kézilabdázás is, sőt mi több, az utóbbi időben egyre több érdeklődője van a vízisportoknak is. Mi hát a hiba? Miért lett az elmúlt bajnokságban csak negyedik az eperjesi labdarúgócsapat? Nehéz és nem egyszerű e két kérdésre válaszolni. A vártnál gyengébb eredmény okozója kétségkívül a játékosokban és a vezetőkben kereshető. A több tagú vezetőségből ugyanis csak ketten-hárman dolgoznak rendszeresen és aktívan. A többiek csak olyan „papíron“ szereplő funkcionáriusok voltak, akik a valóságban bizony nagyon keveset tettek községük sportja érdekében. A lelkes és szívvel-lélekkel tevékenykedő sportegyesületi elnök, Volner Tibor nagyon sokszor maradt magára. Előfordult, hogy még a csapat felállításával is neki kellett törődnie, éppen akkor, amikor nem kisebb dologról volt szó, mint a bajnokság megnyeréséről. Hogv ez nem sikerült, az nem az ő hibája. Az azonban tény, hogy egy két játékossal nézeteltérése támadt, és emiatt elkedvetlenedett és lemondott funkciójáról. Persze, ez az eset is azt bizonyítja, hogy Eperjesen éppen a kollektív vezetés hiánya okozta (de, ha a többiek nem tevékenykedtek, hogyan is lehetett volna ezt elérni — a szerző megjegyzése) a labdarúgók negyedik helyezését. Ez csak az egyike a vártnál gyengébb szereplés okozóinak. Hibásak a játékosok is, akik gyakran veszekedtek a pályán ahelyett, hogy segítették, támogatták volna egymást. De baj volt a csanat felkészülésével, a játékosok erőnlétével is. Nem csoda, hiszen a labdarúgók többsége elég távoli helyeken dolgozik, s így nem mindig akad mód és lehetőség az edzésekre. Viszont az is igaz, hogy Enerjesen az elmúlt évben nem voltak szakszerűen irányított edzések. Ezek a tényezők okozták aztán a csapat gyengébb teljesítményét, ezzel magyarázható a sokáig bajnokjelölt eperjesi focisták negyedik helyezése. És vajon mi a helyzet jelenleg? Hogyan készülődnek az eperjesiek a tavaszi idényre? E két kérdésre kértem választ a sportegyesület elnökétől. — Volner Tibor valóban lemondott s így a sportegyesület évzáró közgyűlésétől én vagyok az elnök — mondja Tóth sporttárs. — Labdarúgócsapatunk ősszel váltakozó teljesítményt nyújtott, s így a bajnokság harmadik helyén állunk Aranykalász és Medve csapatai mögött. Sajnos, edzőnk még mindig nincs s így a fiúk szakszerű irányítás nélkül készülődnek a tavaszi idényre. Én mindenesetre jó szereplést várok a focistáktól, s noha jelenleg a harmadik helyen állunk, remélem, hogy behozzuk lemaradásunkat és bajnokok leszünk. Kétségtelen, kicsit túl optimista a sportegyesület új elnöke. Túl optljelen pillanatban az anyagi támogatás hiányára hivatkozva pang a sporttevékenység. Hova tovább arra a meggyőződésre jut az ember, hogy az anyagi segítség csak amolyan másodrendű feladata, s inkább a szervezés, a hozzáállás kérdése az elsőrendű feladat falvaink sportéletének fellendítésében. A nyitrai járásban barangolva a zobori hegyek lábánál elterülő Gerencséren volt alkalmam sok mindenről meggyőződni, főleg olyan dolgokról, amelyek első hallásra bennem is a kételyt ébresztették. Miről is van szó? Elsősorban arról, hogy a kétezernégyszáz lelket számláló Gerencséren valóban nincs aki a sportéletet anyagilag támogatná. A 124 hektáron gazdálkodó szövetkezet képtelen erre a feladatra. Az ország talán legkisebb szövetkezete ha pénzzel nem is, azért gépi berendezéssel némileg hozzájárult a labdarúgópálya elkészítéséhez, de többre erejükből nem futja. Mindezek ellenére Gerencséren — ha csak a labdarúgás is — de tevékeny testnevelés folyik. És még hozzá milyen! A nyitrai járás II. osztályú bajnokságában a 14 csapat között is az éllovas szerepét töltik be. S a Jelek arra engednek következtetni, hogy a Jövő idénybeli talán egy osztállyal feljebb rúgják a kerek bőrt. Hogyan lehetséges az, hogy mégis eredményes munkát tudnak végezni a gerencséri sportvezetők? Erre a kérdésre a helybeli alapfokú iskola igazgatója — aki maga is lelkes sportvezető — Pista Imre adja meg a felvilágosítást. mista, mert az eperjesi csapatnak még mindig nincs edzője, s ma már tény, hogy még a járási bajnokság második osztályában sem lehet eredményesen szerepelni komoly, célszerű és rendszeres edzések nélkül, olyanok nélkül, amelyet nem vezet képesített oktató. Bár én magam is jó szereplést várok tavasszal az eperjesiektől, — és bízom benne, hogy így lesz —, de ilyen körülmények között a bajnoki cím kiharcolására nem tartom őket képesnek. Nagyon örülnék éppen azért, ha a sportegyesület elnökének szavai válnának valóra. NAGY ÁRPÁD Asztalitenisztorna a Februári Győzelem tiszteletére A komáromi Járási Pionírotthon a CSTSZ járási bizottságával karöltve ez évben már másodszor rendezte meg a Februári Győzelem vándorserlegéért kiírt asztalitenisztornát, amelyen háromtagú diákcsapatok versenyeztek az előségért. Az elmúlt évi tornához hasonlóan ez évben is képviseltették magukat a szomszéd járások is. Újdonság volt, hogy a csapatok között 2 napon át folytak a küzdelmek. Az első napon négy csoportban küzdöttek a továbbjutásért, majd a második napon a legjobb nyolc csapat kiesési módszerrel színvonalas harcot vívott egymással. A torna szép vándorserlege ezúttal sem maradt a komáromi járásban. A kupavé.dő galántai csapat ugyan kiesett a küzdelemből a legjobb négy közé való jutásért, meglepetésre azonban a Dunaszerdahelyi Pionírotthon nagyon erős csapattal képviseltette magát. így teljesen megérdemelten szerezte meg a végső győzelmet. A legjobb négy csapat sorrendje: 1. Dunaszerdahelyi Pionírotthon. (Szabó, Veréb, Ráchela) 2. Komáromi Pionírotthon. (Grassl, Feriik, Lukaöovsky) 3. Nagymácsédi magy. AKI. (Farkas, Zigo, Kovács) 4. Őgyallai szlovák AKI. (Laurinec, Zigo, Michalik) A torna győztese egy évig birtokolhatja a vándorserleget. A rendezőség az okleveleken kívül még értékes tárgyi ajándékokkal lepte meg az első három helyen végzett csapat tagjait. A résztvevők a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a tornáról. Reméljük, a harmadik évfolyamban ismét szép küzdelmeket látunk majd, és a komáromi asztaliteniszezőknek is sikerül vágyálmuk: kiharcolni, hogy egyszer már Komáromba is „vándoroljon" a Februári Győzelem vándorserlege. Kolozsi Ernő — Játékosaink túlnyomó többsége a közeleső Nyitrán talál megfelelő munkát. Igaz, naponta utaznak, de estére mindig hazatérnek a faluba. Ezáltal nem áll fenn annak a veszélye, hogy a labdarúgó edzéseket nem tudnánk rendszeresen megtartani. Igaz, a téli időszakban nálunk is nagyobb kiesés van, merthát lassan az ember megszokja azt is, hogy ekkora faluban nemcsak hogy tornaterem nincs, de még egy megfelelő helyiség sem áll rendelkezésünkre, ahol néhanéha összejöveteleket tudnánk tartani. így a velünk szemben álló csapatok némelyike nagyobb előnnyel Indul minden tavasszal. A téli alapozás elesik, de a fiúk annál nagyobb becsvággyal készülnek, amint az idő megengedi, a szabadban igyekeznek bepótolni a lemaradást. — Mivel magyarázható az, hogy a sportszervezet meg tudja oldani a sokak által emlegetett anyagi támogatás hiánya nélkül is tevékenységét? — A közönség szívvel-lélekkel kitart a focicsapat mellett. Egy-egy mérkőzésen 800—900 korona bevételt is elérünk. Ez teszi lényegében lehetővé, hogy évente 15—20 ezer koronás költségvetéssel tudunk gazdálkodni. De a legfontosabb mégis az irányítás, hogy a csapatnak minden körülmény között jól menjen a játék. A zobori hegyek tövében találkoztam oly sok keresgélés után olyan jelenséggel, amely meggyőzött arról, hogy nem az üzemek, hanem lelkesedés, hozzáértés kell ahhoz, hogy a falu sportéletében ne álljon be hanyatlás. Czita Béla A Zobori hegyek alján LÁTTAM, JÖTTEM... Dunaszerdahelyen — Csallóköz szívében — szerényen húzódik meg a város közepén az egy évtizeddel ezelőtt létesített mezőgazdasági technikum. Százharminc diák naponta lapozza a mezőgazdasági tudománnyal foglalkozó könyveket, készülnek az életre. Tanárok, nevelők, a reájuk bízott fiatalok jövőjét kovácsolják az épület falat között. Az Iskola fennállása óta sok szakembert adott nemcsak Csallóköz, de Mátyusföld Is és mondhatnánk az ország magyarlakta vidékének. De nemcsak ezáltal írta be nevét a város és a járás történetébe a technikum. A sportélet fejlődéséről tanúskodnak az elismerő oklevelek, emléktárgyak. Mind azt bizonyítja, hogy az Iskola sportéletének irányítása jó kezekben van. Az elmúlt években főként a lányok tettek ki magukért. A fiúknak sem kell szégyenkezniök, csakhát a labdarúgáson és a céllövészeten kívül úgyszólván lehetetlen a sportélet. Nincs tornaterem, s az atlétikai versenyek pedig egy kissé háti térbe szorulnak az iskolában. Még ezen hiányosságok ellenére Is hamar megtanulták a járásban az Iskola élsportolóinak a nevét. Ezelőtt négy esztendővel egy félénk rétéi kislány foglalta el helyét az Iskola padjaiban. Diáktársai és a tanárok akkor még nem gondoltak arra, hogy egy év múlva az Iskola legjobb sportolóját tisztelhetik Gergely júlia személyében, full már az alapfokú Iskolában Is szeretettel Időzött a zöld asztal mellett, és ha szerét tehette, szívvel-lélekkel pattogtatta a kis fehér labdát. Az új környezetben aztán még nagyobb becsvággyal akarta megmutatni, hogy mit is tud. S aztán Indult a járást asztalitenisz-bajnokságon. A mérkőzések pergőtüzében egyre nagyobb láz fogta el. Mindenáron győzniI Es sikerült. Három versenyszámban indult, s mindháromszor a dobogó legfelső fokára lépett. S azóta kilenc bajnoki cím boldog tulajdonosa. A női egyéniben, a női párosban Vízent Erzsivel, és a vegyespárosban Domonkossal nem talált legyőzőre a tárásban. Valóban nagy sikerként kell elkönyvelni ezt a szép teljesítményt. Bátran állíthatom, hogy a járásban példaképp lehet a sportolni vágyó fiat tál lányoknak. Csak játékkedvre, szőri galomra, s nagy-nagy vasakaratra van szükség. No és néha-néha egy kis lemondásra, hogy a siker elérhető legyen. A tanulás s a sport mellett, ha akad egy kts szabad Idő, a rétéi kislány szívesen fellapozza a szépirodalom remekműveit is. Ö ts jól tudja, hogy a rohanó élet forgatagában müveit, sokrétű emberre van szükség a mezőgazdasági termelés szakaszán ts. Hogy az elért eredménnyel elégedett-e? ... Három bajnokságon győzött. Lehet ennél többet egy kisvárosban elérni?l júlia most az érettségire készül. Mert mégis csak ezt tartja a legfontosabbnak mindennél. Pár hónap múlva nem a sportból, de az iskola padjaiban eltöltött négy esztendőről kell számot adni hogy aztán megállja helyét az élet Iskolájában. Utána jöhet újra a zöld asztal és a pattogó fehér labda. Még nem tudja hova veti a sors, de nagyon szeretné, ha Dunaszerdahelyen sikerülne elhelyezkednie. De bárhova Is kerül, hiszem, hogy mindenütt megállja maid a helyét és sokat tehet majd munkatársai és környezete körében a sportmozgalom-fejlődéséért. (czita) MÁRCIUS 8. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 10., 14. és 15. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 8. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A bizalmatlanság oka a legtöbbször a hozzánemértás.“ Könyvjutalomban részesülnek: Csajka Ferencné, Csúz, Hejtejjer Béla, Tany, Nagy Lucia, Buzitka, Pankovics Júlia, Rád és Zrínyi Ilona, Kürt. Figyelmeztetés! Felkérjük kedves rejtvényfejtőinket, hogy a megfejtéseket lehetőleg levelezőlapon küldjék szerkesztőségünkbe. VÍZSZINTES: 1. tejtvényünk első észe, folytatva a üggőleges 10., 14. is 15 számú sorián. 10. Fonal. 11. i folyadék. 12. A láz része. 13. L6- semege. 14. Kezet nélküli kabaré. 6. Tudomány. 17. Indulatszó. 18. izlntén. 19. Kétes! 1. Francia névelő. 2. Táplálkozás. 23. lattéria. 24. Éke;ettel: dísz. 26. lumero röv. 28. áássalhangzó kiíjtve. 29. Csacsileszéd. 30. Évszak. 12. Itt készül az ijság. 33. Nem igészen omladék. 14. Matracsodrony. 15. Dalok. 36. Nö'ény. 37. Anyai beűi felcserélve. 38. lözség Kassa melett. 39. Tamás Káoly. 40. Ismereten adakozó névele. 41. Névelő. 43. Tyúklakás. 44 iugli. 45. Forró égövi kúszónövény 6. Hangtalan líra. 48. Nem tegnap 10. Nagy Róbert blogramja. 51. Ének lang. 52. Főzelékféle. 54. Európa lép. 57. Gyulladás. 58. Férfinév. 60 ,etesz. 82. Igavonó állat. 63. Raktá óz. FÜGGŐLEGES: 1. A lárma. 2. Hiá nyos Nábob. 3. Tova. 4. Lóabrak 5. Lendület. 6. Tágas közlekedés hely. 7. Számnév. 8. Fél Zetor. 9. Fo lyadék. 10. A vízszintes 1. folytatása 14. A függőleges 10. folytatása. 15 A függőleges 14. folytatása. 18. Gö rög néptörzs. 20. Tagadás. 25. Fotok 27. Most. 29. Hálálkodó. 31. Becézet női név. 33. Országos Társadalmi In tézet röv. 40. Tagadás. 42. Csuk. 47 Ránc. 49. Európai nép ,'tbsz.). 51. Be cézett Lujza. 53. Visszanőll 55. For dítva: nem álló. 56. Strázsa. 59. N. T 61. Hiányos kár.
