Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-11 / 10. szám

4 A nagy érdeklődéssel várt * * francia parlamenti választások vasárnapi első fordulóján hivatalos párizsi jelentések szerint a kormány­párt B2 jelöltje és az ellenzéki pártok 11 jelöltje abszolút többséggel bizto­sította helyét az új parlamentben. A többi képviselőjelölt harca a második fordulóban (március 12.) dől el, ami­kor már az egyszerű többség dönt. A Francia Kommunista Párt és a Baloldali Demokrata-Szocialista Szö­vetség képviselői megállapodtak, hogy a választás második fordulójában va­lamennyi körzetben közös jelöltet in­dítanak, akit kölcsönösen támogatnak majd a gaullisták jelöltjével szem­ben. Ilyen szavazásra most vasárnap 404 választási körzetben kerül sor. Az eddigi eredmények szerint ■ baloldali politikai pártok az első me­netben 1300 000 szavazattal többet nyertek, mint a gaullisták. A párizsi „l’Humanité“ vezércikkében hangsú­lyozza, hogy a Kommunista Párt egy millió szavazattal növelte szavazóinak számát az 1962 évi választásokkal szemben. A kommunistákra leadott több mint 5 millió szavazat minden­esetre azt bizonyltja, hogy az FKP Franciaország legerősebb baloldali politikai pártja. A jobboldali „Figaro“ a választások kimeneteléről írva azt jósolja, hogy végeredményben a gaullisták 264, a kommunisták 47, a többi baloldali párt 119, a fennmaradó pártok pedig összesen 40 képviselői mandátummal kerülnek az új parlamentbe. 2 Nyugat-német kormánykörök­­* ben nagy megdöbbenést oko­zott áz egykori kormánykoalíciós sza­bad demokraták zártkörű pártgyűlé­sén elhangzott javaslat, mely szerint az FDP-képviselők nyolc pontban kö­vetelik az NDK teljes elismerését, a Bonn által hirdetett egyedüli német képviseleti jog feladását, az Odera— Neisse határ elismerését és azt, hogy mind a két német állam kérje felvé­telét az ENSZ-be. E javaslat szerzői közt több volt miniszter és jelenlegi képviselő szerepelt, kivéve Monde volt alkancellárt, aki csak a Német Demokratikus Köztársaság „gyakorlati tiszteletbentartásáig“ hajlandó el­menni. A polgári és jobboldali lapok több­sége természetesen elítéli az FDP- politikusok tervezetét, de mé'’;<! akad­nak köztük újságok, amelyek hasáb­jain reális cikkek jelennek meg a né­met nép kilátásairól az európai béké­vel kapcsolatban. így pl. a tekinté­lyes „Neue Ruhr Zeitung“ vezércikket közölt, amelynek szerzője kifejti, végeredményben ideje volna már, hogy Bonn megtegye az FDP-javaslat­­ban ajánlott lépéseket, amelynek cél­ja az európai feszültség csökkentése, s ez egyik legfontosabb előfeltétele a német kérdés végleges rendezésé­nek. Ugyanakkor azonban Bonnban vál­tozatlanul folytatják a berlini kérdés­ben Adenauer és Erhard politikáját, és bizonyítani igyekeznek a világ köz­véleménye előtt Nyugat-Berlinről, hogy az á városrész az NSZK-hoz tartozik. Kiesinger kancellár hivata­los kormányfői minőségében először látogatott el e napokban Nyugat-Ber­­linbe, ahol a diákok és a hivatalos nyugat-német politika ellenzői fütty­koncerttel fogadták. Kiesinger a saj­tó képviselői előtt határozottan el­utasította a német kérdés rendezésé­nek azt a módját, hogy a két német állam együtt működjön. Kijelentette, szívesen találkozna koszigin szovjet miniszterelnökkel, hogy meggyőzze őt az NSZK békeakaratáról. 3 Robert Kennedy szenátor ked­­• den a TV-ben interjút adott, s kijelentette, hogy az utolsó napok­ban az amerikai haderő lényegesen O Baloldali kormányok három in­diai államban. India három nagy álla­mában: Kerálában, Bengáliában és Biharban a választások nyomán a bal­oldali kormányok már megalakultak. Politikai válság dúl Rausasztán állam­ban, ahol a fővárosban, Dzsaipurban a kormányzó a kisebbségben maradt Kongresszus Pártot bízta meg kormányalakítással. Az ellenzéki pártok fel­hívására erre nagy tömeg tüntetett. A jobboldali és kongresszus-pártiak azzal védekeznek, hogy közösen kellene kormányt alakítaniuk, mivel a baloldali pártok 92 szavazatával ők 89-t szereztek. A súlyos tüntetésnek több áldozata volt, és a rendőrség több'mint száz embert letartóztatott. © Kínában megkezdődtek a tanítások. Peking és Sanghai középiskoláin fokozatosan megindult az oktatás, bár igen sok vörös-gárdista diák még nem tért vissza „politikai feladatáról“. Mint ismeretes, tavaly Júniusban a „kulturális forradalom“ kezdetén néhány technikai szakiskolától elte­kintve valamennyi középiskolában beszüntették a tanítást Mao Ce-tung rendeletére, aki a diákok bevetésével, a vörös-gárdistákkal szándékozott ű] „forradalmát“ sikerre vezetni. © Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség agg elnök­nője a Nemzetközi Nőnap alkalmából Moszkvába látogatott és részt vesz az ott megtartott a nőknek a szocialista társadalomban való feladatairól szóló nemzetközi szimpóziumon is. © Johnson megbízottjai Bonnban. John MacCloy, Johnson rendkívüli meg­bízottja és George McGhee bonni amerikai nagykövet egyórás megbeszélést tartottak Brandt külügyminiszterrel az NSZK-ban állomásozó USA-egységek fenntartási költségeivel kapcsolatban. fokozta vietnami tevékenységét, te­kintet nélkül arra, hogyan magyaráz­za Johnson elnök a folyók aknésftá­­sét és h VDK területének nehéz tüzér­séggel történő ágyúzását. Kennedy szenátor megint azt javasolta, hogy az USA legalább ideiglenesen szün­tesse be a VDK bombázását. A meg­gyilkolt amerikai elnök öccse mind­ezek ellenére igyekszik enyhíteni azt a benyomást, mintha súlyos ellentétek állnának közte és Johnson elnök közt. Bár a szenátor már többször kije­lentette, hogy nincsen szándékában jelöltetnie magát a jövő évi amerikai elnökválasztásra, e napokban mégis mozgalom indult meg jelölése érde­kében. New Yorkban ugyanis dr. Mar­tin Shepard pszichológus vezetésével bizottság alakult azzal a céllal, hogy Robert Kennedy-t jelöltessék a leg­közelebbi elnökválasztáson, helyette­séül pedig William Fulbright szená­tort szeretnék megválasztani. Shepard doktor szerint eddig az USA 25 nagy­városában már közel 3000 aktív támo­gatóra számíthatnak, és mozgalmukat az Egyesült Államok egész területére kiterjesztik. Jim Garrison, a New Orleans-i pro­­kurátor eddig már öt személyt idé­zett be kihallgatásra mint tanút a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban. A moszkvai Pravda szerint Garrison azt igyekszik bebizonyítani, hogy a merényletet Dallasban egy New Or­­leansban székelő nemzetközi keres­kedelmi szervezetben agyalták ki Os­wald, David Ferrie repülő (öngyilkos­ságot követett el) és a legutóbb le­tartóztatott, de 10 000 dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezett Clay Shaw részvételével. Ezek közül már csak Shaw él. Kereskedelmi vállalata több országban foglalkozott neofa­siszta szervezetek pénzelésével. A Érdekes és fontos beszédet ■ • tartott a hét elején Koszigin szovjet miniszterelnök a moszkvai Nagy Színházban lezajlott választási gyűlésen. Külpolitikai kérdésekről szólva kifejtette, milyen nehéz körül­mények közt kénytelen valóra válta­nia a Szovjetuniónak békepolitikáját. Mind az Egyesült Államok kelet­ázsiai agressziója, mind a Kínában le­zajló események a nemzetközi fe­szültség forrásául szolgálnak. Ezzel szemben a Varsói Szerződés államai olyan konkrét, építő programmal je­lentkeztek Európában, amely állan­dóan szélesebb körű pozitív vissz­hangra talál Nyugaton. Franciaország vezetésével egyre több nyugat-euró­pai országban megértik már, hogy az európai problémák megoldása leg­jobban a Kelet és Nyugat közti vi­szony javításával, az általános euró­pai együttműködés fejlesztésével old­ható meg. Az enyhülést gátló erők központja minden ellenkező propa­ganda mellett továbbra is Bonn — hangsúlyozta a szovjet miniszterel­nök, és megemlítette Kiesinger nyu­gat-német kancellár nemrég tett ki­jelentést, mely szerint az is elképzel­hető, hogy a német neonácik pártja (a Nemzeti Demokrata Párt) is helyet kapjon a kormányban. A legfontosabb lenne, ha végre mindenki tudatosíta­ná az NSZK-ban, hogy a második vi­lágháború következményei végérvé­nyesek, és politikai realitásait már nem tehetik revízió tárgyává. Meg­másíthatatlan tény a Német Demokra­tikus Köztársaság létezése, és ezen Bonnban nem változtathatnak. SOMLÖ MIKLÓS Az Arab-félsziget déli szegélyén az Adeni brit protektorátusban már hónai pok óta véres tüntetésekkel tiltakozik a nép az angol gyarmati uralom ellen. Felvételünkön angol katonai egységek könnyfakasztó gázzal próbáU fák szétzavarni az adeni tüntetőket. Szabadság a pokolból Dél-Kínából érkeztem Hongkongba, Nankingon kérésziül. Elmondom, mit tapasztaltam Hongkongban, annak a három millió kínainak a váro­sában, aki ma is brit fennhatóság alatt él, mivel az ötvenes évek elején a népi Kína 99 évre meghosszabbította a szerződést Angliával Hongkong fennhatóságáról. Ebben a városban sok amerikai katona található. Idejönnek kipihenni magukat a jómódú amerikai legények és a gazdag tisztek az amerikai szárazföldi csapatoktól és a 7. flottától. Itt szórakoznak a nagy szállo­dák bárjában, a többé-kevésbé egzótikus éjjeli lokálokban a vidám fes­ték alatt szomorú arcú kínai lányokkal. Ide menekülnek néhány napra a dél-vietnami dzsungel poklából, vagy itt pihenik ki a 17. szélességen fokon túli bombázásokat. Szilveszterkor tele voltak a mulatóhelyek az írek, svédek és skótok kékszemü, szőke unokáival, meg a ghanai és kongói néger rabszolgák szurokfekete leszármazottaival. De szabadságuk vidám pillanatai rövidek. Hamarosan csoportostól visszamennek a szobáikba, reggelig vedelik a rumot, a whiskyt és a coca-colát és nem tudnak másról beszélni, mint a háborúról. Mint minden szállodában, amelynek építésénél spekuláció játszott közre, itt is papírvékonyak a falak. Ne gondolják hát, hogy hallgatóz­tam, mégis akaratlanul megtudtam, miről beszélgetnek a szomszédban a Vietnamból érkezett szabadságos katonák. Először nem sokat értettem. A „dixie" szó váltakozott a „yankee“ kifejezéssel. Eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy a dixie Dél-Viet­­namot jelenti, a yankee Eszak-Vietnamot. Az amerikai polgárháború terminológiáját alkalmazták a földrajzi hasonlóság alapján, Vietnam két részére. A jutalomszabadságot élvező katonák szomorúan emlegették — ‘úgy érzik, nem kerülhetik el sorsukat sem a dlxie-pokolban, Dél-Vietnam dzsungelében, sem a yankee-pokolban, Eszak-Vietnam tűzben égő egén. Elkeseredetten, bánatosan beszéltek a háborúról. Másnap reggelre szo­bájuk már üres volt, csak néhány üres whisky-palack és néhány teli hamutartó emlékeztetett rájuk. Szomorú emléke a szomorú szabadság­­napoknak, amelyeket hamis vigadozással töltöttek a hamis kínai város­ban, Hongkongban. (A. Trombadoni — UNIT A) Kalózok a Dél-Kínai tengeren Szumatra és Dél-Malaysia hadsere­gének parancsnokai nemrég tanács­kozást tartottak. Megvitatták, milyen közös intézkedéseket tegyenek a ma­­laysiai tengerszorosban garázdálkodó kalózok ellen. Az utóbbi időben egyetlen keres­kedelmi vagy halászgőzös sem lehet biztos, hogy Szumatra és Szingapore között nem tartóztatják-e fel és nem fosztják-e ki. A keskeny tengerszoros­ban közlekedő hajók kapitányai már minden halászcsónaktól rettegnek, mert már sokszor előfordult, hogy az ártatlannak látszó bárka gépfegy­verekkel, sőt kisebb ágyúkkal van felfegyverezve. A MÁSODIK vatikáni zsinat, — amely jóváhagyta az új utakat kereső XXIII. János és utódja VI. Pál pápa eszméit — felkavarta a katolikus közvéleményt. A hívők nem egyfor­mán fogadták az új irányvonalat: néhol egyértelműen elutasították, másutt vitatják helyességét, ismét másutt pedig természetesnek vették. Alfrink, Utrecht holland város érse­ke, a zsinaton a haladó erőket kép­viselte, de még élénkebb előrehala­dást akart, mint amit elfogadtak. Egyes holland lelkészek Alfrink érsek beleegyezésével — de anélkül is — a legérzékenyebb kérdéseket is megpendítik ellenfeleiket kétségbe­­ejtve, akik szerint a vallási tételek ily módon történő megvitatása szent­ségtörés. Azonban maga a pápa sem nézheti jó szemmel a holland lelké­szek ilyenirányú buzgalmát. A holland kis zsinat Valószínű, hogy a Vatikán az úgy­nevezett kis zsinatért nem lelkese­dett, amelyet Alfrink hívott egybe Hollandiában. A tanácskozás tavaly novemberben kezdődött, és — na­gyobb megszakításokkal nyárig fog tartani. Alfrink nemcsak püspököket, lelkészeket és hitoktatókat hívott meg, hanem néhány filozófust, költőt és — háziasszonyt is. Az értekezlet munkájában részt vesz a holland művelődésügyi miniszter is. Alfrink­g SZABAD FÖLDMŰVES 1967. március 11. Vita a szeplőtelen fogantatásról Miről tárgyal a holland kis zsinat? nak talán az a szándéka, hogy példát mutasson a Vatikánnak: ilyen össze­tételűnek kell lennie egy korszerű zsinatnak. A pápa természetesen üd­vözölte az értekezletet, kifejezte óha­ját, hogy járuljanak hozzá a vallási tételek jobb megértéséhez, de állják útját a felelőtlenek buzgóságának. Burkoltan bár, de azokat intette, akik túl messze merészkedtek a hi­vatalos állásponttól. Hollandiában új katekizmust adtak ki a felnőttek számára, amelyben az eddig vitathatatlan kérdéseket is vita tárgyává teszik. Bíráló hangon szól­nak az úgynevezett eredendő bűnről, vitatják Szűz Mária szeplőtelenségét, az angyalok létét, az ember szárma­zását. A könyvet kétszázezer pél­dányban adták ki, egy olyan ország­ban, ahol csak 3—4 millió katolikus él. Az ország lakossága többségében protestáns. Más „modern“ gondolkodású vallá­sos írók könyvei is népszerűek Hol­landiában, például Robinson angol katolikus lelkész műve is. A holland katolikus lapok elismerően írtak Ro­binson könyveiről, amelyekben ez a szerző kétségbe vonta az Újszövet­ség, Krisztus feltámadása és más vallásos dogmák hitelességét. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy a ka­tolikus egyház — ha megengedi is az ilyen vitát — magáévá is teszi a vitázók nézeteit. A házasság élvezetet is nyújt Alfrink érseknek volt bátorsága, hogy a második vatikáni zsinaton ki­mondja: a házasság nemcsak a gyer­­meknemzés és gyermeknevelés céljá­ból köttetik, hanem szerelemből is. Tehát élvezetet nyújt a házastársak­nak. Emiatt az egyháznak módosíta­ni kell álláspontját a fogamzásgát­lással kapcsolatban. A zsinat azon­ban nem tudott megegyezésre jutni e kérdésben. A holland püspökök a papok nőt­lenségének megszüntetése mellett kardoskodnak. A vatikáni zsinaton is felvetették ezt a kérdést, a gyüleke­zet azonban erről sem tudott dönte­ni. A holland kis zsinat is megtár­gyalja a problémát, annál is inkább, mert az országban egyre több pap „ugrik ki“ rendjéből — éppen a cöli­bátus miatt. Az utóbbi két évben pél­dául hetvenen vetették le a reveren­dát, hogy házasságot kössenek. Na­gyon sok pap titkos házasságban él. Emiatt az országban az az általános vélemény, hogy meg kell engedni a lelkészeknek a nősülést. Tehát két­féle katolikus pap lenne: nős és nőt­len. Alfrink érsek még nem foglalt ál­lást ebben a kérdésben. Kijelentette azonban, hogy nem ellenzi a nyilvá­nos vitát a cölibátusról. Steenan hit­oktató szerint a vita nem azt jelenti, hogy a lelkészek nősülni óhajtanak, hanem csak azt, hogy a papi nőtlen­ség kérdését végre alaposan meg akarják tárgyalni. Erre azért is szük­ség van, mert egyre kevesebben mennek papi pályára, főképp a cöli­bátus miatt. Franciaországban a leg­súlyosabb a helyzet. Róma, ha fenntartásokkal is, de mindenképpen nagy érdeklődéssel figyeli a holland egyházi emberek vitáját. Az egyházi törvények nem tévedhetetlenek. Érdekes Steenan hitoktató nézete a születésszabályozásról: „A holland hívők nagy része az egyháznak a fo­gamzásgátló szerek használatával kapcsolatos merev magatartása miatt arra a meggyőződésre jutott, hogy az egyházi törvények nem tévedhetetle­nek“ — jelentette ki. Az efféle felfogások nyílt hangoz­tatása nem volna elképzelhető, ha a holland klérus vezetőségében nincse­nek többségben az új eszmék képvi­selői. ök pedig — Alfrink támogatá­sával — kihasználták azt a szabadsá­got, amelyet a vatikáni zsinat adott az egyház vezetőinek, és nyiltan fel­vetik, megtárgyalják az őket érdeklő problémákat. Persze, a pápa nem lelkesedik túlságosan ezért a mozga­lomért. (Magyar Szú nyomán) A kalózoknak ugyan ma nincs olyan legendás hírű vezérük, mint a hír­hedt Wang asszony volt, ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé szemte­lenek, ravaszak és kíméletlenek. A tá­madásokat igen jól megszervezik és ügyesen hajtják végre. Nemrég egy Szingaporeba tartó hajót tartóztattak fel, amelynek legénységét arra kény­szerítették, hogy a rakományt hordja át a csónakjaikba. Amikor a kalózok eltávoztak, a kifosztott hajó kapitánya rádión értesítette a katonai őrhajókat és pontosan meghatározta a kalózok távozásának irányát. A tengeri rablók azonban nyomtalanul eltűntek. A minap egy idős malaysiai halászt arra kényszerítették, evezzen a kaló­zok szigete felé. Halzsákmányát át­rakták saját csónakjaikba és az öreg bárkáját megrongálták, nehogy követ­hesse őket. Ök maguk Singaporeba hajóztak és értékesítették zsákmányu­kat. Az idős halász egyedül maradt a puszta szigeten. Örült ugyan, hogy életben hagyták, de attól félt, hogy étlen-szomjan pusztul. Mégis szeren­cséje volt, mert három nap múltán egy őrnaszád észrevette. Általános vélemény szerint a kato­nai hatóságok fokozottabb ébersége ellenére sem lesz könnyű leszámolni a kalózokkal. Az elfogott tengeri rab­lók az esetleges megtorlástól félve nem árulják el a banda többi tagját. Ez a szervezet egyetlen tagját sem hagyja magára. Ha a kalózt elítélik, támogatják családját és kiszabadulása után a közös zsákmány ráeső részét is megkapja. De nyílt titok, hogy a kalózbandák üzleti összeköttetésben állnak néhány megvesztegetett singa­­porei és indonéziai hatósági ember­rel i*. (Magyai Sző)

Next

/
Thumbnails
Contents