Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-04 / 9. szám
A KOMPOSZT MINŐSÉGE és összetétele az alapanyagtól függően nagyon változatos lehet. Komposztálható például a zöldségfélék hulladéka, a kenderszár, a dohányszár, a szőlő- és a gyümölcstörköly, a gyomnövények — amennyiben azok magja még nem érett —, továbbá a más célra fel nem használható egyéb hulladékanyag. Kertészetben, különösen díszkertészetben fontos szerepet tölt be a fák lehullott lombjából készült lombföld. Feltétlenül vigyáznunk kell arra, hogy a rétegek közé üveg, cserép, kőszénsalak vagy vas kerüljön. Komposztot készíthetünk még tőzegből, Istállótrágyából és ipari melléktermékekből, amilyen a bőrgyári iszap és hulladék, a textil-hulladék, a len- és kendergyári hulladék stb. Bármilyen anyagokból készítjük is a komposztot, lényeges, hogy. az mindig félreeső, vízmosástól mentes, árnyékos helyen történjen. Nagyüzemben a komposztálásra alkalmas anyagok gyűjtésére ki kell jelölni egy komposzttelepet. Számolnunk kell azzal, hogy még a könnyen bomló anyagoknak Is •gy évre van szükségük ahhoz, — megkívánnák, hogy a humuszutánpótlással, amelynek egyik módja a komposztadagolás, komolyabban foglalkoznánk. KÉSZÍTÉSE Komposztot kétféleképpen készíthetünk mégpedig prizmában, a föld felszínén, vagy földbe ásott gödörben. Nagyüzemek részére csak az első mód jöhet számításba, míg a másik kisüzemi célokat szolgálhat. Tekintettel arra, hogy a komposzt alapját szerves anyagok képezik, így átalakulásukhoz, bomlásukhoz feltétlenül szükséges a levegő és a nedvesség. Ezért a rakványok nagyságát úgy kell meghatároznunk, hogy az átalakulásnak rendes lefolyása legyen. A túlságosan nagyra méretezett rakvány belsejében a bomlás folyamata levegőhiány miatt nem lenne tökéletes, míg a kicsire szabott rakványban az anyag hamar kiszáradhat, ami a bomlást hátráltatja. Legalkalmasabbnak bizonyult a 3 méter széles, 1,5 méter magas és szükség szerinti hosszúságú rakvány. A légjárhatóságot mesterségesen, ru-A komposzt és az istállótrágya szétterítésekor jó szolgálatot tesz az RmA-4 jelzésű trágyaszóró pótkocsi, amely a Pelhrimovi Agrostrojban készül. (Kucsera Sz. felv.) hogy komposztéretté váljanak. Legmegfelelőbb, ha a komposzttelep egyik részén a már felrétegezett kész komposztot tároljuk, mfg a másik részében érleljük, gyűjtjük, tehát előkészítjük az anyagot. Jelenleg a nagyüzemi komposztkészítés módjával, az anyag minőségével és tárolásával nem lehetünk elégedettek. Pedig humusszegény talajaink — amelyekből sajnos sok van dák behelyezésével, ezek süllyesztésével vagy kiemelésével szabályozzuk. Szárazság esetén gondoskodjunk az elpárolgó nedvesség utánpótlásáról trágyaléöntözéssel, de csak mértékkel, mert a túlzott nedvesség szintén nem előnyös. A korhadás elősegítésére a szervesanyag közé mészport is adagoljunk. Istállótrágyából komposztot készíteni, a mi viszonyaink között, mondhatnám fényűzés lenne, mert ez Igen korlátolt menynyiségben áll rendelkezésünkre. Viszont a zöldségtermesztéssel foglalkozó üzemekben a kihasznált melegágyakból nagymennyiségű érett komposzt kerül ki, melynek túlnyomó része istállótrágya. Kellő kezelés, valamint fertőtlenítés után ezt is felhasználhatjuk komposztkészítésre, illetőleg közvetlen trágyázásra. A tőzeges komposzt előnye, hogy a tőzeg kötőképessége és baktériumölő hatása folytán, minden anyaggal keverhető. Ennél fogva nagy szerepet tölt be a fekália, az emberi ürülék trágyázási célra való felhasználásakor. A fekália egymagában trágyázási célra nem alkalmas, elsősorban kellemetlen Rhode-féle komposztrakvány szaga miatt, másodsorban mert összpontosított ereje miatt a növényzet kiégését okozná. Viszont tőzeggel keverve, illetőleg azzal felitatva jó minőségű komposztot nyerünk. Akik nemrégiben jártak egyes fejlett nyugati mezőgazdasági államokban (Svédország, Hollandia, Dánia stb.), megfigyelhették, hogy a földtulajdonosok a forgalmas utak mentén földjeikre árnyékszékeket ' építenek- az utasok részére. A városok levezető-csatornáinak üledéke azonban komposztálásra már nem alkalmas. Az ipari hulladékból nyert komposztanyag nagyobbrészt csak más növényi hulladékkal vagy tőzeggel használható fel. Mivel ehhez kevés helyen lehet hozzájutni, ezért csak kisebb jelentősége van. Bármilyen anyagból készítjük is a keveréktrágyát, fontos, hogy azt mindig felváltva rétegezzük, 30—40 cm-nyi hulladékanyagból és 20 cm-nyi humuszos földrétegből. A komposztrakvány teteje domború legyen, felületét pedig 20 cm vastagságú humuszos földdel takarjuk be. Szükséges, hogy az így elkészített anyagot 2—3 hónaponként komposztkeverő-géppel, ennek hiányában pedig kézierővel forgassuk át. A jól kezelt komposzt rendszerint egy év leforgása alatt a földdel egynemű, feketés-barna színű anyagot alkot, amikor trágyázási célra alkalmas. A jó minőségű komposzt átlagosan 0,3 % nitrogént, 0,2 % foszfort és 0,2 % káliumot tartalmaz. Ennek megfelelően hektáronként 150—200 métermázsát használunk belőle, természetesen figyelembe vesszük a termesztésre kerülő növény trágya igényét. FELHASZNÄLÄSA Mielőtt azonban a komposztot trágyázási célokra használnánk fel, azt feltétlenül fertőtleníteni kell. Ezzel sok kellemetlenségnek elejét vehetjük. A keveréktrágya nagy részét növényi hulladék képezi, melybe fertőzött és beteg növények is kerülhettek, s ezek a betegségek csiráit tovább terjeszthe-> tik. Különösen ügyelni kell a melegágyak készítésekor felhasználásra kerülő komposztra, mivel az elterjedő betegségek egész palántakészletünket tönkretehetik. Fertőtlenítésre legalkalmasabb a 2 %-os Forraaldehydoldat, melyet forgatás közben, egyenletes elosztásban, permetezőgéppel juttatunk a komposztra. A lelkiismeretesen végzett fertőtlenítés költsége sokszorosan megtérül növényeink egészséges fejlődése folytán. A zöldségtermesztési munkaszakaszon kívül a komposztot gazdaságosan tudjuk felhasználni a burgonya fészek- vagy sortrágyázásakor, továbbá a répafélék termesztése során, amikor a tavaszi talajmunkák megkezdése előtt szétszórjuk a szükséges mennyiséget, majd pedig talajba dolgozzuk azt. Ezen kívül nagy hasznát vesszük a komposztnak a rétek és legelők tápanyag utánpótlásakor is, bár az utóbbi időben ezzel kapcsolatban a szakemberek véleménye megoszlik. Egyesek szerint a műtrágyázás éppen olyan eredményt ad, mint a komposztos tápanyagellátás. Jó eredmény érhető el még a kobakosoknál, mint amilyen a dinnye, az uborka, a tök, mégpedig fészektrágyázással. Ha elég komposzttal rendelkezünk, úgy a kukoricát is érdemes ezzel ellátni. Azért van nagy szükség a komposztkészítésre, mert az istállótrágya nem áll olyan menynyiségben rendelkezésünkre, hogy azzal humusszegény talajaink, továbbá a belterjes termelés fokozott trágyaigényét ki tudnánk elégíteni. Teremtsünk ezért gazdasági udvarainkon rendet, és minden olyan anyagot, amely megfelelőnek mutatkozik talajaink humusztartalmának növelésére, komposztáljuk. RETKES LAJOS Üj módszer a zöldoltványok előállítására Romániában a szőlőterületet 400 ezer ha-ra kívánják növeli ni. Ehhez évente 400 millió oltványt kell előállítani. 1964-ben már 370 milliót készítettek. Az 1965. évben oltott 250 millióból 80 millió telepítésre alkalmas szabványos oltványt kaptak. Nemrég kidolgoztak egy üj zöldoltvány-készítést eljárást. A kétrügyes alanyvesszőt iskolázzák, és a következő évben zölden beoltják. A megeredés 53—86 % között ingadozott. A zöldoltás néhány kérdése Zöldoltási kísérletet végeztek 41 B alanytőkéken különböző magasságban, valamint értéktelen európai fajták átólfására. A legjobb eredményt a reggeli és a késő délutáni órákban az alany jásodni kezdő részébe oltott csapokkal értek el. Komposztból humusz A mezőgazdasági termelésben a komposzt épp oly szerepet tölt be. mint az istállótrágya, s azokban az üzemekben, ahol zöldségtermesztéssel is foglalkoznak, szinte nélkülözhetetlen. Előnyös, hogy komposztkészítéshez olyan növényhulladékot felhasználhatunk, ami a mezőgazdasági vagy az ipari üzemekben előfordul.
