Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-04 / 9. szám

A virágok tavaszi átültetése és a tápanyag pótlása napfénytől óvjuk, és rendsze­resen öntözzük. A TÁPANYAG PÓTLÁSA A növények — bár átülteté­sük után — tápdús talajba ke­rültek, lassan mégis „felélik“ a legszükségesebb ásványi só­kat. Ezt a hiányt rendszeresen pótolnunk kell. A levelükkel díszelgő növények esetében ajánlatos még szaruforgács, pa­ta- és körömdarabok elkeveré­­se a talajban, ez főleg a növe­kedést és a helyes színalaku­lást segíti elő. A tápanyagpót­lást kétféleképpen végezhetjük el. Gyakorlatban bevált mód­szer a föld felső rétegének az eltávolítása, majd helyére ba­romfi- és istállótrágyát tartal­mazó komposztot, lombföldet helyezünk. Más eljárással a szükséges nitrogén, foszfor és kálium sóit, valamint a nélkü­lözhetetlen nyomelemeket az iizemileg előállított növény­trágyákkal pótolhatjuk. Ilyenek nálunk a „Sfinx“, „Prazské hnojivo“ stb. üzletekben kap­ható készítmények. Előnyük a gazdasági műtrágyákkal szem­ben, hogy valamennyi szüksé­ges tápanyag megtalálható ben­nük. Ezekből bizonyos mennyi­séget vízben feloldunk és ön­tözéssel juttatjuk a növény ta­lajába. (J. A.) két mérünk. Az ütések hatá­sára a föld labda a virággal együtt meglazul. Ha azonban helyszűke miatt gyökérzetével szorosan a cserép falához si­mult és nem akar leválni, úgy késsel vágjuk körül. Ilyenkor vigyázzunk, ne feszítsük a kést, mert a cserép könnyen szét­pattan. Ha a kiszabadított nö­vény gyökérkoszorúja a föld­labda felületén túlságosan bu­ja, átültetés előtt kissé ritkít­suk meg. Csak olyan cserepet használ­junk az átültetésre, amelynek aljában nyílás található. Erre nagy szükség van, hiszen ezen át távozik el az öntözés követ­keztében feleslegessé vált víz. A lyukra homorú cserépdara­bot helyezünk. A cserép aljára még egy vékonyabb réteg ka­vics vagy durvább homok ke­rül a felesleges víz felszívására és elvezetésére. Ültetés előtt a földlabdát meglazítjuk és felső rétegét eltávolítjuk a gyökér­­zóna felett. Utána a növényt elhelyezzük az elkészített cse­répbe. A növény földlabdája és a cserép közötti üreget friss főldkeverékkel föltöltjük, pál­cikával vagy ujjunkkal kissé megtömjük. Ügyeljünk arra, hogy a növény ne kerüljön mé­lyebbre az előző ültetésnél. Az átültetett növényeket enyhén öntözzük meg és világos he­lyen helyezzük el. A közvetlen Növényeink átültetésére, a talaj tápanyagainak fel­­c frissítésére a tavasz a legkedvezőbb időszak. Általában ^ március—április hónapok folyamán a nap melegének ^ erősödése és a nappalok hosszabbodása következtében megindul a növények erősebb vegetációja, a gyökérfej­­^ lődés kezdeti folyamata. ioia, ameiy KomposztDOt, lomb­­földből, gyepszínföldből, ho­mokból, esetleg tőzegből tevő­dik össze. Komposztot konyha­hulladékból, fahamuból, föld­ből, kevés istállótrágyából és mészporból készíthetünk. A szerves és szervetlen anyago­kat időnként lapáttal összeke-ATAVASZI ÁTÜLTETÉST nem alkalmazzuk minden évben va­lamennyi dísznövényünknél. A lassú növekedésűeket elég két­­három évente átültetni. Ezek­nél az átültetés helyett a föld­jük felső rétegét távolítjuk el és pótoljuk frissel, kedvező földkeverék alkalmazásával. Az átültetésre kerülő növények cserepei az előzőtől ne legye­nek csak 1—2 centiméterrel nagyobb átmérőjűek. Ha túlsá­gosan nagy edényt választunk, akkor a fejlődő gyökerek nem szövik át az év folyamán. Erre azért van szükség, mivel a gyö­kerek váladéka olyan savakat tartalmaz, amelyek a beháló­zott részben meggátolják a kü­lönféle talajsavanyító véglé­nyek és algák elterjedését. A savanyú talaj összetétele le­romlik, és a tápanyagfelvétel a hajszálgyökereken keresztül nehezebbé válik. A CSEREPEK ELKÉSZÍTÉSE Az átültetéshez legjobb az új, még nem használt cserép, de a régi is megfelel, kellő előké­szítés után. Az utóbbiból távo­lítsuk el a növények gyökér­maradványait, majd homokkal vagy kefével aprólékosan mos­suk meg a cserép falait. Ilyen úton eltávolítjuk az edény pó­rusaiban megtapadt agyagos földet, valamint a moszatokat, amelyek a nap hatására a nyir­kos cserépen képződtek. Sem­mi esetre se használjunk ola­jos festékkel bemázolt, vagy fajánsszal bevont cserepeket, hiszen ezek nem biztosíthatják eltömött pórusaikkal a talaj kedvező levegőcseréjét. Az új cserepeket pár órára tegyük vízbe, hogy a rések egy része megtelítődjék. MILYEN FÖLDET HASZNÁLJUNK Átültetéshez legjobb keverék­/erjük és öntözzük. A tomb­old díszcserjék és gyümölcs­­'ák összegyűjtött leveléből és certi föld keverékéből készül íasonló módon. Ezt két-három ív múlva megrostáljuk. Ezután íasználhatjuk átültetésre. A jyepszínföld készítése is vi­szonylag egyszerű. Vagy a le­­taszált sarjadó füvet komposz­oljuk, vagy gyeptáblákat vá­gunk és füves részükkel lefelé ordítva rakásra rakjuk. Öntö­­léssel pár év múlva laza szer­kezetű talajra tehetünk szert. V legáltalánosabban használt leverők egy rész komposzt, jyepszínföld, lombföld és ho­nok vegyítéséből állítható ösz­­;ze. AZ ÁTÜLTETÉS FOLYAMATA A cserepes virágot lefelé ordítjuk, közben másik ké­sünkkel — az ujjakat széthúz­za — megfogjuk a cserép föld­iét. A cserép aljára kis ütése­Magunk is nevelhetünk gumós begóniát aeszKaaarannai elsimítjuk es tömörítjük, majd vékonyan el­hintjük a magokat. 1 g maghoz nyolc megadott méretű csíráz­tatóedény szükséges. Porlasz­­tott permeitel nedvesítjük meg a földet, utána üveglappal és papirossal takarjuk. Amikor a csíranövény már megfogható, más edénybe vagy ládába, 2 cm távolságra áttűz­deljük. A föld a magvetéshez használttal megegyezik. Az át­tűzdelt csíranövény szintén me­leget kíván, de a tűző naptól óvni kell. Növekedés után még egyszer áttűzdeljük, a tctávol­­ság most már 5 cm. Itt is gon­doskodunk árnyékolásról, a fiatal növényt fokozatosan szoktatjuk a napfényhez. Május második felében növényünk már virágágyba ültethető, ott kifejlődik és virágozni kezd. Szobanövényként is jól tartható a gumós begónia, miután a nö­vényt cserépbe ültettük. Elő­nye, hogy árnyékban is jól fej­lődik, így északi fekvésű abla­kok díszítésére is felhasználha­tó. Gumóját ősszel felszedjük, fagymentesen teleltetjük, ta­vasszal cserépbe ültetjük, vilá­gos helyen előnevelve május­ban ismét szabadba ültetjük. (Garten u. Kleintierzucht) u.xiAxm 7 I n ucguuian hsaiaujauau ívű önösen kedveltek a gumós, nagyvirágú fajták. Sokan kertésztől vásárolnak kész növényt, pedig magról is bárki nevelhet magának. A rendkívül apró magvakat feb­ruár végén március elején me­legházban, vagy fűtött szobá­ban vetjük el. A csíráztató­edényt (20X20 cm) vagy cse­repet alul cseréptörmelékekkel, kaviccsal béleljük és finomra «zitált, laza földdel töltjük meg. E célra legalkalmasabb a lőzegkorpa, homok és lombföld keveréke. Felületét egy kis Szép szobanövény ÄU llrZVAFtn­*' gyos vízzel, és hetenként Szép szobanövényeink kö- badban csak árnyékos he- egyszer mossuk le. A téli zé tartozik a Dieffenbachi lyen tartható. Tűző napra időszakban, amikor a szoba picta gyorsan fejlődő, táp- nem való. A szobában fel- hőmérséklete csak 16—18 C igényes növény. A kontyvi- tétlenül világos helyet biz- fok, az öntözést mérsékel­­rágfélék családjába tartozó tosítunk számára, (fényigé- jük. A sok víz, nedvesség növénynemzetség. Sok faja nyes), de a hőmérsékletre ártalmas. Amerika trópusi tájain él. is érzékeny. A jól, egyenle- Az idősebb tövek felkopa- Legtöbbje igen mérges. Ná- tesen fűtött szobákban érzi szódnak. Ezeket fejdugvá­­lunk is kedvelt szobai dísz- jól magát, ahol az átlagos nyok útján megfiatalítják, növény. A Dieffenbachia hőmérséklet 20 C fok. Ahol Dugványokkal szaporítják, picta kissé kényes növény, a hőmérséklet gyakran vál- az egész törzset fel lehet Fehérpettyes leveleivel ér- tozik vagy a szoba hűvös, darabolni. Minden szemből dekes dísze lakásunknak, többnyire elpusztul. A nö- új hajtás fejlődik. A dug- Távoli hazájában, Brazíliá- vény nedvdús levéizete és ványokat megerősödésükig ban az őserdő aljnövénye- szára foltosodik, majd el- zárt, meleg helyen neveljük, ként él, ezért nyáron a sza- rothad. Bőséges öntözést Lőrincz L., Berencs

Next

/
Thumbnails
Contents