Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-04 / 9. szám
A fürtképződmény alakja ősszel vagy télen (balra fent) (A szerző felvételei) Fürtképződmény — alakulás és a szőlőmetszés tott, vagyis a tavaszi virágzás előtt végzett póttrágyázással e konkurrencia 1968-ban érezhető terméscsökkentő hatását megakadályozhatjuk, s igy egyúttal kikerülünk a szőlő váltakozó erővel termő hagyományának bűvköréből. Tudatosítanunk szükséges, hogy az ásványanyagellátás a szőlő életfolyamatainak szabályozója, ezért nem mindegy melyik fejlődési időszakban történik a tápanyagadagolás. Minden ilyen időszaknak megvan nemcsak a maga mennyiségbeli de a tápanyag arányra vonatkozó szükséglete is, hiszen az egyes fejlődési időszakokban különböző biológiai és fiziológiai folyamatok zajlanak le. Ezért főleg fürtkezdeménye ugyanezen a napon a nyolcadik rügyön volt, s a legnagyobb átlag az 1—11 rügyek között alakult ki. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy az egyes fajták szőlővesszőit eltérő hosszúságúra kell metszeni. Ezidén a tájékoztató megfigyelések alapján várható, hogy £ a rövid metszést igénylő fajtákon a legtöbb fürtképződmény a termővesszők 6-ik rü-pupihpn alakni ki P7Prt uá lta-viszont hosszú vessző meghagyásakor a tőke jelentősen gyengül. Ilyen szőlőfajta például a Malinger, a Müller Thurgau és a Portugál kék. Rövidre vágott vessző esetén az olyan fajtáknál, amelyek feljebb levő rügyekben fejlesztenek fürtképződményt, mint amilyen például a Tramín és a Csabagyöngye, vízben történő hajtatáskor nem állapíthatjuk meg ezek mennyiségét. Az ennek alapján végzett helytelen metszéssel azután termésveszteséget eredményezünk. BELSŐ Rt)GYVIZSGÁLAT Rügykeresztmetszetek mikroszkopikus vizsgálatával — az előző módszerrel szemben — megfigyelhető a fürtképződmény létrejöttén és fejlődésén kívül az áttelelt rügyek fürtkezdeményeinek mennyisége és széthelyezése. Ez konkrét segítséget nyújt a metszés végzéséhez. Ezen felül, vegetáció idején a fürtképződmény fejlődési fokozata szerint meghatározhatók az éppen szükséges agrotechnikai beavatkozások, például a tápanyagellátás, vagy a növényvédelem, melyek segítségével a fürtkezdemény fejlődését szabályozni lehet. A már említett 1966 évi július hatodikai időpontban például a Rajnai rizlingnek volt a legtöbb legmagasabb fokon kialakult fürtképződménye. Utá-A nemes szőlő termelési folyamata kétéves, ezért a fürtképződmények létrejötte és kialakulása, melyre egy évvel a termést megelőzően kerül sor a téli rügyekben, fontos mutatója a következő évi termésnek. Az előző évi időjáráson kívül lényeges a szőlömetszés, a tápanyagellátás és a növényvédelem végrehajtása. i Többéves tapasztalatokból ki- 1 indulva szeretnék ez alkalom- i mai rámutatni a szőlőmetszés- i nek a fürtképződmény fejlődé- i sére gyakorolt hatására. Pél- 1 dául az 1966. július 6-án végzett vizsgálat szerint a Burgundi fehér, a Zöldveltelíni és a Rajnai rizling fajták alsó rügyeiben (7—9-ik rügyig) ki- i fejlődőt fürtképződmény sze- i rint arra lehet következtetni, i hogy 1967-ben jó termés vár- ] ható. Ez persze a tél végén 1 fellépő Időjárási viszonyoktól 1 is függ. A megfagyott rügyek s barnábbak. A lefagyás mérté- ■ két legmegbízhatóbban úgy ál- ! lapíthatjuk meg, ha még a metszés ideje előtt néhány J vesszőt levágunk és meleg he- 1 lyiségben vízbehelyezés után 1 hajtatunk. < Régebben a kihajtott téli rü- i gyek mennyisége szerint szók- : tak következtetni a várható < termésmennyiségre. Ez a módszer azonban nem elég meg- 1 bízható, mert különböző hosz- i szúságú vesszőkön eltérő mó- 1 dón haitanak ki a rüevek. i a nagy terméshozamú fajták és a hosszabbra méretezett szőlőmetszés esetén, virágzás előtt tartsuk magunkat a 46 5790 számú tápanyagellátási szabvány útmutatásaihoz. Feltehetőleg a termésmenynylség szabályozására a következő években legnagyobb hatása a tápanyagellátásnak lesz. Ilyen trágyázás a téli rügyek fürtképződményeire hatást gyakorol, ami a következő évi terméshozam eredményében tükröződik. Későbbi tápanyagellátás már csak az alsó rügyek fürtképződményeinek fejlődésére esetleg nagyságára lehet hatással, de nem azok mennyiségére. Kései tápanyagellátás a szőlőtermesztés felső határkörzeteiben a tenyészidő meghoszszabbításához vezethet, aminek a rossz beérés lehet a következménye. Ha a kialakulóban lévő fürtképződmények mikroszkopikus vizsgálata egyenlőre nem is vezethető be általánosan, e módszer egyes már ismert eredményei jó szolgálatot tehetnek a metszés szabályozása terén. E munka legnagyobb hasznot azonban a szőlészeti üzemekben hajthat, ahol a metszést megfelelő ismeretekkel rendelkező, értelmes egyének végzik. Most a tél végén csak hasznos lehet bővebb ismereteket nyújtó üzemi munkaiskolázást rendezni, hiszen a helyes metszéstől nemcsak a termés mennyisége de a szőlőtőke életbenmaradása is függ. Zembery Alexander mérnök, a Bratislava! Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet biológiai osztályának vezetője ^ ívu^v u lUViULbciyuo eb íiubbő u csapos metszést ajánlatos végezni, miközben ugarcsapot hagyunk (ilyen fajták a Portugál kék, a Müller Thurgau, a Malinger, az Olasz rizling, a Zöldszllváni és a Zöldveltelíni); ■ a közepes metszést kívánó fajtákon (amilyen a Muskotály, az Otonell muskotály, a Fehér nemes és a Kékfrankos) legtöbb fürtképződmény a termővesszők 7—8-ik rügyeiben alakul, melyeken félszálvesszős váltómetszést ajánlatos végezni, kétrügyes ugarcsap hagyásával ; ■ a hoszsú metszést kívánó fajtákon (amilyen a Tramín, a Burgundi fehér és a Csabagyöngye) legtöbb fürtképződmény a termővesszők 9—11-ik rügyén alakul, melyeken szálvesszős metszést ajánlatos végezni, kétrügyes ugarcsap meghagyásával, esetleg a Sylvoz módszert alkalmazni. Ez abból áll, hogy a termővesszőt lehajlítás utón kikötjük, s ezzel a polaritás hatásának érvényesülését lehetetlenné tesszük. Amikor 1964-ben általánosan bő volt a szőlőtermés, megfigyeltem, hogy főleg a Burgundi fehér és a Rajnai rizling bogyóképződése idején a konkurrencia révén jelentősen csökkent a fürtképződmények létrejövetele, ami azután megmutatkozott az 1965. évi termésmennyiségekben. tApanyagellätäs Feltételezem, hogy 1967-ben helyesen és idejében végrehaj-A téli szőlőrügy keresztmetszetén szőlővirágzás Idején már látható a felnagyított balra felnyúló fürtképződmény s nem állapítható meg a fürt- na a Burgundi fehér, utolsó képződmények mennyisége az helyen pedig a Zöldveltelíni egész vessző hosszán. helyezkedett el. Eközben a Hosszú szőlővessző vízben metszés szempontjából legérdetörténő hajtatásakor a polari- kesebb, vagyis a nyolcadik rütás hatására az alsó rügyek gyig terjedő vesszőrészre gonnem fejlődnek ki, viszont a dolok. legfelső rügyek erősen hajtás- Megfigyeléseink szerint 1965. nak indulnak. Ennek követkéz- szeptember 15-én legtöbb fürttében a szőlővessző legalsó rü- képződménye a Burgundi legyeiben (a harmadiktól a ha- hérnek a tizedik rügyben volt, todikig) fürtképződményt fej- azonban az átlag kialakítása bő lesztő fajtáknál nem állapíthat- keretek között, mégpedig a 2— juk meg a legnagyobb termés- 13 rügy között történt. A Zöldhozamot nyújtó metszés helyét, veitelíni ugyanekkor szintén a tizedik rügyön fejlesztette a legtöbb fürtképződményt, azon_ ban az átlag kialakulására a <L 6—14 rügy között került sor. HBSKdflHBBHBHHIi A Rajnai rizlingnek legtöbb
