Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-25 / 8. szám

Megbízható vadászeb az eu­rópai vizslák hosszúszőrű cso­portjába tartozó, nagy münster­­landi vizsla. (Kucsera Szilárd felvétele) Érdekességek.. Jt, vadászmesEbe illő történet játszódott le a napok­ban a szerémségi Surduk falu­ban. Az ottani vadászok róka­vadászatot rendeztek, és egy vörös-frakkos koma kénytelen volt a faluba menekülni üldö­zői elől. Ott is annyira körül­vették már, hogy kerítéseket, kapukat átugorva végül egy háztetőre kellett menekülnie. A házigazda éppen aludt, s a lármára felébredt. Az illető ép­pen vadász, és így a szorult helyzetben levő rókakoma még a tetőn sem úszhatta meg ép bőrrel. A vadász utána beval­lotta, hogy ilyen könnyűszerrel még soha életében nem hozott terítékre rókát, s valószínűleg senkivel sem történik meg ha­sonló eset. 4* BOMBAYBAN gyűrűzött vadlibát ejtett el a múlt év vége felé egy szibériai vadász. A Csani-tó környékén vadászott, s ott kapott csővégre több vad­libát. Amikor összeszedte őket, nagy meglepetésére egyiknek a lábán alumíniumgyűrűt talált. A gyűrűn angol felirat volt, amelyből meg lehet állapítani, hogy a vadlibát Bombayban gyűrűzték meg. Az orosz szak­emberek megállapítása szerint, ez az első eset, hogy szibériai sztyeppéken ilyen messziről el­vándorolt madarat kaptak cső­végre. Az ottani vadászok ezt azzal magyarázzák, hogy ebben az időben Szibériában is rend­kívül enyhe volt az időjárás. A vadászkutya kiképzése V Legutóbb a pórázon és • szabadon követést, a le­ültetést, végül a lábhoz kerü­lést gyakoroltattuk Villám ku­tyánkkal. Most az elfektetéssel, a helyre visszaküldéssel és az előreküldéssel foglalkozunk. 8. ELFEKTETÉS. Különöseb­ben nem nehéz gyakorlat, de azért próbára teszi a gazdát is és a kutyát is. Ha a vizsla már kiskorában a helyéhez szokott, aránylag könnyű lesz a dol­gunk. A fektetést ugyancsak pórázon kezdjük tanítani. A gaz­da, illetve a kiképző kiadja a „Feküdj!“ parancsszót. A gya­korlat látható jele: az arc elé emelt Jobb tenyér. Sípjele: egy rövid, erélyes sípjel. Kutyánk eleinte szabálytalanul fekszik, hátsó lábait szétdobja. Ne mu­lasszuk el soha eligazítani a hibát. Ha a fejét fölemeli, te­nyerünkkel nyomjuk le a „Fe­­küdji“ vezényszó hangoztatása mellett mindaddig, amíg csak néhány másodpercig nyugodtan nem fekszik. Ha a szoktatás kezdetén nem lenne hajlandó feküdni, mellső két lábát le­rántsuk és felpúposított hátát kézzel nyomjuk le. Később 8—10 lépést távolod­junk tőle, aztán megint köze­lítsünk hozzá, de a fekvést szüntelenül követeljük meg. Ha már jól állja a fektetést, egy bokor mögé bújva, de a kutyát szemmel tartva figyeljük. Ha megmozdulna, fölkelne fekvő helyzetéből, sípjellel kénysze­­rítsük további fekvésre. 9. HELYRE VISSZAKÜLDÉS. A vezényszó: „Helyre vissza!“ Látható jele: élre fordított te­nyérrel többször a kijelölt hely felé intünk. Sípjele: több hosz­­szú sípjel. A gyakorlatot azzal kezdjük, hogy valamilyen használati tár­gyunkat — pl. hátizsákunkat — letéve, kutyánkat mellé fek­tetjük „Itt a helyed! Ott ma­radj!“ — vezényszavak kísére­tében, majd jó pár lépést eltá­volodva behívjuk és a lábunk­hoz kerültetjük. Ha ezzel meg­vagyunk, „Helyre vissza!“ ve­zényszóval visszaküldjük a le­tett tárgy mellé. Eleinte bizony pórázon kell visszavezetni, de egy kis gyakorlatozás után már hangjelre, sőt kéz- vagy sípjelre is engedelmeskedik. 10. ELŰREKÜLDES. Az „Elő­re!“ — vezényszóval egy időben előrenyújtott jobb kezünk mu­tatóujjával jelezzük az irányt. Sípjele: több rövid sípjel. A gyakorlat célja és értelme nem más, mint az, hogy bár ku­tyánk, az általunk mutatott irányban mozoghat és kereshet —■ éreznie kell, hogy szigorú fegyelem alatt áll, tehát nem törhet ki és csatangolhat el jobbra-balra. Legkönnyebben megy a gyakorlat, ha eleinte mi is vele tartunk. Tapasztalt kiképzők rájöttek arra, hogy akkor sajátítja el a vizsla jól a gyakorlatot, ha a gazdával hazafelé tart. Tehát a hazafelé vezető úton könnyebb a gyakor­lás, mint az otthontól távolod­va. Tárgyak előredobásával e gyakorlatnál ne kísérletezzünk, mert kutyánk „beugróvá“ válik és kiszabadul hatalmunk alól. Végül egy jótanács — amit célszerű más gyakorlatok sike­res elvégzése után alkalmazni: Ha pár lépést is előretett vagy futott, hívjuk vissza és dicsér­jük meg, majd ismételjük meg a gyakorlatot. Minden ismétlés­kor, helyesebben: ha kutyánk jól végezte dolgát, ne fukarkod­junk a dicsérő szavakkal és jutalmazó megveregetéssel. Bíró András EMIL CHOVAN deméndi vadásszal beszélgetünk. Örömmel újságolja, hogy az 1923 hektáros területükön szépen gyarapodik a vad­állomány. Ez főleg annak köszönhető, hogy gondos­kodnak a vadak védelméről, etetéséről. Voksány Pál va­dásszal az élen a nyár fo­lyamán a cséplőgépek alól gyűjtötték az ocsút, gyom és fűmagot. A szálastakar­mányt olyan helyről bizto­sították, ahol csak kézika­szával dolgozhattak. Sajnos, a vadásztársaság kevés tagot számlál. Jelen­leg csak négyen uralják a Eredményes MUNKA területet. A vadásztársaság tagjai azon fáradoznak, hogy fiatal erőkkel töltsék fel soraikat. Ezidáig két va­dászjelöltet készítettek elő a vizsgákra, de jövőre to­vábbi nyolc taggal szeret­nék bővíteni a társaság lét­számát. Fekiacs István és Ober­franc Géza vadászok is örömmel vennék, ha a Felső és Alsó Deméndpuszta-í ma­jorokból is jelentkezne egy­két fiatal a vadásztársaság­ba. Tudni illik ezek *a gaz­dasági udvarok közvetlenül érintik az említett vadász­­területet, így helyből köny­­nyűszerrel megoldhatnák a vadak téli etetését s egyben a kártevők irtását. A deméndiek példásan együttműködnek a magyara­­di vadászokkal s akcióikat rendszerint közösen szer­vezik. Az együttműködés főleg Pastierik mérnöknek köszönhető, aki az említett állami gazdaság alkalma­zottja. (B|) ^V'^/WVWWWW>^WVWVWWV\/WN^/\^A\A/WWWWWVW Szép tervek Paláston Ipolyságtól északra, a lévai járás legke­letibb részében fekszik a palásti vadász­egyesület revírje. Benne megtalálható a nyúl, fogoly, őz, szarvas, de a vaddisznó is. Ugyanis a mezei terület szomszédságában végtelennek tűnő erdő húzódik, bár ott egy másik vadásztársaság tevékenykedik. A kö­zelmúltban lezajlott évzáró taggyűléseken Cúth elvtárs, a helyi nemzeti bizottság el­nöke simította el a két szervezet között fennálló nézeteltéréseket. A mezei területen gazdálkodó 16 tagú palásti vadászegyesület az elmúlt évben sokat hallatott magáról. Ez főleg Kis Jó­zsefnek köszönhető, akinek személyében egy évvel ezelőtt talpraesett gazdát kapott a vadásztársaság. Ugyanis, míg a múltban nem sokat törődtek a vadak etetésével, ta­valy hat etetőt, hét sőzót készítettek a nagyvad számára, míg 15 etetőt az apróvad részére. Az eredményes évet betetézte a szilvesz­terkor rendezett mulatság, ahol a vadászok jó főztükkel remekeltek. A tombolával egy­bekötött mulatságból mintegy ötezer korona tiszta bevétele származott a vadásztársa­ságnak. A jövőre vonatkozólag a vadászok elha­tározták, hogy három helyiségből álló men­­házat és vadászpincét építenek a Drázga­­hegy alatt, közel a szőlőkhöz. Cgy tervezik, hogy vasárnap délutánonként a felújított tűzoltó-zenekarral szórakoztatják majd a természetszerető vendégeket. A szövetkezet, valamint a nemzeti bizott­ság mindenben támogatja a vadászok tö­rekvését. Kis elvtárs vezetésével pedig a vadásztársaság minden egyes tagja az ed­digiektől körültekintőbb, alaposabb munkát végeznek majd a vadvédelem érdekében. BELÁNYI JÁNOS . VADASZ 2 mmt

Next

/
Thumbnails
Contents