Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-25 / 8. szám
AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉHEZ KÖTIK MAJD A PREMIZÁLÁST ***“ A minőségi munka A jövedelem kétharmad része az állattenyésztésből ered lek fokozására. Bővíteni lehetne a kavicsbányát és már az is felvetődött, hogy társulással oltő-telepet építenek, mivel a szőlőoltványokat J61 fizetik. Patonyban gondolkozó emberek a vezetők. Ez abból is adódik, hogy köztük legtöbben a kezdet kezdetétől funkcionáriusok. Végh Vendel zootechnikus például már 14 éve irányítja az álattenyésztést. Mivel Időközben szükségét érezte, elvégezte a mezőgazdasági technikumot. Az ő nagy gyakorlati és elméleti tudása és egyik tényezője, hogy már évek óta kiváló eredményeket érnek el az állattenyésztésben. Az állattenyésztés eredményét nagyra értékelte a járási termelési igazgatóság is és ezer-ezer koronával jutalmazta Nagy Vince tehéngondozó kollektíváját, valamint Tengeri József, Vígh Sándor, Lelkes István és nagy László álló sertésgondozó csoportot. Ezen kívül a termelési igazgatóság vezetője, Németh elvtárs, jutalmat osztott szét a növénytermesztésben és az irányításban dolgozók között. A cukorrépatermesztésben elért 535 mázsás hektárhozamért 2000 koronát kapott a szövetkezet. Emellett Gálfi Árpád és Béla kombájnosokat, a szövetkezet elnökét és Varga Imre mechanizátort is megjutalmazták. Az ünnepélyes közgyűlés alatt a tagok arcáról a megelégedettség tükröződött és az elért eredmények hallatán fel-felcsillantak a szemek. Amikor a több mint 32 koronás munkaegység értéket említették, sokaknak bizonyára az jutott az eszébe, hogy az elmúlt gazdasági évben közel 30 ezer koronát kerestek. —th— A diósförgepatonyi szövetkezet zár számadó közgyűlésén Polák Józsel főkönyvelő arról számolt be, hogy £ 2200 hektáros gazdaságban 15 millié helyett 17 millió 794 ezer korona voll a bevétel, és egy munkaegység értéke a tervezett 25 korona helyett 32,8S koronára emelkedett. Miért gazdag a Dióspatonyból éí Kispatonyból egyesült szövetkezet? Elsősorban azért, mert a növénytermesztés jelentős részét az állatte nyésztésben realizálják. Amíg a nö vénytermesztésből a bevétel 5 820 00C koronát tett ki, az állati termékekből eredő haszon néhány korona híjár 11 millió volt. Ilyen eredményt csakis jó takarmányozás és kitűnő gondozás mellett lehet elérni. Az elmúlt évber például 575 tehénnél a 3000 literes évi fejési átlagot is túllépték. Aí aránylag magas fejési átlagnak a má sik tényezője az, hogy évek óta kü lönös gondot fordítanak az üszők ki választására. A beszámoló szerint nemcsak a be vételi tervek emelkedése volt jelen tős, hanem az önköltség lényeges csökkentése is. Száz koronás bévé teli tervhez 32,76 korona termelés kiadást terveztek, melyből a valóság ban csak 25,67 koronát merítettek ki Ez arra vall, hogy a közösben kivált a munkaszervezés, és a gépeket is maximálisan kihasználják. Az évzáró gyűlésen feltűnt, hogy i szövetkezet tagsága csak tudomásu vette a vezetőség beszámolóját, s nerr KapcsoioataK De a vitaDa. Kissé túr- ] csának találtam, hogy egy jó szövet- 1 kezetben ennyire érdektelen a tag- : ság. Később azonban megtudtam, hogy i ez csak a zárszámadás ünnepélyes ] része volt, s a múlt évi gazdálkodás i alapos boncolgatására, a „hogyan to- j vább“ megvitatására az előző két ( napon került sor. Ott parázs vita ] folyt, ami arra enged következtetni, , hogy a tagok, vezetők nem elégedettek az eredményekkel. Van még tartalék a hektárhozamok emelésénél, 1 sőt az állatok hasznosságának a növelésében is. A tökéletesített irányítási rendszerben nemcsak a termelésben, hanem máshol is keresni kell a jövedelmi forrásokat. A patonyiak éltek is a lehetőségekkel; társtulajdonosai a dunaszerdahelyi borozónak, jómenő fűrésztelepük van és szervezőcsoportjuk 30 szénapajtát épít ebben az évben. — Ha már szerelőket neveltünk, adunk nekik munkaalkalmat is — jelentette ki Kalmár János, a közös munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke. így aztán Pőte József irányításával egymás után építik a járás szövetkezeteiben a 30 vagonos szénapajtát. Az előzetes számítások szerint ez a vállalkozás több mint egy millió korona jövedelmet jelent majd a szövetkezetnek. A felsoroltak mellett még egyéb lehetőség is van a közös jövedelmé-Vannak még jelentős tartalékok HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt heti számában, az Elsőként alakult, ma is legjobbak közé tartozik cimű cikkben, a negyedik hasáb második bekezdésében, félreértésre is okot adó nyomdatechnikai hiba történt. Az eredeti és helyes szöveg a következő: „ ... az utóbbi három évben eladott egyes mezőgazdasági termékek átlagmennyiségét meghaladó és szerződésileg is lekötött termékmennyiség után, a mezőgazdasági üzemek minden bevételezett 100 koronára 50 koronáig is terjedő prémiumot kapnak a felvásárló válalattól."-lozza. Ehhez járul majd hozza az újszerű premizálás, amelyre más alkalommal visszatérünk... A szövetkezet zootechnikai szolgálata máris azon fáradozik, hogy a borjúnevelést kifizetőbbé tegye. A felhasznált teljestej igen számottevő részét fölözöt tejjel kívánják pótolni, s ez által jelentős anyagi megtakarítást szeretnének elérni. Ugyanezt teszik a termelés más ágazataiban is. Ily módon jobban hasznosulnak majd az eddigi rejtett tartalékok. Ami az utóbbit — a rejtett tartalékokat — illeti, ide sorolható a munkaidő jobb kihasználása is, mely felvetődött a zárszámadás beszámolóiban, vitafelszólalásaiban. Hangsúlyt kapott a munkaminőség is: találva érezhették magukat azok, akik nem tartották fontosnak a hektáron"kériti növényegyed-sűrűség meghatározott számának betartását. Csak természetes, hogy hiába reméltek nagyobb hektárhozamot cukorrépából, illetve kukoricából. Ugyanez vonatkozik a tagföldek termése betakarításakor hanyag munkát végzőkre, akik hátráltatták — akarva, nem akarva — az őszi munkák menetét. TERVEK ÉS TÁVLATOK Ésszerűen cselekedtek akkor, amikor a múlt évinél nagyobb feladatokat tűztek maguk elé mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Megvalósításuk a tagok szorgalmán, igyekezetén, a gépek teljes kihasználásán, s nem utolsósorban a jó munkaszervezésen és a rendszeres ellenőrzésen múlik. Kövessék a termelésben élenjáró lentermelők, fejők, sertésgondozók, valamint Csömör Géza elnök és Radimák János agronómus példáját, akik kiváló munkájuk elismeréseképpen pénzjutalomban részesültek a termelési igazgatóság részéről. Úgy igyekezzenek, hogy a következő zárszámadáskor mind többen szerepelhessenek a jutalmazottak névsorán. Lucernatermesztésüket a mostani 16 százalékról a száatöterület 20,2 százalékára terjesztik ki 1970-ig, s a hektárhozamot hetvenről nyolcvan mázsára emelik. Ugyanakkor beiktatják a vetésforgóba a vöröshere termesztését is — zöldtakarmányozásra. Ezáltal a szálastakarmány pocsékolását igyekeznek megelőzni. Kiszélesítik az öntözéses növénytermesztést, felhasználva erre az eddig ki nem használt, értékes trágyalevet. Ahhoz, hogy ezt az elgonodlásukat valóra válthassák, központi trágyatelepet s aszfaltutakat építenek a közeljövőben az állattenyésztő telepeken, illetve gazdasági udvarokon való könynyebb közlekedést, teherszállítást elősegítve. A nagy kiterjedésű gyümölcsös termésének megóvása és raktározása, osztályozása véget korszerű gyümölcstárolót építenek. Szociális épületet is terveznek, s az úgynevezett „Tőkési vizet“ is célszerűen szeretnék kihasználni haltenyésztésre. Úgy képzelik el, számításba jöhetne több szövetkezet társulása, hogy a korszerű haltenyésztés követelményeinek eleget tehessenek. (Kovács) A gép mindenben az ember legtöbb segítőtársa. A képen látható magyar gyártmányú villanyárammal hajtott gép 50 kg kukoricát morzsol Óránként vagy ugyanannyi idő alatt 40—45 kg gabonát darál. SZABAD FÖLDMŰVES 3 1967. február 25. Pályaválasztás Hozzátok fordulunk tanulni vágyó fiatalok, akik most fejezitek be tanulmányaitokat a kilencéves alapfokú iskolákon, vagy mezőgazdasági tanonciskolákban és latolgatjátok, hogy hová és hogyan tovább? Mindazok számára, akik szeretik a természet szépségeit, annak titkaiban való búvárkodást, a tiszta, egészséges levegőt és az ezzel járó egészséges életmódot, valamint a biztos jövőt, legmegfelelőb ba mezőgazdászi pálya. Erre a pályára felkészülés terén különösen Kelet-Szlovákiában és magyar nyelven, növénytermesztési és állattenyésztési szakon iskolánkon nagy lehetősége nyílik. A tanulmány négyéves, szakérettségivel fejeződik be. Az iskola épületében szép és korszerű internátus van. A szakmai képzés mellett kinek-kinek nagy lehetősége nyílik a kultúra, valamint a sport különböző ágazataiban való továbbképzésre. Az iskola sikeres befejezése után elhelyezést nyerhet különböző mezőgazdasági üzemekben, intézményekben, vagy pedig tanulmányait főiskolán folytathatja. Az érdeklődők minél előbb jelentkezzenek iskolájuk igazgatóságán és a jelentkezési Ívre a következő címet tüntessék fel: MEZÖGAZDASÄGI MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, VELKÉ KAPUSANY. denkt Váltig hangsúlyozták, hogy rögtönzött műsorral van szó, s ha így volt, annál több, azt bizonyítja, hogy ez a csoport nem verbuválódik évenként (amikor jön az ún. szezon) újra, hanem rendszeres tevékenységet fejt ki és bő repertoárral rendelkezik. Valljuk be, férfiasán, nálunk csak néhány műkedvelő csoport, az élegyüttesek képesek erre, ha a tetejébe anyagi támogatásban is részesítjük őket. A jövendő műkedvelők nevelése természetesen már az iskolában kezdődik, s amire figyelmes leU tem, elsősorban a népzenére, a népi kultúrára irányítják a figyelmet. Nem akarok rosszmájúskodni, de önkéntelenül is párhuzamot vontam a mi iskoláinkon működő dzsessz-zenekarok és különböző „sramlik" és az itt működő gyönyörű balalajka és harmonikaegyüttesek között. S lehet, hogy konzervatív a felfogásom, de nekem ez utóbbi jobban tetszett, és úgy vélem a célnak is jobban megfelel, mert mire tanít — a haza, a nép, a szülőföld szeretetére, megbecsülésére s egy bizonyos fokon nyilván a többi nép kultúrájának megbecsülésére és szeretetére is. Hát csak ennyit, úgy kapásból azokról a bizonyos feltételekről és lehetőségekről, amelyekre oly sokan hivatkoznak s amelyeknek van egy roppant jó tulajdonságuk, ugyanis valamire mindenütt van lehetőség és feltétel. Hát csinálni kell azt a v al amitl... (Folytatjuk.) ban nálunk is hagyományosan jó énekkarok működtek, mégpedig százával. Persze, mindenképpen nehezebb egy hagyományt feleleveníteni, mint■ életben tartani! Ivanovkán részt vettem egy eszírádműsoron. A végén természetesen megkérdezték, vajon mi a véleményem. Nagy dillemában voltam, vendégnek véleményt nyilvánítani nem éppen könnyű dolog, ha mindent megdicsérek majd az hiszik, hogy udvariasságból teszem, ha kifogásolok valamit, esetleg megsértődnek — szóval nagy kínban voltam, annál is inkább, mert a műsor valóban nagyon tetszett, ötletes, fordulatos és- tartalmas volt, s képviseltette benne magát a falu minden rétege: óvodások, diákok, pedagógusok, traktorosok, gépjavítók, a kolhoz öregecske kovácsa, a helyi szovjet tisztségviselője — egyszóval min-TM Megfordultam vagy tíz szov-i •jet faluban, s ha csak szerét ejthettem, kifaggattam a helyi műkedvelőket. Érdekes, senki sem panaszkodott a kellő feltételek hiányára, nem hivatkoztak az ilyen vagy olyan lehetőségekre — az eredményeikről számoltak be. Pedig jártam olyan helyen is, ahol csak éppen épülőben volt a művelődési otthon, és olyanban is, \ ahol a mi viszonyainkhoz mérten szerényebb feltételekkel kell megelégedniök a műkedvelőknek. Egyszer aztán meg is kérdeztem: „Elégedettek a feltételekkel?“ , Láttam, az illető nem érti, vajon mire célzok. Magyaráztam neki. „A mükedveléshez nem kellenek különösebb feltételek, bár nem tagadom ezek is befolyásolják az egyes rendezvények színvonalát. Ám mindenekelőtt szeretni kell ezt a munkát és az embereket, akikért I végezzük" — volt a válasz. I Szeretni kell az embereket... i Es ezt úgy is kifejezésre lehet jut-I tatnt, ha kellemes órákat, szórako-i zást, önfeledt nevetést s művelő| dési lehetőséget biztosítunk a számukra. Ezért aztán nem csodál- i koztam többé azon, hogy minden | iskolában, kolhozban, szovhozban, \ üzemben működik zenekar, ének' kar, esztrád- vagy színjátszó-csoport, s hogy a műkedvelő mozgalom vezetői, irányítói nem a fel' tételekre hivatkoznak, hanem in-I kább dolgoznak, teszik azt, amit ' éppen lehet, amire megvannak a \ lehetőségek. S úgy látszik, hogy \ sóit mindenre megvannak!... Pél\ dául arra is, hogy az alekszejevkai S kolhozban balettiskola működjön, I pedig ez a község, ha úgy vesszük, éppen eléggé az isten háta möi gött van. Minderre, tudom, ellenérveket fel lehet hozni, hogy a kórusmozgalom és általában a zenei kultúra a világnak ezen a részén hagyom mányosan magas színvonalú, — ugyanakkor viszont nem szabad óin m ni tnimoifn-ni "h nm i n m i'tlf_ A feltételekről általában • NEMRÉG SIKEREKBEN gazdag esztendőt zártak le a lénártfalusi EFSZ dolgozói. A marhahús évi eladási tervét közel 100 mázsával, a tejét pedig 72 ezer literrel lépték túl. így az évi bevételi tervüket is túlteljesítették 703 ezer koronával. Ennek eredményeként 21 koronát fizetnek munkaegységenként amellett, hogy a gazdasági év folyamán 120 ezer koronát prémiumként is kifizettek. A jó gazdasági év után a tagság közül többen 15 ezer korona osztalékot is kaptak a zárszámadó közgyűlésen. Kovács Zoltán — Persze, eredményesebben csak akkor lehet gazdálkodni mondta Ret, kés Lajos, a búcsi szövetkezet elnöke,- ha a mezőgazdasági üzemekben a ve- zetők alaposan átgondolják a terme- i lés hogyanját. „Szép szavak hangoz■ tatásával nem lehet sokat fejni“ je> gyezte meg — az eddigi hibákból . tanulni kell és alapos ökonómiai- elemzéssel keresni az új utakat. Hálász János nemzetgyűlési képvi■ selő többek között a gépek alaposabb- kihasználásával foglalkozott. „Sokszor : a legjelentősebb termelőerő nemtörődömségből és egyéb okokból drágán ■ termel“. A nemesócsai szövetkezet el■ nőké az ipar és a mezőgazdaság hely- i zetét és a társulási lehetőségeket is- alaposan boncolás alá vette. : A járási konferencián megválasz- tották az új szervet is. A mezőgazda- sági üzemek képviselőinek testületébe 11 tagot és 5 póttagot választottak. s A járási termelési igazgatóságok ve- zetője ozef Sobota komoly segítséget i i remél az új szervtől. Szerinte csak- ott tevékenykednek majd formálisan, L ahol a termelési igazgató nem tá- maszkodik a legjobb szakemberekből i választott tanácsadótestület vélemé- i nyére. A komáromi irányítók bíznak t abban, hogy a megválasztott szerv jelentős sesgítséget nyújt a konferen- i cián elhangzott sokrétű problémák i megoldásában és így ebben az évben i elérik a termelés 16 %-os emelkedését. —tt— íruiycaias az ±. uiuairuij termelnek egy kilogramm sertéshúst, addig Alsőpéteren 7,56-ért, Kolozsnémán 8,15 koronáért. Az állami gazdaságokban pedig közel 10 koronába került egy kilogramm sertéshús kitermelése. Hasonló különbség van a marha és a borjúhús termelésénél is. Ésszerűbb takarmányozással és gondozással a tejtermelést szintén jelentősen lehetne emelni és a konferencia el is határozta, hogy a 2200 literes járási fejési átlagot még ebben az évben 2500 literre emelik. Komoly kiadást jelent a mezőgazdasági üzemekben a gépek javítása. Amellett, hogy nincsenek kihasználva kellőképpen a gépek, a javítási költségek évről-évre emelkednek. Ennek egyik oka, hogy a traktorosok keveset törődnek a gépek karbantartásával. A föld alaposabb előkészítésével és a vetőmagfajták gondosabb megválasztásával, jelentősen lehetne emelni a hektárhozamokat is. Amíg a különféle fajta búzákból hektáronként 31 mázsa átlaghozamot értek el a járásban, a bezosztájából tavaly 41 mázsás volt a hektárhozam, ezért ősszel a vetésterület 60 %-át a bevált szovjet búzafajtával vetették be. A tanácskozás vég kicsengése az volt, hogy a tökéletesebb irányítási rendszer még jobban elősegítette a termelés fokozását. Mint már olyan sok helyütt, a vá sárvámosi „Új Irány“-ban is megtartották a szorgalom, az összetartás és a hozzáértő gazdálkodás ünnepét: a zárszámadást. Elöljáróban hadd mondjuk meg, szívesen tettünk eleget a meghívásnak. Hiszen öröm együttlenni az olyan emberekkel, akik szeretik a nyomtatott betűt. Márpedig az újiránybeliek szeretik. Erről tanúskodik az is, hogy csupán lapunkból kétszázötven példányt juttat hetente házhoz a szövetkezet újságkézbesítője. Őszintén szólva jóleső érzéssel vettünk tudomást kiváló eredményeikről, s arról, hogy könyörtelenül hadat üzennek a hibák takargatásának. Merész terveik — ha megvalósítják azokat, s ebben nem is kételkedünk — a tavalyihoz hasonló vagy még annál is gazdagabb zárszámadást sejttet. MIT HOZOTT A 66-OS ÉV? Viharos és termő évet hagytak maguk mögött. Búzából 39, kukoricából 100 mázsás hektárhozamot értek el. Az utóbbit májusi morzsoltban számítva 64 mázsa volt a termésátlag. Cukorrépából 100 vagonnal termeltek többet a tervezettnél. Zöldségfélékből 818, gyümölcsből pedig 380 mázsái értékesítettek a piacon. Gyümölcsösük az 1970-es évig eléri majd a 13C hektárt. A növénytermesztésben e burgonyát, tavaszi árpát termelték drágán. Ám ebbe nem nyugszanak bele. Arra törekednek majd, hogj e téren is nagyobb hektárhozamokai takarítsanak be. Pillangós növények bői 70 mázsát termeltek hektáron ként, ami nem is lenne éppen ala csony hozam. De a betakarítása kö vetel az eddiginél gyorsabb és jobt minőségű munkát. Ez csakis úgy old ható meg helyi viszonylatban, h£ minden más elhalasztható munkái mellőzve a szálastakarmányok beta karítási munkájára összpontosítják erejüket. Kis híján félszáz vagon húst tér meltek az elmúlt évben, s közel más fél millió liter tejet. A tej esetéber ez azt jelenti, hogy a napi 7,1 litere: tervezett átlaghozam helyett 8,5 literi termeltek, 1,54 koronás önköltség áron. Vagyis, túlhaladták az évi há romezer litert. Tehát, a növénytermesztés és a: állattenyésztés csaknem 11 millió ko róna tiszta jövedelmet eredményezett A munkaegység értéke ennélfogva a; előirányzott 25 korona helyett (a tér mészetbenit is beleértve!) 35 koroná ra emelkedett. A mezőgazdasági föld terület hektárára 10,861 korona nyers jövedelem, illetve 8046 korona áruter melés esik. TOVÁBB CSÖKKENTIK AZ ÖNKÖLTSÉGET Meglepett bennünket a termények és termékek önköltségi árának kimé rítő ismertetése. Ezt az tette s tesz a jövőben Is indokolttá, hogy az ed diginél olcsóbban, ésszerűbben és gazdaságosabban akarnak termelni A jövedelmezőségre való törekvést e termelési költségek csökkentése cé
