Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-25 / 8. szám

A növénytermesztés fejlesztése Szlovákiában

Prof. MVDr. KOLOMAN BODÄNAK, a SZNT földművelésügyi megbízottjának az SZNT plenáris ülésén elmondott beszédéből

A FÖLD Mil VÉS válaszol:

Ha a volt EFSZ-tag munkaviszonyba lép, miként kell elbírálni nyugdíjigényét?

H. A., az ipolyszalkai EFSZ dolgozója 18 hónap múlva lesz 65 éves. Mivel havi átlagkeresete kb. 650 korona, számítása szerint nyugdíja 380 korona lesz. Kérdi hogyan fogják nyugdíjigényét elbírálni, ha a hátramaradó időre munkaviszonyba lépne, ahol valószínűleg 1200 korona havi átlagot tudna elérni?

Ha olyan volt EFSZ tagról van szó, aki nem szilárd bérezésű EFSZ-ben dolgozott és tagsága alatt nem teljesítette még a szövetkezeti öregségi vagy rokkant járadék-igény feltételeit, járadékigényt a dolgozókra (alkalmazottakra) vonatkozó előírások értelmében kell elbírálni,

a) ha a szövetkezetben végzett munkatevékenység befejezése után legalább a rokkantsági járadékigényhez szükséges ideig volt alkalmazásban (olvasónk esetében legalább 5 év), az ilyen esetben számba kell venni a járadékigény keletkezése és magassága szempontjából a szövetkezeti tevékenység idejét:

b) ha a dolgozó nem teljesítette ugyan az előbb említett feltételeket, de az alkalmazotti járadékbiztosításban megszerezte a szükséges időt, ha azonban az alkalmazás befejezése és az új alkalmazásba való belépés között több mint öt év telt el, akkor az EFSZ-ben kifejtett munkatevékenység előtti alkalmazás ideje csak akkor számítható be, ha legalább három évig ismét alkalmazásban volt. Az ilyen esetben az EFSZ járadékbiztosítás idejét tekintetbe veszik a járadék magasságának megítélésekor.

Ha a fentiek értelmében nem lehetne a dolgozó igényeit az alkalmazottak járadékbiztosításáról szóló előírások szerint elbírálni, akkor az ilyen alkalmazotti viszonyban dolgozó volt EFSZ tag járadékigényét az EFSZ dolgozók járadékbiztosításáról szóló előírások szerint kell megítélni. Ebben az esetben az alkalmazotti viszony idejét a szövetkezeti tagok járadékbiztosítási idejének kell tekinteni.

Egyébként olvasónk esetét is ezen rendelkezés (Tt 1964/102 rendelet 8. paragrafus 2. bek.) szerint kellene elbírálni.

Teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a dolgozók járadékbiztosításáról szóló előírások szerint kell megítélni az olyan dolgozók járadékigényét, akiknél nincsenek megadva az EFSZ járadékbiztosítási előírások alapján a járadékigény feltételei, akik munkaviszonyba való lépésük előtt;

a) szilárd bérezésű EFSZ tagjai voltak,

b) ugyan más EFSZ dolgozói voltak, azonban a szövetkezetbe való belépésükkor megmaradtak járadékigényeik (a dolgozók járadékbiztosítására vonatkozó előírások szerint — a Tt 1964 ;104 sz. rendelet 40. paragrafusa),

c) végül ha EFSZ tag volt és amikor a szövetkezet állami gazdasággá vagy más mezőgazdasági vállalattá alakult, az ilyen vállalat dolgozója lett. Ezekben az esetekben az EFSZ járadékbiztosítás idejét számba kell venni a járadékigény keletkezése és magassága szempontjából.

Az EFSZ járadékbiztosítás Idejét az 1962. április 1. előtti időre vonatkozóan csak abban az esetben lehet értékelni, ha a meghatározott időben megfizették a biztosítási díjat. Az az idő, amely után nem fizettek biztosítási díjat, nem számít.

Az EFSZ járadékbiztosítás ideje a III. munkakategóriába tartozó alkalmazásnak számít. Ha az EFSZ munkatevékenység II. kategóriában levőnek minősült, akkor az ilyen munkatevékenységet a dolgozók biztosításában is bírálják el.

Összegezve a fentieket olvasónk járadékigényét az EFSZ dolgozókra vonatkozó előírások szerint bírálják majd el, ha betölti 65. évetévét. Munkaviszonyba-lépéssel csak az 5 évi átlagot tudná némileg javítani. Dr. F. J.

ez az intézmény a Földművelésügyi Megbízotti Hivatallal és a termelési igazgatóságokkal közösen biztosítja majd a meghatározott feladatok teljesítését.

A korszerű magnemesítés és szaporítás nem nélkülözheti a tudományos kutató munkát sem, ezért a tudományos kutatás intézetét ki kellene építeni, avagy meg kellene oldani ezeket a kérdéseket a létező szakosított kutatóintézetek keretében.

Feltételezzük, hogy mezőgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését szolgáló munkából részt vállal majd a nemzetgazdaságunk többi ágazata is, főleg a vegyipar és a gépipar.

Megnyugvással könyvelhetjük el, hogy az utóbbi időben lényegesen növekedtek a műtrágyaadagok és emelkedett a gyomirtáshoz szükséges vegyszerek mennyisége is. De rosszabb a helyzet a minőség és a választék tekintetében, s ugyanakkor nem lehetünk megelégedve a vegyszerek csomagolásának módjával sem. Feltételezzük, hogy 1970-ig megjavul a műtrágyafélék struktúrája azáltal, hogy emelkedik a nitrogén és kombinált műtrágyák részaránya.

VEGYSZERES

NÖVÉNYVÉDELEM

A további olyan tényezők, amely lényegesen kihat a növénytermesztés alakulására — főleg a hozamok stabilizálására, a veszteségek csökkenésére, stb. — a növénybetegségek és kártevők elleni vegyszeres védelem, melybe beletartozik a vegyszeres gyomirtás is. A gyakorlatban már meggyőződtünk arról, hogy a szakszerűen végzett vegyszeres növényvédelem a hektárhozamok 20—25 °/oos növekedéséhez vezet. Sajátos körülményeink között több növénynek, így pl. a burgonyának, a szőlőnek, a dohánynak, a gyümölcsnek és egyebeknek a termesztése szinte elképzelhetetlen vegyszeres beavatkozás nélkül. A vegyszeres gyomirtás csökkenti a kézimunka-szükségletet, lehetővé teszi a gépi eszközök jobb kihasználását, s lényegében elősegíti a munka termelékenységének növekedését. Ebből a célból számolunk azzal, hogy mezőgazdaságunk nagyteljesítményű gépeket kap mind a terepi, mind pedig légi alkalmazásra.

Járásainkban, a gép- és traktorállomások mellett növényvédelmi állomások léteznek, amelyek nem csupán gyakorlati növényvédelmi munkát végeznek, hanem ebben az irányban ellátják szaktanácsokkal a mezőgazdasági üzemeket is. A szakszerű növényvédelem kérdése szükséges, hogy agronómiái szolgálatunknak egyik legfontosabb kérdésévé, középpontjává váljék.

A növénytermesztés további fejlesztését szolgáló javaslataink és a javaslataink alapján elfogadott és megvalósuló intézkedések, kedvező előfeltételeket kell hogy teremtsenek a tudományos ismeretek gyakorlati megvalósításához. Nem lehet közömbös részünkre azoknak az intézményeknek a fejlődése, amelyek új ismereteket hoznak létre. A tudományos kutatásokra gondolok, amelyektől mind mennyiségi, mind minőségi szempontból függő viszonyban van növénytermesztésünk, vetőmagnemesítésünk és szaporításunk fejlődésének üteme. Ezért megfontolás tárgyává tettük a tudományos kutatások alapjának lerakását ezen a szakaszon is.“

Hasznos találkozó Muzslán

tseszeaje nevezető részében a töidművelésügyi megbízott elvtárs tájékoztatta a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit a mezőgazdaságra vonatkozó határozatok teljesítéséről.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az utóbbi években az állattenyésztésitermelés szakaszán lényeges fejlődést értünk el. A szarvasmarhatenyésztés korszerűsítése következtében több húst és tejet termelünk. Az állattenyésztési termelésnek hova-tovább mindjobban ipari termelés jellege van. Majd rátért a műtrágyaellátás helyzetére és távlati fejlesztésének ismertetésére. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta:

„A felhasznált műtrágyák mennyisége az 1963-as 76,2 kg tiszta tápértékről 1966-ban 113,6 kg-ra emelkedett. Célunk, hogy 1970-ben Szlovákia földterületének minden hektárjára 172,3, 1980-ban pedig 240 kg tiszta tápanyag jusson. Feltételezem, hogy növénytermesztésünk múlt évi eredményei, amelyek arról tanúskodnak, hogy a búza hektárhozama 20,2, a cukorrépáé 34,6, a szénáé és a többéves takarmányoké pedig 52,8 százalékkal emelkedett az utolsó öt éves átlaghoz viszonyítva — a kedvező időjárás mellett azzal is magyarázható, hogy szisztematikusan növekedett a műtrágya-adag és szüntelenül javult a növénytermesztés agrotechnikája. Feltétlenül fontos, hogy a legnagyobb mértékben kihasználjuk mindazokat az eredményeket, amelyeket a hazai és a külföldi magnemesítő intézetek elértek, vagyis, hogy a sajátos időjárási viszonyaink mellett, a korszerű agrotechnika alapelveinek betartásával a jövőben még nagyobb hektárhozamokat érjünk el.

Azok az elképzeléseink, amelyeket a SZNT elé terjesztek feltételezik, hogy Szlovákiában a növénytermesztés 1970-ig, az 1965-ös évhez viszonyítva 32 %-kal emelkedik. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy az öt éves átlaghoz viszonyítva a búza hektárhozama 20-ról 26 q-ra, az árpáé 20-ról 25,5 q-ra, a cukorrépáé 263-ról 310 q-ra, a burgonyáé 90-ről 140 q-ra, a rétiszénáé 23-ról 33 q-ra stb. emelkedjen szlovákiai méretben.

Az előterjesztett beszámolómban a növénytermesztés döntő fontosságú kérdéseinek megoldását tűztük ki célul, vagyis a fajtanemesítésnek, a vetőmagtermesztésnek, a kemizálúsnak és további olyan tényezőknek a fejlesztését, amelyek feltétlenül a hektár1 hozamok emelkedését eredményezik.

A magnemesítő hálózat és a növényvédelem fejlesztése legalább olyan jelentőséggel bír a hektárhozamok növelésében, mint az állattenyésztési termelés hasznosságának emelésénél a takarmány-gyártó ipar.

Feltételezzük, hogy a növénytermesztésben előirányzott döntő fordulathoz a fajta-nemesítő és vetőmagtermesztő szakaszok munkájának elmélyítése és további kiépítése is hozzájárul. A kínemesített nagyhozamú fajták egész sora — legyen az hazai, avagy külföldi — tanúsítja, hogy kedvező természeti viszonyok mellett, pl. a búzából 50 q-ás hektárhozamot is el lehet érni. Például a Bolgár Népköztársaságban azáltal, hogy az öszieúza vetésterületének 70 %-át szovjet fajtával, Bezosztájával vetették be, a lüza hektárhozamának országos átlaga 10 q-val növekedett. De nem is teli külföldre mennünk jó példákért, Tiert ilyenek már vannak nálunk is. \ dunaszerdahelyi járásban 1956 és 1963 között, amikor csupán hagyomáíyos búza-fajtákat termesztettek, a járási átlag 24 q volt. A múlt évben ledig, amikor a búza vetésterületének 10 %-át a Bezosztája tette ki, járási néretben 34 q-ás átlaghozamot értek ú. De vannak ún. rendkívüli eredmélyek ebben a járásban és máshol is, ey pl. az alistáli szövetkezet 30 ha-on 54 mázsás, a bogyai 37 ha-on 50 q-ás itlag hektárhozamot ért el. De felsorolhatnánk még egész sor mezőgazdasági üzemet, amelyek a különböző szovjet-fajták (Mironovszkája, Belomrkevszkája), vagy a mi Diana búzaajtánk alkalmazása által rendkívüli íredményeket értek el.

Ezért a jövőben ezeknek a fajtákrnk az elterjesztésével számolunk, ehát ezek fogják képezni Szlovákia lözatermesztésének alapját. Józan következtetésünk arról tanúskodik, hogy ízzel és más agrotechnikai intézkedésekkel Szlovákia búzatermését már a tözeli években legalább százezer toníával emelhetjük.

VETŐMAGTERMESZTÉS

A vetőmagtermesztés szakaszán •endkíviili figyelmet szentelünk a he•e- és fűmagok termesztésére. Tudonányos dolgozók közreműködésével étrehoztuk, illetve kidolgoztuk a nagfogás új alapelveit. Javasoljuk nezőgazdasági üzemeinknek, hogy ehetőleg lucerna területük első évi érméséből s annak első kaszálásából fogjanak vetőmagot, mert akkor vártató a legjobb efedmény. A termelési gazgatóságokkal már erre az évre neghatároztuk a here- és fűfélék igyes fajtáinak körzetesítését és megülapítottuk a vetőmagtermesztés teredelmét. Hisszük, hogy rövid időn leiül önellátók leszünk ebből a vetőnagból, 50 %-os tartalék-alapot is étesítünk és ugyanakkor, főleg lu:ernavetőmaggal, ellátjuk a cseh orizágrészeket is, mivel ott nincsenek )lyan kedvező feltételek a lucernanag-termesztéshez, mint Szlovákiában. 1970-től pedig fel akarjuk újítani hajyományos heremagkivitelünket, melylek ellenértékeképp más szükséges ínyagokat hozunk be, főleg olyanocat, amelyekre mezőgazdaságunk gényt tart.

A mezőgazdaság irányításának tökéetesített rendszerével egyidőben, teíát január elsejével megalakult Prágában a Vetőmag-nemesítő és Szapoítő Vállalatok Szakigazgatósága, Braislavában pedig a területi szakigazjatóság. Meg kell mondani, hogy a jrogram, amelyet most kitűzünk az ij területi szakigazgatóság működőiének tartalmát fogja képezni, tehát

A körzeti olvasókonferenciák utár a muzslai szövetkezet kezdeményező sére szerkesztőségünk tagjai a kultúrház termében találkoztak a lap olvasóival. A sajtóest színvonalál emelte, hogy részt vett rajta Kalmái János elvtárs, a dióspatonyi szövetkezet munkaérdemrenddel kitünteteti elnöke is, aki beszámolt az országos méretben is élenjáró szövetkezet gaz dag termelési tapasztalatairól. Pathi Károly elvtárs, a lap főszerkesztőjf az irányítás tökéletesítésének problé májáról tartott beszámolót és a Sza bad Földműves munkájáról, valamin célkitűzéseiről beszélt. Megvitatásrí került a „Dunamenti nagyközség Muzsla“ című vitaindító cikk is.

Kalmár elvtárshoz a kérdések tu catját intézték a résztvevők, főleg £ tejtermeléssel kapcsolatban. Nem cső da, hisz a dióspatonyi szövetkezetber az átlagos tejhozam már 3100 litei tehenenként. Általában élénk vití folyt a szövetkezet gazdálkodásáról De a vitából az is kicsendült, hogy < Muzsla—Ebed egyesített Béke szövet l kezet sikeresen kiállta a próbát. Hog; csak egy példát említsünk, az ősz mélyszántást idejében végezték el Tehát az egyesítés hasznos volt. Vi szont a bírálók azt is elmondták hogy bizony még akad javítani való Elhanyagoltak a trágyatelepek, a mű

2 SZABAD FÖLDMŰVES

1967. február 25.

trágyát is eső mossa, pedig ha magasabb hektárhozamokat akarnak elérni, nagyobb talajerőre lenne szükség.

Petrik elvtárs, a szövetkezet elnöke fájlalta, hogy hektáronként 460 korona adót kell fizetni, viszont hasonló földdel rendelkező szövetkezetek jóval kevesebbet fizetnek.

A vitaindító cikkre többen reagáltak. Hornyák elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke elismerte, hogy a faluszépítés terén többet is tehettek volna, de ehhez nagyobb társadalmi összefogásra lenne szükség. A napokban a lakosság kötelezettségvállalásokat tesz a falu szépítésével kapcsolatban. Tervbe vették a falu közepének parkosítását, csinosítását is.

Nyíltan, őszintén beszéltek a találkozón az emberek. Igazi barátias, családi volt a légkör. Olvasókat, újságírókat az a gondolat vezérelte, hogy milyen módon lehetne szebbé tenni a falut és gazdagabbá a szövetkezetét. Az olvasók napi problémáihoz is kikérték az újságírók tanácsát, segítségét. Értelmes, munkaszerető emberek a muzslaiak és nagy bennük az alkotó kedv. Ahogy Kisutszki traktoros mondotta, jók a tagok, jók a vezetők, csak jobban kell megülni a lovat. Így van ez valahogy Muzslán. Még összeforrottabban, egységesebben kell megoldani a nehézségeket.

Szerkesztőségünk tagjai szép emlékekkel jöttek el a faluból. Jó munka volt, sikerült est, amelynek a végén a muzslaiak azt is megmutatták, hogy szépen tudnak mulatni. (bállá)

Muzslán gondoltak a dolgozó asszonyok életkörülményeinek megjavítására is. Korszerű óvodát építettek 475 ezer koronás költséggel,

jává, valamint az oktatásügyi bizottság elnökévé.

Fábry István képviselőt felmentették az SZNT elnökségi tagjának tisztsége alól.

Anton Tazky képviselőt megválasztották az SZNT elnökségi tagjává.

Stefan Brenőiőet, az SZNT művelődés- és tájékoztatásügyi bizottságának tagját bízták az SZNT Művelődés- és Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatalának vezetésével.

Végül a Szlovák Nemzeti Tanács megválasztotta az SZNT oktatás-művelődés- és tájékoztatásügyi, valamint földművelésügyi bizottságának új tagjait.

Prof. Koloman Boda földművelésügyi megbízott tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a növénytermesztés az elmúlt 15 esztendőben lassan fejlődött. Az 1951—1965-ös években a búza hektárhozama 2,1, az árpáé 2,7, a kukoricáé 2, a cukorrépáé 55,7 mázsával emelkedett. Ugyanakkor a burgonya hektárhozama 31,4, a réti szénáé 9,2 mázsával csökkent. Az utóbbi években azonban javult a helyzet, mert a mezőgazdaság több műtrágyát kapott.

Sajtótájékoztató az SZNT XI. plénumának üléséről

Az SZNT XI. plénumának üléséről sajtótájékoztatót tartottak. Az újságírók körében megjelent Michal Chudík, az SZNT elnöke, dr. Peter Colotka igazságügyi megbízott, valamint Tibor Bochdanovsky, a mezőgazdasági megbízott helyettese.

Az újságírók előtt megindokolták a Szlovák Nemzeti Tanács szerveiben történt változásokat. Maid sok szó esett a földalap védelméről. Tibor Bohdanovsky elvtárs megemlítette, hogy a termőföldet az egyes járási szervek sokszor csak azért adják építkezések céljára, hogy megszerezzék a leendő gyárat. Az ilyen fajta lokálpatriotizmus miatt sok termőföld megy veszendőbe. Michal Chudík elvtárs megemlítette, hogy a városokat is célszerűbben kellene építeni. Nyitrán az új, korszerű házak a belvárosban épülnek, viszont Bratislavában a belterületeket nem használták ki új építkezések céljára és a strkoveci településsel jelentős termőterületet sajátítottak ki. Ez mind abból ered, hogy a földalapot nem értékeltük eléggé. A földdel annál is inkább jobban kell gazdálkodnunk, mivel 1980-ig Szlovákiának már 6,5—7 millió lakosa lesz.

fi'*“* belpolitikában

VÁLTOZÁSOK AZ SZNT SZERVEIBEN

A Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ilése több kérdéssel is foglalkozott. I vitában felszólalt Prof. Koloman ioda földművelésügyi megbízott és ifi Burian földművelésügyi miniszter s. A XI. plenáris ülést Michal Chunk, az SZNT elnöke nyitotta meg, najd Peter Colotka igazságügyi meglízott ismertette és indokolta az SZNT örvényjavaslatát, amely a Szlovák lemzeti Tanács felépítésében jelentős áltozásokat hoz.

Frantiáek Hagara képviselőt felmenették az SZNT pénzügyi- és költség'etési bizottsága elnökének tisztsége ilól, és az SZNT erdő- és vízgazdálkodási megbízottjává választották neg.

Jozef Gajdosík képviselőt felmenették az SZNT élelmiszeripari megnzottjának és az élelmiszeripari bi:ottság elnökének funkciója alól, és negválasztották az SZNT pénzügyi negbízottjává, illetve a pénzügyi- és töltségvetési bizottság elnökévé.

Dr. Matej Lúían képviselőt felmenették az SZNT iskola- és művelődésigyi megbízottjának, illetve az iskolais művelődésügyi bizottság elnökének isztsége alól, és egyben megválaszolták az SZNT oktatásügyi megbízott-