Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-18 / 7. szám

Segítsünk ahogy lehet A műit esztendőben nyilvánosságra került a CSTSZ által kiadott Irányelv, amely magába foglalja a sport fej­lesztésének távlatait az elkövetke­zendő évekre. Nem utolsó sorban foglalkozik a Jelenlegi meg nem ol­dott vagy megoldásra váró feladatok­kal Is. Nincs szándékomban megismé­telni azon pontok mindegyikét, ame­lyek falusi sportmozgalmunkra vo­natkoznak. Csupán pár mondatot sze­retnék kiragadni a sok közül, ame­lyek megszlvlelése, ügy gondolom, egy kis megértést érdemelne. A felnőttek tömeges sportolásáról van szó. Ha falusi testnevelési moz­galomról beszélünk, az embernek akaratlanul Is a labdarúgás Jut az eszébe. Hogy miért? Lényegében azért, mert más sporttevékenység községeink túlnyomó részében Isme­retlen. Nos, ha bármily Jól szerepel Is egy-egy falusi labdarúgó-csapat a különböző bajnokságban, akkor sem lehetünk elragadtatva a vélt sikertől. Mert nagyon sok helyütt bizony en­nél többre is képesek lennének, de hát bizonyos akadályok közrejátszá­­sával némileg örülnünk kell, hogy a labdarúgás is létezik. Hova tovább — bár nem szeretnék Jósnak bizonyulni — sok helyen még ennek az egyetlen sportágnak Is veszélyben forog a lé­tezése. A CSTSZ által kiadott irányelv a felnőttek tömeges sportolásának előbbre mozdítását falvainkon a kö­vetkező megoldásban látja: „Az EFSZ-eknek és állami gazdaságoknak a fiatal dolgozók megnyerése érde­kében több segítséget kellene nyújta­niuk a falusi testnevelésnek, ki kel­lene választaniuk és oktatói tanfo­lyamra küldeniök a rátermett dolgo­zókat, és a nemzeti bizottságokkal közösen meg kellene teremteniök az anyagi előfeltételeket, s pénzzel is elő kellene segíteniük a falusi test­nevelés fejlődését.“ E pár sor elolva­sása után azt hiszem nem kell bő­vebb magyarázat ahhoz, miért csak a labdarúgás képezi falusi testneve­lésünk létezését és más semmi! Valahogy a fentiekhez mérten így lehetne pár sorban összefoglalni a rimaszombati járás falvainak sport­­tevékenységét is. A Járásban hatvan­négy sportszervezet tevékenykedik, mondja a CSTSZ JB-nak titkára Bist­­riansky Pál. Ebből ötvenhat a falusi egyesület. A sportszervezetek mint­egy tízezer embert számlálnak so­raikban. Tehát még azt sem lehet mondani, hogy a járásban nincs sportélet. Mindezek tetejébe mégis... GONDOK NAP-NAP UTÁN A szívélyes beszélgetés közepette megtudtam mindazon gondokat, ba­jokat, amelyek leggyakrabban — szinte naponta — felütik fejüket a Járás egyes községeinek sportéleté­ben. A legnagyobb baj talán az, hogy falusi szervezeteink kevés taglétszám­mal rendelkeznek — kapcsolódik a beszélgetésbe Bertho István járási elnök, ötvenkét kis egyesületünk van, ahol a tagok száma csupán százra tehető. Mindössze két olyan szerveze­tünk van, ahol háromszázon felüli a taglétszám. Ennek következtében a legégetőbb problémánk az anyagi kér­dés megoldása. Bár falusi szerveze­teink többsége a „Druzstevnlk" nevet viseli, az anyagi támogatás a szövet­kezetek részéről csekély mértékben mutatkozik meg. Nem mondhatnám azt, hogy mindenütt így van, mert például Abafalván, Nagybalogon oda­adó támogatásban részesítik a sport­egyesületet. A legnagyobb probléma talán a Járásban az AJnácskőiek ese­te, ahol a sportszervezet anyagi tá­mogatás hiányában nem nagyon tud létezni. A labdarúgással is akad épp elég gondjuk a rimaszombatlaknak. Az öt­venegy futballcsapat szállítása okozza a legtöbb gondot. Négy-Ötszáz koro­nába kerül egy-egy csapat kétheten­kénti utazása, amely ha Jól meggon­doljuk, bizony nagy nehézségeket állít különösen a falusi egyesületek elé. Éppen ezért a CSTSZ országos kong­resszusára készülve kidolgoztak egy javaslatot, amely azzal foglalkozik, hogyan lehetne némi engedményt ki­csikarni, hogy a közlekedés ne ke­rüljön ilyen horribilis összegbe. Bár a CSTSZ JB-a mintegy harmincezer ko­ronával Járul hozzá a kisebb egyesü­letek anyagi támogatásához, mindez nagyon kevésnek bizonyul, mert egy­­egy szervezet évente csak 500 koro­na segítséget kap. A második áthidalhatatlannak lát­szó feladat a sportszervezetek veze­tőségének összeállítása. Hova tovább úgy néz ki a helyzet, hogy az eddig lelkes sportbarátok, akik minden ide­jüket feláldozták, hátat fordítanak a sportnak. Mindennek magyarázata­ként csupán egy okot vonultatnak fel. Pénz nélkül nem lehet dolgozni. Igaz, nemcsak a szövetkezetek, hanem az állami gazdaságok is hozzájárulhat­nának vagy a HNB is tudna némi tá­mogatást nyújtani, de ehhez Jóakarat szükséges. Akkor, megtudnánk tartani a „mi" embereinket, sóhajt a titkár. A sportszervezetek némelyike meg­próbál magán segíteni. A téli időszak­ban színdarabokat, táncmulatságokat szerveznek, s ezek bevétele valami keveset segít rajtuk, fűzi tovább a beszélgetést a járási elnök. A legna­gyobb probléma itt is az, hogy a fal­vakban kevés a fiatal, legtöbbjük csak vendégként Jár haza. A közeli gyártelepüléseken keresnek maguk­nak megfelelő munkalehetőséget. Ezért csak örülni tudunk annak is, hogy Járásunkban legalább a labda­rúgás, űgy-ahogy létezik. Ha képet akarunk alkotni magunk­nak a Járás sportéletéről, bizony nem sok mindent mondhatunk a labda­rúgáson kívül. Bár az utóbbi időben némileg Javul a helyzet, de Járási méretben a többi sportág nem na­gyon tud teret hódítani magának. Most, a téli időszakban megpróbálták az asztalitenisz-bajnokságot bevezét- Igy a Járási székhelyhez közeleső fal­vakban folyik versenyszerűen az asz­talitenisz. Ugyanez a helyzet a röplabdát ille­tően is. Képtelenség az egyes falva­kat versenyszerűen bevonni a Járási bajnokságba, s ezért csak idénysze­rűen űzik ezen sportágat. A téli szezónban a járás északi ré­szében megrendezik a síversenyeket. Jégkoronggal nem lehet számolni, mert a szabad ég alatt létesített pá­lyákat nagyban befolyásolja az idő­járás. Nyáron sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az úszást, vízilabdázást, boxot már nem is lehet említeni. A SLOVAN BERKEIBEN A járás egyik legnagyobb sport­egyesülete a Rimaszombati Slovan. Segeö Andrást, az egyesület elnökét sikerül „szóra" bírni, bár látszott raj­ta, hogy nem nagyon szívesen áll kötélnek. Nehéz is beszélni egy város labdarúgócsapatáról, különösen ak­kor, ha a bajnokságban az utolsó helyen tanyáznak. Márpedig a rima­­szombati fiúk a kerületi bajnokság sereghajtói. Pedig én még nagyon jól emlékszem arra az időre, amikor a „bátyi“ fiúk a divízióban rúgták a labdát — vetem közbe. Az már régen volt, talán nem is igaz, mondja Se­­geő sporttárs. A legnagyobb gond a Slovannál is az anyagiak hiánya. Va­lahogy úgy van, hogy nem tartoznak sehova. Városi csapat, de nincs egy üzem, amely magáénak mondaná. A közönség is elpártolt, s így bizony nagyon nehéz körülmények között tengődnek. Öt szakosztályuk van. A labdarúgás lenne a legfontosabb, de ez sem megy. A Slovan vezetősége azért nem esik kétségbe. Valahogy majd csak átvészelik ezt a nehézséget is, mert az idei és Jövő évi terveik is azt mu­tatják. Elkészül a tenisz-, röplabda-, kézilabdapálya, és atlétikai szakosz­tály is alakul a városban az elkövet­kező két év folyamán. OKTATÓI GONDOK A Járásban nagyon kevés a sport­hoz értő szakember. Kevés az edző, oktató. A testnevelési tanárok több­sége nem kapcsolódik be a falvak sportéletének irányításába. Nem én mondom, ügy hallottam, hogy még az iskolai kötelező testnevelés is „dö­cög". Bár ami igaz és az iskolai ok­tatást illeti, talán nem is a tanítók­ban van a hiba. A legnagyobb baj az, hogy a Járás alapfokú iskolái egyhar­­mad részének van csak megfelelő tornaterme. Ennek hiánya pedig meg­mutatkozik nemdsak az iskola, de a falusi sportéletben is. Játékvezetők terén is nagyon gyen­ge lábon áll a Járás. A fiatalok tán kényelemből, az idősebbek viszont a közlekedés nehézségei miatt hagyják abba idő előtt a játékvezetői tényke­dést. Azzal az elhatározással indultam Rimaszombatba, hogy a sportélet fej­lesztésének lehetőségeit vizsgáljam a Járásban. Sajnos, nem sikerült. Nem is sikerülhetett, mert addig, amíg ezek a gondok, problémák fennállnak, lehetetlen a járás méretében némi fejlődésről is beszélni. A Járás sportszervezeteinek élén még a legtöbb helyen odaadó embe­rek tevékenykednek, de ezeknek az embereknek minden igyekezetét ke­resztülhúzza egy áthidalhatatlannak látszó akadály — az anyagi gond. Míg ez így lesz, addig nem beszélhe­tünk a sport fejlesztéséről, főleg fa­lusi tömegsportunk előbbre viteléről a rimaszombati Járásban. Pedig úgy gondolom a megértés, a Jószándék sokat segíthetne. A labdarúgó együt­tesek mellett, ha versenyszerűen nem is, de létesíteni lehetne kézilabda, röplabda, atlétikai szakosztályokat is egy-egy nagyobb faluban. Ha az anya­gi problémák a szövetkezetek és az állami gazdaságok segítségével meg­oldódnának, akkor a járási testneve­lési szövetség minden bizonnyal nem­csak a tekepályák építését szorgal­mazná a Járás falvaiban, hanem konkrét javaslatokkal is kirukkol­hatna. CZITA BÉLA FIATALOK VETÉLKEDŐJE! J a SIGNAL X-5Í A Signal a fiatalokhoz szól, amelynek az a célja, hogy az ifjúság megismerje hazánk felszabadulásának történetét és apartizánmozgalmat. A nagyszabású akciót a CSISZ Központi Bizottsága a Nemzetvédelmi és a MűvelődésUgyi Minisztériummal, valamint a többi országos tömeg­szervezetekkel karöltve rendezik meg. A harci játék előkészítése e hónapban kezdődik és júniusban ér vé­get. A résztvevők főleg a 12 és 19 év közötti fiatalok, tehát pionírok, középiskolások, szaktanintézetek diákjai, üzemek és falvak fiataljai lesznek. Az egyes helyeken és helységekben 10—15 tagú csoportot létesítenek majd, akik a feladataikat rejtjelzéssel, futárok útján kapják meg. A pio­nírok külön csoportot alakítanak s feladataik is eltérőek lesznek. In­struktoraik főleg az idősebbek közül kerülnek ki. Különleges föltétel, hogy a raj minden tagjának valamiben tökélete­sítenie kell magát, amelyre aztán megtanítja a fiúkból és lányokból álló csoport többi tagjait is. Mit sajátítanak el fiataljaink az akciók során? Megtanulnak célba lőni, megismerik a térképolvasást, tájékozódást s természetesen a rádiós tevékenységet is. Emellett elsajátítják a sátrak felállítását, az egészséges életmódot, az egyes ételek elkészítését. Erre az előkészítő időszakban kerül sor. A második időszakban mozgósítják őket egy meghatározott helyre, ahol két napot töltenek együtt és az előkészített rajok ott tanúbizony­ságot tesznek a feygverrel való bánásmódról, a fizikai és elméleti fel­készültségről. A járási összpontosításnál kiválasztják a legjobb tíztagú rajt, amely részt vesz az országos vetélkedésen. Ezen az újszerű vetélkedésen, minden bizonnyal, a falu fiataljai közül is nagy számban vesznek részt, s tanúbizonyságot tesznek rá­termettségükről. I-tt-J Vásárúton sikerrel zárták az évet Az elmúlt napokban Vásárúton is értékelték a testnevelési egyesület múlt évi munkáját. A CSTSZ JB-át Szabó sporttárs, a HNB részéről Or­bán István, a szövetkezetét Oravec István képviselték. A sportszervezet évzáró gyűlésén a beszámolót Zalka János elnök tartotta meg. Mint a beszámolóból kiderült, a Vásárútiak sikerrel zárták a múlt évet. A labdarúgók értek el szép eredményeket. Még tavasszal a járási bajnokság második osztályában sze­repeltek, ősszel már a kerületi baj­nokság IB osztályában kergették a labdát. Hat győzelem, két döntetlen és öt vereség után 14 pont és 16:18 az őszi mérlegük. A járási bajnokságban szereplő B csapat is kitett magáért az őszi idényben. Tizenhárom ponttal és 24:6 gólaránnyal az első helyen ■ tanyáz­nak. A labdarúgás mellett a faluban köz­kedvelt sportág az asztalitenisz is. Járási méretben az elsők közé tartoz­nak. A férfi egyéniben a második és harmadik, míg párosban az első he­lyezést érték el a járási bajnokság­ban. A szövetkezet is megad minden tá­mogatást a sportszervezetnek. Az el­múlt évben a szövetkezet kényelmes öltözőt épített a sportolók részére. A sportszervezet tagjai elhatároz­ták, hogy a jövőben a labdarúgás és az asztalitenisz mellett aktív tevé­kenységet fognak kifejteni főképp röplabdázásban és az atlétikában. ANDROVICS I. Az A-csapatba gravitál IGAZSÁG ÉS HAZUGSÁG VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 1. és 15. sorban. 10. Z. 0. 11. Művészet fran­ciául. 12. Beszéd­rész. 13. Folyadék. 14. Női hangnem. 16. Három — ola­szul. 18. Végnélkül gurul. 20...........Eu­lensplegel. 22. An­gol protektorátus Jemen szomszédsá­gában. 24. Jegyes. 25. Oktat. 26. Tö­rök férfinév. 27. Vissza: névelő. 28. Testőrség. 30. Nyak­melegítő. 31. Van bátorsága. 33. A fa része. 35. Európai nép. 37. Szovjet repülőgép Jelzés. 38. Labda a háló­ban. 40. Iga. 41. Rak. 42. Gúta be­tűi felcserélve. 44. Kezdetnélküli iram. 45. Okmány. 46. Csonthéjú gyü­mölcs. 47. A folyadék. 48. Letesz. 50. Utca — Párizsban. 52. Dáma betűi felcserélve. 54. A. L. S. 55. Indiai uralkodó. 57. Vissza: becézett női név. 58. Azonos a vízszintes 10-el. 59. Régi magyarországi közigazgatási tisztség. 61. KérdÖszó. 62. Ákl FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. folytatása. 2. Építőanyag. 3. Kisebb település. 4. Eszével felfog. 5. Lajos Tibor. 6. Kettős betű. 7. Mutatószó. 8...........Ferenc, ismert magyar író. 9. Tova. 14. Mátka. 15. A függőleges 1. folytatása. 17. Görög politikai párt röv. 19. Férje. 20. Kopasz. 21. Becé zett női név. 23. India része. 25. Edény. 28. Akadály. 29. Talál. 31. Jó­kai személyneve. 32. Földrész. 34. Építészeti stílus. 35. Levegő — görö­gül. 36. Ékezettel gázlómadár. 37. Nö­vény, főzete üdítő ital. 39. Vétkes. 41. ligás csaták füzében sem érlelődött meg. Ernő a Slovan B-ben játszik és állandó jó teljesítménye ellenére sem juthat egykönnyen ismét Popluhár mellé, ő azonban joggal bízik, hogy ez az idő hamarosan eljön. — Nagy a konkurrencia, várnom kell. Fillo (jelenleg sérült), Mutkoviö, Urban, Popluhár, mind nagyszerű hát­véd, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ékelődhetek közéjük. Amit leg­jobban hiányolok magamnál, az a ru­tin. Ezt pedig csak a liga és a nem­zetközi mérkőzések füzében lehet megszerezni. Bízom benne azonban, hogy még az idén lehetőséget kapok játszani az A-csapatban, és ha egyszer oda bekerülök, akkor minden erőmmel igyekszem is ezt a helyet megtartani. O. V. Botrány Nápolyban******^*** 1 A múlt szerdán lejátszott FC Nápoly—Burnley VVK-mérközés után óriási botrány tört ki a nápolyi stadionban. Az MTI jelentése szerint 20 rendőr és néző szorult kórházi ápolásra, 22 verekedőt letartóztattak. A háromgólos előny birtokában magabiztosan játszott a Burnley, míg az olaszok idegesek lettek. Ezt fokozta Altafini és Latcham páros jele­nete, egymást érték az ökölcsapások, rugdosások. A lelátókról sörös­üvegeket, paradicsomokat dobáltak, elsősorban az angol játékosokat és a magyar játékvezetőt, Emsbergert vették célba. A mérkőzés után feldühödött tömeg várta az angolokat és a játékvezetőt. A rendőrség csak nagy nehezen tudott rendet teremteni. Lámpaláz. 43. A-betüvel a végén: Verdi operája. 45. Becézett Ilona. 49. Ne mhátul. 50.« Király — franciául. 51. EUPG. 53. Kisebb súlymérték. 55. Melasz egyik típusú betűi. 56. Laoszi néptörzs. 59. Antal Imre. 60. N. T. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 1., és 15. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 5. számában közölt keresztrejtvény helyes megfej­tése: „Ha a nőnek valami baja van, annak mindig a férfi az oka.“ Könyvjutalomban részesülnek:' Gaál József, Rimaszombat, Pente Gabriella, Dunaszerdahely, Takács Árpád, Fülek, Tarcsi Mária, Kolozsnéma és Leskovszky Irén, Nagyszombat. A HÁTVÉDEK »1 falában magaster metfi, robusztus já­tékosok. Ez azon ban nem szabály A gyakorlat igazol­ja legjobban, hog) sok alacsonyabt védőjátékos is sikeresen helyt állhat az ellenfél csatáraival szemben, mint például Málaszky Ernő, a Slovan Bra­tislava fiatal játékosa. Ernő is, épp­úgy mint Szikora Gyuri a falu szü­löttje. Farnadon ismerkedett meg a labda­rúgással. Már kölyök korában a leg jobbak közé tartozott, és ezért, ami kor Zselfzre került, fiatal kora elle­nére — még csak 18 éves volt — már az első csapatban kapott helyet. Egyik mérkőzésükön jelen volt a Slovan néhány szakvezetője, akik rögtön fel­figyeltek a fiatal fedezet (Ernő akko riban még nem volt hátvéd) jó telje­sítményére. Ernő szívesen jött Po zsonyba, ahol tavalyelőtt leérettségi ”| 0SZABAD FÖLDMŰVES 1967. február 18. zett. Most a Testnevelési Főiskola hallgatója. Sokak előtt talán még ismeretlen a neve, vagy esetleg csak a Slovan Bratislava—Újpesti Dózsa Közép-suró pai Kupa mérkőzésen hallottak róla először. Szepesi Gyurka, a Magyar Rádió népszerű riportere is igen elis merő hangon nyilatkozott a szőke hát­véd játékáról, és a szünetben meg is kérdezte, ki ez az új fiú, aki az első, a budapesti mérkőzésen nem játszott. Tény az, hogy Ernő nagyszerűen helytállt ezen a találkozón, pedig Be­­néékkel szemben védőnek lenni nem hálás feladat. Különösen nem egy olyan játékosnak, aki még az első

Next

/
Thumbnails
Contents