Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-18 / 7. szám

A szolgáltatások fejlesztése Nagykaposon és Leleszen

A népgazdaság irányításának tökéletesítése megkívánja a korszerű, sokrétű és jóminőségű szolgáltatásokat. A trebiSovi járásban is akad néhány példa, amit érdemes megemlíteni.

Nagykaposon Kenyherc elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke tájékoztatott a szolgáltatások fejlesztéséről. Elmondotta, hogy a város lakossága a vajáni hőerőmű építése miatt az utóbbi évek során csaknem 2000-rel növekedett, ami magával hozta a szolgáltatások kibővítésének problémáját is. Előszöris az üzleteket kellett bővíteni. A legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerült azonban felszámolni az elavult épületekben levő üzleteket. Ez a probléma a Jövőben még megoldásra vár. A szolgáltatások elég széleskörűek. A helyi gazdálkodási üzem húsz különböző ágazata áll a lakosság rendelkezésére. Csupán a szolgáltatások házában fürdő, férfi és női fodrászat, festészet, képrámázó és virágüzlet várja a vendégeket. A közszolgáltatási vállalat rendelkezik bádogos, parkettező, asztalos, cipész, szabó, szobafestő, lakáskarbantartási és üvegező szolgálattal. Ezenkívül van felsőruha és fehérnemű tisztító, rádió, televízió és különböző villanygépjavító részleg, valamint fényképészet, amely színes képeket is készít.

Nagy probléma Nagykaposon a vízellátás. Bizony gyakran előfordult, hogy a felsőbb emeleteken napokig nem volt víz. A városi nemzeti bizottság ezért ideiglenesen újabb szivattyúkat kapcsolt a hálózatra és így valamennyire javult a helyzet.

A szolgáltatásokat még tovább bővítik. A jövőben lesz kőfaragó, művirágkészítő és kozmetikai üzem is. Ezenkívül korszerűsítik az eddig már meglevő szolgáltatások berendezéseit.

Bár nem tartozik közvetlen a szolgáltatásokhoz, de érdemes megemlíteni, hogy Nagykaposon új sportpálya, strandfürdő, iskola, óvoda és áruház épül a Jövőben.

A Nagykapossal határos Lelesz község természetesen nem dicsekedhet annyi szolgáltatási ággal, mint szomszédja, de azért itt is szép eredmények vannak.

Papp Imre elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke elmondotta, hogy községük egy lépcső a város és falu között, mert sok szolgáltatást a falusiak a várostól Igényelnek, s a hat szolgáltatási ágból csak három volt teljesen kihasználva. Ezért a jövőben olyan szolgáltatásokat fejlesztenek, amelyek után nagyobb az érdeklődés. Ezek közé tartozik a varroda és a szabóság.

A helyi nemzeti bizottság viszont nagyon sokat tett az üzlethálózat kibővítéséért. Még a környékbeli lakosok is szívesen látogatják áruházukat. Van két Italboltjuk és egy kávéházuk. Ezenkívül hentesüzlet, cipőüzlet és textilbolt szolgálja a lakosokat. A falu a múlt évi eredmények alapján a falufejlesztésben második helyre került.

Nagykaposon és Leleszen az eredmények mellett is akad még tennivaló a szolgáltatásokat illetően, azonban mégis azt mondhatjuk, hogy mindkét nemzeti bizottság elismerést érdemel.

• A Szína! Egészségügyi Központban 42 polgár adott ingyen várt. Az önkéntes véradásban élen jár Harbulyák János, az EFSZ elnöke, aki már negyedszer adott ingyen vért. (MAP) 9 Gyorsan fejlődik a zétényi szövetkezet is. A 15 korona előleghez munkaegységenként 2,50 korona prémiumot és még 8 korona osztalékot fizettek. Nem csoda, ha ebben a faluban az EFSZ-tagok évente háromnégy személyautót vesznek.

(Szaxon Ilona, Zétény)

© A lévai járásban az alsószecsei nőbizottság került az első helyre és 4000 korona jutalmat kapott. Az aszszonyok minden akcióban részt vettek. Nagy részük van abban is, hogy a faluban portalanították az utakat. Jól sikerült a földművesasszonyok téli iskolázása is. (Kúcs)

£ A Tornaváraljai Állami Gazdaság zsarnői részlegének dolgozói a Nagy Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére tehenenként 100 liter tejjel többet fejnek és így elérik a 3350 literes fejési átlagot.

© A trebiSovi járásban alaposan előkészítik a pártszervezetek évzáró gyűlését. Nemrég Nagykaposon tartottak értekezletet, ahol Gazdik elvtárs, a járási pártbizottság titkára és Kanda Ferenc mérnök körzeti Instruktor beszélgetett a pártszervezetek elnökeivel. A felszólalásokból kitűnt/ hogy a pártszervezetek tagjai méltó kötelezettségvállalásokkal köszöntik a Nagy Októberi Szoc. Forradalom 50-lk évfordulóját. (Kp)

Fájdalommal tudatjuk olvasóinkkal, hogy

PAPP JÁNOS elvtárs,

a Nyugat-szlovákiai Nyomdák komáromi üzemének nyugdíjas kéziszedője, lapunk állandó levelezője, február 7-én, 73 éves korában

elhúnyt.

Szerkesztőségünk mély részvétét fejezi ki az elhúnyt hozzátartozóinak. Emlékét kegyettei őrizzük.

A szerkesztőség

HOGYAN HALT MEG SEBŐK GYURIKA?

Múlt év augusztusában Nyitragerencsér községben Sebők Gyurika a nagymama felügyelete mellett a ház előtt játszadozott. Innen tűnt el nyomtalanul.. Csak idén, február 10-én találták meg a falu határában cipőcskéit, kék trikóját, csíkos ingéé és testének maradványait. Halálának okát azonban még a mai napig sem tudják.

Kertész Pál, Nagykapos

Korszerű szolgáltatási ház Nagykaposon

Télen is keresni kell

Valamikor ha a gazda ősszel bekötötte az istállóba a jószágot, téli pihenőre tért. A falusiak akkoriban úgy gondolták, hogy a tél a pihenés, az erőgyűjtés ideje. De az igazi munkaszerető földműves csak látszólag pihent. Az állatok etetése után, a meleg szobában eirokseprőt és fűzfakosarakat készített. Ehhez — azt mondhatjuk — minden valamire való földműves értett. Viszont akadtak olyanok is, — főleg az 5—8 hektáros középparasztok közül —, akik vállukra akasztották a téli vándortarisznyát és erdei munkát vállaltak, hogy megszerezzék az évi tüzelőt. A lehetőségekhez mérten mindenki igyekezett egy kis téli munkát szerezni. Persze, sokszor harc folyt a munkalehetőségért, mert akkoriban például rangos munkának számított a jégvermek részére a jégvágás is.

Azóta forradalmi változáson ment át a mezőgazdaság, de a téli foglalkoztatás problémája továbbra is fennmaradt.

Feltehetjük a kérdést, vajon miért?

Azért, mert a mezőgazdasági munka továbbra is idényjellegű.

Az állattenyésztésben, a traktoros brigádokon, a raktárakban télennyáron dolgoznak a szövetkezeti tagok, akiknek foglalkoztatottságával nincs komolyabb baj. Hozzá kell tennünk, hogy az említett munkahelyeken dolgozók fiatalok, vagy pedig nagyobb munkabírású szövetkezeti tagok. Tehát ezek problémája meg volna oldva.

HOL SZORÍT A CSIZMA?

Az utóbbi időben több járási és szövetkezeti funkcionáriussal beszélgettem a téli foglalkoztatás problémájáról. A kérdés alaposabb tárgyalása után megállapítottuk, hogy a

2 SZABAD FÖLDMŰVES

1967. február 18.

munkaerőfölösleget télen a szövetkezeti tagok 20 %-a képezi. Azokról a tagokról van szó, akik a növénytermesztésben dolgoznak. De ha közelebbről vizsgáljuk a problémát, rájövünk, hogy nincs is munkaerőfölösleg, legalább is egész évben nincs.

A komáromi járásban januárban például 3100 szövetkezeti tagnak nem tudtak munkát adni. De februárban, mivel megkezdődött a kukoricamarzsolás ideje, már csak 703 „munkanélküli“ volt. Márciusban 1843 munkaerőfölösleg, májusban viszont 864 munkaerőhiány mutatkozik, szeptemberben pedig 1552.

Megközelítőleg hasonló a helyzet más járásokban is. A mezőgazdasági munka idényjellegénél fogva havonta hullámzik a munkaerőszükséglet mennyisége.

MILYEN MÖDON TALÁLHATUNK MEGOLDÁST?

Sok községben a régi hagyományokra támaszkodva a tagokat kosárfonással, kukoricaháncsból készült papucsok, szatyrok készítésével foglalkoztatják. Jónéhány száz szövetkezeti tagnak ad munkalehetőséget a nád feldolgozása is. Hogy csak néhány példát említsünk, seprőt készítenek a zahorai szövetkezetben, jelentős mennyiségű nádat hoznak fel Köbölkútról, Nasvadon, Besenyőn, {melyen és még számos más községben szatyrokat készítenek.

Nézetem szerint azonban az ilyen apróságokkal nem oldjuk meg a téli foglalkoztatottság kérdését. Talán döntő fordulatot hozna, ha a nemzeti bizottságok olyan helyi gazdálkodási ágakat létesítenének, amelyekben átmenetileg télen szövetkezeti tagok is dolgozhatnának. A probléma megoldását viszont lényegében az üzemek közötti kölcsönös segítség mozdítaná előre. A szövetkezeteknek a osúnsmunkák ideién több munka erőre van szükségük. Ilyenkor bri gádmunkával segíthetnének egyes

Ipari üzemek. Viszont vannak olyan üzemek, amelyek télen nagyobb számú munkaerőt igényelnek, ilyenek például az erdőgazdaságok és a fafeldolgozó üzemek. Ezek szívesen vennék, ha télen minél több mezőgazdasági dolgozó jelentkezne hozzájuk átmeneti munkára. Erről a kérdésről a komáromi és érsekújvári járásban is beszélgettünk, azonban a funkcionáriusok szerint, nem sok szövetkezeti tag vonzódik az erdei munkához. Ezen felül van még egy lehetőség. A melorációs szövetkezetek és a talajjavító vállalatok több olyan munkalehetőséget kínáltak fel, amit télen is el lehetett volna végezni. De ezen a téren is gyenge volt az érdeklődés.

Cikkünk címében azt mondjuk, hogy télen is keresni kell. Bővítsük ki ezt azzal a gondolattal, hogy keressen, aki rászorul, vagy aki akar. Ma már mindenkinek nőnek az igényei, természetesen ehhez több pénz kell. Tehát aki jobban, szebben akar élni, helyesen teszi, ha télen is dolgozik. De aki elégedett a szokásos keresettel, ám pihenjen. Viszont felsoroltunk néhány munkaheletőséget, amit a szövetkezeti vezetőségek kihasználhatnak.

LEHET DOLGOZNI TÉLEN IS,

HA A VEZETŐK ÜGYESEK, LELEMÉNYESEK.

Erre példa az ipolyviski szövetkezet is. Bár már több év óta gazdaságilag és pénzügyileg szilárd a szövetkezet, télen mégis a bucsinai fafeldolgozó üzembe jár dolgozni a szövetkezeti tagok egyik csoportja. Ebből több haszon származik. Elsősorban jól keresnek a tagok, emellett tüzelőt is kapnak, másrészt a szövetkezet is bizonyos pénzmenynyiséghez jut. De nem kell elfeledkezni arról sem, hogy a kisegítés következtében a fafeldolgozó üzem lényegesen jobban teljesítheti tervét.

A szövetkezeti tagok téli foglalkoztatottságának problémája továbbra is nyitott kérdés. Elsősorban a vezetőkön a sor, hogy az illetékes üzemekkel a jövőben is megoldást találjanak. BÁLLÁ JÖZSEF

A gyerekek legnagyobb örömére befagyott Brattslauában a Strkoved-tó. A késő esti órákig siklik a korcsolya a sima jégen. (Bállá felv.)

^ Törvények - rendeletek ^

A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDALAP VÉDELMÉRE

A Tt 97/1968 Zb. számú közleményével a Földművelésügyi Minisztérium részletes utasításokat adott ki a Tt 53/1966 Zb. számú törvény keresztülviteléhez, amely a mezőgazdasági földalap védelmét szolgálja. A végrehajtási rendelet főbb pontjai a következők:

Mindazokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági földterület termőképességének kellő kihasználását a talaj elhanyagolása, meg nem művelése, természetes akadályok vagy elemi csapások veszélyeztetik, az illetékes járási nemzeti bizottság elrendelheti a telektulajdonosnak vagy a haszonélvezőnek, hogy saját költségen

9 szerves trágyázással fokozza a talaj televénytartalmát;

Jobb utakat

A hatékonyabb szállítás érdekében a közeljövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani az utak építésére, mivel a mezőgazdasági szállítás az előzetes számítások szerint 1980-ig mintegy 70 százalékkal növekedik. Ez még sürgősebbé teszi, hogy a beruházásokat a mezőgazdasági üzemek az eddiginél (ezidáig a beruházásoknak csak 1 százalékát tette ki az utak építésére és karbantartására fordított összeg) sokkal több anyagi eszközt szánjanak az utak építésére.

A tervek alapján 1980-ig Szlovákiában mintegy 70 ezer kilométer út építése válna esedékessé. (Összehasonlítás szempontjából: Csehszlovákiában az eddigi utak hossza 73 ezer km.) A javaslat értelmében az építés első szakaszában a mezőgazdasági üzemeken belüli utak, a második szakaszban a bekötő utak s legvégül a mezei utak építésére kerül sor

(’tt-)

jj Magokat, jj jj permetező jj

jj anyagot jj

műtrágyát

Ji vásároljon j>

c a j>

jj FARBY-LAKY ij

i \ magárusító < [

i[ szaküzletben

]» BRATISLAVA, Ji

ij Malínovského 40. «j

»A/N/VVVW1/WWWWW

^ célszerűnek mutatkozó egyéb agrotechnikai intézkedéseket foganatosítson;

© kellő eljárással megakadályozza, illetve csökkentse a folyóvizek völgyképző munkáját;

# téli takarást alkalmazzon tenyésznyugalom idején, a termésbegyűjtés után;

© következetesen betartsa a szántás, a vetés és a kultivációs munkálatok idejét eróziós rétegképződés után;

# közöket létesítsen a földterületen az erózió által keletkezett talajlejtősödés csökkentésére;

© szikkasztóberendezéseket létesítsen a lefolyó víz sodrának és menynyiségének csökkentésére.

A fentemlített intézkedések elrendelése előtt a járási nemzeti bizottság megtárgyalja azokat a helyi nemzeti bizottsággal és a mezőgazdasági termelési igazgatósággal, valamint a szóbanforgó földterület tulajdonosával, haszonélvezőjével vagy szervezetével. Egyúttal megvonja a határt a községnek összefüggően beépített lakótelepe (intravillánja) és a tulajdonképpeni mezőgazdasági földalap között.

Amennyiben valamilyen szervezet nyersanyagok (kavics, homok, agyag, porcelánföld stb.) felszíni fejtését vagy jövesztését végzi mezőgazdasági földterületen, a munkálatok befejezése után köteles talajfelújítást alkalmazni és a földet a mezőgazdasági termeléshez alkalmas állapotba helyezni. Ugyanez vonatkozik az ipari vállalatokra is, ha mezőgazdasági földterületet vettek igénybe létesítményeik számára. K. E.

Mezőgazdasági ' bál volt

Az egyik csütörtöki napon rendktvül sok autó állt a brattslavat Kultúra és Pihenés parkja előtt. Nagy nap volt ez, hisz elsőízben találkoztak a földművesek az első reprezentációs báljukon.

Kissé megilletődve léptünk a tarka ruháktól díszített terembe. Mindenfelé ismerős arcokat látunk. Itt vannak az alistáli, az ipolyviski és más szövetkezetek képviselői. Legtöbben a Bratislava-vidék, majd a topolcsányi és a komáromi járásból jöttek. Megjelent a földművesek körében dr. professzor Koloman Bodía, az SZNT mezőgazdasági megbízottja is. Szövetkezeti tagok, elnökök, főmérnökök, főagronómusok, tudományos dolgozók szórakoztak itt közösen.

A talp alá valót a Dunajenka és a Farkas zenekar húzta.

A több mint ezer farsangoló mulatott hajnali öt óráig. Folyt a bor, nőtt a jókedv. Nagyon színvonalas volt a földművesek bálja. A falusiak öltözéke semmiben sem különbözött a városiakétól. A ■ szövetkezetekben dolgozó nők a legdrágább brokátokban táncoltak a parkettán.

Mit is lehet írni egy ilyen bálról? A riporter beszélget az Ismerősökkel, kérdezget, a végén maga is belekerül a sodrásba aztán csak azt látja, „forog" a parkett száz és száz táncos párral. Ki gondol ilyenkor az interjúra? A bál után fel fel villan az ember emlékezetében, hogy 50 tombolát sorsoltak ki, meg Tereza Tusinska lengyel filmszínésznő kedves arca. az Oj Színpad színészeinek tréfái, de a végén ez mind egybeolvad. Bál volt, a mezőgazdasági dolgozók első bálja, amelyen megalakult a mezörinzdnságt klub is. Aki ott volt. iót mutatott aki nem megbánta. De eljöhet jövő farsangra, a második mezőgazdasági bálra. A rendezők azt ígérik, hogy az még jobb lesz. —b—