Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-18 / 7. szám
Bratislava, 1967. február 18. Ara 1,— Kés XVIII. évfolyam, 7. szám. A gépek rendbehozatala elsőrendű feladat Örömteljes zárszámadások Szövetkezeti parasztságunk életében pirosbetüs ünnepnek számítanak a zárszámadások. Ezekről az örömünnepekről számolnak be lelkes hangú írásaikban levelezőink. A beérkezett levelek, tudósítások garmadája arra késztetett bennünket, hogy — terjedelmességüknél fogva — csupán a lényegesebb mondanivalót ragadjuk ki belőlük. • KERTÉSZ PÁL, nagykaposi levelezőnk arról tudósit lelkendezve, hogy a valamikor gyengén működő szövetkezetek is gazdaságilag megerősödtek a múlt esztendőben. Példaként említi a csicseri szövetkezetét, amelyben első Ízben fizették ki a munkaegység tervezett értékét, s az átlagkereset Is minden eddiginél a legnagyobb. — Szakértők véleménye szerint — Írja levelezőnk —, ha Csicserben szilárdítanák a teljesítménynormákat, kitűnne, hogy a kistárkányi, bolyi, zétényi, valamint iskei jól gazdálkodó szövetkezetekkel vetekednének a munkaegység értékét illetően. Például, a járás illetékesei szerint Kistárkányban egy traktoros évi munkaegységeinek száma BOO, a munkaegységérték pedig 35 korona. Viszont Csicserben egy traktoros munkaegységeinek száma átlag 1200 körül mozog. Itt a munkaegység értéke 17 korona. A továbbiakban még jónéhány szövetkezetét megnevez, mint például a brehovit, abarait, kelecsényit és mokcsamogyorósit, ahol szintén gazdagon zárták az elmúlt gazdasági évet. • PÁLINKÁS ISTVÁN, a perbetei szövetkezet zárszámadásáról ad valós képet. — Közös gazdaságunkban évről évre egyenletesen emelkedik a tagok jövedelme, s ezzel párhuzamosan a szövetkezeti vagyon értéke. — Majd a továbbiakban örömmel újságolja Pálinkás levelezőnk, hogy az Állami Takarékpénztár emberei kétmillió koronát vittek Perbetére. Annyit, amenynyit ezelőtt soha! A zárszámadás ünnepi hangulatát emelte a magyarországi Mány község mintegy félszáz lakosa is, akik kitűnően érezték magukat a vendéglátók körében. _ Ami az anyagi eszközökkel való gazdálkodást illeti, gondoltunk a hol napra is — értesít a zárszámadás lefolyásáról perbetei levelezőnk. — Több mint másfél millió koronát helyeztünk a tartalékalapba. Hiszen sose lehet tudni, mi adja elő magát... S milyen jó, ha van mihez nyúlni. Még annyit: a tervezett 17 korona helyett 18,50 koronát fizettünk a munkaegység értékeként. Ez is mutatja: jól, eredményesen gazdálkodtunk az 1968-os évben. • Abel gAbor zselIzröl: „a munkaegység értéke húsz koronára kerekedett ki. A becsületes munka után mindnyájunk számára jólesett egy ki« szórakozás. Változatos esztrádműsorról a barcsi termelőszövetkezet (Magyarország) kultúrcsoportja gondoskodott. Majd a kávéházban ízletes vacsora várta a szövetkezeti tagokat.'* • PÁL ELEMÉR zalabai levelezőnk a helyi szövetkezet tizenhetedik zárszámadásáról többek között így ír: — Eredményesnek mondható az elmúlt év, habár határunk két esetben jégkárt szenvedett. Az évi tervet 103 százalékra teljesítették a szövetkezet tagjai. Cukorrépából 513,88 mázsát takarítottunk be átlagosan hektáronkint. A fejők 30 ezer literrel túlteljesítették tejtermelési tervüket. Malacelválasztási átlag a múlt évben 14,9 darab volt. A munkaegység 24 koronát ért. A zárszámadáskor közel félmillió korona osztalékot fizettek ki. A közgyűlés után a CSISZ tagjai kultúrműsorral szórakoztatták a dolgozókat, majd a nagyölvedi tanítók „Rytmus 83" tánczenekara szolgáltatta a talp alá valót. • KASSAI LEVELEZŐNK, Mató Pál is örömteljes zárszámadásokról számol be. — Svec János mérnöknek, a járási termelési igazgatóság főüzemgazdászának szavai szerint, Péderen 425 ezer koronát fizettek ki osztalék címén, s 14 ezer korona prémiumot kaptak a legjobb eredményeket elérő tagok. Alsóláncon az egyes alapokat 260 ezer koronával gyarapítják. Komárócnn munkaegységenként öt ko róna jutott osztalékul, ami 180 ezer koronát jelent. Cakanovcén 8, Bárcán és Benkőfalván 4—4, Vajkócon pedig 3 korona az osztalék. A pénz számolva jó... Ezért Vörös Gézáné és Sándor Gáborné mégegyszer átszámolják a kapott osztalékot. Bátran állíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek döntő többsége elegendő mennyiségű géppel rendelkezik. A meglevő gépek alapos kihasználása elsősorban azon múlik, hogy van-e elegendő Jól képzett traktorista és üzemképesek-e a gépek, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Bár még mostanában „foga van a napnak“, mégis rövidesen eljön a vetés és egyéb tennivalók elvégzésének az ideje. Hogy időben földbe kerüljön a mag manapság elsősorban a gépektől függ. Ezért ezekben a napokban egyre sürgősebbé válik a traktorok, trágyaszórők, vető-, ültetőgépek Javítása. Hogyan állnak mezőgazdasági üzemeink a Jelen időszakban ezzel a munkával? Általában azt mondhatiuk, jó ütemben halad a gépek javítása. A vetőgépek közel kétharmada már rendbetéve várja az indulást. Ez a szám csak azért nem megnyugtató, mert a nyugat-szlovákiai kerületben — ahol elsők közt vetnek az országban — a vetőgépek javítása a szlovákiai átlag alatt van. Különösen jelentős a lemaradás az érsekújvári és komáromi Járásokban. Mindkét mezőgazdaságilag nagyon fontos Járásban alig 60 °/o-ra állnak a vetőgépek rendbehozatalával. A galántai Járásban viszont 127 trágyaszórőból eddig alig 60-at javítottak meg. A nyitrai járásban az ültetőgépekből kell még 100 darabot megjavítani. A kelet-szlovákiai kerületben is lassúbb a gépek Javításának az üteme, mint a múlt év ezen Időszakában volt. A vető- és ültetőgépek javításának az ütemét különösen a kassai és rozsnyői Járásokban kell meggyorsítani. A közép-szlovákiai kerületben a múlt évihez viszonyítva javult a helyzet. Amíg február elején alig 50 %-ra álltak a Javítással, most már a kétharmad részével készen vannak. De azért főleg a losonci és Banská Bystrica-i Járásokban föltétlenül gyorsítani kellene a vetőgépek, illetve a trágyaszórők rendbehozatalának ütemét. Vannak mezőgazdasági üzemek, ahol a gépek már megjavítva várják a tavaszt. Ezek közé tartozik a dióspatonyi szövetkezet is, ahol van tennivaló a traktorok, fogasok vetőgépek javítása terén. A több mint 2000 hektáros szövetkezetben Pőthe József irányításával egy nyolc tagú csoport végzi a gépek rendbehozatalát. A kviálő szakemberekből álló kollektíva az aratási időszakot kivéve (akkor ugyanis a kombájnokat irányítják) úgy rendben tartják a gépeket, hogy ritkán van kiesés. Patonyban nagy gondot fordítanak arra is, hogy a raktárban mindig legyen tartalék alkatrész. Jelenleg is mintegy negyedmillió értékű alkatrész található a géppark raktárában. Áltlaában az alkatrész ellátás is Javult az utóbbi időben. Komolyabb gondot csak a DT 54-es traktorok javítása okoz. Miért nem lehet a lánctalpas traktorokhoz alkatrészt kapni? Közismert, hogy a DT-hez Szovjetunióból kapjuk az alkatrészeket. Külkereskedelmi vállalatunk az elmúlt évben meg is rendelte a szükséges mennyiséget. Az illetékesek szerint egyet azonban elfelejtettek; beütemezni a szállítás idejét. S így bár garantálva van, hogy ebben az évben lesz elég lakatrész, csak az időpont bizonytalan, mikor érkezik meg a központi raktárakba. Persze előfordul, hogy hiány van más alkatrészekből és felszerelésekből is. A Mototechnában gyakori hiánycikk a gumiabroncs és az egyéb felszerelés. Nem gondtalan hát manapság sem a gépek Javítása, és ezt főleg az alkatrészhiány okozza. Vannak azonban olyan mezőgazdasági üzemeink is, ahol a beszerzők szemfülesek és a kelleténél nagyobb mennyiségben vannak alkatrészek raktáron. Ezért újból arra hívjuk fel szövetkezeteink irányítóinak a figyelmét, hogy mind a hiányzó, mind a fölösleges alkatrészekkel kapcsolatosan hirdessenek lapunkban. Gondoljuk, hogy így néhány keresett alkatrészhez hozzájutnak a szorult helyzetben levők, más mezőgazdasági üzemek viszont pénzzé teszik az esetleg fölösleges tartalékot. Néhány hét múlva traktorok zenéjétől lesz hangos az ébredő határ. Addig is a gépek orvosai mindent kövessenek el, hogy egyetlen rendzehozatlan traktor, vető-, ültetőgép, fogasoló se késleltesse a legsürgősebb tavaszi tennivalót. JAVUL A GÉPÁLLOMÁS SZOLGÁLTATÁSA A tökéletesített irányítási rendszer megköveteli a gépállomások munkájának Javulását, valamint a szolgáltatások bővítését. Ennek tudatában kezdtek hozzá a tőketerebesi gépállomás dolgozói is az idei tevékenységükhöz. Többek között vállalták, hogy a ?behiíovi szövetkezetben minden gépi munkát a gépállomás végez. A Jövőben amíg egy-egy mezőgazdasági üzem traktora Javításban lesz, kedvező díjszabás mellett traktort kölcsönöznek. Abban az esetben, ha a gépállomás kitűzött időre nem hozza rendbe a traktort vagy más gépet, a gépállomás csökkenti a gépjavítás díját. Amennyiben a szerződésileg megkötött Javítási idő tíz napnál hosszabb ideig tart, a gépállomás díjtalanul végzi a munkát. (K. P.) A MUNKAERŐHIÁNY A LEGNAGYOBB GOND A nyugodt megelégedés mosolya tükröződött az arcokon, amikor Szabados Kázmér, a nagyzellői EFSZ elnöke az 1966-os évet a legsikeresebbnek Jelentette ki a szövetkezet történetében. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy a tervezett 2 millió 240 ezer korona helyett 2 millió 683 ezer volt a szövetkezet bevétele, és a munkaegység értéke először lépte túl a 20 koronát (20,75 korona). A fiatalok megnyerése érdekében a nagyzellői szövetkezet elősegíti, hogy az új művelődési otthon minél előbb felépjüljön, és még ez év májusában átadják a rendeltetésének. Drbán Aladár Felelősségteljesen az adásvételi kapcsolatokban A gyakorlat azt bizonyítja, hogy leginkább a felvásárlók nem mondanak le régebbi előjogaikról, közülük egyesek fájó szívvel ismerik el egyenjogú partnerként a mezőgazdasági üzemeket s minden eszközt kihasználnak arra, hogy a termelőkre rákényszerítsék akaratukat, amelyek esetleg nem felelnek meg a mezőgazdasági üzemek ökonómiai irányának. Példa erre a zöldségfélék, a fűszerpaprika és más hasonló termékek mennyiségének és árának előre történő meghatározása. A felvásárlók szerződéskötés címén meglátogatják a termelőket, sok esetben előregyártott nyomtatványokat tesznek a mezőgazdasági üzemek vezetői elé, amelyeken már a mennyiséget és az árat, de a további feltételeket is megszövegezték, s mindenhova ezzel a szöveggel mennek. Azt hangoztatják, hogy a társadalom szükséglete kívánja így, s ezt a termelőnek respektálnia kell! Persze, a felvásárlót egyáltalán nem érdekli, hogy a termelő számára az ilyen szerződéskötés semmi esetre sem előnyös. Erre vonatkozólag több példát is felhozhatnák, de közülük a legkirívóbbak: a szelcei szövetkezet fűszerpaprikára kötött szerződése, továbbá a rimaszombati konzervgyár által ipari paradicsom felvásárlására a környező szövetkezetekkel kötött szerződés, s megközelítőleg hasonló volt a helyzet a lévai járásban is a cukorrépára való szerződések megkötése előtt, de itt a járási termelési igazgatóság és a cukorgyár képviselői többszöri gyümölcsöző eszmecsere után végtére is megegyeztek. Nem vitás, hogy a mezőgazdasági üzemeknek legfőbb érdeke, hogy a lehető legjobban teljesítsék a társadalom által megrendelt árumennyiség szállítását. Ezekben a kérdésekben már csak azért is fegyelmezettek, mert tulajdonképpen az értékesítésből élnek, s ha mégis előfordul, hogy elfogadják egyes felvásárlőszervezetek többé kevésbé direktív feltételeit, ez abból ered, hogy nem ismerik az adás—vételi kapcsolatok alapvető kérdéseit. Tudott dolog, hogy minden újdonság bevezetésénél akadnak bizonyos hiányosságok. Fontos, hogy az emberek végtére is kellőképpen megértsék miről van tulajdonképpen szó. Az adás—vételi kapcsolatok gyakorlati alkalmazásánál eddig felmerült hiányosságok arra hívták fel figyelmünket, hogy az adás—vételi kapcsolatok alapelveivel megismertessük a termelőket és a felvásárlókat. A szerződések kötésénél minden egyes termelő mezőgazdasági üzem vezetőjével külön-külön, nem pedig tömegesen kell tárgyalni. Ha a felvásárló szervezet egyben szállító is, ennek a szerződésben is meg kell mutatkoznia. Különös feltételek esetében a mezőgazdasági termékek szállítására hosszúlejáratú szerződéseket kötnek. Itt a hajtatott zöldségekről, az eperről, a gyümölcsökről és a szőlőről van leginkább szó. Előnyben kell részesíteni a termékek közvetlen szállítását, amikor a termelő az árut egyenesen az eladónak adja át, mert így a lakosság ellátása rugalmasabb, s nem hiányos az országos közellátás. Az ezzel kapcsolatos szervezési költségekért a felvásárló szervezeteknek térítés jár. Mérlegelés tárgyát képezheti továb(Folytatás az 5. oldalon.,} Szakmelléklet: Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát
