Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-11 / 6. szám
MAGYRORSZÁGON a baromfitenyésztésnek nagy hagyománya és múltja van. Nincs olyan vidéki udvar, legyen az paraszt, vagy más foglalkozású egyén, ahol ne lenne 10—20 db tyúk. Nemcsak vidéken, hanem városban is nagyon elterjedt a baromfitartás, ahol megfelelő udvar áll rendelkezésre. Az 1934—38-as években, amikor az 1 főre eső összes húsfogyasztás hazánkban 33 kg volt, már ebben az időben is az 1 főre jutó baromfifogyasztás 8,3 kg, a tojásfogyasztás pedig 93 db. Ma hazánkban az 1 főre jutó összes húsfogyasztás 51 kg, a baromfifogyasztás 11 kg, a tojás pedig 182 db, természetesn ezek a számok a következő években emelkednek. A háztáji gazdaságok termelését a -jövőben is nagymértékben segíteni fogjuk és kutatóintézetünk számukra megfelelő, korszerű, a háztáji viszonyokat jól tűrő, kettőshasznositású tojóhibridet állított elő. Jelenleg hazánkban a vágóbaromfi 72 százalékát és a tojástermelés 86 %-át háztáji gazdaságok és kisüzemek végzik, a jövőben sem lesz nagy változás, mert a nagyüzemek főleg tenyészállatok tartásával és a naposcsibe előállításával foglalkoznak. A fejlesztés főleg a broilerhizlalók területén következik be nagyüzemeinkben. Tudni kell azt, hogy hazánkban a nagy udvarok és ételmaradékok a gazdasági abrak mellett fontos szerepet töltenek be a háztáji baromfitartásban. 1960-ban hazánkban megkezdődött a korszerű hús- és tojóhibridek külföldi importja. Ugyanakkor a hazai kutatás és tartás is lépett egy nagyot és ma már korszerű hazai tojó- és húshibridekkel rendelkezünk, melyek eredményeit később ismertetem. Ez az előbbre lépés, valamint a takarmánytápok gyártása eredményezte azt, hogy míg 1960-ban 15 000 vagon volt a baromfíhústermelés, 1965-ben elérte a 20 000 vagont. A tojástermelés 1960-ban 1,8 milliárd db, 1965-re 2,3 milliárd db volt. Ezekben a számokban azonban még csak az érvényesült, hogy a régi parlagi fajtákat kezdtük lecserélni kultúrfajtákkal, elsősorban a háztájiban hampshirerel, míg nagyüzemeinkben a korszerű tojó- és húshibridekkel, melyeket szülőpár formában a Lohmann és Shaver cégtől importáltunk. A Lohmann cég hús- és tojóhibridjeit a bábolnai gazdaság, a Shaver cég tojóhibridjeit a bolyi gazdaság forgalmazza és az állatok tartóit szaktanáccsal látja el. A gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Gazdasága elsősorban szülőpár előállítással és forgalmazással foglalkozik. Szaktanácsadóink a szülőpártartásra minden segítséget megadnak a partnereiknek (technológia, állategészségügy, prevenciók stb.j. A végtermékhelyeket már maguk a szülőpárt előállító vagy a felvásárló vállalatok látják el szaktanácscsal, a mi előírásaink szerint. Ez a szervezeti lehetőség megteremtette azt, hogy mind a nagyüzemek, mind a kisüzemek a tojó- és hibridtartással együtt megtanulják a korszerű tartási módot. Másrészt lehetőség nyílik arra, hogy az egész országban a hibridbaromfi-tartást elterjesszük, hasonlóan mint a hibridkukorica termesztésében. E módszerekkel lehetőséget biztosítunk, hogy nagyüzemeinkben rendelkezésre álló takarmánnyal és férőhelyekkel a hústermelést 60—70 %-kal, a tojástermelést pedig a háztáji állománynál 20—30 %-kal növelni tudjuk. Ez igen nagy jelentőségű az életszínvonal to vábbi emelése szempontjából. Szeretném bemutatni intézetünk munkáját közelebbről is. Felépültek korszerű elitóljaink és míg a múltban mintegy 80 fülkével rendelkeztünk, azóta 450 további olyan elit fülke épült, amelyben szabá lyozott hőt tudunk biztosítani. Ezer épületek lehetővé teszik azt, hogy a külső hőmérséklet nem befolyásolja az állatok tér melését. Szabályozott világítási és levegőcserét is tudunk biz tosítani. Ez az elitól alkalmas arra, hogy az egész országra kiterjedően a tenyésztési munkát kézben tartsuk, sőt még exportra is adhassunk elit-, vagy szülőpáranyagot a jövőben. Intézetünk és gazdaságunk elsősorban szülőpárok előállításával foglalkozik. Intézetünk tojó vonatkozásában 10 zárt vonallal és 2 kísérleti vonallal rendelkezik, húshibrid előállításához pedig 9 zárt vonallal és 2 kísérleti vonallal. Természetesen a fenti vonalak elitállománya és az ezektől származó nagyszülő- és szülőpárok mind birtokunkban vannak. Több új tojó- és húshibridünk van kísérlet alatt, ezeket több szülőpárt-vásárlónak megmutattuk, egyesek kisebb tételeket kísérletre is kaptak. Az üzemeknek csak azokat a szülőpárokat és végtermékeket forgalmazzuk, amelyek nálunk kísérletben 3 év átlagáírta: Dr. Petőházi Gábor, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet igazgatója ban, a teljesítményvizsgálaton pedig 2 évig bizonyítják, hogy megállják a versenyt a forgalmazott külföldi hibridekkel. Egész tenyésztési politikánkat megszabja az, hogy milyen adottságokkal és takarmánynyal rendelkező termelőket kell kielégíteni. Az alábbi táblázatban bemutatom a KSH adatok alapján, hogy mennyi törzsállomány van az országban és szektoronként miként oszlik [ezer db-ban kifejezve). összes Állami baromfi gazdaság TSZ JT? Időszak állomá Is állam! közös k'ste;AV (1000 db ) szektor gazdasag nyésztók 1961. XII. 31. 27 349 686 1487 14 823 10 353 1962. XII. 31. 27 345 769 1575 14 512 10 489 1963. XII. 31. 28 283 921 1982 15 266 10114 1964. XII. 31. 31 266 971 1928 16 455 11912 1965. XII. 31. 30 000 1040 1930 16 100 10 930 A fenti számokból látható, hogy a baromfi túlnyomó többségét a háztájiban tartják. Ennek gazdasági és tradicionális okai vannak. Gazdasági oka az, hogy a korszerű tyúktápnak termel, a fennmaradó árutojást. Tehát a tojástermelés a kisüzemre marad. Ezért Gödöllő háztáji viszonyokat is jól tűrő G. 33-as kettőshasznosítású szülőpár előállítását helyezte előhazánkban 17 %-os a tőkés import, a csibetápnak pedig 28 %-a. Ez az egyik oka, hogy a nagyüzemekben az utóbbi két évben a tyúkférőhelyet nem növeltük számottevően. A tsz háztáji gazdaságokban és egyéb háztáji gazdaságokban levő 27 millió baromfiból mintegy 26 millió tyúkféle. Ez az állomány 1965-ben a termelt 2,3 milliárd tojásból 1,96 milliárdot termelt, és a saját fogyasztáson kívül 543 milliót adott el az államnak. Állami felvásárlás 1965-ös évben 770 millió tojás volt öszszesen. Nézzük meg, hogy a fenti számok miként befolyásolják tenyésztői munkánkat. A mintegy 3 millió nagyüzemi férőhelyből jelenleg számításom szerint 1967-ben 1600 000 — 1 700 000 férőhely keltetőtojást térbe a tojóhibrideknél. 1966- ban mintegy 100—105 000 darab szülőpárt adunk ki, amelyekből az idényben, januártól—július végéig tyúkonként 50—60 vegyes csibét adunk átlagban, — természetesen jó szervezéssel több is lehet. Ezek szerint 1967-ben, 2,5 millió jércét és ennyi kakast keltetnek. Gyakorlati tapasztalatok alapján 25— 30 %-át kézikonyhán levágják és kiselejtezik, és ebből 4—5 % elhullik a szokásos háztáji tartással. Az 1966-ban kiadott szülőpároktól 1967 végén 1,6—1,7 millió G. 33-as tyúk lesz a háztájiban, azonban ez csak 6—7 %-a az összes háztáji állománynak, 1967. évben kiadott szülőpároktól 300—320 000 óbból mintegy 5,5—6,5 millió tyúk lesz a háztáji állományban, a háztáji kb. 20—22 % a. Tojó- és húshibridektepSíteik 4
