Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-11 / 6. szám
Lúdtenyésztésiink fokozása érdekében (Folytatás az 1. oldalról) ludat és csak azt hajlandó megtermékenyíteni, gondot okoz a tenyésztőnek. További gondot okoz az is, hogy egy idényen belül a gúnár megtermékenyítőképessége az anyalúd tojóhajlamához mérten hamarább kimerül. Az Ilyen okokból adódó hiányosságok elkerülése végett elméletileg hasznosnak bizonyulhat a hidak mesterséges megtermékenyítése. Ennek módszerét a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben dolgozták ki, és tapasztalatcsere formájában dr. Kovács Éva ismertette az ivánkaiakkal. Kisebb mértékben már az elmúlt évben is megpróbálták a tojős mesterséges megtermékenyítését, de ezldén nagyobb mértékben, néhány lúdcsoportnál végzik majd. Az ondővétel a gúnároktól masszázs segítségével történik. Egy segédmunkaerő az anyaludat fejjel hátrafelé hóna alá veszi. A szakmunkaerő ún. dorzo-abdominális, vagyis hát-hasi masszázst végez a gúnár hátsó testharmadán, amivel az állacsövet a petevezetőbe a csövecske hosszának kétharmad részéig engedik be. Ezzel a módszerrel elérhető az anyaludak biztos megtermékenyítése egész idényen át. Ha e módszer sikeréhez fűzött remények teljes mértékben teljesülnek, úgy egy két év múlva a szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján mezőgazdasági üzemeink zootechnikusai számára tanfolyamot rendeznének. Kérdésünkre azt a feleletet kaptuk, hogy a komoly érdeklődőket már most is hajlandók bevezetni e szinte beláthatatlanul nagyjelentőségű új módszer alkalmazásának titkaiba. A VEDLÉS OKA Amikor a nemi élet megnyilvánulásait szabályozó agyalapi mirigy, vagyis a hipofízis működik, az ún. gonadotrop hormonjával serkentő nemi hatást gyakorol (stimulál). Ezzel párhuzamosan a pajzsmirigy csökkenti működését, így egyes lúdfajták tojóinak, azok típusa szerint 10—40 nak i n Vasll mérnök foglalko- ménnyel termékenyítik meg a zott, s ezt a kísérleti munkát tojótípusú ludak tojásait, az intézetben tovább folytatják. Az ő egyedülálló megfi- NAGYÜZEMEINKBEN gyelései szerint az evezőtollak (leghosszabbak) és a fedőtol- Mezőgazdasági nagyüzemeik kihullása, valamint a to- inkbe az itteni intézetből jó jásrakás időszakának befeje- törzsállomány került ki. Jelen-Sziirke felsőtollazatú, kiváló májtermelő landest gácsér két Iáddal zése között összefüggés van. Elsőként az ún. elsőrendű evezőtollak (kívülről befelé) és a nagy fedőtollak (fokozatosan a törzstől a szárnyvég felé) hullanak ki. A tizenhatodik, vagyis a törzstől a szárnyvég felé számított utolsó fedőtoll kiesésekor a tojóidény befejeződik. A vedlés, valamint az ismételt tollasodás kb. nyolcvan napig tart. Nagy oktalanság május végén, júniusban a tenyészludak pehely- és testfedő tollainak koppasztása, tépése, mert így a hipofízisben végbemenő tyroxin fejlődés tovább folyik, ami a nemi tevékenységre hátrányos. A gúnár rövid idejű megterleg a szlovákiai EFSZ-ekben 3790, az állami gazdaságokban pedig 600 tenyészlúd található. Legnagyobb C tenyészettel as ekecsi EFSZ rendelkezik, amelyet Czirfusz zootechnikus alapított, s jelenleg Kocsis mérnök vezet tovább, valamint a* ímelyi EFSZ, melyet Tvordon Adám vezet. Az ímelyi kollekció egyébként tavaly a Pferovt Országos Állattenyésztési kiállításon aranyérmet nyert. Jóminőségű tenyésztő és szaporítőüzemeink biztosítékai annak, hogy a nemesített ludak gyors elterjedése fellendíti tenyésztésüket. KUCSERA SZILÁRD Nagy szaporodóképességű, teljes létszámú olasz lúdtörzs tot felizgatja és az a gyűjtőedénybe engedi az ondót. Az elvett anyag termoszüvegben előkészített 40 C fok hőmérsékletű fiziológiai oldatba kerül. Mikroszkóppal megvizsgálják a termékenyítő anyagot és ha az ondószálak erőteljesen mozognak s az anyag megfelelően sűrű, máris használható. Ha viszont a szükségesnél sűrűbb, úgy fiziológiai oldattal hígítják, amely 65 °/o konyhasót tartalmaz. A termékenyítő anyag kb. két óra hosszat életképes, azonban az anyalúdban hat napig. Ezért az irodalomból nyert értesülések alapján minden hatodik napon műanyagból készült injekciós fecskendővel, melyre tű helyett üvegcsövecskét helyeznek, az anyalúd hüvelyébe 0,03—3,05 milliliter higítatlan ondót adagolnak. Az üvegcsövecske hossza 10 cm,, átmérője pedig kívül 4 mm, belül 1 mm. Az ttvegpos, esetleg 90—100 napos, sőt 150 napos lehet a tojóidénye. Az utóbbiakat, köztük az olasz ludat is, az ún. tojótípusok közé soroljuk. Nem tojótípusok esetén a hipofízis főképpen a pajzsmiriggyel kapcsolatban tyroxin hormont bocsájt ki, amely az anyagcserét befolyásolja. Ennek következménye a nemi passzivitás, S" ennek kísérő jelensége a toll kihullása, vagyis a vedlés. Ez a tojóra és a gúnárra egyaránt hatást gyakorol. Ennek jelentősége nagyobb, mintsem azt gondolnánk, mivel a toll időszakos kihullásának szabályszerű lefolyása szerint előre megállapítható, hogy mikor fejeződik be a tojó megtermékenyülési idénye, de főképpen eszerint választható ki a továbbszaporításra szánt törzsállomány. Ennek a kérdésnek kutatásával az itteni intézet tavaly ősszel nyugdíjba vonult lúdtenyésztési kptatója Bábuimékenyítési tevékenysége rossz hatással van a hosszú megtermékenyjlési időre beállított tojókra, mert az Idény végén tojásaik terméketlenek. Rájöttek, hogy a szeptemberben kikelt libákból fejlődő gúnárok, a következő év nyarán már jó ered-Rajnamentt gácsér három tojóval (A szerző felvételei)' 01ÍIBÖ®. 3
