Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-11 / 6. szám
III. Évfolyam • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. FEBRUÁR Lúdtenyésztésünk Felkerestük a Dunaivánkal Baromfitenyésztési Kutatóintézet illetékes dolgozóit, docens S t a ä k o Jozef mérnököt, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, az itteni genetikai osztály vezetőjét, valamint M a s á r Timotej mérnököt, tudományos aspiránsot, hogy megérdeklődjük milyen módon kívánnak a közeljövőben segítségére lenni a gyakorlati lúd tenyésztőknek. Ha feleleteiket tömören akarjuk kifejezni, azt mondhatjuk, hogy céljuk olyan vonalak kitenyésztése, amelyekben biztosítékot látnak. ■ a megtermékenyült tojások fokozott termelésére és a kelési százalék emelésére, ■ a gyorsabb és nagyobb hústermelésre és ■ a súlyosabb máj kialakítására. Ezt a célt számos genetikai ismeret alapján, a legjobb tulajdonságú egyedek kiválasztásával, mesterséges megtermékenyítéssel, a tojók termékenyülési idejének meghosszabbításával, fajtaközti keresztezéssel és más módszerek alkalmazásával tervezik elérni. OLASZ LGD A ludak kismennyiségü megtermékenyített tojástermelésének oka a gúnárok egynejűségre (monogámiára) irányuló hajlama. További ok, hogy a hímek és a nőstények gyakran nem szimpatizálnak; a tojó elutasítja a gúnárt, s elferdült, nemen belüli érdeklődése támad (perverzitás). A megtojt tojás így terméketlen marad. Az olasz lúdfajta tapasztalatok szerint jobb megtermékenyülést mutat az átlagosnál. Különben e fajta enyhébb éghajlati körülmények között alakult ki, eredetileg gyengébben tollasodott-, alkalmazkodása a helyi éghajlathoz azonban már 1955-től folyik, jellegzetes tojófajta. A gyakorlati tenyészetekbe kiadott olasz ludak egy idényben átlag 40 tojást tojnak, amiből 21—23 liba kel ki. Az itteni intézet legjobb lúdtörzsei egy idényben átlag 54 tojást tojnak, amiből átlagosan 28 liba lát napvilágot. Az elmúlt évben náluk a legjobb tenyészlúd 66 tojást tojt, amiből 36 kisliba kelt ki. A olasz ludak a középnagytestűek csoportjába tartoznak, mert az anyaludak testsúlya átlagosan 4,5—4,8 kg körüli, a gúnárok súlya pedig 5,5—6 kg-os. LANDESI LÚD Az ivánkaiak tiszta vérvonalban landesi ludakat is tartanak. Ez a lúdfajta nevét valószínűleg a hasonlónevő nyu gat-franciaországi tájegységtő kapta. A 20 gúnárból és 4í anyalúdból álló tenyészanyag i Gödölllői Kisállattenyésztés Kutatóintézetből került ide. f két intézet között ugyanis hasznosan gyümölcsöző együttműködés alakult ki és Dr. Bögre János ajánlotta kipróbálni májtermelés szempontjából í landesi fajtát. Egy részüket 1:4 ivararányban törzsekbe csoportosították, a többit pedig különböző kombinációban fajtán belüli és fajtaközti keresztezésre használják fel. A landesi fajtával szembeni fő követelmények fontossági sorrendje így alakul: % májtermelési képesség, • növekedési erély, # szaporodási arány. A keresztezéssel elérni kívánt eszményi lúdtól elsősorban jó növekedési erélyt, másodsorban kiváló májtermelési képességet kívánnának a kutatók elérni, s ha az örökölt, megfelelő szaporodóképességet mesterséges megtermékenyítéssel használják majd ki, nem lesznek különösebb problémák. Mivel a ludak májtermelési tulajdonsága öröklődő, mindenekelőtt az olasz lóddal történő keresztezések alkalmával, apai vonalként a landesi fajtát fogják felhasználni. Ez azért is indokolt, mert e fajta 9—10 hetes korra eléri a 4,5 kg-os testsúlyt. Szürke fedőfokozása érdekében tollának színe szelektálás után eltűnik. LÉVAKÖRNYÉKI TÁJFAJTA A landesihez hasonlóan Jó tulajdonságokkal rendelkező tájfajtát hoztak Léva környékéről a kutatóintézetbe. Ennek különösen májtermelése kitűnő. Mája nagy, tömött és rugalmas, súlya 400 gramm feletti. Tolla dús és jőminoségű. Ezt szlovák dunamenti tájfajtának akarják elnevezni és továbbtenyésztésre és keresztezésre felhasználni. RAJNAI LÚD A rajnai lúd gyors fejlödéső, nagymájú, dústollú, jó tojástermelő, ugyanakkor igénytelen, ún. legelőfajta. Az olasz íúddal történő keresztezésétől az első generáción túli egyenes vonalaktól többét vártak, ezért a tavalyi 12 törzs helyett idén mindössze 4 törzset teleltetnek át, hogy megpróbálják velük és a landesivel történő keresztezést, esetleg más kombinációval kísérletezhessenek. MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS Mivel a gúnár a legtöbb esetben kiválaszt magának egy (Folytatás a 3. oldalon) * .... ... ' " i ' Masár Timotej márnák fejtegeti a négy gúnárból és tizenhat tojóból álló csoportos tenyészt állománytartás jelentőségét c ~— ^ 2. szám A TARTALOMBÓL:, Ammóniaszag az ólban 4- Tojó- és húshibridek előállításának tapasztalatai Magyarországon +• Néhány gondolat a nagyüzemi nynltartásról Miért fontos a nyulak itatása +■ Még egyszer a galambokról + Csirkegyár épült Rozsnyó mellett V______________________/
