Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-11 / 6. szám

A lelédi fiatalok is szeretnek sportolni telád sportéletének nincs múltja, de jelene már annál inkább. S jövő­je? KI tudja, talán nagy és eredmé­nyes lesz. Hogy miért nincs múltja Leléd sportéletének? Nos, egyszerűen azért, mert kisközség. Tévednek azonban, ha azt hinnék, hogy Leléden a múlt­ban egyáltalán nem voltak jő labda­rúgók. Voltak, mégpedig olyanok, akik a környék nagyobb községeinek csapataiban is jól megállták a he­lyüket és nagy szenvedéllyel kerget­ték a kerek bőrlabdát. Egészen 1984- lg ... Ké tévvel ezelőtt ugyanis a falu vezetői, közösen a liatalokkal össze­dugták a fejüket és okos határozatot hoztak. — Labdarúgó-csapatot alakí­tunk — döntöttek egyöntetűen. — Igen, a csapat meg is alakult, de pénz, pálya és felszerelés nélkül, s Így, hogy a fiúk mérkőzéseket is játszhassanak, ezeket rögtön a kezdet kezdetén biztosítaniuk kellett — ele­veníti fel a múltat a HNB egyik funk­cionáriusa. — A föld „gyümölcséből“ biztosította községünk szövetkezete a felszerelésre szükséges pénzösszeget. Sportpályát is létesítettünk, s Így kö­zépcsatárunk — községünk történeté­ben első ízben — két évvel ezelőtt elindíthatta útjára a kerek bőrlabdát. Hogy azóta hányszor végezte már el ezt a műveletet, azt bizony hirtele­­nében nehéz lenne összeszámolni. Megalakulása óta sok mérkőzést játszott már a lelédi csapat. Igaz, egyelőre még csak barátságos mérkő­zéseken szerepel. De Libád, Kiskeszi, Garamkövesd, Kisgyarmat, Garampáld, Szőgyén és a többi községek csapatai ellen tisztes eredményeket értek el a lelédi fiúk. Három nagylány Az elmúlt héten négy napon át gyönyörködhettünk öreg kontinensünk műkorcsolyázóinak tudásában. A Ijubi Ijanat Európa-bajnokságon kivétel nél­kül az esélyesek győztek. A pozsonyi EB győztesét közül csak Heltzer nem állt dobogóra — kivált az amatőrök közül. Helyébe a trónkövetelő Gabt Seyfert lépett, akt egyben az első aranyérmet szerezte világversenyen az NDK-nak. A képernyő előtt ülve két „kis­­lányért" szurkoltunk. Az egyikért azért, mert közöttünk él, hazánkat képviselte, a másikért azért, mert oly közel áll hozzánk. Mindkettőjük stke­­rét nagy örömmel vettük tudomásul. A Moldva-partt, csillogó szemű, nyú­lánk, fekete lány, Hana MaSková sze­rezte számunkra a legkellemesebb pillanatot. Csodálatos eleganciával, káprázatos könnyedséggel futotta kürfét s bűvölte el a nézőket. Az est legszebb szabadon választott gyakori latát futotta. Ha a bírák egy ktssé más szemüvegen át értékelik teljesít­­ményét, akkor... A magyar műkorcsolyázó sport tőr* ténetében az EB-on először állt ma­­gyár lány a dobogón: Almássy Zsuzsa. Titokban érmet vártunk tőle, de meg kell valiant, ktssé féltettük is. Még nagyon jól emlékszünk rá mint „kis­lányra", amikor a világnagyságok kö­zött a fövő reménységét láttuk ben­ne, és nem csalódtunk. Ez ideig min­den Idejét lekötötte a sport Iránit rajongás. S most Ljubljanában az évek szorgalma segítette t juttatta a világ legjobbjai közé. Zsuzsi nem tartoztk a szerencse ke­gyeltje közé. Mindig sérüléssel bajló­dik, s a kötelező gyakorlatoknál Is feltűnt ktssé tartózkodó magatartása. Kiújult sérülése még azt a kis re­ményt is kétségbe vonta, hogy indul-e a szabadkorcsolyában. De Zsuzsit más fából faragták. Igaz ugyan, műsorá­ból kihagyta a nehéz ugrásokat, — olykor-olykor még mosolyogni is pró­bált — de látszott rajta, nagyon fáj a lába. Bár kürjéből a tőle megszo­kott, szemet gyönyörködtető ugrások hiányoztak — a pontozó bírák jóindu­lata kísérte végig — s talán az akarat csodálatáért értékelték jobban, mint a bemutatott „futásért". Velünk együtt ők Is jól tudják, a látottaknál sok­kal többre képes Európa harmadik legjobbja. Harmadik helyezése nagy sikere a magyar női műkorcsolyázásnak. Fél évszázadnak kellett eltelni ahhoz, hogy az akarat diadala — magyar lány nevét jegyezze a jégtündérek emlék­könyvébe. Szombaton este három „nagylány" állt a dobogón. Merjük remélni, hogy még sokáig fognak tündökölni a esti lógó jégen ... l—taf ^ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 11. — Községünk fiataljai szeretik a sportot — magyarázza tovább a HNB elnöke. — Munkájuk után szórakozá­sukat leginkább a testedzésben talál­ják a fiatalok, ezt szeretik a legjob­ban. Ezért külön örülünk annak, hogy szombat délutánonként községünk fia­taljai rendszeresen a labdarúgópályán gyűlnek össze, játszadoznak, készü­lődnek a mérkőzésekre, mert jövőre már szeretnének benevezni az érsek­­újvári járási bajnokságba. A labdarúgó-csapat mérkőzései leg­alább annyi örömet és szórakozást jelentenek, a község szövetkezeti tag­jainak és idősebb lakóinak, mint amennyit maguknak a fiataloknak, a játékosoknak. Leléd kis község, ám B8y-egy barátságos mérkőzésen 70— 100 lelkes sportbarát is buzdítja jobb és eredményesebb játékra a labda­rúgókat. De elkísérik a játékosokat a kinti mérkőzésekre Is. örülnek tehát a lelédiek a labda­rúgó-csapat megalakulásának. Mondo­gatják is a falu idősebb lakói, hogy azelőtt vasárnaponként csak a kocs­ma jelentette számukra a szórako­zást, most azonban szívesen kimen­nek ők is a sportpályára és buzdít­ják községük csapatát. Persze, a fia­taloknak jól jön az idősebbek segít­sége, mert szeretnének jól és ered­ményesen dolgozni. Leléden kevés a fiatal, hiszen szá­muk alig haladja meg a harmincat, ám az a fontos, hogy kedvelik a sportot. Dajcs László, Dajcs Gyula, Doman József, Gábornylk Ferenc, Má­­csai László ás a többiek már eddig is sokat tettek anbak érdekében, hogy községükben a labdarúgás népszerűvé váljon. Természetesen az eredménye­sebb jövő érdekében nem egy nehéz akadályt kell még útjukból eltávoli­­taniuk, de ha teendőiket továbbra is olyan lelkesedéssel végzik, mint ed­dig, akkor becsülettel helytállnak majd a járási bajnokság mérkőzésein is. Ez a célja a CSTSZ érsekűjvári járási bizottságának is, amely szin­tén hathatós segítséget, anyagi támo­gatást nyújt a lelédieknek. (-nád-) 19 évvel veterán „Az 1968-as mextkót olimpián a »sűrű Izomzatú* úszók hátrányát sabb helyzetben lesznek a hosszú Izmúakkal szemben. Meg vagyok győződve arról, hogy a hátralevő két esztendő újabb hatalmas fej­lődést hoz a világ úszósportjában. Tizenhét éves vagyok és világ­­csúcstartó, s mégis félek attól, hogy két év múlva az én korosztá­lyomat már »veteránként<r fogják emlegetni." A derülátónak aligha mondható nyilatkozat a francia gyorsúszó Alatn Moscont részéről hangzott el. A fülekl labdarúgócsapat Tavaszai talán jobban Sakktorna A csallóközaranyosl AKI Zója pionírcsapata ez évben már másod­szor rendezte meg a Járási pionír­­otthonnal és a CSTSZ járási bizott­ságával karöltve a „Zója pionír­­csapat vándorserlegéért" kiirt sakktornát, amelyen a komáromi Járás 11 háromtagú csapata vett részt. Az új iskola feldíszített pionír Tizennégy csapat szerepel a közép­szlovákiai kerület labdarúgó-bajnok­ságában, közöttük a füleki Kovomier TE együttese is. E tizennégy együttes közül a füleki együttes az igen tisz­tes 8. helyet foglalta el az őszi küz­delmek során, s tekintve, hogy olyan csapatokkal kellett megküzdenie, mint a ílari, detvai, zólyomi, Dolny Kubin-1, ez a helyezés eredményes­nek mondható. Fülek lehetőségeit, múltját, a Játé­kosállományt tekintve ez a helyezés azonban csak viszonylagos sikert Je­lent. A csapata 13 találkozó közül öt ízben győzött, két alkalommal Ját­szott döntetlenre és hat mérkőzésen kikapott. Gólaránya 12:20, pontjainak száma 12. Az előbb lehetőségekről, múltról esett szó. Tény, hogy olyan városban, mint Fülek, ahol nem egy Jelentős üzem van s a város labdarúgói pár évtizeddel ezelőtt az országos baj­nokság kapuit döngették, nem a mai színvonalú labdarúgás lehetne. S en­nek a hiányosságnak több oka is van. Elsősorban a nem kielégítő edzési fegyelem. Mihók Pál edzőnek bizony nincsen irigylésreméltó feladata, hi­szen a gyengébb eredményekért — ki tudja miért — elsősorban mindig az edző felelős. A füleki csapat hazai környezetben 4 értékes pontot vesz­tett, s idegenből mindössze 2 pontot szerzett. Az edzéshiányt, no meg a csapat hiányos fizikai felkészültségét bizonyltja, hogy a mérkőzések zömén az első félidőben minden együttes­nek egyenrangú ellenfelei voltak, a második félidőben azonban erősen visszaestek, és ez bizony az esetek túlnyomó többségében a két bajnoki pont elvesztését eredményezte. A csapat a mérkőzések során legtöbb­ször l:0-ás vereséget szenvedett, ami azt Jelenti, hogy kedvező körülmé­nyek között fordítva is lehetett vol­na. További negatívum, hogy a csa­pat a hazai találkozókon is megle­hetősen mérsékelten szerepelt (Mok­­rad ellen döntetlen, Ruzomberoktól kikapott stb.J. Ilyen eredmények után bizony igen nehéz a kellő számú bajnoki pontok összegyűjtése. A füleki csapat Játékerejét tekint­ve, egyike a csoport legjobbjainak. Hiszen meglehetősen széles játékos­kerettel rendelkezett Mihók edző: Katuninec — Percze, Nagy, Danyi E., — Falchbart, Körtvélyessl, — Sza­­nlszló, Fájd, Jakab, Zliechovszky II. és Tóth. Szükség esetén azonban a csapat rendelkezésére állott még Da­nyi V., Danyi L., Kalicák, Gablas, Ko­­roncz és Szabó. Valamennyien igen képzett labdarúgók és sok esetben nem rajtuk múlott a jobb eredmé­nyek elérése. A füleki csapat góljait a következők lőtték: Tóth 8, Szaniszló 4, Jakab 3, Zliechovszky II. A csapat egyébként Is a csoport közepes együttesei közé tartozott. Éppen ezért érthetetlen a hazai kö­zönségnek a mérkőzésektől való tá­volmaradása. A csapat őszi találko­zóit mindössze 4650 néző látta. S ez egy 7000 lakosú városhoz bizony nem hízelgő adat, különösen ha azt is tudjuk, hogy 1963 őszén a csapat ta­lálkozóit hazai környezetben 10 400 néző látta, vagyis a Jelenleginek több mint a kétszerese. A nézők távolma­radását a csapat gyengébb teljesít­ményének rovására kell Írni. Ez azon­ban semmi esetre sem lehet mentség, hiszen lelkes hazai közönség nélkül a legjobb csapat sem képes tudása legjavát nyújtani. A tavaszi fordulók során a Kovo­mier együttese sokat Javíthat Jelen­legi helyezésén. Tény, hogy a 8. hely a csapat Jelenlegi tudását nem tük­rözi híven. Hiszen a füleki labdarú­gók sokkal nehezebb ellenfelekkel is sikeresen küzdöttek meg. Tavasszal tehát lelkiismeretesebben kell felké­szülni az egyes találkozókra és az l:0-ra elvesztett, vagy a hazai kör­nyezetben 0:0-ra „kiharcolt“ találko­zók helyett, meggyőző győzelmeket arathasson a Kovomier csapata. —g— Csailóközaranyoson klubhelyiségében tizenöt táblán folytak a küzdelmek. A csapatok három csoportba lettek osztva, amelyekből kettő—kettő került to­vább. A legjobb három közé Jutott csapatok mindenki-mindenkivel alapon döntötték el egymás között az ezévl elsőséget, amely ezúttal is a torna elmúlt évi győztesének a bátorkeszi magyar AKI csapatá­nak sikerült, habár ezldéen már nagyon szoros küzdelemből kerül­tek ki győztesen. A tavalyi torna óta sokat fejlődött ekell csapat ötletesen játszott, és megérdemel­ten került a második helyre, míg a harmadik helyet a bátorkesziek második csapata nyerte meg. A rendező házigazdák kitettek magukért. Nagyon jó környezetet teremtettek. Minden -résztvevő úgy nyilatkozott, hogy a Jövőben is szívesen Jönnek el Aranyosra. A torna győztese, a bátorkeszi csapat ezzel a győzelmével nagyon nagy lépést tett a végcél felé, — hogy végleg elnyerhesse a Zója pionírcsapat szép vándordíját. A vándordíját ugyanis az a csapat nyerheti el véglegesen, amelyik egymás után háromszor, vagy pe­dig bármely sorrendben, tehát ki­hagyással, ötször nyeri meg a tor­nát. Hogy sikerül-e a bátorke­­szieknek a célt elérni, arra a tor­na jövő évi évfolyama ad majd választ. Valamint arra is, hogy a rendező Zója plonfrcsapat legjobb­jainak sikerül-e már egyszer be­jutni a döntőbe. K. E. Újrakezdés lelkesedéssel A szécsénke-nagyfalusi egyesített sportszervezet tevékenységét az elmúlt időszakban tervszerűtlenség jellemezte. A vezetőségben dúló „sportsze­rűtlen“ viszályok elhatalmasodó passzivitást szültek. Ennek ellenére — a szakszerű irányítást nélkülöző — labdarúgó-csapat lelkesen játszott, csak a ROPOVOD által megrongált pálya törte meg az aktivitást. Kiléptek a já­rási bajnokság III. osztályából — s a jóképességű játékosok a környező falvak labdarúgó egyesületeit erősítették. Községeinkben a sporttevékenység csak alkalmi rendezvényeken nyilvá­nult meg. A legnagyobb érdeklődés az asztalitenisz és a sakk iránt volt. A népművelési otthon kezdeményezésére bajnokságot is rendeztek. A múlt hibáinak kiküszöbölésére irányuló törekvés, merész célkitűzések jellemezték az egyesület évzáró gyűlését. A tárgyilagos kritika és önblráló elnöki beszámoló tartalmas vitát váltott ki. Nagy taps fogadta az egyesített szövetkezet elnökének Villant Istvánnak azon kijelentését, hogy a szövet­kezet vezetősége és tagsága magáévá tette a sportegyesület problémáit, s a ROPOVOD által megrongált régi pálya helyett a két testvérfalu között új sportpályát jelöl ki. A járási sportszervezet kiküldöttje is segítséget ígért. Az évzáró közgyűlésen elfogadott határozat a sportolni vágyó fiatal­ság óhaját tartalmazza: — „A felújított labdarúgó szakosztály mellett asz­talitenisz és sakk-szakosztályt alakítunk“ — áll többek között a határozat­ban. — „Az egyesített EFSZ jóindulatát a csúcsmunkák idején társadalmi munkával viszonozzuk.“ Az újonnan megválasztott vezetőség bizakodással tekint a jövő felé. A sportbarátok szivét is öröm tölti el, s a remény, hogy nagymúltú közsé­geinkben az EFSZ és a HNB támogatásával újra feléled a sport! BUDAI ERNŐ VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 10. és 17. sorban. 11. Fo­náshoz használják. 12. Csúnya. 13. Al­mafa szélei. 14. Szintén. 16. Ékszer. 18. Folyó Ausztriá­ban. 19. Figyel. 21. Tehát — latinul. 23. Köln betűi fel­cserélve. 24. Há­rom — latinul. 26. Vissza: szülő. 28. Román pénzegység (y—]). 29. Táma­dás. 31. Egy — né­metül. 33. Tojás Idegen nyelven. 34. Kötőszó. 36. Nílus eleje. 38. Szemé­lyes névmás. 40. Hivatkozik. 41. Az isten neve a mo­hamedán vallás­ban. 43. Méhlakás. 45. Fordítva: nem fent. 47. Becézett: Erzsébet. 48. Szlo­vák-szovjet határ­­állomás. 50. Fű­szer. 52. Több mint hőemelkedés. 53. Kutyával rokon ragadozó állat. 55. Házőrzők. 57. Végnélkül zúg. 58. Mo­res közepe. 59. Léggömb. 60. Kátéi 62. Hangszer névelővel. 64. Létezik. 65. Izomkötő. 66. Nem kevés. 68. Nya­ral. 70. Gyakori női név. 72. Csüng. 73. OTK. FÜGGŐLEGES: 2. Fél foto. 3. Gyér betűi felcserélve. 4. Üres keverve. 5............bor, Móricz Zsigmond regé­nye. 6. Argon vegyjele. 7. Vízforrás. 8. Forgalmi vonal. 9. Az angolszász eredetű észak-amerikaiak gúnyneve. 10. A vízszintes 1. folytatása. 15. Bánt. 17. A függőleges 10. folytatása. 18. Illetőleg röv. 20. Csehszlovák írógép­­márka. 22. Szlovák személyes névmás. 25. Férfinév. 27. Azonos a vízszintes 70-el. 30. Ablakosok ragasztója. 32. Gyorsaság — németül. 35. Tó Ethiő­­plában. 37. Azonos mássalhangzók. 39. Betű pótlásával Kelet-Szlovákia metropolisa. 42. Betegség jele — név­elővel. 44. A kos betűi keverve. 46* Lúd. 49. Gőz. 51. Gyümölcskocsonya. 54. Lepihen. 56. Nagy félsziget a Szovjetunióban. 61. Tartó. 63. Tói-, tői — szlovákul. 65. Figyelmeztet. 67. Kék szélei. 69. Igavonó állat. 71. In­dulatszó. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és 17. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 4. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Nem villany kell ahhoz, hogy va­laki világosan lásson.“ Könyvjutalomban részesülnek: Hadanász Katalin, Kava, Kollár Endre, Szímő, Ürge Ernőné, Zsigárd, Varga József, Dióspatony és Suba Beáta, Rimaszombat.

Next

/
Thumbnails
Contents