Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-11 / 6. szám

'KJ ap jóinkban sok szó esik ar­­■‘■V ról, hol étkezzék a család, a szobában-e vagy konyhában. A modern lakáskultúra egyik alap­­k vető követelménye. hogy a korsze­rűen berendezett lakás valóban a ^ lakók■ kényelmét szolgálja, s lehe­tővé tegye, hogy minél kulturáltab- S ban lakjunk. Ha elég nagy a lakás, étkezzék I a család a nappaliban. Ez azonban rendszerint csak akkor valósítható meg, ha több szobával rendelke­zünk. Sajnos azonban, még mindig í elég sok 3—4 tagú család lakik egy vagy két szobás lakásban. Ilyen S esetben pedig nehezen különítheti I el a lakószobában egy kis étkező J sarok. Ha a konyha elég tágas és jói S szellőztethető, ott rendezzük be az | étkezősarkot. A konyha méretétői \ és beosztásától függ, hogyan old juk meg ezt a kérdést. A legtöbl S esetben mutatós, dekoratív füg-I gönnyel kerítjük el ezt az étke 5 zésre kiszemelt, külön részt. He k azonban korszerű, beépített kony ? habútorral rendelkezünk, nem fon tos a függöny, mert a modern szél bútor nem rontja a hatást, llyer esetben ajánljuk a képen láthatt megoldást. A keresztben elhelye I zeit asztal mintegy lezárja a kony hateret. A konyhai étkezés bizonyos fo­­\ kig könnyebbséget jelent a házi ^ asszonynak. Nem kell behordantc \ az ételt a szobába, megkímélt c N szoba szőnyegét (különösen aho\ A — § ~i ~t~i gyerekek ts vannak) stb. Ezzel szemben követelményeket is tá­maszt: az edényt azonnal el kell mosni, mert evés után nagyon rosszul hatna a szanaszét elhelye­zett mosatlan edény. Továbbá: a tálalás előtt a konyhát alaposan ki kell szellőztetni, mert az erős ételszag és gőz nem igen használ étvágyunknak. Az asztalt vonjuk be lemosható műanyaglappal, ez könnyen tisz­tán tartható és nyugodtan használ­hatjuk az ételek elkészítésekor is. 1 konyha padlózata legyen min­iig kifogástalanul tiszta, minden 'ehullott vízcseppet azonnal törül­ünk fel, nehogy valaki elcsússzon •ajta. Az étkező-konyha rendjére és isztaságára még fokozatosabban kell ügyelnünk, mert az étel csakis iszta, kellemes környezetben esik ól. Ez különben logikus higiéniai követelmény Is egyszersmind. A konyhát csinos függönnyel és >ázába helyezett vtrággal díszít­­íetjük. —p— Csak a kályha duruzsolása hallat­szik, meg a négy apró gyerek szu­­szogása a szobából. Az édesanyjuk virraszt éjszakáról éjszakára. Sze­mére nem jön álom. Maga sem tudja tán, hogy miért. Ki tudná megmon­dani hány éjszakát töltött el igy? Valamikor is így várt. Akkor is szitán a hó, de a dermedt hidegben vérfoltok tapadtak a fehér hótaka­róra. A hideg szél helyett visító grá­nátok és lövedékek zaja hasított az éjszakába. Aztán egyszer elült a lár­ma. Békesség borult a tájra. A vir­rasztásnak is vége lett. Akkor jött haza Ignác. Semmi más nem volt fontos, csak, hogy él. Cgy tudott örülni mindennek, sze­rette a fiút. Fiatalok voltak, ürültek az életnek. Cgy szerette őt, mint ahogy egy tizenhétéves lány szeretni tud. Mit bánta akkor, hogy az egész falu arról beszél, iszik, lányok után jár... A fő az volt, hogy őt is sze­rette ... Az édesanyja sem nézte jó szem­mel kettőjük kapcsolatát. De bízott egyetlen lányában. S ő a bizalommal visszaélt. Mint egy jól forgatott film kockái, peregnek vissza az esemé­nyek tizenöt év távlatából. Maga előtt látja, ahogy édesanyja kiadja mindkettőjük útját. Pedig akkor már csak pár hónap volt hátra, hogy meg­szülessen az első gyerek. Ignácékhoz került. Akkor is ilyen kis ablakok nyitottak némi fényt a beszűrődő vi­lágosságnak, ínint most. A falu íté­lete elől kellett menekülni. Megszületett Józsika. Zilálva, bete­gen kapkodta a levegőt. Most is lát-Ía, amint Ignác odasietett az ágyához, ügyetlenül megigazította az ágyon a takarót. Letörölte homlokáról a kín verejtékcseppjeit... Az ura szívét íKKor tan valami ismeretien letelem ízorította össze. Cgy érezte, valami' ilveheti, elszöktetheti tőle a felesé­gét. S az asszony most arra az időre gondol, amikor falu csúfjára elszó­lott otthonról, egy szál ruhában ... Egymás után három gyereket ho­lott a világra. Ahogy nőttek a kis imberpalánták, úgy tornyosodtak a gondfelhők feje felett. A családhoz kötött asszonynak nem volt egy pil­lanatra sem megállása. Színház, film, mulatság, mind elvesztek valahol a kis ház konyhájának négy fala kö- EÖtt. A „nagylábon“ élő férj, szabadsága teljes tudatában, még inkább folytat­ta kicsapongó életmódját. Fizetéskor négy öt napra is eltűnt. Csak amikor ;gy fillérig elfogyott a pénze, akkor találta meg a kis ház kopottas réz­kilincsét. Ilyenkor tört, zúzott, ami i keze ügyébe került. A gyerekek rettegtek tőle. Ürültek, amikor apjuk nem volt odahaza. Tizenöt esztendei vergődés után útjuk kettévált. Az asszonynak bár­mennyire is fájt a szakítás, jobb volt igy. A bíróságon nem mondott iga­­tat; de menekülni kellett attól az embertől, akit egy életen át szeret, aki pokollá tette az életét... Nem, akkor nem kért semmiféle támogatást. Cgy gondolta, elég fiatal, el tudja tartani a négy gyereket. Dolgozni járt, mindaddig, amíg egy­szer az ő egészségét is kikezdte az ürokös hajsza. Két éven át nem kapott támogatást i gyerekek apjától. Most már nagyon elkelne a segítség. De az apának nyo­ma veszett... Az ital, meg a rende­zetlen élet űzi őt a kalandok, a lé­haság felé... Két hónapnál tovább nem tud egy munkahelyen megálla­podni. ! A négy gyermea s a ueieges cues­­anya visszatért a családi házba. Az l öreg szülők szeretete befogadta csa- i lódott lányukat. De az ő kis segé­• lyük nem elég arra, hogy hét ember • mindennapi életét kielégítse. Erre- azonban a családját elhagyó apa, i borgőzös fejjel vajmi keveset gon­- dől... CZITA BÉLA Hogyan táplálkozzanak az öregek? a savanyútej-készítmények felelnek meg legjobban. Aludttej, joghurt fo­gyasztása mind a bélmozgás serken­tése, mind pedig a normális bélflóra kialakítása szempontjából előnyös. A tejnek és termékeinek fokozot­tabb étrendbe iktatása elősegíti a fe­hérjeszükséglet kielégítését ts. Idős korban ennek 60 °/o-t kell állati ere­detű fehérjékből biztosítani. A tej fogyasztása mellett előnyben kell ré­szesíteni egyéb tejtermékeket: túrót, sajtféléket és a tojást. Zsírnak szá­mít a vaj is,*aminek fogyasztására a köztudatban nem ügyelnek eléggé, pedig a túlzott vajfogyasztás az idős korban gyakori szív- és vérkeringési zavaroknál káros hatású lehet. A szénhidrátok kevésbé terhelik meg az idős ember anyagcseréjét. Mivel azonban már csökkent a has­nyálmirigyek működése is — mely a , cukoranyagcsere szabályozásában lé­nyeges szerepet játszik — tekintet­tel kell lenni a szénhidrát-fogyasz­tásra is. Legmegfelelőbb források e tekintetben a gyümölcsök és a méz. Időskori szív- és érelváltozási ár­talmaknál a diétás kezelés a beteg­ségeknek megfelelő, konyhasóban és zsírban szegény étrend. Ezen kívül egyre nagyobb szerep jut az étrend­ben a káliumnak és a magnéziumnak, amelyeket ugyancsak a gyümölcsök és a főzelékfélék szolgáltatják. Ugyancsak döntő fontosságú a vita­min-ellátás öreg emberek gyógyélel­­mezésében. Fontosak tehát a saláta, fiatal főzelékek és gyümölcsfélék. A barna, durvább őrlésű lisztből ké­szült kenyér fogyasztása idős korban is kedvező. Fokozza a bélmozgást és gazdag ásványi anyagokban és vita­minokban. Dr. Buga László SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1987. február 11. DÉNES GYÖRGY: Fehér most a zúgó erdő Lehulott a tölgyek lombja, lepergett a falevél, csupasz ágon messzezengőn hegedül a téli szél. Húzza, húzza jókedvűen, ugra-bugrál a vonó, mig a szürke, magas égből pelyhezik a gyenge hó. Fehér most a zúgó erdő, fehér a mező, a rét, felhúzta a fagyos világ vattás téli köntösét. Szundít egyet elnyújtózva, s mire álma véget ér, kibújik a havas földből, kikukkant a zöld levél. A CICA — Aztán van-e cicád? — kérdezte Vlagyimir Iljics kislányomat, Lej­lát nyaralónk kertjében, amikor el látogatott hozzánk, hogy kipihenje magát. — Van bizony. A Vaszka. Vaszilij Ivanovicsnak hívjuk. Nézd, itt var éppen! — felelte Lejla és egy nagj fekete kandúrra mutatott, amely ké nyelmesen, minden sietség nélkül sé tált ki a konyhából. Koromfekete volt, csak a nyakán virított egy fehéi folt. Mancsai szintén fehérek voltak és a farka hegyén ugyancsak fehéi szőrpamacs díszelgett. — Ejnye, de komoly kandúr, — nevetett Vlagyimir Iljics. — Szavam ra mondom, lusta egy állat lehet. — Dehogyis, — védelmezte ked vencét Lejla. Vaszilij Ivanovics nagy szerűen tud egeret fogni! — Ez elvégre kötelessége — húztí fel a szemöldökét Lenin. De mindjár megnézem, mi mindent tud még. ölébe vette a macskát és megesik landozta a nyakát, megsimogatta fe jét. Vaszka nagyon elégedett volt éi gyengéden harapdálni kezdte Vlagyi mír Iljics ujját. Később meg a hátári feküdt és megpróbálta lábaival elta szítani magától Lenin kezét. — Látod milyen játékos! És most megnézem, hogy tud játszani — mondotta Vlagyimir Iljics. A macska mancsát a földre tette és két karját körbe fonta előtte. — Ugorj, rajta! Vaszka, Vaszka, ugorj! A macska zavarban volt. Vlagyimir Iljics kezei mind közelebb kerültek Vaszilij Ivanovics fejéhez. — Ugorj, no! > Gyengéden hátrább tette a macskát, majd ismét körbe fonta előtte karját. A kandúr kelletlenül emelkedett fel, hátát begörbítette és puhán, könnyedén átugrotta Vlagyimir Iljics kezét. Lenin ismét elébe tette karját és Vaszka most már készségesen, ügyesen ugrotta át az akadályt. De a körbe font karok újra előtte vol­tak. A kandúr egyre gyakrabban és sűrűbben ugrotta át Vlagyimir Iljics karját. Végül is meglóbálta a farkál és a házhoz futott. Bebújt a küszöb alá és onnan figyelt kifelé. — Ejnye, te csibészt — kiáltotta Vlagyimir Iljics. — Milyen okos vagy! Lejla, hozz neki fejecskét. Megér­demli a reggelit. Lejla a konyhába futott. Jó, lan­gyos tejet hozott fehér kenyérrel és a tálacskát a küszöb alá állította A kandúr körülnézett, előbújt a kü szöb alól és dorombolva hozzálátott az evéshez. — Helyre legény vagy Vaszka! — dicsérte meg Vlagyimir Iljics. — Meglátod, megtanuljuk még együtt az asztalt is átugrani. (Ford.: D. Gy. u n Atlőrejtvény VÍZSZINTES SOROK: 1. Finom gesz­­enye. 2. Kemény tenyerű. 3. Sziget az ktlanti óceánban. 4. Tengerész. 5. 'áros Szlovákiában. 6. Tenyered. Helyes megfejtés esetén a vízszin­­es sorokban írt szavak mind „ma-“ zótaggal kezdődnek és a vastagabb tlóban egy nagy európai főváros tevét kapjuk. Beküldendő a város neve. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A 4. számunkban közölt kiskereszt­­rejtvény helyes megfejtése: Lengyelország — Varsó — Lemberg. Könyvjutalomban részesülnek: Bölcs Anna, Baka és Szilágyi László, Tornaújfalu. Keresztüllőttem Ocskav brioadérost vastam, hogy Old Shatterhand még hanyatt fekve, hát­rafelé ts holtbiztosán célba talált Winchester-fegyveré­vel. Nosza, gyerünk ezt kipróbálna Rengeteg sörétet használtam el, amíg némileg belejöttem a mókába. Köz­ben abban a feltevésben ringattam magam, hogy lég­puskám ólomlövedékei hiánytalanul a deszkalapba fú­ródtak. Amíg... Múltak az évek, kinőttem a játékszerekből. A légpuska is a padlásra került. Kamaszkorom közeledtével egyre többe került iskoláztatásom. Édesapám fájó szívvel kény­telen volt egyetlen értéktárgyát, egy Ocskay brtgadérost ábrázoló olajfestményt pénzzé tenni. Megérkezett a becs­­lőbizottság. A szakértők mustrálgatták, ide-oda forgat­ták, fény felé tartották a képet... — Lyukas a csákója — jegyezte meg szárazon az egyik müértö. — Egyik szemét is kilőtték — fitymálta a másik. — Csak az sebesül meg, akt vitézül harcolj — koc­káztattam meg az ügyetlen közbeszólást, hogy ne ócsá­rolják a képet. — Olajfestményeket nem visznek háborúba, te btk­­fic! — mordult rám a harmadik becslő. — A kép restau­rálási költségeit persze leszámítjuk a vételárból. Meg­értették? Én lassabban, édesapám azonban annál gyorsabban „kapcsolt“. Alig fordult ki a bizottság, akkora pofont fogtam ki, hogy a Napot kilenc farkú üstökösnek néz­tem. Csak akkor jutott eszembe, hogy a „sebesült" har­cos képe ott díszlett egykori céltáblám fölött. KOZICS EDE Minek is tagadnám, én sem voltam mintagyerek. Pe­dig azóta tengernyi víz folyt le a Dunán. Hiába, régente is több volt a vásott kölyök, mint a példás magaviseletü kisdiák. A különbség legfeljebb abban rejlett, hogy ak­koriban minden csibészkedésünket csírájában elfojtották szüléink, sőt tetejébe sokkal buzgóbban, nagyobb kitar­tással és szakértelemmel raktak meg érte, mint a mai gyermekeket. Miután utolsó csúzlimat ts könyörtelenül elkobozta édesapám, kárpótlásul egy légpuskát helyezett kilátás­ba — jó előmenetelem esetére. Erre olyan magolásba fogtam, hogy alig tudtak a könyvek mellől elráncigálni. Végre megszületett a légpuska. Biztonsági okokból apám a szoba sarkát jelölte ki számomra céllövöldének, ahová egy ujjnyi vastagságú, 20 cm széles deszkát állított fel céltáblának. Ennek szé­lessége körül nem is támadtak eltérések, de a deszka magassága, óh! Pontosan a deszkalap fölött függött a falióra, amelyet céllövészett szárnypróbálgatásaim során jóformán rommá lőttem. Az ostoba kakukkoló és csilin­gelő vacakot ugyan másnap rendbe hozta egy órásmes­ter, de engem egy hónapra eltiltottak a „fegyverhasz­nálattól". — Tanuljak meg — úgymond — célba lőni! Vezeklésem ideje alatt apám elméleti oktatásban ré­szesített anélkül, hogy a kiszámíthatatlan mordályt ki­adta volna kezéből. Egy hónap múlva a céltábla a szoba másik sarkába került — ugyancsak biztonsági okokból. De miután bizonyos jártasságra tettem szert a céllövé­szet nemes mesterségében, többre áhítoztam. Az akkori­ban divatba jött Kari May-könyvek valamelyikében ol­uegen, nagyon regen raaoDDenteK már arra, hogy beteg ember nem táplálkozhat úgy, mint az egészséges. Már az ókori orvosok sokat beszéltek és írtak a betegek helyes táplálko­zásáról. Persze, az elmúlt évezredek, századok táplálkozási útmutatásai kö­zül csak kevés állta meg a sarat ko­runkban a táplálkozás-tudomány fé­nye mellett. Sok kérdés még ma sem tisztázódott. Például: az állati zsírok mennyiségének és minőségének ösz­­szefüggése az érelmeszesedéssel. De ok. usoKKen tapiaiemgenye is. az idős korban gyakran jelentkező idült emésztési zavarok, az egyoldalú táp­lálkozás elsősegítheti a szervezet le­romlását. Ezt elkerülheti az, aki fo­kozottan ügye! arra, hogy megfelelő formában és mennyiségben fogyassza el szükséges táplálékát. A csökkent gyomornedv-kiválasztás csökkent savtermelést is jelent, tehát a táplálék legyen mindig könnyen emészthető. Idős ember azt az ételt részesítse előnyben, amely könnyen szétesik szemcsékre, szálakra, illetve amelyik Jól van aprítva. Húsból ilye­nek a darált készítmények, a vágott­­húsok és a kevés fűszert tartalmazó felvágottak, a párizsi, szafaládé. ték, a puha szárazsütemények. A fo­gazat ilyen korban már hiányos, az öreg ember tehát nehezebben rág; ha teheti javíttassa, pótolja fogazatát. Gyakori jelenség a gyomor és a vastagbél süllyedése a hasban! ízom­­zat sorvadása következtében. Ennek következménye viszont a székreke­dés. Az étrend összeállításában eze­ket a szempontokat is figyelembe kell venni. Bélmozgást serkentő anya­gokat kell az ételbe iktatni. E célra beteg élelmezése ma már tudomá­nyos alapokon nyugszik, és a diétás konyha Szabályait az orvosnak, az előírt ételek elkészítését pedig min­den háziasszonynak ismernie kell. Az öreg ember azonban nem beteg, csak az idő járt el fölötte. Szervezete ennek megfelelően alakult és ehhez kell alkalmazkodni táplálkozásának is. Nem arról van szó, hogy külön­leges diétára, étrendre szorul, csu­pán arról, hogy bizc------ ——'■ betartása az életei könnyebbé, kelletne sebbé, panaszmente sebbé teszi. Az őre gedés folyamán a: ember anyagcseréje ugyan megváltozik. Hormontermeié se csökken és a nyál, illetve gyo­mornedv kiválasztása is lassúbbá vá-Hol étkezzünk?

Next

/
Thumbnails
Contents