Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-11 / 6. szám

f; belpolitikában A SZAKSZERVEZET VI. KONGRESSZUSÁRÓL A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom a múlt héten tartotta VI. kong­resszusát a prágai Kongresszusi Palo­tában. A tanácskozáson 1607 küldött mintegy ötmillió szakszervezeti dol­gozót képviselt. A kongresszuson felszólalt Antonin Novotny elvtárs, köztársasági elnö­künk, a CSKP Központi Bizottsága küldöttségének vezetője. Beszédében hangsúlyozta, hogy a mozgalom egész nevelő és szervező munkájának első­sorban a munkatermelékenység növe­lésére kell irányulnia. Főként azáltal, hogy minden termelési folyamatban széleskörűen és következetesen érvé­nyesüljön a tudomány és a technika és ezzel összefüggésben — az anyagi érdekeltség segítségével — szüntele­nül tökéletesedjék a termelés, a mun­ka szervezése. Leszögezte, hogy a szakszervezetnek nagyobb nevelőmun­kát kell kifejteni. Egyes elemek szo­cialista társadalmunk egysége és azon eszmei alapelvek ellen támadnak, amelyekre társadalmunk épült. Ez a támadás a kommunista párt társadal­munkban betöltött vezető szerepe el­len irányul, melynek célja, a nép párt iránti bizalmának aláásása. M. Pastyfik, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke megemlítet­te, hogy eredményesen teljesítettük terveinket. Az ipari üzemek bruttó jövedelme például S miliárd koroná­val haladta meg a tervet. A nemzeti jövedelem 7 százalékkal, a személyi fogyasztás pedig 4 százalékkal nőtt. A kongresszus tanácskozása alatt felszólaltak a külföldi szakszerveze­tek képviselői is. A világ szakszerve­zeti mozgalom 1945 óta óriásit fejlő­dött. Amíg 1945-ben 70 millió tagja volt a szakszervezeteknek, ma már 230 millió. A vitázók sok fontos problémára hívták fel a figyelmet. Többen hang­súlyozták, hogy az üzemekben meg kell szüntetni a béregyenlősdit és messzemenően kell díjazni azokat, akik több és jobb minőségű munkát nyújtanak. Az ötnapos találkozás után megvá­lasztották a szakszervezetek elnöksé­gét. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnökévé újra Miroslav Pas­tyfik elvtársat választották, alelnök­­nek pedig Vojtech Daubner elvtársat, aki egyben a Szakszervezetek Szlová­kiai Tanácsának az elnöke is, vala­mint Karel Poláöek elvtársat, a fém­ipari dolgozók szakszervezetének el­nökét. A kongresszus üdvözlőlevelet kül­dött a CSKP Központi Bizottságának, amelyben hangsúlyozza, hogy a XII. és XIII. pártkongresszus kitűzött irányvonalainak szellemében halad tovább a szakszervezeti mozgalom, és különleges figyelmet szentel a mun­kásosztály és valamennyi dolgozó ne­­velésérp. NÉPGAZDASAGUNK MÜLT ÉVI FEJLŐDÉSE Az Állami Statisztikai Hivatal je­lentése szerint népgazdaságunk az el­múlt évben eredményesen fejlődött. Általában teljesítettük a kitűzött terv­feladatokat. Részleges javulás állt be a népgazdaság különböző ágazatainak effektivitásában. Ez abból is látszik, hogy a nemzeti jövedelem az 1965-ös évhez viszonyítva 7 százalékkal nőtt, a személyi fogyasztás megközelítőleg 4 százalékkal, a társadalmi fogyasztás szintén 4 százalékkal. Népgazdasá­gunk különböző ágazataiban a dolgo­zók reálbére 2,1 százalékkal nőtt. Az ipari termelés az 1965 évhez vi­szonyítva 7,4 százalékkal nőtt, ezen belül a vegyipar és a gépipar terme­lésének növekedése a 9 százalékot is meghaladta. A mezőgazdasági bruttó termelés szintén — az 1965-ös évhez viszonyít­va — 10 százalékkal nőtt, a piaci termelés pedig 7,4 százalékkal. Ked­vezően alakult az állattenyésztési ter­melés. Az előző évhez viszonyítva 5,3 százalékkal több vágómarhát, 6,3 szá­zalékkal több tejet és 2,4 százalékkal több tojást termeltünk. Ezekből a ter­mékekből 1945 óta ez volt a legma­gasabb termelési eredmény. Jelentő­sen növekedett a tehenek átlagos te|­­hozama is, amely az 1965 évi 1954 literről 2081 literre emelkedett. A jelentés megállapítja, hogy a kül­kereskedelem forgalma 2,2 százalék­kal emelkedett. A lakosság életszín­vonala is magasabb, mert a pénzbevé­telek 5 százalékkal emelkedtek. A statisztikai jelentés külön foglal­kozik Szlovákia fejlődésével. Megálla­pítja, hogy az ipari termelés 12,4 szá­zalékkal emelkedett, az ipari dolgo­zók bére pedig 2,8 százalékkal. Az átlagos havi bér 1590 korona. A me­zőgazdaság bruttó termelése 14,5 szá­zalékkal emelkedett, a piaci termelés pedig 9,6 százalékkal. Az elmúlt év végén hazánk lakossága 14 millió 272 ezer volt, ebből Szlovákiáé 4 millió 433 ezer. Közel 32 millió korona szolgáltatásokra A Szlovák Nemzeti Tanács helyi gazdálkodási bizottsága megállapítot­ta, hogy az állami tartalékból a szol­gáltatások fejlesztésére közel 32 mil­lió koronát fordítottunk. A nemzeti bizottságok mintegy 150 új szolgálta­tást nyújtó üzemegységet létesítettek. A legtöbb helyi gazdálkodási üzem a közép-szlovákiai kerületben létesült. Szlovákiában összesen 19 szolgáltatá­sok házát adtak át küldetésének. Idén újabb 15 szolgáltatási ház áll majd a lakosság rendelkezésére. Jő jelenség, hogy a helyi gazdálko­dási üzemek üvegházakat is létesíte­nek, és így hozzájárulnak a lakosság friss zöldséggel való ellátásához. A SZOMSZÉD KERÍTÉSÉTŐL MILYEN TÄVOLSÄGRA SZABAD FÄT ÜLTETNI? M EGTALALTAK A PÉNZSZERZÉS FORRÁSÁT Ftlip József, a HNB elnöke Átutazóban Mikszáth Kálmán palócainak földjén, gyakran el­gyönyörködtem Csáb község panorá­májában. A szerpentinszerűen kanyar­gó útról szép látványt nyújt a rende­zett sorokban épült új, korszerű há­zak sokasága. Első pillanatban meg­állapítja az ember, hogy gazdag falu. Gyakran vitt erre az utam, de köze­lebbről még nem ismerkedtem meg az Itteni emberek életével, munkáiá­ségben találkozunk ilyen jól jövedel­mező és hasznos szolgáltatással. Mit is ragadjunk ki, mit említsünk első helyen? A helyi nemzeti bizottság elnöke felsorolja, hogy a lakosságnak szol­gáltatást nyújtanak az asztalosok, az építkezési és a fuvarozási csoport. A múlt évet az asztalosok zárták a legeredményesebben, mert az előirány­zott 110 000 korona helyett, 130 000 korona forgalmat értek el. A helyi nemzeti bizottság költségvetésébe pe­dig 90 000 koronát juttattak. A fuvarozó csoDort még csak a múlt év júliusában alakult, de máris ^120 ezer koronát bevételezett és 30 ezer koronát adott a költségvetésbe. Az építkezési csoport 40 000 koro­nát szolgáltatott a nemzeti bizottság költségvetésébe. A kőbánya is csak a múlt év utolsó felében létesült, de elérte a 40 000 korona forgalmat, és mintegy 20 000 korona értékű követ adott az utak rendbehozásához. Bővültek tehát a szolgáltatások eb­ben a községben, és amint a szám­adatokból látjuk, eredményesen, mert még a helyi nemzeti bizottság költ­ségvetését is kiegészítették. Ez pedig igen lényeges dolog, mert nem elég, bővíteni a «Tn>«áltatásokat, de azzal vei a községben az ivóvíz igen rossz minőségű, szódakészítő üzemet is lé­tesítenek. Bizonyára örül a lakosság a pékségnek is. Nagyban emeli majd a község hírnevét, tekintélyét a 7,5 millió korona költséggel épülő 18 tan­termes iskola is. Jó irányban fejlődik tehát Csáb köz­ség a helyi nemzeti bizottság vezeté­sével. De akad azért itt egy problé­ma, amit hamarosan meg kellene ol­dani. A faluban élénk társadalmi és kulturális élet folyik. Viszont meg­lepő, hogy a tömegszervezetek csak egy kisebb kultúrházban fejthetik ki tevékenységüket. Ezt a kérdést bizony illene napirendre tűzni. Talán a járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottság közös munkájával együtt oldhatnák meg ezt a kérdést. Amint látjuk, a helyi nemzeti bizottság a szolgáltatásokból nagy hasznot húz, amellett a lakosság sem riad vissza a társadalmi munkától. A kultúra­kedvelő csábiak bizonyára szívesen dolgoznának az új kultúrház építésén. Érdemes volt megállni ebben a szép, palócföldi községben, már csak azért is, mert itt az emberek kétsze­resen gazdagok. Amint a falu külseje, arculata mutatja, van itt pénz az épít­kezésre a mindennapi élethez. Az em­berek nem élnek céltalanul. Kedvelik a kultúrát, a társadalmi életet. A he­lyi nemzeti bizottság pedig a külön­böző szolgáltatások bevezetésével hoz­zájárul a lakosság életkörülményeinek megjavításához is. BÁLLÁ JÓZSEF A fuvarozó csoport téglát szállít családi házak építéséhez. val, ezért betértem a helyi nemzeti bizottságra és a funkcionáriusokkal folytatott eszmecsere, valamint a falu­nézés azt mutatta, hogy tettrekész vezetők, polgárok lakják a községet. Filip József, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke készségesen tájékoztat a falu fejlesztésének problémáiról és a lakosság életkörülményeinek megjaví­tásáról. Nyugodt, bizakodó mosolya elárulja, hogy biztos a dolgában, tisz­tában van a helyi nemzeti bizottság vezetésének módjával. Beszélgetés közben kiderül, hogy tisztán látja azt a célt, amit a párt a nép elé tűzött, és ennek szellemében fordítja saját és a helyi nemzeti bizottság képvise­lőinek minden erejét a község fejlesz­tésének érdekében. Vajon mi Jellemző a Csábi Helyi Nemzeti Bizottság munkájára? Elsősorban is az, hogy megtalálta a pénzszerzés forrásait. Kevés köz­is törődni kell, hogy ezek a szolgál­tatások kifizetődőek legyenek. Ezen az úton a Csábi Helyi Nem­zett Bizottság még nem tette meg az utolsó lépést. Filip elvtárs meglepően előremutató, bátor tervekről beszélt. Idén annyira emelik a kőbánya ter­melését, hogy az évi forgalom eléri majd a 200 000 koronát. A fuvarozó csoport a két traktorhoz további két teherautót kap, és így a forgalom már 400 000 korona lesz. Az építkezési csoport 150 000 korona bevételt ér el. Az asztalosok új gépeket, padokat kapnak. A következő évben még nagyobb tervekkel indul a helyi nemzeti bi­zottság. Felépül a minden igényt ki­elégítő szolgáltatások háza. A lakos­ság életkörülményeinek megjavítására létesül itt borbély- és fodrászüzlet, szabóság, lábbeli javító, televízió ja­vító és villanyszerelő csoport is. Mi-Ha kérdez, felelünk A mezőgazdaság irányítása tökéletesített rendszerének gya­korlati alkalmazása közben feltételezhető, hogy mezőgazda­­sági dolgozóink, — állami gaz­daságaink és egységes földmfi­­vesszövetkezeteink vezetői — sokszor szinte megoldhatatlan­nak látszó problémákkal küz­denek. Lehetséges, hogy a ked­vezőtlen jelenségek és az az­zal párosuló, bizonytalanságot tükröző intézkedések azért for­dulnak elő, mert sokan csak hiányosan ismerik és helytele­nül értelmezik az irányításban eszközölt módosításokkal fog­lalkozó központi irányelveket. Ezért felhívjuk mind­azoknak a figyelmét, akik a mezőgazdaság irányítá­sával kapcsolatos alapve­tő, vagy részletkérdések­re szakszerű magyaráza­tot várnak, hogy kérdé­seiket küldjék mielőbb a Szabad Földműves szer­kesztőségébe. A beküldött kérdésekre lapunkban vá­laszolunk. Címünk: Redakcia Szabad Földműves, Bratislava, Stivorovova 16. SZERKESZTŐSÉG Egy Léva környéki olvasónk írja, hogy szomszédja akácfái három mé­terre benyúlnak kertjébe és annyira beárnyékolják, hogy ott nem terem semmi. A szomszéd említett akácfái közvetlenül a kerítés mellett vannak. Olvasónk kérdi, van-e arra vonatkozóan valamilyen törvényes előírás, mi­lyen távolságra szabad fát ültetni a szomszéd kertjétől, és hová fordulhat panaszával orvoslás végett. Polgári törvénykönyvünk a tulajdon védelméről szóló 132., illetve 489 §-ai védelmet nyújtanak a kertek tulajdonosainak is abban, hogy joggal követelhetik szomszédjaiktól, hogy fái benyúló ágaival és gyökereivel jogtalanul ne korlátozzák tulajdonjogukat, és ne okozzanak ilyen módon nekik kárt. A károsult tulajdonosnak nem szabad önkényesen a szomszéd átnyúló faágait levágni, lefűrészelni. A polgári törvénykönyv 5. §-a értelmében ideiglenes segítségért folyamodhat a helyi nemzeti bizottsághoz, amely addig, amíg a felek nem fordulnak a bírósághoz, megteheti a legszüksé­gesebb intézkedéseket. Mivel rendszerint tartós állapot megszüntetéséről van szó, a következő eljárást ajánljuk: A károsult kerttulajdonos ajánlott levélben vagy a HNB előtt szólítsa fel szomszédját a kerítés mellett levő fák átnyúló és kárt okozó ágainak eltávolítására, megfelelő határidőn belül. Ha az ilyen felszólítás nem járna eredménnyel, akkor joga van a járásbíróságon kérni, hogy az ítéletben kötelezze a szomszédot a kárt okozó faágak eltávolítására. A bírósági ítéletet büntetések kivetésével, esetleg az átnyúló faágnak kirendelt személy által való eltávolításával le­het végrehajtani, ha a kötelezett személy annak önként nem tenne eleget. Lényegében ugyanez vonatkozik a kerítés, illetve a telkek határán levő fák gyökereire is. A polgári törvénykönyv megkívánja, hogy a polgárok betartsák a szo­cialista együttélés alapelveit, megkívánja, hogy mindenki olyan magatar­tást tanúsítson, amellyel másnak kárt nem okoz. Mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy a jogok kötelességekkel járnak és senki sem élhet vissza jogaival, más megkárosításával. A polgári törvénykönyv ezen alap­­rendelkezéseiből ered, hogy a kertek, telkek tulajdonosai fákat, bokrokat telkükön oly módon jogosultak ültetni, hogy ezzel ne okozzanak kárt a szomszéd kertek, telkek tulajdonosainak. így pl. az említett rendelkezé­sekkel ellenkezik, ha valaki telke határán ültet diófát, vagy más, nagy árnyékot vető fát, és ezzel a szomszéd telkének nagy részét jelentékeny mértékben értéktelenné teszi. Ezen alapelvak önkéntes, fegyelmezett betartását jogrendünk annál is inkább megkívánja a polgároktól, mivel házhelyekre maximálisan 800 m2 és zöldségkert céljaira maximálisan 400 m2 telket juttatnak. Természetesen, aki ilyen igénnyel lép fel mással szemben, saját magával szemben is következetesnek kell lennie abban, hogy saját maga hatósági közbelépés és per nélkül távolítja el a kárt okozó faágakat és telkén csak olyan helyen ültet fát, ahol az szomszédjának kárt nem okoz. Dr. F. J. T7 ARKAGYIJ egy kis meglepem ' • tést készített számomra. Volt ugyanis némi nézeteltérés közöt­tünk a Jegyzeteléssel kapcsolato­san. Szerinte keveset Jegyzeteltem — nem bízott meg a memóriám­ban. Amikor befejeztük sztyeppi bolyongásainkat egy vékony kék füzetet nyomott a kezembe. — Tessék, ez a tied, hátha mé­giscsak szükséged lesz rá — mond­ta enyhe tróniával. — Mindent | pontosan feljegyeztem. Tudod, en­gem nem lehet egykönnyen meg- I győzni, ami a füzetben van, azt | egészen biztosan nem felejted el. A vitát Arkagyij így nagyon egy­szerűen, és mondjuk meg őszin- I tén, eredetien döntötte el a maga | Javára, mindazt, amit ö tartott fon­tosnak hetekig cipeltem az akta- I táskámban s valahányszor bele­| lapoztam a füzetecskébe el-elmoso­lyodtam ArkagyiJ kínos precizttá­­! sán. De most nézzük a füzetet: 1 Tizenkettedike — Ozinki. Meg-2 néztük a klubot, kétszázötven férő­helyes a nagyterem, esztrádmüso­| rókát, színmüveket mutatnak be | a helyt műkedvelők. Több ízben vendégszerepeinek hivatásos együt­* tesek ts. A könyvtár vezetője Ta-1 mara Mahrova. Jelenleg hatezer 2 kötet könyvük van. Az olvasók száma 80Ö. Évente öt-hatszáz új I kötettel gyarapodik az állomány. | Mindenféle könyv van — szépiro­dalom, politikai és szakirodalom, f gyermekirodalom stb. Délután 1 megszemléljük az Iskolát. Az igaz-2 gat6 Geraszimov elvtárs. Huszon-J egy tanerő működik az tskolán, a I tanulók száma 328, különböző ér­* dekköröket szerveztek, összesen tizenkettőt, van irodalmi, fizikai, Arkagyij jegyzetfüzetéből matemattkat, zenet stb kör. Hett egy zeneóra. A gyerekek a kottán kívül zenetörténetet tanulnak, so­kan Játszanak hangszeren. Az isko­lának diákszállója is van. A szovhozban 650 ember dolgo­zik, hatvan értelmiségi. Kimentünk a szovhoz egyik üzemegységébe, megnéztük hogyan dolgozik a 700- as Kirovec. Egyik műszak alatt negyven hektárt szántanak fel 40 centi mélységben. UrozsaJntJ — meglátogatjuk az első „celinnyilcet“, Tython Mojsze- Jevics Gajduhovnak hívják. 1954 márciusában jött ide a szűzföldek­re. Ekkor 26 éves volt. Előtte Ku­bányban dolgozott. Három lánya van és egy egész sor kitüntetése, oklevele. Foglalkozása: sofőr. Száz­harminc-száznegyven rubelt keres havonta. Eszébe se Jut, hogy vtsz­­szamenjen Kubányba. Négyszobás lakása van — gáz, vízvezeték, — összkomfort. Meglátogattuk Grigo­riI Berbtnt ts — szintén négyszo­bás lakása van. Négyen laknak benne. Saslíkot ettünkI... a szov­­hoznak rendszeres autóbuszössze­köttetése van a Járási székhellyel! Es így tovább ... Egy szocioló­giai felmérés igényével készült pontos feljegyzések. Ha elgondol­kodunk felettük és a számok, ada­tok mögött megtaláljuk az embert, akkor felettébb érdekesekké vál­nak. Mert itt, ezen a tájon huszon­öt évvel ezelőtt nem volt semmi, csak a sztyepp. Es ha százszor ts figyelembe vesszük a technika fe­ienlegt állását, akkor is ember­­feletti munkát kellett it végezni, dacolva hóviharokkal, farkasordító hideggel, negyvenfokos hőségek­kel. Ezt akarta Arkagyij, hogy megírjam, hírül vigyem, ezért jegy­zett fel mindent aprólékosan hosz­­szú oldalakon keresztül. Es én ezt most megköszönöm neki. Mert amíg mindent szépen sorjában fel­jegyzett, addig teljesen kötetlenül beszélhettem ezekkel az emberek­kel, ismerkedhettem velük. Persze, ha Arkagyij konok fiú, én ts az vagyok. Most se ismerem be /Juszt seiIIJ, hogy minderről megfeled­keztem volna. Mert ennyi jól elvég­zett munka láttán az ember szinte nem hisz a szemének, nemhogy még elfelejtené. Azóta már talál­koztam Arkagyijjal itt, nálunk. Fel­elevenítettük közös emlékeinket, és néha nagyon elcsodálkozott, — rendszerint akkor, amikor én job­ban emlékeztem bizonyos részle­tekre, mint ő. Mert ezt így olvas­tam egyszer valahol: amit fel kell Jegyezni, hogy az ember el ne fe­lejtse, nem érdemes megírni. Hát van ebben valami igazság. (Folytatjuk.) A "földműves válaszol:

Next

/
Thumbnails
Contents