Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-04 / 5. szám

Kiültetéstől a lugaskarok neveléséig Környékünkön az újtelepítésö szőlőket a Moser-féle művelésre rendezik be. Mi Is hasonlóan cselekedtünk. A telepítésről és a lugaskarok neveléséről szeret­nék néhány szóval beszámolni. Ha azt akarjuk, hogy a tele­pítés költségei mielőbb megté­rüljenek, munkánk kezdetétől a befejezésig odaadó és lelki­­ismeretes munkát kell végezni. Az ültetés technikája Talán nem is kell mondanom, az első követelmény, hogy szak­avatott ember legyen a szőlé­szet vezetője, aki nemcsak a havi bérért dolgozik, de szívből szereti ezt a szakmát. Termé­szetesen a szőlészeti csoport tagjaitól is függ, milyen becsü­lettel végzik munkájukat. Először is nagyon fontos, hogy a szakszerűen előkészített, tápanyagokkal ellátott földbe egészséges gyökérzetű, fejben Jó forradású, elsőosztályú olt­ványt ültessünk. A hibás olt­vány ültetését nélkülözzük. Ültetéskor metszőolló segítsé­gével megállapítható az oltvány minősége. Ha az oltott részt elvágjuk s a vágás helyén szür­kés-halványzöld, ez azt jelenti, nem sok reményünk van az éle­déshez. Ha ellenben az elvá­gott rész libazöld, az oltvány egészséges. Az elvágott egész­séges gyökér színe fehér, de ha barna szint mutat, akkor beteg, és ültetésre alkalmatlan. A hi­bás oltványokat Iskolázzuk. Az ültetést víznyomásos fú­rók segítségével végezzük, me­lyeknek teljesítménye erős kö­tött talajon is 2400—2500 darab. A kifúrt lyukakba egy kis sze­­neslapátnyi érett komposztot adagolunk, amit az ültetők összekevernek a lyukban levő vízzel. Ezután kerül sor a vesz­­sző behelyezésére. Ahol a ta­laj nem üllepedett, a víz egy percen belül eltűnik a fúrott lyukból. Ilyen esetben a fűrást­­végzőket vissza kell szólítani az ültetőknek, újra töltsenek vi­zet, hogy a komposzt a vízzel elkeverhető legyen. Ezt szigo­rúan be kell tartani a tápanyag feloldása és a föld iszaposodása végett. Takaráskor a lyukba száraz, porhanyós földet juttassunk, mert ez magábaszívja a vizet, iszapossá válik és a gyökerekre üllepszik. Darabos, vályagszerfi, puha gyűrött földet nem szabad a lyukba tennünk, mert nem málik szét, igy a betakart lyuk üreges marad. A gyökérképző­dés, illetve a Jó fogamzás elő­segítése érdekében ajánlatos a gyökereket agyagos, trágyás pépbe mártani. A kiültetett oltványokat apró­szemcsés földdel felcsirkézzük úgy, hogy az elvágott vessző felett három ujjnyi föld legyen. Ezután figyelemmel kell kísérni a rügy fakadását, illetve elő­­törését a földből, mert különö­sen kötött talajok esetében zá­poreső után a talaj megcsere­­pesedik. Ilyen esetben a csere­pes rész eltávolításával utat tö­rünk a hajtásnak. Később foko­zatosan kitakarjuk a tőkét, de csakis a fehér-zöldes részig, nehogy a nap kárt tegyen ben­ne. A kupacot augusztusban teljesen eltávolíthatjuk, amikor a harmatgyökerezést is elvé­gezhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a harmatgyökerek ne erősödje­nek meg, mert akkor a kívánt talpgyökér fejlődése lelassul. A tőkék hajtásait egész nyá­ron át védjük a peronoszpórá­­tól és a gyomnövénytől. Esős időben 8 naponként, száraz idő­ben 12—14 naponként perme­tezzünk. Az első 2—3 permete­zést fél százalékos Novozír N- 50-el végezzük. Erősebb korban fél százalékos bordóilével per­metezzünk. Gyomirtást annyiszor vég­zünk, ahányszor szükséges. Ugyanis köztudomású, hogy a gyom nemcsak a tápanyagot és vizet vonja el a szőlőtől, de a különféle betegségek terjesztő­je is. A második év első teendője, hogy a befedett tőkéket kinyit­juk és egy világos szemre met­szők, később válogatással há­rom vesszőt hagyunk. Ha az első évben az oltvány erős gyö­kérrendszert fejlesztett a lomb­felület is erős lesz. Természe­tesen a nyár folyamán ismételt permetezéssel védjük a tőkéket a peronoszpőrától. Erősebb tőkék esetében a har­madik évben kerül sor a lugas­karok kinevelésére, mely a leg­fontosabb munkák egyike. Te­vékenységünk elvégzése szabja meg alacsony vagy magas lesz-e a hektárhozam. Tudjuk, hogy a Moser-féle szőlőművelés 3 X 120 méteres tőtávolságon alapszik. Tehát a gépi művelés miatt szélesebbek a sorközök, kevesebb tőke fog­lal helyet a területen, és a hiányzó tőkéket a lugaskarok­kal pótoljuk. Egy-egy karon 4— 5 rügyet vagy vesszőt hagyunk [a vessző erőssége szerint). Ha ezidáig szakszerűen végeztük a szőlő kezelését és a vesszőt nem érte az év folyamán sem­minemű károsodás, a helyes lu­gaskarok kialakításának nincs semmi akadálya. A karok kinevelése nem egy­szerű dolog. Ennél sok tényező játszik közre. Viharkárok, nyu­­lak, gépek, emberek mind mind árthatnak a szőlőnek. Annak idején például figyelmeztettem a csoport tagjait, nagyon vi­gyázzanak, amikor a hónaljzást végzik. Ha erős a hónalj, ne­hogy vele együtt leszakítsák a karnak szánt vesszőt, mert ez egy év kiesést jelent. Inkább csípjék el 2 vagy 3 levél felett, nehogy kihajtson az áttelelő rügy, mely a jövő évi termés alapja. Egy-egy kinevelt kar egyik felén 4—5 darab termő­csapnak kell lennie. Ha 120 cm magasságon túl ebből a 4—5 rügyből egyet tönkreteszünk, ez egy régebbi művelésű tőké­vel arányos. Tavaly, nyár folyamán a ka­rok kinevelése körül majdnem összekülönböztünk a kiküldött szőlészeti tanácsadókkal. Azt követelték, vágjuk ki késsel a megkeményedett hónaljhajtást, ha az már nem törhető köny­­nyen. Megmondtam véleménye­met, attól félek, hogy a jövő évre szánt termőrügyek kihaj­tanak. Ők ezt megcáfolták. Állításom helyességét bebizo­nyítottam. Ugyanis az történt, hogy csoportom egyik-másik tagja nem tartotta be utasításo­mat, tőben kitörték a hónalj­hajtást, ahogy azt a tanácsadók javasolták. Természetesen, hogy egyik-másik fajtánál, de külö­nösen a Neuburgi fajta eseté­ben kihajtottak a jövő évre szóló rügyek. Ezeket a tőkéket bemutattam a szőlészeti cso­portnak, okuljanak belőle. Azo­kon a tőkéken, amelyeken a hónaljhajtásokat 2—3 levél fe­lett vágták vissza, életerős rü­gyek várják a tavaszt. Ebből az a tanulság, hogy a lugaskarok kinevelésénél le­gyünk pontosak és óvatosak. Csakis előrelátó, szakszerű munkával érhető el magas hek­tárhozam. Pásztor József, a csábi szövetkezet szőlésze Nemes fajtákat -korszerű módszerekkel EMBEREMLÉKEZET ÖTA a legtöbb nép és nemzet kedvelt itala a bor. Ezért évről-évre világszerte növekedik a bortermelés. Hazánk­ban is jóllehet nem használjuk ki kellőképpen a természet adta lehetőségeket. A múlt káros hanyagsága folytán ugyanis egy időre megállt a szőlőtermesztés fejlődése. Az utóbbi években azonban rohamosan pótoljuk a mulasztást, s hazai szőlőtermesztésünk ismét fellendülő­ben van A vérpezsdítő, nektárt ontó tőkék fellegvára Módra, hazánk legnagyobb szőlőtermesztő tele­pülése. Ezért a szőlőtermesztés helyzetéről az itteni Szőlészeti Nemesítő Állomás vezetőjétől, Ivan Nováktól kértünk felvilágosítást. MI AZ ÁLLOMÁS KÜLDETÉSE? Országszerte kevés a jő, kifogástalan nemes szőlő. Ezért egy olyan szervet kellett létesíte­nünk, amely a szőlő nemesítésével, szaporítá­sával és a legjobb egyedek fenntartásával foglalkozik. MIKOR LÉTESÜLT AZ ÁLLOMÁS? Állomásunk megalapítására 1964-ben került sor; 121 hektáron tevékenykedik, és — amint az elmondottakból is kitűnik — elsősorban szelektálással, az oltásra alkalmas egyedek szaporításával foglalkozunk. A tudományos ku­tatómunka háttérbe szorul. MIBEN KÜLÖNBÖZIK AZ ÖNÖK MUNKÁJA A HELYBEN TALÁLHATÓ SZŐLÉSZETI KUTATÓINTÉZET TEVÉKENYSÉGÉTŐL? Sok mindenben. Mint már említettem, mi csak a meglevő egyedek szaporításával és köz­vetlenül a termelés számára irányuló nemesí­téssel foglalkozunk. Ezzel szemben ők rend­szeres megfigyelő- és kutatómunkát végeznek, s ez a szőlőtermesztéssel összefüggő összes kérdésekre, sőt új egyedek kitenyésztésére is kiterjed. MILYEN EMLÍTÉSRE MÉLTÓ EREDMÉNYT ÉRTEK MÁR EL? Kézzelfogható eredményről egyelőre nehéz lenne beszélni. Munkánk ugyanis türelmet és kitartást követel, melynek eredményei csak néhány év múlva jelentkeznek. MIÉRT ÉPPEN MODRÁN LÉTESÜLT A NEMESÍTŐ ÁLLOMÁS? Módra hazánk legnagyobb szőlőtermesztő központja, 481 hektár területen (ez csupán a szövetkezet területe, a háztájiak és az intéze­tek szőlein kívül). Hazánk szőlőterületének 58 százaléka a nyugat-szlovákiai kerületben talál­ható. A legközelebbi években mintegy 35 ezer hektárral bővül e kerület szőlőterülete. Így érthető, hogy a legnagyobb termesztőkörzetben helyezték el a nemesítő állomást. MIK A LEGFONTOSABB TEENDŐIK? Egyik fontos feladatunk új, nemes szőlők telepítése, korszerű elvek alapján. E mellett azonban nem feledkezhetünk meg az elavult vagy kiöregedett szőlők korszerűsítéséről sem. Néhány helyen — Hlohovec, Trnava és Nyitra környékén — el kell távolítanunk a hibrid fajtákat, a Kis-Kárpátok mentén pedig a jövő­ben teljesen áttérünk a korszerű kordon és közép-kordon nevelésre. Lejegyezte: Palágyi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents