Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
Kiültetéstől a lugaskarok neveléséig Környékünkön az újtelepítésö szőlőket a Moser-féle művelésre rendezik be. Mi Is hasonlóan cselekedtünk. A telepítésről és a lugaskarok neveléséről szeretnék néhány szóval beszámolni. Ha azt akarjuk, hogy a telepítés költségei mielőbb megtérüljenek, munkánk kezdetétől a befejezésig odaadó és lelkiismeretes munkát kell végezni. Az ültetés technikája Talán nem is kell mondanom, az első követelmény, hogy szakavatott ember legyen a szőlészet vezetője, aki nemcsak a havi bérért dolgozik, de szívből szereti ezt a szakmát. Természetesen a szőlészeti csoport tagjaitól is függ, milyen becsülettel végzik munkájukat. Először is nagyon fontos, hogy a szakszerűen előkészített, tápanyagokkal ellátott földbe egészséges gyökérzetű, fejben Jó forradású, elsőosztályú oltványt ültessünk. A hibás oltvány ültetését nélkülözzük. Ültetéskor metszőolló segítségével megállapítható az oltvány minősége. Ha az oltott részt elvágjuk s a vágás helyén szürkés-halványzöld, ez azt jelenti, nem sok reményünk van az éledéshez. Ha ellenben az elvágott rész libazöld, az oltvány egészséges. Az elvágott egészséges gyökér színe fehér, de ha barna szint mutat, akkor beteg, és ültetésre alkalmatlan. A hibás oltványokat Iskolázzuk. Az ültetést víznyomásos fúrók segítségével végezzük, melyeknek teljesítménye erős kötött talajon is 2400—2500 darab. A kifúrt lyukakba egy kis szeneslapátnyi érett komposztot adagolunk, amit az ültetők összekevernek a lyukban levő vízzel. Ezután kerül sor a veszsző behelyezésére. Ahol a talaj nem üllepedett, a víz egy percen belül eltűnik a fúrott lyukból. Ilyen esetben a fűrástvégzőket vissza kell szólítani az ültetőknek, újra töltsenek vizet, hogy a komposzt a vízzel elkeverhető legyen. Ezt szigorúan be kell tartani a tápanyag feloldása és a föld iszaposodása végett. Takaráskor a lyukba száraz, porhanyós földet juttassunk, mert ez magábaszívja a vizet, iszapossá válik és a gyökerekre üllepszik. Darabos, vályagszerfi, puha gyűrött földet nem szabad a lyukba tennünk, mert nem málik szét, igy a betakart lyuk üreges marad. A gyökérképződés, illetve a Jó fogamzás elősegítése érdekében ajánlatos a gyökereket agyagos, trágyás pépbe mártani. A kiültetett oltványokat aprószemcsés földdel felcsirkézzük úgy, hogy az elvágott vessző felett három ujjnyi föld legyen. Ezután figyelemmel kell kísérni a rügy fakadását, illetve előtörését a földből, mert különösen kötött talajok esetében záporeső után a talaj megcserepesedik. Ilyen esetben a cserepes rész eltávolításával utat törünk a hajtásnak. Később fokozatosan kitakarjuk a tőkét, de csakis a fehér-zöldes részig, nehogy a nap kárt tegyen benne. A kupacot augusztusban teljesen eltávolíthatjuk, amikor a harmatgyökerezést is elvégezhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a harmatgyökerek ne erősödjenek meg, mert akkor a kívánt talpgyökér fejlődése lelassul. A tőkék hajtásait egész nyáron át védjük a peronoszpórától és a gyomnövénytől. Esős időben 8 naponként, száraz időben 12—14 naponként permetezzünk. Az első 2—3 permetezést fél százalékos Novozír N- 50-el végezzük. Erősebb korban fél százalékos bordóilével permetezzünk. Gyomirtást annyiszor végzünk, ahányszor szükséges. Ugyanis köztudomású, hogy a gyom nemcsak a tápanyagot és vizet vonja el a szőlőtől, de a különféle betegségek terjesztője is. A második év első teendője, hogy a befedett tőkéket kinyitjuk és egy világos szemre metszők, később válogatással három vesszőt hagyunk. Ha az első évben az oltvány erős gyökérrendszert fejlesztett a lombfelület is erős lesz. Természetesen a nyár folyamán ismételt permetezéssel védjük a tőkéket a peronoszpőrától. Erősebb tőkék esetében a harmadik évben kerül sor a lugaskarok kinevelésére, mely a legfontosabb munkák egyike. Tevékenységünk elvégzése szabja meg alacsony vagy magas lesz-e a hektárhozam. Tudjuk, hogy a Moser-féle szőlőművelés 3 X 120 méteres tőtávolságon alapszik. Tehát a gépi művelés miatt szélesebbek a sorközök, kevesebb tőke foglal helyet a területen, és a hiányzó tőkéket a lugaskarokkal pótoljuk. Egy-egy karon 4— 5 rügyet vagy vesszőt hagyunk [a vessző erőssége szerint). Ha ezidáig szakszerűen végeztük a szőlő kezelését és a vesszőt nem érte az év folyamán semminemű károsodás, a helyes lugaskarok kialakításának nincs semmi akadálya. A karok kinevelése nem egyszerű dolog. Ennél sok tényező játszik közre. Viharkárok, nyulak, gépek, emberek mind mind árthatnak a szőlőnek. Annak idején például figyelmeztettem a csoport tagjait, nagyon vigyázzanak, amikor a hónaljzást végzik. Ha erős a hónalj, nehogy vele együtt leszakítsák a karnak szánt vesszőt, mert ez egy év kiesést jelent. Inkább csípjék el 2 vagy 3 levél felett, nehogy kihajtson az áttelelő rügy, mely a jövő évi termés alapja. Egy-egy kinevelt kar egyik felén 4—5 darab termőcsapnak kell lennie. Ha 120 cm magasságon túl ebből a 4—5 rügyből egyet tönkreteszünk, ez egy régebbi művelésű tőkével arányos. Tavaly, nyár folyamán a karok kinevelése körül majdnem összekülönböztünk a kiküldött szőlészeti tanácsadókkal. Azt követelték, vágjuk ki késsel a megkeményedett hónaljhajtást, ha az már nem törhető könynyen. Megmondtam véleményemet, attól félek, hogy a jövő évre szánt termőrügyek kihajtanak. Ők ezt megcáfolták. Állításom helyességét bebizonyítottam. Ugyanis az történt, hogy csoportom egyik-másik tagja nem tartotta be utasításomat, tőben kitörték a hónaljhajtást, ahogy azt a tanácsadók javasolták. Természetesen, hogy egyik-másik fajtánál, de különösen a Neuburgi fajta esetében kihajtottak a jövő évre szóló rügyek. Ezeket a tőkéket bemutattam a szőlészeti csoportnak, okuljanak belőle. Azokon a tőkéken, amelyeken a hónaljhajtásokat 2—3 levél felett vágták vissza, életerős rügyek várják a tavaszt. Ebből az a tanulság, hogy a lugaskarok kinevelésénél legyünk pontosak és óvatosak. Csakis előrelátó, szakszerű munkával érhető el magas hektárhozam. Pásztor József, a csábi szövetkezet szőlésze Nemes fajtákat -korszerű módszerekkel EMBEREMLÉKEZET ÖTA a legtöbb nép és nemzet kedvelt itala a bor. Ezért évről-évre világszerte növekedik a bortermelés. Hazánkban is jóllehet nem használjuk ki kellőképpen a természet adta lehetőségeket. A múlt káros hanyagsága folytán ugyanis egy időre megállt a szőlőtermesztés fejlődése. Az utóbbi években azonban rohamosan pótoljuk a mulasztást, s hazai szőlőtermesztésünk ismét fellendülőben van A vérpezsdítő, nektárt ontó tőkék fellegvára Módra, hazánk legnagyobb szőlőtermesztő települése. Ezért a szőlőtermesztés helyzetéről az itteni Szőlészeti Nemesítő Állomás vezetőjétől, Ivan Nováktól kértünk felvilágosítást. MI AZ ÁLLOMÁS KÜLDETÉSE? Országszerte kevés a jő, kifogástalan nemes szőlő. Ezért egy olyan szervet kellett létesítenünk, amely a szőlő nemesítésével, szaporításával és a legjobb egyedek fenntartásával foglalkozik. MIKOR LÉTESÜLT AZ ÁLLOMÁS? Állomásunk megalapítására 1964-ben került sor; 121 hektáron tevékenykedik, és — amint az elmondottakból is kitűnik — elsősorban szelektálással, az oltásra alkalmas egyedek szaporításával foglalkozunk. A tudományos kutatómunka háttérbe szorul. MIBEN KÜLÖNBÖZIK AZ ÖNÖK MUNKÁJA A HELYBEN TALÁLHATÓ SZŐLÉSZETI KUTATÓINTÉZET TEVÉKENYSÉGÉTŐL? Sok mindenben. Mint már említettem, mi csak a meglevő egyedek szaporításával és közvetlenül a termelés számára irányuló nemesítéssel foglalkozunk. Ezzel szemben ők rendszeres megfigyelő- és kutatómunkát végeznek, s ez a szőlőtermesztéssel összefüggő összes kérdésekre, sőt új egyedek kitenyésztésére is kiterjed. MILYEN EMLÍTÉSRE MÉLTÓ EREDMÉNYT ÉRTEK MÁR EL? Kézzelfogható eredményről egyelőre nehéz lenne beszélni. Munkánk ugyanis türelmet és kitartást követel, melynek eredményei csak néhány év múlva jelentkeznek. MIÉRT ÉPPEN MODRÁN LÉTESÜLT A NEMESÍTŐ ÁLLOMÁS? Módra hazánk legnagyobb szőlőtermesztő központja, 481 hektár területen (ez csupán a szövetkezet területe, a háztájiak és az intézetek szőlein kívül). Hazánk szőlőterületének 58 százaléka a nyugat-szlovákiai kerületben található. A legközelebbi években mintegy 35 ezer hektárral bővül e kerület szőlőterülete. Így érthető, hogy a legnagyobb termesztőkörzetben helyezték el a nemesítő állomást. MIK A LEGFONTOSABB TEENDŐIK? Egyik fontos feladatunk új, nemes szőlők telepítése, korszerű elvek alapján. E mellett azonban nem feledkezhetünk meg az elavult vagy kiöregedett szőlők korszerűsítéséről sem. Néhány helyen — Hlohovec, Trnava és Nyitra környékén — el kell távolítanunk a hibrid fajtákat, a Kis-Kárpátok mentén pedig a jövőben teljesen áttérünk a korszerű kordon és közép-kordon nevelésre. Lejegyezte: Palágyi Lajos
