Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. FEBRUÁR A NEMES SZŐLŐ termésszabályozása jelentős mértékben a helyes metszésétől és a vezetés módjától függ. Azonban a metszéssel nem csak a szőlő növekedésére és termésmennyiségére gyakorolunk hatást, hanem annak minőségére Is. Továbbá segítségével a szőlőtőkét a kívánt módon alakíthatjuk, szabályozhatjuk felesleges termékenységét, támogathatjuk jó fejlődését ős a fürtök beérését. A metszés végzésének Idejét az időjárás határozza meg. Rendszerint februárban kezdhető és március elején fejezhető leányka, a rajnai rizllng stb. Ennél a metszési módnál szabály szerinti tőkefiatalítást, termőcsap szintleszállítást végzünk. Szálvesszőre, 5—7 rügyre vágjuk vissza az alacsony vezetékű fejmüvelésű, bujanövekedésö tőkéket. Először a tőkén az egyéves hajtásokat kétrügyes csapra metsszük vissza, a gyengéket egyrügyesre, majd a legmagasabban elhelyezkedő termővesszőn (amely tavalyi kétrügyes ugarcsapból alakult) termőcsapot vágunk. Egyúttal az alsó hajtást egy két rügyes ugarcsapra vágjuk vissza, mely Szőlőmetszés be a metszés. Először az öregebb, magasabb tőkékről metszünk, mert ezek a fagyra nem túlságosan érzékenyek. Az alacsonyabb vezetékeken és a fiatal bakokon csak akkor kezdjük a metszést, amikor már ki lehet rajtuk nyitni a födést. Szőlőmetszéshez éles metszőollót kell használni. Az öreg csonkokat kertészfürésszel vágjuk le. A vágási felületek legyenek simák és a metszés 1,5—2 cm távolságban kezdődjön a szem felett, s ettől ferdén haladjon. A METSZÉS MÖDJAI Sima metszést csak a vadalanyra oltott tőkén alkalmazunk. Ezt 1—2 cm-es csapokra metsszük. Rövid csapra, 1—2 rügyre metszést a fiatal szőlőn (oltványon) a harmadik évig, valamint a gyenge fejlődésű fajtákon, alacsony vezeték esetén alkalmazunk. Két szemre végzett csaprametszést hajtunk végre az öreg kordonokon, más vezetési módoknál, a félig buján növő fajtáknál és a buján növő, de öreg elgyengült tőkéken, amelyek fiatalabb korban termőrügyet magasabban fejlesztenek. A gyenge és a nem termő hajtásokat egy szemre metsszük vissza. Termővessző (szálveszsző) a múlt évi egy vagy két szemre metszett ugarcsapról fejlődik. Nem termő vessző öreg cseren póthajtásból alakul. Három-ötrügyes hosszücsapra metszést buja növésű fajtáknál végzünk, amelyek termőrügyet a felsőbb szemekből fejlesztenek. Ilyen például a fehér és a vörös tramín, a burgundi, a a következő év tartaléka lesz. Ha a hajtások nem fagytak meg, a termővesszőt újból viszszavágjuk. Félhosszú, 7—10 rügyes termővesszőt hagyunk a fejművelésnél és a magasvezetékű tőkeművelési módoknál, mint amilyen a kordonművelés. Egy hajtást meghagyunk, amely szálvesszőnek marad, a többi hajtást pedig kétrügyes csapra metsszük vissza. Félhosszú metszést végzünk a kordonkarok meghosszabbításakor Is és más művelési módoknál az öregebb, legyengült, buja növekedésű fajták tőkéin. Hosszú, 10 vagy ennél is többrügyü termővesszőt metszünk a buja növekedésű fajtáknál, amelyek jól elviselik a hosszú metszést, és csak hosszú termővesszőn adnak jó eredményt (tramín, rajnai rizling, burgundi, leányka stb.). Ezeken a szőlőfajtákon hoszszú, 3—5 rügyes csapra kell metszeni, csupán a gyenge veszszőket ős a terméketlen vesszőt metsszük vissza egy rügyre. A hosszú metszés azért szükséges, mert ezek a fajták a magasabban elhelyezkedő rügyekben alakítanak fürtkezdeményt. Ha ezeket a szőlőfajtákat fejmfivelésre fogjuk, a termőkarokat a második évben metsszük, ha pedig a tőkék elég erősek úgy ismét termő szálvesszőre vágjuk. TÖKEFIATALÍTÁS Nehogy a hosszücsapra metszéssel túlságosan meghosszabbodjon a fás bakrősz, a feunflvelés, a termőkaros kordonművelés vagy más hasonló vezetékes művelési mód esetén szőlőmetszéskor általános elv a tőkeifjítás. Leggyakrabban az előző évi ugarcsapból nőtt, magasan elhelyezkedő termőhajtások szintjének csökkentéséről van szó. A bakművelésű tőkék egy-egy bakját vágjuk vissza a mélyebben kinevelt biztosítóig. Ha a kordonok vagy más hasonló művelési módok esetén a termőkar 5—6 éves, termékenységét elveszíti, ezért a negyedik évben a hajlatban a régi szálvessző mellett hajtást hagyunk, amelyet a következő évben egyrügyes csapra metsszük vissza, majd a második évben 2—3 rügyes csapra, s az öreg letermett szálvesszőt levágjuk, vagyis a termőszálat megfiatalítjuk. Az öregebb tőkéket, amikor elgyengülnek, úgy fiatalítjuk meg, hogy a kordonkarokat, a palmettákat vagy más alakú öreg termőszálakat körülbelül egyharmadával, sőt a felével megkurtítjuk, mégpedig úgy, hogy a kar végén elég erős termőszál legyen, amelyet hosszabb, erőssége és a szőlő fajtája szerint 6—10 rüggyel rendelkező termővesszővé alakítjuk. A kordonkarok fiatalítását rendszerint nagy termés után végezzük, amikor a tőke gyenge. Ilyenkor rövldebb csapra és termővesszőre metsszünk. Rügyfakadás előtt a szőlőt 4 %-os Polybarít oldattal permetezzük a szőlőtőke okozta levélfodrosság ellen. Krampi Stefan 2. szám A TARTALOMBÓL: ^ Téli szőlőoltás Köbölkúton 4» Kiültetéstől a lugaskarok neveléséig ^ Nemes fajtákat — korszerű módszerekkel 4 A gyümölcsfák főbb betegségei és kártevői 4 Alma-Ata — az ALMÁK ATYJA 4 Fagykár a szőlőben 4 Februári teendők ^ Tapasztalataink az üvegházi termesztésben ^ Néhány szó a szilváról ^ Virágzó hagymák föld nélkül 4 A kaktusz gondozása télen 4 Aki füvei gyógyított 4 Gondoskodjunk a cinkékről Csaprametszés {Kucsera sz. faw.j
