Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-04 / 5. szám

Protekcióm története A legokosabbak is csak azt veszik figyelembe, mit fontos tudnia az embernek anélkül, hogy törődnének azzal is, mit képes a gyermek megtanulnt. Mindig már az embert kerestk a gyermekben, s nem gondolnak arra, hogy kicsoda, mielőtt emberré válna. (J. J. Rousseau) BIZONY nem lrigylésreméltő egy ** fér] helyzete, ha mondjuk ka­rácsony előtt elromlik a porszívó, vagy más hasonló dolog — főleg ak­kor, ha az asszony Is tagja a hivata­losan regisztrált dolgozók táborának. Szerencsétlenségemre a mi elrom­lott porszívónkat az ünnepek előtt meg sem akarták javítani. Égett is a fülem kedves feleségem epét ciró­gató fohászkodásaitól. Végül is — immár másodszor — hónom alá csap­tam az átkokban fulladozó masinát és elvittem a hivatalos javítóműhelybe. — Jó napot, Elvtársakl Hát megy a munka, megy? — Nini, a tanár úri Adj isteni — szólal meg az egyik jóltáplált fiatal­ember. Tyű, azt a kutyamáját! — gondolom magamban, itt baj lesz. Ennek az em­bernek a hangja nem sok rokonszen­­vet árul ell — Hát már nem ismer? — kérdi. — Nem mondhatnám ... bár valami rémlik előttem. — No majd eszébe jutok, csak ezt a tekercset befejezem. Addig üljön le. — Köszönöm. De inkább eljövök ké­sőbb, ha már nem lesz annyi dolguk, — mondom, s az asszony áldásaira gondolok. Közben felismertem azon­ban az illetőben egyik volt diákomat, aki bizony nem a legdicsőbb körül­mények közt távozott az iskolából. — Csak maradjon, tanár úri Úgyis szerettem volna már magával beszél­getni. — Már csak ez hiányzott — gondo­lom magamban és szétnéztem, hányán lesznek tanúi verekedésünknek, illet­ve számíthatok-e valami segítségre, mert kedves vendéglátóm valamivel erősebbnek tűnt nálam. De a műhely­ben csak hárman voltunk: én és a két mester, ami kissé meg is nyugtatott. Közben az én mesterem is befejezte a tekercsélést, és beszólított magá­hoz. — Tesssék nálunk leülni! Ide ehhez a kis pádhoz. Én pedig hozok vala­mit. — Ugyan mit is akar ez nekem hozni, illetve mutatni — morfondíro­zok magamban, de amint megláttam a fél liter konyakot, amit elém állí­tott, kissé megjött a bátorságom. — Tudja, tanár úr, én voltam az a rossz fiú, aki csak bosszúságot oko­zott magának, de a többi tanároknak is. Ott ültem a hátsó padban, a Bo­­gya Pista mellett. — Persze, persze, emlékszem már. Maga volt az osztály legjobb ping­pongozó ja. — Ugyan, az csekélység volt. De hogy szlovákból a legrosszabb vol­tam, az bizonyos. De igyunk egyet, igazán megérdemli tőlem ezt a kis kedvességet, hiszen annak idején elég sokszor felbosszantottam a szlovák dolgozataimmal és ahogy maga is mondta tanár úr, a „talián feleleteim­mel“ is. — Meg vagyunk mi már ahhoz szok­va — mondom kissé szerénykedve —, no meg nem is olyan könnyű dolog egy teljesen magyar környezetben,élő gyereknek a szlovák ritmustörvény, meg a különböző nemek elsajátítása. — Látja, éppen ez az, amit az én szüleim nem akartak megérteni, és ezért mentek el Önhöz veszekedni, amikor megbuktam. Pedig jól tudták, hogy nem akarok és nem is bírom a tanulást abban az iskolában. Már kö­­lyökkoromban is a villanyt meg a mo­torokat szerettem. Még álmaimban is azokkal játszottam, s amikor az isko­lában néha rám tetszett kiáltani, miért nem figyelek, akkor is villany­­motorok jártak az eszemben. — Dehát miért nem szólt a szülei­nek? — Szóltam én, nem is egyszer, de ők a fejükbe vették, hogy nekem mu­száj érettségiznem és punktum. Hiába mondtam, hogy nem bírom a nyelv­tant meg a kémiát, ők csak az érett­ségit meg saját múltjukat emlegették. — Látia, én meg az előbb még azt hittem, hogy most köztünk kenyér­törésre kerül a sor, most visszafizeti nekem a rossz legyet — mondom most már kissé szégyenkezve. — Hát a visszafizetés meg is lesz, méghozzá tüstént. Pista! Azonnal hadd abba azt a mosógépet és csináld meg a tanár úr porszívóját — mondja hun­­cutan mosolyogva. — Bár rengeteg a munka, de az önét tanár úr most protekcióból megcsináljuk máris ... Őszintén szólva, hogy én most mester és egyben vezető is vagyok, annak az ötösnek köszönhetem, amelyet ön adott nekem szlovákból az első osz­tály végén. Ezzel a jeggyel bizonyí­tottam be a szüleim előtt, hogy a to­vábbtanulásra — azon az irányzaton — nem vagyok alkalmas. — És megbékültek már a szülei? — De meg ám! Eleinte dorgáltak ugyan, sőt örültek volna az osztály­­ismétlésnek is, de amikor megszerez­tem a mesterlevelet és később vezető is lettem — havi kétezerrel — az öregeim egyenest büszkék lettek rám. Megbocsátották még a tanár úrnak is, hogy egyetlen fiuk nem érettségizett. — Kérem kész a porszívó — sza­kítja félbe Pista nehezen indult majd Hasznos séta A TÉLI SZÉL nyargalva süvített vé­gig a határban. Kihalt volt a táj. Messziről varfak károgása volt hall­ható. A fák csupasz ágakkal mere­­deztek az égfelé, csak korhadt odúik nyújtottak menedéket az ittmaradt nyulaknak, madaraknak a hideg ellen. Kopogósra fagyott a föld, bár néhol a szél által összehordott hó fehérlett. A hideggel mit sem törődve Indult útnak egy reggel Pista bácsi unoká­jával. Sétálás ürügyén, kioktatás nél­kül akarta Jancsit rávezetni arra, ho­gyan kell megbecsülni a munkaeszkö­zöket. Pár évvel ezelőtt még Pista bácsi is a szövetkezetben dolgozott, s bizony nem egyszer dohogott, ha valamelyik gépet kint, a szabad ég alatt „garázsolták". Ilyen garázsmes­ter volt Jancsi is, aki gyakran elfelej­tette a kertben használt szerszámokat Hogyan varrjunk turbánt? Turbánt szövetmaradékból vagy min­tás selyemből készíthetünk a megadott szabásminta szerint. 60X60 cm nagyságú siövetdaráb szükséges hozzá és ugyan­akkora angin- vagy vászondarab, bélés­nek. Először papírból készítjük el a sza­básmintát, saját méretünkre. A szabás­mintát méretre úgy nagyítjuk vagy ki­sebbítjük, hogy a csomagolópapírt 10 centis négyszögekre osztjuk, s ezekbe a kockákba rajzoljuk bele a méret szerinti mintát. Az anyagon úgy helyezzük el a min­tát, hogy a rajzon látható, „szálirány"­rí <T nnll/M ATitrA-. nya. A szabásmintát pontosan méretünk­re szabjuk, az anyag szabásánál azonban 1—1 centit minden oldalon ráhagyunk a varrásra. Először a fejrész 2—2 centis csípéseit varrjuk be, majd rávarrjuk a szélpántot a fejrész elörészére és hátul összevarrjuk azt. A pántot az összevarrás előtt egyszer megcsavarjuk, és ebbe a hurokba húzzuk bele a szalagot, majd középen összehúzzuk és laza öltésekkel rögzítjük. A fejrész ívelt részét 2 X kö­zött behúzzuk vagy berakjuk annyira, hogy a pántba beleférjen és a bal olda- 7nn Irívrnl n nánthnz vnrriuk. K. E. melegebb hangúvá alakuló beszélge­tésünket. — Tessék, parancsoljon tanár úr, vigye gyorsan haza a kedves felesé­gének — nyújtja át egykori rossz diá­kom a megjavított gépet, s melegen megrázza a kezem. Amilyen bosszúsan indultam el ott­honról, olyan örömmel igyekeztem most hazafelé, s közben arra gondol­tam, milyen furcsa is az élet. Egy szi­gorú, de megérdemelt ötös következ­tében évek múltán protekcióhoz ju­tottam, azaz megmenekültem egy ki­sebb családi perpatvartól. Kertész Pál, Nagykapos Űsigazságok 4» Az igazságot valóban csak az tudja értékelni, aki harcol. 4» Másokat csak az tud meg­érteni, aki tudatában van ön­maga hibáinak. 4> A hazugságot kitalálják, az igazságot megtalálják az emberek. 4» Akt nem hisz másoknak, hogyan hihet önmagának? 4* Tévedni emberi dolog, de ezt beismerni, még emberibb. 4» Mások bemocskolásával még senki sem lett tisztább. 4* Az élet értékét nem a kényelem adja, hanem az, amit sikerül álmainkból megvalósí­tani. a i£J nemcsaK az újszülött, hanem a felnőtt ember számára is értékes tápanyag, mivel az egyedüli olyan tápszer, amely az emberi és az állati szervezet felépítéséhez szükséges va­lamennyi tápanyagot megfelelő arány­ban tartalmazza. Kémiai vizsgálatok­kal kimutatták, hogy a tej 125 féle alkotórésből áll. Az igen értékes zsí­rokon és cukrokon kívül az emberi szervezet számára létfontosságú fe­hérjéket, valamint majdnem az ösz­­szes ásványi anyagokat és vitamino­kat is tartalmazza. És ami a legfon­tosabb, mindezek a nélkülözhetetlen anyagok a tejben részben oldat, rész­ben pedig emulzió alakjában vannak jelen, ezért igen jól emészthetők és könnyen felszívódnak. Vizsgáljuk meg alaposabban, hogy tulajdonképpen miért kell a többi táplálékunk mellett még tejet is fo­gyasztanunk, vagyis hogy miért egész­séges a tej? Egy liter teljes tej 670. egalizált tej 570, fölözött tej pedig 350 kalóriaértékű. Kalőriatartalma alacsony, de egészségi szempontból fontos a komplett-fehérje tartalma, mivel nem hiányzik belőle egyetlen szükséges aminosav sem, és ezek ará­­hya is kiválóan megfelel a szervezet szükségleteinek. A tejnek ez a tulaj­donsága rendkívül értékes, mivel ki­tűnően kiegészíti a növényi hiányos értékű fehérjéket, és azokat a szerve-EGÉSZSÉG zet részére felhasználhatókká teszi. Egy liter teljestejben 36 g komplett­fehérje van. Ez azt jelenti, hogy más­fél liter elfogyasztása bőven fedezi egy középnehéz testi munkát végző felnőtt ember egésznapi komplett­fehérje szükségletét. A tejben minden jelentősebb és az életfenntartáshoz nélkülözhetetlen vi­tamin is megtalálható. Ezért a tej a védőtápszerek közé tartozik. Különö­sen gazdag a tejzsirboz kötött A-vita­­minban. Tartalmazza továbbá a B cso­porthoz tartozó vitaminokat, valamint C- és nyáron D-vitamint is. Ezenkívül a tej még különféle ásványi tápanya­goknak is valóságos tárháza. Ezek életfontosságúak a szervezet normá­lis felépítése és működése szempont­elrakni a helyükre. Sajnos, nagyon gyakran. Ott maradt ásó, kapa stb., ahol éppen abbahagyta a munkát. Így történt az őszi munkák befejezésével is. Többször esett már az eső, míg végre sikerült befejeznie a virágoskert ásását. Jancsi alig várta, hogy fedél alá kerüljön az eső elöl. A szegény ásó azonban azóta is ott ázik a kerítés mellett. A sok sarat lassan már le­mossa az eső, s a fényes ásót kikezd­te az idő vasfoga. Eszi, rágja a rozs­da. Szegény ásó szomorúan gondol a jobb napokra, amikor fényesen, csil­logva hasította a földet nagyapó gon­dos felügyelete mellett. Akkor hasz­nálat után mindig megtisztítva került szélvédett helyre, télen pedig beola­jozva álmodott a tavaszról, amikor társaival együtt újra vígan gondozzák DÉNES GYÖRGY: FÁZNÁK a kis madarak — Jóska, Jóska, gyere csak, fáznak a kis madarak. Nézd, hogy reszket az a cinke, szél felkapja, oly picinké — szinte csoda, hogy megél, szárnyacskája csupa dér. — Hamar, hamar kalapácsot, kopácsoijunk, mint az ácsok, készítsük a madárházat, védjük meg a madárkákat, adjunk nekik kendermagot, hadd vészeljék át a fagyot. majd a kert virágait. Milyen jó is dolgozni, ha az embert megbecsülik — sóhajtozott magában szegény feje. Miért is ilyen hanyag az én kisgaz­dám, nem esik meg a szíve rajtami Nagyapó bizonyára meghallotta a sok sóhajtozást, azért is határozta el ezt a közös sétát. De mintha most hiába járnák a határt! Mindenütt, amerre a szem ellát, téli álmát alusz­­sza a föld, csend van. Már-már csak­nem elérték újra a falu szélét, amikor Jancsi szeme valamit észrevett az egyik dűlőben. Közelebb érve látják: Ittfelejtett eke szomorkodik a baráz­dában. — Ügy látszik, erről is meg­feledkezett a gazdája, — mondja nagyapó. — Hallod, hogy sír, könyö­rög, ne engedjük, hogy a rozsda rág-ANDERSEN VÍZSZINTES: 1. Hans Christian An­dersen, a nagy dán mesemondó egyik meséjének címe. 6. Csapadék. 7. 0. SZ. 9. Rossz — szlovákul. 10. ö. I. 12. Sértetlen. 13. Három — idegen nyelven. 15. Tyúklakás. 16. Bányavá­ros a Dunántúlon. 18. Esztendő. FÜGGŐLEGES: 2. Z. E. 3. A legma­gasabb kártya. 4. Szín. 5. ök! 8. Egy Andersen-mese címe. 11. Tempó. 12. Elején. 14. Kevert tip. 17. A. A. 19. Nem egészen vak. Beküldendő a vízszintes 1. és a füg gőleges 8. számú sorok megfejtése. A SZABAD FÖLDMŰVES 3. számá ban közölt kiskeresztrejtvény helyes megfejtése: „Ki korán kel, aranyat lel.“ Könyvjutalomban részesülnek: Bajusz András, Lelesz és lfj. Gál Jenő, Fülek. ja, marcangolja a testét? Ha ittmarad a hosszú télen át, tavaszra már csak ócskavas lesz belőle, úgy megeszi az idő vasfoga. Ne hagyjuk itt, Jancsi­kám! — szólt nagyapó. — Vigyük be fedél aláI Haza felé az úton Jancsi egyre az eke sírására gondolt. — Mennyit sír­hatott az én ásóm ts! — jutott hirte­len eszébe. — Lám én sem becsültem meg hű segítőtársamat! Nagyon elszégyelte magát. Ahogy hazatért, azonnal helyrehozta az ed­dig elmulasztottakat. Nagyapó öröm­mel nézte unokáját, aki megértette, csak úgy van értelme minden mun­kának, ha mindig becsületesen végez­zük. KURUCZ LUJZA jából. Az embernek több mint tizen­­kétféle ásványi anyagra van szüksége ahhoz, hogy testének szöveteit és testnedveit megújítsa. Az egyik leg­fontosabb ásványi anyagnak, a kal­ciumnak a tej és a tejtermékek úgy­szólván az egyedüli forrásai. Igaz ugyan, hogy más élelmiszerekben is előfordul kalcium, de aránylag olyan kevés mennyiségben, hogy nem fedez­né a szükségletet. Egy liter tej vagy 10 deka sajt bőven fedezi napi kal­ciumszükségletünket. A kalcium nél­külözhetetlen a csontok és fogak szerkezeti felépítéséhez, valamint a növekedéshez. Ezenkívül fontos sze­repe van az izomműködés és az ideg­tevékenység terén, és a sejtek anyag­cseréjében. Hiánya a csontok töré­kenységéhez és meggörbüléséhez ve­zet. Ugyancsak nélkülözhetetlen az is, hogy szervezetünk megkapja a szük­séges foszformennyiséget, amely fon­tos alkotórésze a csontnak és az ideg­szöveteknek. A foszfor részben a tej és a tejtermékek, részben pedig a hús és a hüvelyesek útján kerül szerveze­tünkbe. Már a részleges hiánya is kü­lönféle csont- és idegmegbetegedést okozhat. A hús- és hüvelyes ételekkel részben magunkhoz vett foszformeny­­nyiséget tej és tejtermékek fogyasztá­sával kell kiegészítenünk. Nem ke­vésbé fontos szerepe van a káliumnak is, amely az ideg- és izomrendszer működését és a szívizom összehúzó­dását szabályozza. A szükséges napi mennyiséget szervezetünk részben hús, és főzelékfélék, részben pedig tej és tejtermékek fogyasztásából nyeri. Ezeken kívül számos olyan anyagot ismerünk, amelyek ugyan kis mennyiségben, de mégis nélkülözhe­tetlenül fontosak a szervezet normá­lis működéséhez. Ezeknek az úgyne­vezet nyomelemeknek is a tej az egyik legbőségesebb forrása. Az eddigiek alapján tehát mind­nyájan láthatjuk, hogy táplálékaink közül sosem szabad hiányoznia a tej­nek és a tejtermékeknek. (dr. P. P.) SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1987. február 4. A TEJ«

Next

/
Thumbnails
Contents