Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-07 / 1. szám

líszen ők nekünk est ■ szeretetet nár régen és százszor előlegezték. Véleményem szerint a gyermeki sze­ntet nem különböztethet meg jő és ossz szülőt. A szülő gyermeke szívé­­i>en mindig csak jő, kedves és drága lehet, bármilyen emberi gyengéi is vannak. Vagy talán az aggasztja azt a gyer­meket, aki szüleit a nyugdíjasok ott­honába küldi öreg napjaikra, hogy az eltartásra kiadott költségek miatt elháződik a betervezett autó, televí­zió megvásárlása vagy egyéb kedvte­léseinek a beszerzése? Ez sem lehet indok. Szüléink eltartása és ápolása — amint azt tapasztalatból is tudom — nem olyan költséges, hogy anyagi lehetőségeinket túlhaladná. A ml öreg szüléink minden tekintetben igénytelenebbek, mint a mai kor fia­tal generációja. Végül fordítsuk meg az éremnek a másik oldalát is. Határozottan tudom, hogy azok a gyermekek, akik szülei­ket aggkorukra maguktól eltaszltják, korántsem szeretnének öregségükben szüleik sorsára jutni. Pedig minden valószínűség szerint a régi közmon­dás „ma nekem, holnap neked“, igaz­sága náluk is befog következni. URBAN K. Bár elvileg egyetértünk a fentiek­kel, napjaink viszonyait tekintve kis­sé egyoldalúnak találjuk Urbán elv­társ írását, mert nem gondol azokra a felnőtt gyermekekre, akik gazdasági helyzetük, családi-, munka- és nem utolsó sorban lakásviszonyaik követ­keztében gyakran a legjobb akarat mellett sem képesek ellátni közös háztartásban támogatásra szoruló szüleiket. Ezek esetében pedig a nyugdíjasok otthona mégis csak a legjobb megoldás — ha a hatóság is úgy ítéli meg, hogy a gyerekek nem képesek eltartani a szülőket. (A szerk.) jegyzéseket vezetünk a kiadásokról is. Mindezt nem a bizalmatlanság szüli — hanem ellenkezőleg, közös családi érdekből tesszük. A ruházkodásra, szórakozásra szánt összegeket nem tervezzük külön. A megtakarított pénz összege alapján határozzuk meg, mennyit fordítsunk e célokra. Tehát a következő hónap­ban az előző havi spórolás alapján ruházkodunk és szórakozunk. Komoly fiatalok természetesen a jövőre is gondolnak. Szép bútor, gép­kocsi, esetleg családi ház mindenki számára vonzó ábránd, mely tervsze­rű gazdálkodással, céltudatos előre­­tervezéssel reális valósággá válhat. Budai Ernő, Szécsénke Szolecsnoje -»»«»tét ián» A varrónő kanári-madara VÍZSZINTES: 1. A kutyafélék csa­ládjához tartozó ragadozó. 5. Mosó­szer (NAMO). 6. M-mel az elején Mik­lós becézve. 9. Közlekedési vonal. 11. Ékezettel cipész szerszáma. 12. Lom ikerszava. 13. Túl betűi felcserélve. 15. Rag. 16. Kérdőszó. FÜGGŐLEGES: 1. Növény. 2. Vo­natkozó névmás. 3. Ravasz állat. 4. Névelő. 7. Folyó a Szovjetunióban. 8. A macskafélékhez tartozó ragadozó. 10. Nem az enyém. 14. Fontos ipari növény. 15. A házisertés vadon élő rokona. 16. Ezeregy római számmal. BEKÜLDENDŐ a vízszintes 1. és a függőleges 3., 5., 8. és 15. sz. sorok megfejtése. Megfejtések — nyertesek A SZABAD FÖLDMŰVES 51. számá­ban közölt kisrejtvény helyes meg­fejtése: „Kellemes ünnepeket kívá­nunk!“ Könyvjutalomban részesülnek: Borik Gitta, Nagyzellő és Lülei Győző, Töhöl. A Nap Városa Leningrád mellett, ténetét a gyermek játékaiban tovább a Finn öböl partján terül el. 2200 szövi. üdülésre és gyógykezelésre szoruló, ^ Nap városában már elkészült né­­még nem iskolaköteles gyermek szé- hány játszótér. Van egy nagy motor­mára van itt hely. A városka első kerékpálya is szétágazó aszfalt-utak­­részlegének befejezése után 19B4-ben kai, folyókkal, hidakkal, hegyekkel, a Leningrádi Képzőművészeti és Ipar- alagútakka! és közlekedési jelzőlám­­művészeti Főiskola növendékei is be- pókkal. Egy telken színes betonlapok, kapcsolódtak a munkába. Feladatuk csövek és hengerek állnak az építő­­az épületeket díszítő művek tervezése kedvű gyermekek részére. Befejezés és kivitelezése volt. Ezek témáját tér- előtt áll a Szputnyik-stadion, amely mészetesen a gyermekirodalom köz- a vidámparkok hullámvasútjára emlé­­kedvelt hősei képezték, akiknek tör- keztet, s van egy mesebeli útvesztő, az építészek és képzőművészek közö­sen megoldott, roppant érdekes műve. Ez a labirintus messziről régi fres­kók vagy miniatűrök városképeire emlékeztet bizarr vonalú tetőivel, tar­ka falaival s tornyaival. A bejáratnál a gyerekeket Guliver fogadja — egy acélbetonból készült, mozaikkal bo­rított lapos sziluett, mely oly nagy, hogy lábszárai között felnőtt ember is átmehet. Az útvesztő vörösárnya­­latű falait figurális mozaik díszíti. Néhány lépéssel odább modern ház­sorok között autók száguldanak. Egy másik fordulóban az Űrrepülő térre jutunk. Itt indulásra kész rakéták várnak, melyek csúcsáról egy speciá­lis pályán lehet Iesiklani. A közelben fenyőerdőcske hívogat s az úton óriási zsiráffal és tréfás hárompúpú tevével találkozunk. A fenti épülete­ken az építészeti, szobrászati és festé­szeti elemek egysége megkapó. A gyermekek otthonait hat vonzó dekorációjú épület képezi. Oromfalai­kon a Tűzmadár s más mesebeli mo­tívumok szerepelnek. A városka min­den pontjáról látható víztornyon az Orhódítás motívumai ékeskednek, amelyeket a kicsinyek a gyermek­­irodalomból jól ismernek. Külön ér­dekesség az amfiteátrum-szerűen megoldott nyári színház. Négyszer tizenegy méteres külső falát válto­zatos domborművek tarkítják. Díszes kovácsolt vasrácsok szegélyezik az öbölhöz vezető sétányt. Mindez nagyszerű ajándék a lenin­grádi gyermekek számára s egyben az alkotó kezdeményezés és az új anyagokkal való merész kísérletezés szép példája. Bárkány Jenőné Akiket „száműztek“ családjaik köréből mességére vall, ha az edény eltörül­­getésével, ruhája karbantartásával, vagy bevásárlásaival tehermentesíti a feleségét. De az asszony fejéről sem esik le a korona, ha pl. az ösz­­szeaprított fát bekészíti, időnként vizet hoz stb. A megértés és a sze­retet a boldog együttélés alapja. Az igazságos családi munkameg­osztásnál sokkal bonyolultabb ügy a tervszerű pénzgazdálkodás megszer­vezése. Bár minden családban más­más problémák adódnak, a sok kipró­bált mód közül nálunk a havi kiadá­sok céltudatos előretervezése vált be a legjobban. A bevétel alapján tervez­zük minden hónapban a kiadásokat. Az elmúlt hónapban pl. a következő­képpen: I. Havi összkereset , > 2100 Kős; II. Kiadások: Élelem . . , , 700.— Kős Lakás ,i,i 80.-— Kős Televízió . . . 15.— Kős Tagsági illetékek , 40.— Kős 'Üjságok, könyvek . 60.— Kős Egyéb kiadások . . 100.— Kős Zsebpénz (férj, feleség) 300.— Kős összesen: 1295.— Kős Külön kis jegyzetfüzeteket veze­tünk, s a hónap elején szétosztjuk a pénzt, azaz külön kerül az élelemre, lakásra, stb. szánt összeg. Pontos fel-A „Szabad Földműves“ XII. 12-én megjelent számában olvasgatva külö­nösképpen egy cikk ragadta meg fi­gyelmemet: „Akik a társadalom se­gítségére szorulnak" címmel György Elek és Belányi János tollából. E cikk tartalma szocialista rendszerünk mél­tatásán kívül — amiért az elhagyot­tak és a társadalom segítségére szo­rulók sorsát felkarolja — valóságos vádirat azok ellen, akik legközelebbi hozzátartozóikkal szemben a legem­beribb kötelességeiket elmulasztották, és sajnos napjainkban is mind na­gyobb mértékben mulasztják el. Gyakran olvassuk, szem és fültanúi vagyunk olyan sajnálatos esemény­nek, amikor a gyermek iparkodik szüleit azok öreg napjaira mint vala­mi nehéz, kellemetlen terhet lerázni nyakáról és a nyugdíjasok otthonába küldeni. — Nem tudom, nem bírom megérteni, hogy hogyan lehet az el­aggott szülőt gyámoltalanságában gyermekeinek elhagyni. Hát lehetsé­ges-e az, hogy azt a szülőt, aki sok gyermeket felnevelt, ne volnának ké­pesek öregkorára eltartani és beteg­ségében ápolni? Hát lehetséges-e az, hogy az a szülő, aki annak érdeké­ben, hogy gyermekei a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak, mun­kásságát, anyagi, szellemi és testi erejét, mindenét feláldozza, öreg napjaira, amikor élete müvében gyö­nyörködnie kellene és munkája gyü-A harmonikus családi élet két alap­vető feltétele a fér] és feleség közti Igazságos munkamegosztás és a terv­szerű, céltudatos pénzgazdálkodás. Az érzelmi defektusok mellett a két feltétel helytelen alkalmazása szüli a legtöbb családi perpatvart. A magukra maradt, új életet kezdő fiatal házasok a mézeshetek gyönyö­rűségei után lassan felfedezik a szür­ke hétköznapokat is, amelyek tapasz­talatlanságuk folytán nehéz problémá­kat okozhatnak. Míg az ifjú feleség a kezdeti lelkesedés szülte felelősség­­érzettel igyekszik elvégezni az édes­anyjától ellesett vagy megtanult házi­munkákat, fiatal férje is megszokja lassan a nemzedékről nemzedékre öröklődő „úr“ szerepét. Amíg a se­rénykedő menyecske fel nem figyel férje-ura új magatartására, addig minden férj tudatosítsa magában a modern családi törvény alaptételét, amely szerint a házasságban az asz­­szony egyenrangú partnere férjének. Ez az egyenrangúság nyilvánuljon meg az igazságos munkamegosztásban is — különösen akkor, ha a feleség is munkaviszonyban van. Hosszú gya­korlat alapján melegen ajánlom, hogy a házi munkákat Jellegük szerint osz­tályozzák. Vannak speciális női és férfi munkák. Az elsőkhöz számítjuk a főzést, a mosogatást és a mosást, az utóbbiakhoz a tüzelőanyag-készí­tést, a vízhordást stb. Közös ügy a család szükségleteinek biztosítása és a takarítás. A kijelölt munkákat természetesen nem lehet egymástól elszigetelni. A férj flgyel­lölcsét élvezhetné, kénytelen gyer­mekeitől elkülönítve élni, mert azok lem szívlelhetik őt? Végtelenül szo­lt orú, de mégis így van. A gyermek zülei iránti szeretetének ezt az elfa­­ulását a megtörtént esetek százai lizonyítják. Gyermekek! Fiúk és lányoki Ha hívetekben a gyermeki szeretetnek isak egy szikrányija is él, nem en­gedhetitek meg, hogy születtek a me­­eg családi tűzhely helyett a nyugdí­­asok otthonában éljék le szenvedé­­iekkel telitűzdelt életüknek végnap­éit. A földön nincs és nem is lehet dyan nyugdíjas otthon — bármily cényelemmel legyen is berendezve — ímely az igaz gyermek szeretetét szü­­ei iránt pótolhatná. Az a gyermek, ild öreg szüleit eltaszítja magától, íem lehet a természettől emberi tu­­ajdonságokkal felruházva. Csak az illat, mikor felnő harapja, karmolja, löfi anyját. A józan emberi ész és az smberrel született méltóság megkö­veteli, hogy szüléinkkel — akik ne­jünk életünkben a legdrágábbak — gyöngéden, szeretettel bánjunk. Gyer­meki szeretetünk megnyílvánításával szüléink iránt nem teszünk semmi kimagaslót, semmi újat, sőt mégcsak íem is ajándékozunk szeretetőnkkel szülőinknek semmit. Ha szüleinket késő öregkorukig gyermeki szeretet­tel körülvesszük, ezzel csak adóssá­gunkat törlesztjük velük szemben,---------------- v. '" - - I Első számú hiánycikk: menyasszonyok j Amíg például Nyugat-N émetországban óriási a kereslet nSstllnt szán-s | I dékozó férfiakban, mert aránytalanul magasabb a férfoadász leányok, j elvált és özvegyasszonyok száma, addtg a távoli Ausztráliában Idült, sőt | j_ vészes menyasszonyhtány uralkodik. A sziget-földrészen tehát gyöngy- j élet virradt a gyengébb nem képviselőire, akik szinte turkálhatnak a * • férffelöltek tömegében. Az elmúlt húsz esztendő folyamán ugyanis 17 ezerrel több férfi ván- J ! dorolt be Ausztráliába, főleg olaszok, görögök, franciák, sőt osztrákok I [_ és németek Is. Nagy általánosságban a bevándorlók hibásan, vagy egyál- I £ talán nem tudnak angolul. A nyelvismeret hiánya márts jelentős akadd- | j lyokat gördít a társadalmi kapcsolatok felvételének útjába. Ettől elte- | j ktntve azonban az ausztrállal — többnyire angol származású — nők j I a magas növésű, szőke hajú férfiakban látják eszményképüket. A déli j [ fajhoz tartozó, jórészt alacsony vagy tömzsi, ébenfekete hajú olaszok, • 1 görögök, franciák stb. ott alig számítanak „leányálomnak". A magas , ! növésű angolszáz honleányok Inkább hoppon maradnak, mielőtt egy J |, „termetükön aluli", fajidegen férjet választanának. Nem csoda tehát, I j ha az Idegen bevándorlók javarésze halálosan szerencsétlennek érzi % I magát, ami nem egyszer szexuális bűncselekmények kútforrását is ké- j ■ pezt. Pedig az ausztráltat hatóságok jelenleg kerek 328 000 „férfitöbble- j | tét" mutatnak kt hivatalos nyilvántartásukban. Valamennyien nősülné- j í nek, ha akadna számukra menyasszony. Mindezek ellenére valóságos közelharcot vívnak egymással a nősóvár . ! férfiak, ha nőt utasokkal telt bevándorlóba!6 érkezik valamilyen auszt- \ . ráitat kikötőbe. Gyakran egyszerűen lehengerelik a kikötővédő móló | ! vasrácsát, macskaügyességgel felkúsznak a hajó fedélzetére, csakhogy I • az elsők között fejezhessék ki hódolatukat és házasulási készségüket j I valamilyen — számukra vadidegen — nőnek. Mert idegenben nemcsak | | szomorúbb a sírás, hanem kétszeresen fáj az elhagyatottság, az egyedül- j | lét, a megértő hitves vagy a szerető élettárs hiánya... | jj Az ausztráltat hatóságok ezért mérlegelés tárgyává tették, nem len- ♦ 1 ne-e ésszerűbb a közeljövőben több nőnek, mint férfinak megadni a be- . • utazást engedélyt, hogy kiegyenlítődjön a különböző kilengésekhez ve- j ! zető aránytalanság. Egyúttal azt ts elismerték, hogy jobban kellene ft- | I zetní a férfi munkaerőket, mert ebben az esetben nagyobb „vonzóerőt" I I gyakorolnának az ausztrállal menyasszony-jelöltekre. K. E. j Vanda asszony özvegy volt, gyer­mekei kirepültek már a fészekből, s ezért nagyon magányosnak érezte magát. Hajnalban kelt, hogy csekély nyugdijához varrással keressen még néhány koronát. Csak a csend tette szomorúvá, mely egész nap körül­vette. Egy szombati napon madárbolt előtt vitte el az útja. Már messziről hallot­ta a kanárik koncertjét. Különösen az egyik ejtette ámulatba trilláival. — Te apróság, egészen jó társam lennél magányomban — merengett a kira­kat előtt, aztán benyitott az üzletbe. A kanári meg a kalitka sokba ke­rült, majdnem minden pénzét fel­emésztette. de nem bánta meg. Más­nap már kora reggel a kismadár han­gos énekére ébredt. A komor, fekete háztetőket ts vlgabbnak látta, any­agira felderült a szíve. A kis jószág éneke csodálatos volt. Dalaiban elve­zette egy távolt szigetre az asszonyt, ahol örök a nyár. Dalolt csodálatos fákról, nagy, színes lepkékről és vi­rágok szirmairól, érdekes állatvilág­ról, amely itt minálunk nem látható. Elénekelte mennyire emészti a hon­vágy, mert ott a szigeten azelőtt nem kalitkában, hanem szabadon élt tár= meleg szellőről, mely karjaiba kap- 2 néha és sodorta enyhén, mint a agy folyók a csónakot. Vanda asszony sajnálta, hogy rabul jtették a kismadarat. Szívesen vtsz­­zaadta volna a szabadságát, de itt zord éghajlat alatt úgysem boldo­­ulna. Talán ha elég pénze lett vol­­\a hozzá, maga vinné vissza a cso­­álatos szigetre, melynek Ismerte ntnden zugát a kanári énekéből. Így \ztán mégis együtt maradtak. Az asz­­zony kinyitotta a kalitka ajtaját és :ls barátja szabadon repdesett a lá­tásban hazája zord ege alatt. Erezte, tőgy ott van a meleg a távolt szige­­en, amelyről a kis madár énekelt. Megszerette a szigetet ts, nemcsak kis nádorát. A kts énekes meg elfelej­­ette szíve fájdalmát, mert Vanda isszony nélkül már a szigeten sem udott volna élni. Mindketten árvák voltak. A kts kő­tárt új dalt énekelt a fájdalomról, mely összeköti az ember szívét a ma­iár szívével. Olyan csodálatos volt ez i dal, amelytől kerekre nyílt Vanda isszony látogatóinak szemük, szívük pedig nemesebbé vált embertársaik iránt. liliPIIII A KIS VADÁSZ VARGA SÁNDOR: ]ÁNUÁRI Hulldogál a hideg tél Gyűjti, gyűjtögeti, fehér havacskája, dalolgat is halkan, nézi, nézi nézegeti apró kicsi kezével egy óvodás lányka. hóembert gyűr gyorsan. Aztán kicsi kezével Készen vár a hóember, bele markol szépen, Van szép szeme, szája, boldog öröm játszadozik sűrűn hull a fehér hó — fekete szemében. boldog a kis lányka. i| — A kabát már munkában van. Fiatalok családi problémái

Next

/
Thumbnails
Contents