Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-23 / 29. szám

— Indokolt. Az egészségügyi bizottság ezért Losoncpn rend­kívüli ülést tartott, ahol hatá­rozatokat hozott az alábbi in­tézkedések foganatosítására: 1. Meg kell állapítani a fer­tőzés eredetét. 2. Meg kell állapítani, melyik családok kerülhettek érintke­zésbe a fertőzött családokkal. 3. Klinikai vizsgálattal ellen­őrizni kell a családok egészsé­gi állapotát és a fertőzött csa­ládok számát. 4. Méhmintát kell venni a mikroszkópikus vizsgálat cél­jaira. 5. A vesztegzárás területén élő méhcsaládokat BEF készít­ménnyel kell gyógykezelni. — Amennyire ■ méhészek Ki vállal ezért felelősséget? Amint már két hónappal ezelőtt hírül adtuk az átkakór a losonci és a rimaszombati Járás­ban Ismét jelütötte a fejét. A hírt aggódva fogadták a méhészek, hiszen alig múlt el azóta néhány hónap, amikor örömmel Jelentettük: Szlovákiában sikerült felszámolni ezt a veszedel­mes méhbetegséget. Csehszlovákiában 1938-ig csak Csehország és Morvaország határvidékén pusztított ez a méhbetegség. A három országrész belterületet gyakorlatilag fertőzésmentesek voltak. Csak amikor 1938-ban a határvidéki cseh nemzetiségű méhészek nagy része kénytelen volt a belterületre költözni, akkor tört fel olyan erővel a fertőzés, hogy több mint 100 000 méhcsa­lád pusztulását vonta maga után. Akkor adták ki a rendeletét, amelynek értelmében a méhe­­ket tilos Csehország és Morvaország területéről Szlovákia területére költöztetni. Ez a tila­lom még ma is érvényben van. Ennek köszönhetjük, hogy az atkakór Szlovákiában nem ter­jedt el olyan nagy mértékben. — Hogyan védekezünk a fer­tőzés terjedése ellen? — ezzel a kérdéssel fordultunk Svancer Lajoshoz, a Csehszlovák Mö­­hészszövetség Szlovákiai Vá­lasztmánya mellett működő egészségügyi bizottság elnöké­hez. — Svájci példa szerint csak­nem minden községben megbíz­tunk egy méhészt azzal, hogy a tisztuló kirepülések {tehát nemcsak az első tavaszi tisztuló kirepülés) alkalmával a körze­tében tartozó összes méhcsalá­dokat felülvizsgálja. Ugyanis éppen ilyenkor lehet a legmeg­­bízhatóbban ellenőrizni az át­telelt méhcsaládok egészségi állapotát. Gyanús esetekben a méheket mikroszkópikus vizs­gálatnak vetik alá. Ezen kívül az említett méhész feladata az összes új méhcsaládok eredeté­nek megállapítása. — Milyen eredményekkel jár ez az ellenőrzés? — Megállapították, hogy fő­ként az utóbbi időszakban ítt­­ott méhcsaládokat hoztak be Csehország és Morvaország te­rületéről. Éz természetesen tör­vénybeütköző cselekedet, s ezért az ilyen behozott méhcsaládo­kat kénezéssel kiirtottuk. Ez egyrészt büntetés a tilalom megszegéséért, másrészt meg­előző védekezés. Ugyanis a mik­­roszkőpikus vizsgálat szerint a behozott méhcsaládoknak több mint az 50 °/o-a fertőzött volt. — Mit tesznek ilyenkor a fer­tőzés terjedése ellen? — Az Állami Állategészség­ügyi Szolgálat a behozott és ké­­nezett méhcsaládok telephelyé­nek környékét 5 kilométeres körzetben védőövezetté nyilvá­nítja. Ez annyit jelent, hogy a vesztegzár ideje alatt a védő­övezetből vagy a védőövezetbe egyetlen méhcsaládot sem sza­bad átköltöztetni. Ezen kívül a védőövezetben található méh­családokat két éven át BEF ké­szítménnyel gyógykezeljük. A téli méhhullákat mikroszkópi­kus vizsgálatnak vetjük alá és ha a vizsgálat eredménye két éven át negatív marad, akkor a vesztegzárat feloldjuk. — Tehát a vesztegzár alá eső méhészek két éven át nem ván­dorolhatnak más vidékre. Ez pénzügyi veszteséggel jár. — Ezért akadnak olyan mé­hészek, akik — természetesen önzésből — az óvintézkedése­ket túlhajtottnak, fölöslegesek­nek tartják. Pedig a méhek ki­vizsgálásával és gyógykezelésé­vel kapcsolatos költségeket az állam fedezi. Az önző méhészek csak a vesztegzárral kapcsola­tos veszteséget látják, s elfeled­keznek arról az 1938-ban el­pusztult 100 000 méhcsaládról. Pedig a fertőzött méhcsaládok­kal való vándorlás a fertőzés rohamos terjedéséhez és a cseh­Ä TARTALOMBÓL 0 Az anyaváltás és anya­pótlás természettant feltételei • A méhekre ártalmas bürökvirág 0 Facélia vetése tarlóba • A rablás 0 A méhcsalád telelésre való előkészítése 0 Anyásítás — anya­váltás 0 Az anyaváltás gyako­ribb okai 0 A kezdő méhész is telelhet veszteség nél­kül országi tapasztalatokkal azonos nagy pusztuláshoz vezethet. — Milyen a mostani fertőzés mértéke? — A Nová Ves-i Állami Gaz­daság 100 méhcsaládja közül 17-nek a fertőzöttsége 30 %os. Ez a nagy fertőzöttségl száza­lék azt bizonyítja, hogy a fer­tőzés nem mai keletű. Ismerve, hogy az atkának mennyi ne­hézséget kell leküzdenie, amíg a méhcsaládban elszaporodhat, a fertőzés nem keletkezett ta­valy, hanem legalább 1964 ben vagy még előbb. Azóta ezekkel a fertőzött családokkal erdei vágásokra is vándoroltak, s —i ami még ennél is aggasztóbb — a losonci és a rimaszombati járás vesztegzárás körzeteibe 1964-ben és 1965-ben Liptó és Árva vidékének méhészei ván­doroltak, a közelebbi járások (pl. a Banská Bystríca-i és zvo­­leni járás) méhészeiről nem is beszélve. — Tehát indnkult az aggoda­lom, hogy a fertőzés nem kor­látozódik csupán a vesztegzá­rás körzetekre. A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE Q n. ÉVFOLYAM 1966. JŰLIUS A méhhullák vizsgálatra való előkészítése (Folytatás a 1 oldalooj

Next

/
Thumbnails
Contents