Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-16 / 28. szám
Női tenyésztési aktívák az NDK-ban Az NDK kisállattenyésztési szervezetével fenntartott eddigi kapcsolataink már sok hasznot hajtottak részünkre. Elmondhatjuk, hogy az ottani kisállattenyésztés tökéletes szervezési színvonalával jó példát mutat, amelyből mindig meríthetünk valami újat. így van ez a német tenyésztőnők bekapcsolódásával a szervezeti munkába, a tenyésztési nőaktívák (Frauenaktiv) segítsér vei. Erről a szervezeti egységről, amely a kisállattenyésztők szövetségén belül működik, legutóbbi berlini látogatásunk alkalmával szereztünk tudomást. A nőaktívák feladatairól és értelméről sok mindent tudtunk meg egy közös beszélgetés alkalmával. Azonkívül, hogy gyakorlati tenyésztéssel foglalkoznak, időnként tanácskozásra ülnek össze abból a célból, hogy a nők tehetségét, tudását és igyekezetét a közös cél érdekében az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítsák és ezzel a'szövetség fejlődését segítsék elő. A Nőaktivák egyaránt foglalkoznak szervezési- és szakkérdések megoldásával. Az a többéves gyakorlat, melyet a háztartás-vezetés közben az egyes termékek házi feldolgozásában szereztek, itt széleskörű érvényesülést szerez magának. Kihasználják és érvényesítik azokat a sokrétű tapasztalatokat, amelyek a baromfihús, a nyúlhús, a juhhús, a kecskehús stb. feldolgozásával állnak kapcsolatban. Nagy népszerűségnek örvend a nők körében az olyan irányú tapasztalatátadás, amely az angőranyúlszőr, a gyapjú, a házinyúl- és más gerezna feldolgozását célozza. Egy rögtönzött kiállításon módunkban állt meggyőződnünk arról, hogy milyen pontos és lelkiismeretes munkát végeznek a nők a kisállattenyésztők szervezetén belül, az egész társadalmi élet felpezsdítésének érdekében. De nem csupán a termékek feldolgozása terén találjuk szembe magunkat a nőaktívák munkájával. A nők igyekezete a szövetség minden ágazatában megmutatkozik. Számos nőt találunk a helyi szervezetek különböző bizottságaiban, de ugyanúgy a járási vagy a kerületi szervezeti egységekben is, sőt képviseltetik magukat a különböző szakbizottságok keretein belül is. Meg kell azonban említenünk, hogy ezzel a számukra kiváló helyzettel sem elégednek meg. Az eddigi tapasztalatok és maga a szervezeti élet megköveteli a nők további bekapcsolódását a szervezet és a szakkörök munkájába. Különböző oktatásokon és szaktanfolyamokon, amelyeket a szövetség rendez, a nők éppen úgy résztvesznek, mint a férfiak. Az a cél, hogy a nők részesedése a szakmunkában jelentősen megnövekedjen. A taglétszám bővítése során különös figyelmet szentelnek a nők felvételének a kisállattenyésztők szervezetébe és ezzel egyidőben növekedik a nőaktívák táborának száma is. Azt tapasztaltuk, hogy azoknak a nőknek a többsége, akikkel lehetőségünk volt a különböző gyűléseken, megbeszéléseken megismerkednünk, máris kitűnő szakértők az egyes kisállatok tenyésztésében. Mindig mély szakértelemről adtak tanúbizonyságot, akár baromfitenyésztésről, vagy nyúltenyésztésről, galambtenyésztésről, — esetleg prémesállatok tenyésztéséről volt sző. Olykor, egyegy családon belül különböző tenyésztési érdeklődéssel állunk szemben. Ilyen esetekben a feleség éppen úgy képes magas színvonalra emelni pl. házinyúltenyészetét, mint férje a galambtenyészetet. Persze ezzel még nincs kimerítve a nők aktív részvétele a szervezet munkájának végzésében. Teljes mértékben részt vesznek a szakmai nevelési munkában, amely alapja, tartópillére a jó szervezetnek. A német nők szívesen végzik ezt a sokrétű és igényes tevékenységet. Megfontolásra érdemes, hogy a CSKSZ keretein belül nem lenne-e jó hasonló női aktívákat szervezni. Ezt különösen az a tény teszi szükségessé, hogy szervezetünk soraiban aránylag kevés a női tag. A vezető dolgozók névsoraiban csak nagyritkán találunk női nevet. Például a CSKSZ Szlovákiai Választmányában mindöszsze egyetlenegy nő fejt ki tevékenységet. Az állatfajták bírálóinak névsorában csupán három női név szerepel. Ugyanakkor a munkába bekapcsolódott nők dicséretére válik, hogy bizonyos funkcióban gyakran jobban megállják a helyüket, mint a férfiak. Munkájukkal megbecsülést szereztek nemcsak a tagság körében, de a különböző felsőbb hatóságok, hivatalok vezetőinek és dolgozóinak szemében is. Nagyon jól oldják meg az egyes komoly problémákat és a tervfeladatok teljesítésében is becsülettel megállják a helyüket. Mindezért nagyon nagy hiányosságnak kellene minősítenünk azt, hogy a nők kezdeményező képességét nálunk nem használnánk fel a kívánt mértékben kisállattenyésztési szervezetünk további fejlődése érdekében. MAAR ISTVÁN, a CSKSZ Szlovákiai Választmányának fő szakelőadója Mit akar (Folytatás az 1. oldalról) vei is. A bizalmiak és a minőségi szakértők kettős feladata abban áll, hogy egyrészt a tenyésztés bővítését, másrészt pedig a felvásárlás fokozását kell szorgalmazniuk. A bőröket elszállító tehergépkocsik pontos menetrend szerint fognak közlekedni. FELDOLGOZÁS ÉS ELADÁS Az eddigi gyakorlat szerint a szűcsipar a kidolgozott bőrök mintegy 40 %-át használja fel, a többit átadja a kalapiparnak és a keztyűiparnak. A feldolgozott mennyiség fokozását a különösképpen élénk kereslet diktálja, s így érdekünk, hogy a feldolgozásra behozott afganisztáni, szíriai, olaszországi, törökországi és görögországi báránybőrök mennyisége mellett fokozódjon a hazai termelés. Az idei nyers házinyúlbőr szükségletünk 16 millió gerezna, amely számot minden évben egy millióval emelnünk szükséges, úgyhogy 1970-ben elérjük a 20 milliót. A felvásárlás eddigi formája ezt a feladatot nem képes teljesíteni, ami abban is megmutatkozott, hogy a Nyersanyaggyűjtő Vállalat 1966 év L félévében, az A fertőzés gócai A fertőzéses góc és a fertőző állatbetegségek tekintetében fertőzött pont (hely, körzet) fogalmai tisztázottak, mégis gyakori ezek öszszekeverése. Ezért célszerűnek tartják a fertőzéses góc fogalmát a következőképpen meghatározni: fertőzéses góc az az objektum, amelyben a fertőzés forrása van. Fertőzéses góc lehet egy állomány, külön udvar vagy telep a fertőzött állatokkal, fertőzött legelő vagy víztároló, állati eredetű fertőzött termékeket vagy nyersanyagokat feldolgozó vállalat, takarmányraktár, hfitőház, ahol fertőzött vágási termékeket tartanak, tejtermék és állati eredetű nyersanyag. Ez a meghatározás hangsúlyozza a fertőzés forrásának jelentőségét, és az állategészségügy szakembereinek, hogy a szükséges intézkedéseket megszervezzék, fertőző pontként (helyként) nagyobb területet ne kelljen fenntartani, ahol a betegség felszámolására irányuló erők széjjelforgácsolódhatnak. (Veterinär! ja.) a KARA? elmúlt esztendő I. félévéhez viszonyítva jelentősen kevesebb mennyiséget volt képes az iparnak átadni feldolgozásra. Ez a csökkenés 1,270 000 házinyúlgereznát, 414 000 mezeinyúlgereznát, 4300 vadbőrt, 9700 kecskebőrt, 25 300 báránybőrt és 3500 juhbőrt jelent. Nem vitás hogy ezen segíteni kell. A CSKSZ-nek is sok a tennivalója, hiszen például a házinyúltenyésztőknek mindössze 10 százaléka tagja az országosan 117 000 követőt számláló szövetség táborának. Pedig kellő szaktanácsadás, megfelelő tenyészállatállomány nélkül jelentősebb sikerek nem várhatók. Chalupa mérnök, a KARA szakágazati vállalat vezérigazgatójának szavai szerint vállalatuk szervezeti elrendezése alapján, cégen belül történik majd gondoskodás az állatállomány szaporításáról, a felvásárlásról, a gerezna feldolgozásáról, továbbá a hazai és a külföldi eladásról félkészáru, vagy kész szűcsipari termék formájában. Ez sokkal egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi az áru útját a fogyasztóig. Kívánjuk, hogy ez az ésszerű új kezdeményezés sikeresen teljesítse küldetését egész népgazdaságunk javára. KUCSERA SZILÁRD Bécsi kékszemű fehér házinyúl, Béres Gyula nagykaposi tenyészetéből. (Kucsera Sz. felv.)’
