Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-31 / 52. szám
Gondokkal járó feladatok Szépítgetés nélkül Bollo elvtárs nagyon jókor érkezett. Szinte a feladatok közepébe csöppent. Bizony a tökéletesített Irányítás bevezetése s az ezzel járó szervezési munka nem gyerekjáték. Hiszen tudják, az újjal szemben mindenki tartózkodó, többen bizalmatlanok még akkor Is, ha annak előnyei kézzelfoghatóan bizonyíthatók. Viszont a tökéletesített Irányítás olyan Intézkedéseket is hozott magával, mely úgymond kétes gondolatokat ébresztett a szövetkezetek tagjaiban, az állami gazdaságok vezetőiben. Szépítés nélkül meg kell mondanunk például, hogy a szövetkezetek közül jónéhány sokalja a kivetett földadót. Mindamellett nem megyünk messzire, ha ezen hónapokon keresztül rágódunk, ahelyett, hogy körülményeink közt keresnénk az utat, hogy a többletkiadást valamilyen úton-módon behozzuk. Lássuk e téren ml a helyzet a galántal járásban. Széleskörűen ismertetik az új feladatokat — A tökéletesített irányítás bevezetésére felkészítettük mezőgazdasági üzemeinket — mondotta Bollo elvtárs. — Háromnapos szemináriumot rendeztünk a pártelnökök, a szövetkezeti elnökök és az állami gazdaságok vezetői számára, majd a járás számottevő szakemberei a járási pártvezetőség plénumán együttesen vitatták meg a változésokat és ezzel járó tennivalókat. A tél folyamán viszont az egyszerű dolgozók ismerkednek meg az új irányzattal. A párttagok a pártiskolázás keretén belül, míg a párton kívüliek a szövetkezeti iskola keretében kapnak áttekintést a helyzetről. Az arra hivatott szakemberek ismertetik a tökéletesített irányítással Járó alapelveket, majd a helyi viszonyokra aplikálják. Az Iskolázást úgy tervezik, hogy ki-ki saját munkaszakaszán ismerje meg, mit követel tőle a tökéletesített irányítás. A növénytermesztés terén például a fokozottabb kemizálást, az állattenyésztésben az új technológia bevezetésének lehetőségét vitatják meg a Jelenlevők. Mit mutat a mérleg? A galántai járásban a tökéletesített Irányítás életbelépése pénzügyi téren a tavalyihoz hasonlítva pluszt mutat. Mégpedig nem kevesebb, mint kétmillió koronát. A 47 szövetkezet közül csupán 14-ben süllyed lefelé a mérleg, de ennek több esetben objektív okai vannak. A 14 szövetkezet közül példaként ragadjuk ki a negyed! szövetkezetét, ahol a tökéletesített irányítás jóvoltából az előzetes számítások szerint 650 ezer korona mínuszt mutattak ki a szakemberek. Hogy ez miből ered? Erre Bollo elvtárs elfogadható magyarázattal szolgál. —Járásunk területén a föld osztályba sorolásával (CMT) egyetértünk. Más itt a baj. Mégpedig az, hogy például Sókszelőcőn 600 hektáron, Farkasáén 400-on, míg Negyeden 450 hektáron állandó vendég a talajvíz. Ez azt Jelenti, hogy Sókszelőcén hiába vannak jó agronómusaink, akik hektáronként 35 mázsa búzát elérnek, ha az említett vizes terület lecsökkenti a termésátlagot. Hiszen csupán a fent megnevezett három szövetkezetben Bollo Sándor mérnök 800 vagonnyl erőtakarmány kiesést okoz a talajvíz egyetlen év alatt. A titkár azt is elmondja, Intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az említett 14 szövetkezetben a pénzügyi mérlegben mutatkozó hiányt kiegyenlítsék. Ennek egyik módja az lesz, részükre lehetővé teszik, bővítsék azon növények termesztését, amelyek jövedelmezőbbek, illetve több pénzt hoznak a házhoz. Mert nem szabad és nem is lenne helyes, hogy a tökéletesített irányítás, amely végeredményben a kezdeményezésen keresztül a termelés, s egyben a bevétel növekedését kívánja szolgálni, akár átmenetileg is, a mezőgazdasági dolgozók pénzjövedelmének csökkenéséhez vezetne. A negyedi szövetkezettel ellentétben a perediek, az eddigiekhez mérten 620 ezer korona többletbevétellel számolnak. Ez abból ered, hogy az öntözés segítségével immár több éven keresztül intenzív gazdálkodást folytatnak határuk egész területén. Jövőre mintegy 836 ezer koronával náluk is megnövekszik a kiadások összege, ám az új árak jóvoltából a növénytermesztők félmillióival, míg az állattenyésztők 966 ezer korona többletbevétellel számolnak. Az intenzív gazdálkodás, illetve a magas hektárhozam révén tehát a peredi szövetkezet mintegy féltucatnyi társával együtt, bizalommal tekint a tökéletesített irányítás bevezetése elé. Oj utak, új lehetőségek Mindamellett a járás szakemberei új utakat keresnek a termőföld maximális kihasználása, illetve a hektárhozamok növelése terén. Első lépésként a helyi adottságokból kiindulva szakosítják a mezőgazdasági üzemeket. A régi szenei járás területén például, ahol a homokos, könnyű talajok vannak túlsúlyban, beszüntetik a cukorrépa termesztését, s helyette fő technikai növényük a kender lesz. Ez a lépés nagyon is indokolt, hiszen az említett területen a cukprrépa hektárhozamának ötéves átlaga nem érte el a 250 mázsát, holott a járási átlag 1965-ben 369 mázsa volt, míg idén 427 mázsára rúgott. Hogy az alacsony hektárhozam milyen befolyást gyakorol az önköltség alakulására, arra a Jókai szövetkezet példája ékesszóló bizonyíték. Jókán, ahol 201 mázsát tett ki a répa hektáronkénti átlaghozama, egy mázsa répa termelési költsége 24,30 korona. Ugyanakkor a járás területén a tavalyi 369 mázsás átlaghozamot számítva, 14,80 koronába került a répa mázsánkénti termesztése. A volt szered! Járás szövetkezetei, a fűszerpaprika és szőlő termesztését bővítik. A Pusté Sady-i szövetkezet például földterületének 26,5 százalékán, a pataiak mintegy 20 százalékán termelnek majd szőlőt. A Vág mentén, szintén a szőlő, de főleg a gyümölcskultúra bővítésén fáradoznak. Jőkán például mintegy 150 hektárnyi gazos részt megtisztítanak, majd gyümölcsfákkal beültetik. A Vág mentén többek között a farkaséi szövetkezet 135 hektárra bővíti gyümölcsösét. Kacsák, csibék, ludak A tökéletesített irányítás nemcsak a növénytermesztés szakosítását követeli meg, de az állattenyésztését is. így a Járás mezőgazdasági üzemel közül akadnak, melyek tejre, borjúnevelésre, sertéshizlalásra szakosítanak, de az apróbaromfi tartása is gazdára lelt. Bollo elvtárs erről a következőképpen beszél: — Lajos bácsitól (Seres Lajos, az Orföldi Állami Gazdaság Igazgatója) ellátjuk a járást kacsákkal, Szelőcéről csibékkel, a perediektől pedig libákkal. A kacsatenyésztés Orföldön, a csirkekeltetés Szelőcén már nem újkeletű, de a perediek lúdtenyészete fiatal. Mindamellett idén 470 tojóst tartottak, míg jövőre ezerre növelik számukat. A perediek vállalkozása minden bizonnyal sikerre vezet, hiszen a községben sok évtizedes hagyománya van a lúdtenyésztésnek. írásunkban nem mondtunk újat, a lehetőségek határát sem kutattuk. Egy azonban bizonyos. A galántai járás szakemberei, élükön Bollo elvtárs és Lombos Kornél a termelési igazgatóság vezetője, reálisan tekintenek a tökéletesített irányítással járó előnyökre, hátrányára és olyan intézkedéseken, javaslatokon törik a fejüket, hogy megtalálja számítását népgazdaságunk, a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, valamint dolgozói. Ezek komoly gondokkal járó feladatok, melyekhez minden mezőgazdasági dolgozónak a saját munkaterületén hozzá kell járulnia. Ezt üzeni Bollo mérnök, s ezt mondjuk mi, a galántai járás bor- és búzatermesztőinek az újév küszöbén. Sándor Gábor KUN ISTVÁN mérnök a somorjai szövetkezet alelnöke, egyben zootechnikusa. Immár öt éve irányítja az állattenyésztést. Eddigi munkasikerei miatt nem kell szégyenkeznie, ám a nagy lendülettel induló fiatalember többet akar. Erre pedig nagy alkalmat nyújt a termelés szakosítása. Nem csoda tehát, ha megragadta az alkalmat, amikor szóbakerült a szövetkezet állattenyésztésének szakosítása szarvasmarhahizlalásra. Ugyanis ezen a téren a közösnek nemcsak hagyó-Tenni kell valamit mányai vannak, de a fiatal szakember már jónéhány éve kísérleteket végez a vegyi anyagok adagolásával. Az eddigi eredmények biztatóak. Nem lehet kétséges a siker, hiszen a fejlettebb országok mezőgazdasági üzemei már régebb idő óta dúsítják vegyi anyagokkal a hízőállatok takarmányát. Végeredményben tehát arról van szó, hogy a külföldön bevált takarmányozási technológiát saját körülményeink közt átültessük, meghonosítsuk. Kun elvtárs erre a feladatra vállalkozott. A szarvasmarha hizlalására történő szakosítás vajmi kevés beruházást Nyugdíjas kőművesmester A deméndi autóbuszmegállónál kora tavasz óta láthatjuk a még min* dig fiatalosan mozgó, 74 éves Tóth József bácsit. Munkába megy. Almában sem merte gondolni, hogy ilyen sokáig űzi majd a kőműves mesterséget. Gábor János segítőtársával először Bory községben öt hónap alatt rendbehozták az önkiszolgáló üzletet, mellékhelyiséggel együtt, és ritka szép kerítést Is csináltak. A népi fogyasztási szövetkezet zselízf vezetői is büszkék lehetnek rájuk, munkájuk értéke meghaladja a 150 ezer koronát. Tóth bácsit szeretik az építkezéseken, azért nehéz megválnia mester* ségétől s a megérdemelt nyugalomba vonulni. Szép nyugdíjat élvez. Am a fogyasztási szövetkezet vezetői újabb önkiszolgáló bolt befejezésével bízták meg őt, most Szete községben. Karácsonyra elkészült az üzlet, Szete lakói pedig sokáig emlegetik majd Józsi bácsit, aki két hónap alatt az itteni munkát is elvégezte, hogy örömet szerezzen a vásárlóknak. Belányt János :(Déménd) igényel a szövetkezet részéről. Az eddigi tehénistállők kis átalakítással megfelelnek e célnak. Az átállás négyöt évet vesz igénybe. Addig marad a mostani tehénállomány, természetesen évenként bizonyos mennyiséget kiselejteznek. S ahogy apad a tehenek száma, aszerint növekszik a hízóba állított egyedek mennyisége. A hizlalásra szánt állatokat háromhetes korban (50—60 kg) vásárolják, majd a kiszemelt szomszéd szövetkezetektől, amelyek tejtermelésre szakosítanak. A mérnök számítása szerint a borjak 200 kg-os súlyig átlagosan elérik a napi 0,80 kg-os átlagsúlygyarapodást. Ezen felül az eladásig (4,5—5 q-ás korban) naponta egy kg súlygyarapodással számolnak. Jelenleg 140 hízómarhát tart a szövetkezet, de a szakosítás keretében számuk 600-ra emelkedik. Természetes, ennek megfelelően alakítják majd a növénytermesztést, illetve vetésforgót. A nagyszámú állatállomány hizlalásakor rengeteg jó minőségű takarmányra lesz szükség, s fő követelményként kerül előtérbe, hogy az állatok mennyit fogyasztanak 1 kg gyarapodásukhoz. Ehhez kíván hozájárulni Kun mérnök, amikor elgondolása szerint fél szintetikus módszerrel hajtja végre hizlalását. A szakember tudatában van, hogy a tökéletesített irányítás keretein belül tenni kell valamit, ami az eddiginél olcsóbbá, jövedelmezőbbé teszi a termelést. -sá-Bizakodva indulnak Az év utolsó negyedében a mezőgazdasági dolgozók, vezetők között szinte állandó beszédtéma az új gazdaságirányítást rendszer. Nincs nap, hogy szóba ne hoznák, mit Is hoz majd az új esztendő, s hogy az a még kevéssé Ismert valami, képes lesz-e a mezőgazdasági üzemek szekerét rendes kerékvágásba tereint. A rozsnyól Járás mezőgazdasági termelési Igazgatóságán tettünk Jel néhány kérdést Nagy mérnök elvtársnak, a termelést Igazgatóság közgazdászának. — Hogyan készültek fel az ú] gazdaságirányítási rendszer bevezetésére a járásban? — A termelési Igazgatóság dolgozói négy-ötnapos tanfolyamon vettek részt, ahol megismerkedtek az új irányítási rendszer részleteivel. Ezt követően három-négynapos tanfolyamon gyarapították tudásukat a szövetkezetek elnökei, agronómusal, könyvelői, zootechnikusat és a gépesítők. Napjainkban a szövetkezetekben tagsági gyűléseken Ja termelési igazgatóság előadót) ismertetik a dolgozókkal az új gazdaságirányítást rendszer alapelveit. Ezenkívül a szövetkezeti munkaiskolák tervébe is beiktattuk az egyes témákat. — Hogyan látják a mezőgazdaság] üzemek és a terményforgalmi közti kapcsolatok alakulását, várható-e e téren javulás? — Minden kezdet nehéz. Így az 1967-es esztendő sem lesz problémamentes. Hiányosság mutatkozik a terményforgalminál, amit aligha képes lesz egy éven belül megoldani. Egy nagy befogadóképességű magtár építését kezdték Pelsőcön, azonban ez előreláthatólag aratásig nem készül el, ezért majd gondot okoz a felvásárlásra kerülő termények elraktározása. Raktárterület hiánya következtében megoldatlan továbbá az ipari trágyaszerek tárolása ts. A szövetkezetek sem kaptak engedélyt tárolóhelyiségek építésére. Ennek következtében hibák csúszhatnak be. Javulás várható a takarmánykeverékek ellátásában. — Mit mutatnak a szerződések? — A szerződések megkötése igazolta, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozót Jól felkészültek az új esztendőre. Szem előtt tartva a takarmány- és a vetőmag-szükségletet, a feltételeknek megfelelően Igyekeztek felkínálni termékeiket. Gabonafélékből kevesebbet adnak el, mtnt az előző évben, de állati termékekből 2 millió 600 ezer korona értékkel többet mtnt 1966-ban. — Milyen anyagi gondjaik vannak az ú| gazdasági irányítási rendszer bevezetése előtt? — Az eddigi irányítás hiányossága, hogy a szövetkezetekben nem volt meg a kellő összhang a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A növénytermesztés sokrétűsége, felaprózottsága háttérbe szorította az abraktakarmányok termesztését. Az állattenyésztést a növénytermesztés lehetőségeire való tekintet nélkül fejlesztették. Ebből adódik például, hogy Jelenleg néhány szövetkezetnek abraktakarmány-gondjat vannak. Meg kell mondanunk, hogy az tlyen szövetkezetek képtelenek lesznek áthidalni az átmeneti Időszakot saját erejükből. Szükséges, hogy a felsőbb szervek is lássák a problémákat és segítséget nyújtsanak. Természetes, hogy máról holnapra az új irányítást rendszer bevezetésével még nem oldódnak meg a már hosszabb tdeje húzódó problémák. A mezőgazdasági üzemekben azonban már egyengetik az utat és bíznak abban, hogy az új esztendő, új fejezetet Jelent majd a mezőgazdasági termelésben. (jfl) Többtermelésre serkent A LOSONCI JÁRÁS mezőgazdasági üzemel ts alaposan készülnek az irányítás tökéletesítésére. Szövetkezeti elnökök, az állami gazdaságok igazgatói, ökonómusok, agronómusok, zootechnikusok latolgatják a kibontakozás formált, lehetőségeit. A nagy készülődés közepette megkértük Ladislav JánoSíkot, a Losonci Járást Mezőgazdái sági Igazgatóság vezetőjét, mondjon véleményt a felkéi szülésről és az irányítás tökéletesítésének előnyeiről. Igazgató elvtárs, elsősorban arra lennénk kíváncsiak, vajon milyen módon ismertetik meg a mezőgazdaságban dolgozó funkcionáriusokat az új irányelvekkel? — Elmondhatom, hogy ezen a téren eredményes munkát végeztünk. A szövetkezetek és állami gazdaságok funkcionáriusai rövidebb-hosszabb iskolázásokon vettek részt, ahol megismerkedhettek az irányítás tökéletesítésével. A jövő évi termelési terveket az ott szerzett tapasztalatok alapján állítják össze. ^ Az igényes feladatok szakképzett kádereket igényelnek. Elegendő megfelelő képesítéssel rendelkező funkcionárius dolgozik a mezőgazdasági üzemekben? — Előreláthatólag tizenöt főiskolát végzett szakkádert kapunk, de még legalább huszonötre lenne szükségünk. Elsősorban olyan vezetőket szeretnénk, akik értenek a termeléshez, de ugyanakkor az ökonómus szemével gondolkoznak, mert az irányítás tökéletesítése után nemcsak termelni, hanem kereskedni is kell tudni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező káderek jobban kamatoztathatják tudásukat, a nagyobb földterülettel bíró üzemegységekben. Tesznek valamilyen lépéseket ennek érdekében? — Kedvezően válaszolhatok. A tervek szerint 1970-ig a mostani 109 szövetkezetből 50 nagyobb üzemegységet akarunk szervezni. Az újévben nyolc EFSZ egyesítésére kerül sor. Ha tervünk sikerül, a szövetkezetek átlagos földterülete 620 hektárról 1200 hektárra emelkedik. A Az irányítás tökéletesítésének szellemében létesülnek üzemközi vállalkozások? — Az adás—vételi kapcsolatokról sokat vitatkoztunk és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági üzemeket más üzemek ne rövidítsék meg és áruikat a legelőnyösebben értékesíthessék. Sok a panasz a tejcsarnokokra és a tejet szállító CSAD-ra. A tervek szerint Losoncon korszerű tejcsarnok épül, napi 150 ezer literes feldolgozóképességgel, amely szállítóeszközökkel is rendelkezne. így talán sikerül megoldanunk a tejfelvásárlás és szállítás körüli problémákat. Mivel a zöldség értékesítésével is elég sok baj volt, úgy döntöttünk, hogy 15 EFSZ saját üzletében érték esíti zöldségfölöslegét. És ezenkívül három zöldségértékesítő központot létesítünk, amelyek a szövetkezetek terven felüli zöldségét adják el különböző vállalatoknak, esetleg egyéneknek. Ezek olyan piackutató szervek lennének. Középpalojtán felújítjuk a régi kisebb konzervgyárat, hogy a környékbeli EFSZ-ek zöldségének egy részét feldolgozhassuk. A Konkurenciában ezek szerint nem lesz hiány. De kíváncsiak volnánk arra is, hogy a gép- és traktorállomás hogyan bővíti a mezőgazdasági üzemek számára nyújtott szolgálatokat? — A szolgáltatások terén már eddig is jelentős lépéseket tettünk előre. Négy brigádközpontunk segített főleg a gyengébben működő szövetkezeteknek, de a tervek szerint újabb hatot alakítunk. Olyasmire is gondolunk, hogy a gyengébb EFSZ-ek műhelye felett a GTÁ venné át a védnökséget, a bevételből pedig közösen osztoznának. ,4 Ennyi terv, elgondolás után szeretnénk megtudni, milyen eredményekkel zárják az évet? — Elsősorban szeretném megköszönni mezőgazdasági dolgozóink eredményes munkáját. Idén ugyancsak kitettek magukért. Örömmel mondhatom, egyetlen ráfizetéses szövetkezetünk sincs. A szerződéses eladás tervet túlteljesítjük. Tojásból 2 millió 800 ezerrel, tejből pedig 1 millió 700 ezer literrel adtunk el többet a tervezettnél. A jó termelési eredmények alapján a jövő évben 3 millió 200 ezer tojással, 2 millió liter tejjel és 86 vagon szemessel többet adunk el, mint az idén. A többtermelés természetesen több bevételt is eredményez, és ezért, a munkaegység értéke az újévben már átlagosan 17 korona lesz. Általában elmondhatom, hogy az irányítás tökéletesítése a mi járásunkban felkelti az anyagi érdekeltséget és általában jobb munkára, többtermelésre serkent, (bállá) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. december 31. Bollo Sándor mérnök elvtárs, a Galántai Járást Pártbizottság mezőgazi Haságt titkára nemrég foglalta el hivatalát. Annakelőtt három évtg ült a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola padjaiban, hogy gyakorlati tudását elmélettel gyarapítsa. Szükség volt erre, hiszen a galántai Járás mezőgazdasági jelleggel bír, s nem kevesebb, mint 47 szövetkezet és néhány állami gazdaság működik területén.
